Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-15 / 185. (3516.) szám
4 1934 aggasztóé 16, sgcada. Jíz államai egymásközti érintkezésének „ titko A diplomáciai élet szokásai, amelyekeí ma mindenkinek ismernie kell Prága, augusztus 14 Az oltóbbá hónapok Házas külpolitikai eseményei közepette az újságolvasó egyre több diplomáciai jelentést olvas és számos olyan kifejezést kell megtanulnia, amelyek eddig csak a „ititkos" diplomáciai érintkezésiben voltak használatosak és amelyeknek pontos jelentését valóban csak a diplomáciai élet szakértői ismerték. Úgy véljük, hogy a mai körülmények között a diplomáciai életiről és az újonnan előforduló diplomáciai aktusokról némi felvilágosítást kell nyújtanunk olvasóinknak. A diplomáciai élet titkos nyelvét akarjuk ezzel a szükséghez képest feltárni. Jegyzék és „aide mémoire“ Ha egy követ átnyújt égy jegyzéket, ezzel nem tesz többet, mint hogy egy levelet juttat el rendeltetési helyére. Épugy, mint a levélben, a jegyzékben is megvan a kelet, a megszólítás, valamint a szöveg végén a befejező udvariassági formula és aláírás. A jegyzék tartalmának megfelelőien azt „átadják" vagy „átnyújtják" és fontossága szerint első személyben, vagy ha súlyosabb dologról van benne szó, harmadik személyben fogalmazható. Formában kevésbé szigorú az úgynevezett „szóbeli jegyzék'4 (note verbale) megszövegezése, amely tulajdonképpen csak egy szóbeli közlés leírása. Az ilyen jegyzékből természetszerűen hiányzik úgy a megszólítás, mint az aláírás. Minden formalitástól mentesen történik, ha a követ úgynevezett „notic“-ot nyújt át. Ezen még a kelet is hiányozhatik Ha pedig a követ — a diplomáciai szokásoktól eltérően — valamely fontos ügyben személyesen jár el, «gy • „a-ide méimoire“-t hagy hátra a tárgyalás befejeztével. A manapság oly sokszor használt kifejezés annyit jelent, mint „emlékezet-e eigitő“ és az ilyen irat azt célozza, hogy a követ szóbeli közléseit ne továbbíthassák elferdítve. A diplomáciai szokások e kifejezéseit az 1815 március 19-én létesített bécsi szabályzat állapítja meg és kiegészíti e szabályzatot az 1818 szeptember 21-én felvett aacheni jegyzőkönyv. A bécsi szabályzat úgyszólván a diplomaták közti érintkezés modorának tankönyve. A szabályzat előírásaihoz szigorúan ragaszkodnak, mert minden eltérés kellemetlen bonyadal- makh'OE vezethet és könnyen megéghetik, hoigy valamely diplomata és vele együtt a megbízó állam megsértődhetik. Rövidítő megjelöléseket éppen ezéirt nem is használnak a diplomáciai érintkezésben. Csak magántársalgásibam fordulnak élő ilyen rövidítések. így például meghonosodott szokás az egyes külügyi hivatalok nem hivatalos megjelölése. Például ,,Downingstreet“ az angol külügyi hivatalt, „Wilhelmstirasse" a német birodalom külügyminisztériumát, „Ballhaits- platz" az osztrák külügyminisztériumot, a ..Qiiai d'Orsay" a francia külügyminisztériumot jelenti és hasonlóiképpen az egyes hatalmak államifőit jelentik a következő kifejezések: „A fehér ház“, a „Quirinál", a „Vatikán" stb. Nagykövet és követ A bécsi szabályzatból megtudjuk, hogy a diplomáciai képviselők négy csoportba tartoznak. Az első csoport: a nagykövet. Utána következik a követek csoportja, majd a meghatalmazott miniszterek, végül az ügyvivők csoportja. Valamennyien egyenjogú képviselői államaiknak. A nagykövet ezenkívül uralkodójának személyes képviselője is, amely fogalom alatt az összes államfők — a köztársasági elnökök is — értendők. A szuverént képviselő nagyköveteket természetesen bizonyos élőjogo^ illetik meg, amelyek néha komoly jelentőséggel bírnak. A nagyhatalmak — az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, iSpainyölwszálg, OrtowBornrtiig* iNémetwwzág, Japán és legújabban Lengyelország — ezért tartják fenn nagyon költséges nagykövetségeiket. A nagykövetnek joga van arra, hogy megadják neki a katonai tisztelgést és az államban, amelyben akkreditálva van, közbeeső személyek közvetítése nélkül jelentkezhetik kihallgatásra az államfőinél. Az idegen államok képviselői igen sok kedvezményiben részesülnek, amelyek az idegen országokban való tartózkodásukat megköny- nyi'tik. Személyük, lakásuk, családjuk és minden munkatársuk „exterritoiriális" jogot élvez, vagyis nem esnek az illető ország törvényei alá- Valamely vétség esetén a vendéglátó állam hatóságai csupán az „alkalmatlan" hivatalnok visszahívását követelhetik. A követségek ezenkívül vámmentességet és — legalább elméletileg — menedékjogot élveznek. Ha egy gonosztevő valamely követségre menekül, úgy a rendőrség nem üldözheti tovább, ügy tekintik, mintha külföldire szökött volna és a követtől, illetve kormányától függ, hogy a gonosztevőt kiszolgáltatja-e. A vendéglátó államnak ezzel szemben megvan a lehetősége, hogy visszautasítsa az olyan követet, akinek személye bizonyos kellemetlenségeket jelentene. Mielőtt a követet tényleg kinevezik, a külügyminisztérium a leendő vendégáliiamtól beszerzi az „agreementet", annak biztosítását, hogy a követet az illető államban „szívesen látják". (Az utóbbi időiben sok szó esett von Papén, Becsbe kinevezett német követ agreementjéről.) A követ csak ezután jelenik meg uj működési helyén és ünnepélyesen átnyújtja meghízó levelét. Ennek elfogadása végett az illető kiküldöttet rangja szerint vagy az államfő vagy a mi- niszterelinök fogadja és csak a fogadtatás után lépett valóban hivatalába a követ E naptól kezdve a diplomáciai testület ■tagja. E testület élén az úgynevezett „doyen", a legfelsőbb rangosztályban a legidősebb diplomata áll. Ha a pápai udvar is képviseletet tart az illető országiban, úgy a nuncius a doyenA konzulok Az államok politikai képviselői mellett fontos szerepet játszanak a konzulok is. Vannak hivatásos és megbízott konzulok, ez utóbb Lak majdnem mindig a vendégállam polgárai és kinevezésük nagyrészt tiszteletbeli. MunkásBudapest múltja és jelene Fejezetek egy milliós város életéből ■ Illyefalvi I. Lajos nagyszabású munkájának ismertetése (3) Budapest, augusztus 14. (Budapesti, szerkesztőnktől.) Egy város jóléte, így Budaipesté is szoros összefüggésben áll a közmüvek fejlődésével. A villamos áramellátás, a gázszolgáltatás, a vízvezeték és a csatornázás azonban nemcsak a 'lakosság kényelmi igényeinek a ki- elégitését szolgálja, hanem a nagyvárosi különleges életviszonyok között nagy közegészségügyi és közgazdasági jelentőséggel bír. Az egyesítés évében már volt vízvezeték Budapesten, széleskörű 'kiépítését azonban csak -ezután kezdték meg. Ettől az időtől kezelve a vízfogyasztás rendkívüli mértékben emelkedett és 1930-ban az összes szolgáltatott vizmeny- nyiség már 63.5 millió köbmétert tett ki. Ennek megfelelően a fejenkénti vízfogyasztás 175 liternyi napi átlagos mennyisége igen tekintélyesnek mondható. Az egyesítés évében, gáz világit ása már volt a városnak. A magánvállalat alakjában fennálló gázgyárat a budapesti közigazgatás községi kezelésbe vette át és sokat tett a gázmüvek fejlesztése érdekében. A gázgyár berendezésének folytonos bővítése mellett a gázfogyasztás nagy emelkedéséről számolnak be a grafikonok. Az 1874. évben termelt gáz mery- myisége 7.7 millió köbméter volt, az utolsó békeévben ez a mennyiség 83.3 millió köbméterre, a legutóbbi esztendőben pedig 94.8 millió köbméterre emelkedett. A fejenkénti fogyasztás is nagy emelkedést- mutat. A gázcsőhálózat nagy kiterjedését jelzi, hogy a főcsőhálózat meghaladja a 900 kilométert. A villamos áramszolgáltatás Budapesten 1898- ban indult meg. A villamos közvilágításra azonban csak 1909-ben tértek át. A város saját áramfejlesztő telepet épített, majd soriban megváltotta a magántulajdonban levő telepeket. A villamos áram használatára jellemző, hogy 1894-ben még csalk 1674 áramfogyasztó-jia volt. Budapesten a villamossági vállalatoknak, ezzel szemben 1932-ben már 237.000 fogyasztó volt az áramelosztó hálózatba bekapcsolva. Az áramtermelés a háború óta is rohamosan emelkedett. Az 1918. évi 68 millió kilowatt óra helyett 1932-ben már 238 millió kilowatt óra volt az áramtermelés, mely óriási fogyasztás 44.2 százaléka a magán- világit-ásra, 5.4 százaléka a közvilágításra, 50.4 százaléka pedig motorhajfásra használtatott. A villamos áram egységára az időik folyamán állandóan, csökkenést mutatott. A közműhálózat tél«jee klégntése igen sok költségébe került a városrak, különösen a legutóbbi időiben-, mikor az építkezések mindinkább a külterületekéin folytak. Budapest nagy áldozatokkal végre>- hajtott városfejlesztési programiját mutatják illyefalvi müvének kartogramjai. Ami már most Budapest közgazdasági életének alakulását és fejlődését illeti, erre vonatkozóan is rendkívül érdekes és figyelemreméltó adatokat találunk a gyönyörűen kiállitott munkáiban. A részvénytársaságok alapítása a múlt század közepéin kezdődött Budapesten. Az első részvénytársaság 1839-ben keletkezett és a főváros egyesítésének idejében már 63 részvénytársaság állott, fenn. Különös ismétlődése a sorsinak, hogy amint az egyesítés időpontja, úgy a 60. évforduló is nehéz gazdasági válság idejére esett. A diagraim.dk szemléltető tanúsága szerint a részvénytársaságok nagyarányú szaporodása, csak az 1890. évtől kezdve indult meg. Ebben az évben 88, fiz év múltával, 1900-ban pedig már 264 részvénytársaság működött Budapest területén. Budapest gazdasági életének alakulását különösen jól mutatja a részvénytőke összegének fejlődése. Mig az egyesítés idején a budapesti összes részvénytársaságok 218 millió, 1890-ben pedig 287 millió pengő részvénytőkével rendel- Ikezteik, addig a háború előtti utolsó esztendőkig az összes részvénytőke megközelítette a másfélmiliiárd pengőt A háború után a részvénytársaságok tőkeerejében is igen nagy változások következtek be. A diagrammok jól szemléltetik art a példátlan tőkepusztulást, amely az inflációs években bekövetkezett, majd azt a felemelkedési folyamatot, amely aránylag igen rövid idő alatt pótolta a tőkeveszteséget. Végeredményben az 1930. évben 2253 részvénytársaság működött Budapest területén a háború előtti 500 helyett. Ezek a részvény- társaságok jeüerilieg 1672 millió pengő részvénytőkével rendelkeznek, mely a háború előtti állományt közel 30 százalék-káli múlja felül. Érdekes megállapítás, hogy a részvénytársaságok 1930-ban nyereségüknek több mint kétharmad részéit fizették ki a rész,-vényesőiknek .osztalék formában. Tartalékra 12 százalékot, jutalékra pedig 6.6 százalékot fordítottak a magyar fővár os rész v émytársaságai. v (Folytatjukv) ságuk kizárólag gazdasági térne szorítkozik. Nem tartoznak a diplomáciai testülethez és különös jogaik — még nem egészen tisztázottam — csak személyük és laká-j siuk sérthetetlenségére vonatkoznak. A „gentleman-agreementu Vannak egészem közvetlen megállapodások, különösem kereskedelmi téren, amelyek csak annyit állapítanak meg, hogy egyelőre minden marad ügy, mint eddig volt. Forma nélküli „mnodus vivendi"-t kötnek, amely megállapítja az eddigi állapotot, a „status quo" fentartását. Szigorúbb formája a megállapodásnak az újabban divatba kerülő „agiree- ment", amelyet „am>Td“-nak, vagy ,-gentle- man-agreement"-nék is neveznek. Ezek oly megegyezések, amelyeket a vezető államférfiak közös politikájuk tekintetében létesítenek, amelyek azonban végeredményben államaikat népi kötelezik. Ilyen kötelezettséggel csak az ünnepélyes „megállapodások" járnak. Ezek már külső formájukban is különböznek az előbbi iratoktól- Rendesen bevezetéssel (préambule) kezdődnek, amelyben felsorolják a szerződéskötő országok államifőit és meghatalmazottait, Ezután következik a pontos szöveg. Az Ilyen megállapodást előbb a meghatalmazottak „parafálják", vagyis nevük kezdőbetűivel látják el. Csak miután a szerződést az illetékes parlamentek vagy kormányfők „ratifikálták", (elismerték), kerül sor a végleges aláírásra. Csak ennek megtörténte után közük a megállapodások szövegét „deklaráció" utján hivatalosan a többi államokkal is. Éppen úgy, ahogy a 'békés érintkezési módot, megállapítja a bécsi szabályzat a viszály- kodások elintézésének módját is. E tekintetben. ^retorziókról" vagy „r epresszáldákról" lehet szó. Az első kifejezés megtorló intézkedéseket jelent a békés nép jog keretein belül, mig a második kifejezésnek már némileg háborús karaktere van. A „hadüzenet", amely „ultimátum" formájában is történhetik, a „diplomáciai érintkezés beszüntetésével" jár. A követ „kikéri útlevelét", vagyis szabad elvonulást kér a határig. A képviselet házait bezárják és lepecsételik, azokat lefoglalni nem szabad. A színes könyvek Ebben a stádiumban kezdik meg rendesen a hatalmak egyébként jól őrzött titkos aktáik közlését. Megjelennek az úgynevezett, „színes könyvek". Ezeknek színét is a történelmi tradíció állapította meg. Régi idők óta az ilyen természetű német könyvek fehér, a francia könyvek sárga, az angol könyvek kék, az osztrák és görög könyvek piros, a román és olasz könyvek zöld borítékban jelennek megNapjainkban a diplomaták nem érnek el magas kort. Az események magukkal hozzák, hoigy néha tulkorán kapják meg a „visszahívó iratot". Gyakran megtörténhetik, hogy a diplomácia egész aparátusát átépítik. Az egyik követet áthelyezik, a másik ügyvivő lemond. „Revinemeinit“-mak nevezik a követeknek különböző helyekre való áthelyezését és váltogatását. Jelenleg ezek a fontos tudnivalók, de lehetséges, hogy ujább diplomáciai érintkezések újabb divatos foglamakat fognak felvetni. Vizrebocsátották az első magyar Duna- tengeri hajót Budapest, augusztus 14. 'Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt ünnepélyes keretek között bocsátották vízre a magyar kereskedelmi kormány rendelése alapján a Ganz-gyárban készült első magyar Duna-tengeri hajót, a „Budapestjei. A 57 méter hosszú és 8.5 méter széles hajó, — amint már jelentettük, — a hajórakományokat a Dunáról közvetlenül tengeri utón távoli tengeri kikötőkbe szállíthatja. A „Budapest" a Dunán háromszáz tonna hasznos súlyt 200 lóerővel, a nyílt tengeren 500 tonna hasznos súlyt 400 lóerővel képes szállítani. A hajó sebessége tengeren 15, folyamon 9 mérlöldóra. fes—10r-w-i
