Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-15 / 185. (3516.) szám

1934 augusztus 15, szerda. 5 HITLER a német-római szentblrodalmat akarja njjáteremtenl ? A francia szenátus külügyi bizottsága elnöki* nek fantasztikus megállapításai Hitler „titkából Párls, augusztus 14. Henry Rereuger, a fran­cia ezerá/tuis külügyi .bizottságának elnöke ftzen- Bájcióe cikket irt Hitler történelmi céljairól. A nikket, amelyet a világ majdnem valamennyi nagy lapja Átvett, különösen aktuálissá teszi, ihogy miost vonul íbe Hitler rendkívüli raeglbi- zo:t/tija, Papén volt alkanoöllár Bécsibe, ahová áöilitólag a jelenlegi birodalmi vezér egyikor mint az ujjáteremtett német-római szentlbiro- diaJlom császárja szeretne bevonulni. Legalább Is ezt a misztikus álmot olvassa ki Berenger szenátor Hitler merész pályájának vonalaiból. Berenger szenátor cikkét .teljes terjedelmiéiben alább közöljük: Hitler Adolf megint egyszer békenyilatkoza- tot tett az egész világnak. E nyilatkozatnák kettős jelentősége van. Először is pótolja a külpolitikái -beszédet, amelyet a kancellárnak a jnrius 30-i tragédia másnapján kellett volna elmondania és amelytől a tragédia okozta iz­galom következtében elállt. Másodszor e nyi­latkozat Hindenburg elnök halála uitán ‘követ- fcfizik be és azután, hogy helyébe Hitler lépett, akiből Németország „Reichsführerje; ‘ tett. Ilyen­formán egészen természetes, hogy az egész vi­liág közvéleményére mély benyomást gyakorol­tak az ismételt békenyilatkozato k, amelyeket Hitler valósággal halmozott az interjúiban, me­lyet angol lápok tudósit ójának adott. A béke erősítései oly megnyugtatók-e, ami­lyeneknek tartja a világsajtó egyrésze? Ha a jelen pillanatra vonatkoztatjuk, igennel válaszolhatunk, de ba jövőről van szó, rá­adásul nem is éppen távol jövőről, kényte­lenek vagyunk azt mondani: nem. A kérdés csakugyan nem annak az eldönté­se, hogy Hitler őszinte-e, hanem annak a vizs­gálata, milyen természetű az őszintesége. A diktátorok személyében mindig nagy adag kép- mutatás lakozik; -erre Caesar. XI. Lajos. Orom- welil, Napóleon és Bismarck életrajzai, hogy csak a halottakról 'beszéljünk, bőségesen ele­gendő példát szolgáltatnak. Hitler sem kivétel a zsarnoki aikaratok e közös sajátossága alól. A zsarnokok kénytelének sokáig szinilelni és gyakran csak lépésrőtelépésre jutnak fel a leg­felsőbb magaslatra, amelyet célul tűztek ki ma­guk elé. őszinték a belső eszményükben., de képmutatók a külső eszközökre nézve, ame­lyekkel élni tudnak. Hogy jól megértsük és jól megítéljük őket, mindenekelőtt ki kel für­késznünk a titkukat, amely gyakran csak éle­tük végső erőfeszítéséiben bontakozik ki. Ilyen. Hitler esete is, akinek fokozatosan emelkedő útja az albszólut hatalom felé csak az ingatag és felületes szellemeket lepheti meg. ,. Amennyire a dolog Németországon múlik, nem lesz háború ... Németország csak akikor ragad fegyvert, ha megtámadják", nyilatkozta. Hitler Ward Piridének. Mi szívesen elihisszük, hogy a Reichsfühxer őszintén beszélt a brit újságíró val. Hitler, a háboruutáni Németország megtes­tesülése, nem óhajt újabb háborút, mert az a véleménye, hogy nincs rá szüksége cselek-! vési terének megvalósításához, amely a pán- germánizraus beteljesülése. „Mindennek, ami német volt, újra németté kell válnia, a kibővült birodalom egységéiben." Ez Hitler gondolata, Hitler titka igy nem annyira tervében, miint a po­litikai művészetben rejlik, amellyel tervének meg­valósítását fel tudja darabolni gesztusok sorozatá­vá, amelyek látszólag teljesen függetlenek egymás­tól. De ha összeillesztjük a darabokat, ha csoporto­sítjuk a gesztusokat, észrevesszük, hogy a terv nap- ról-napra jobban megvalósul. Ennél a fénynél kell szemügyre venni Hitler lát- I szólag homályos válaszát. Ausztriával és a néniéi 1 római császársággal kapcsolatban. „Mi nem támad ; juk meg Ausztriát, de természetesen nem akadályoz hatjuk meg az osztrákokat abban, hogy felújítsák a kötelékeket, amelyek egykor Németországhoz fűz­ték őket. Egészen 1866-ig Németország és Ausztria j sgy volt." 'Hitiéiből egyszerre a Mein Kampf szer- j zője beszél, az osztrák-német, aki átkozza a Habs buigokat és a zsidókat azért, mert segítettek Bis maroknak Ausztria és Németország szétválasztásá­ban. • j Ez a, legmélj cbl> gyűlölete és legcsclekvöbb gon­dolata: Újra teremteni az osztrák-német birodal­mat, a császárságot, amelynek Béca volna A törté- Kővárén, » fásra naftfwtttatt »f*nt ***** így kell értelmezni a rejtélyes hallgatást, amellyel az angol újságíró kérdését fogadta: ,.,Excellenciád óhajtja-e a német római szent birodalom restaurá­cióját?" Hitler hallgatott, de nem mondott nemet. A német római szent, birodalom más szóval minden német ország egyesítése Becs fővárosa körül a Du­nán, a Rajnán és Oderán,, ez Hitler legnagyobb cél­ja, ez ifjúkori álma, amelyet érett korában meg akar valósi tani. Ebben a szellemben utasította visz- sza a birodalmi elnöki címet, azzal az ürüggyel, hogy Hindenburg szelleme ezt nem teszi lehetsé­gessé más német számára, de abból a mélyebb ok­ból, hogy egy osztrák németnek, amilyen Hitler, magasabb­ra kell törnie, egészen az Ottók és Hobenstaufe- rek örökébe, amelyet a Habsburgok és Hohenzol- lemek ,,silányul" elhajítottak a sadowai csata után. Ez a becsvágy Németországot kivéve, mindenütt kö- zépkorias- nagyzási tébolynak látszódnék. De mi­előtt mosolyognánk, vagy vállat vonnánk, gondol­junk arra, hegy a középkor Germánja természetes légköre. Ez a Reichsfüihrer titka, végső magyarázata nagy hatásának mindarra, ami német, egyre népszerűbb emelkedése a birodalom csúcsára, úgy, hogy még azt is árnyékba borította, akit 1871-ben Versailles- ben megkoronáztak. Ebben leli magyarázatát nyug­talanító lenézése a trónjukat vesztett dinasztiának, amelyek nem voltak méltók arra, hogy a német­római szentbirodalmi császárságot a kezükben tart­sák. Ugyan ki más támaszthatja fel, mint a német néip embere, aki Ausztriában született, aki a hábo­rúból jött és akit az egész német nép misztikus bi­zalma fog körül? Ebben leli magyarázatát, az impo­náló biztonság, amellyel az egykori szobafestő emelkedő utjának minden, szakaszán megtör min­dent, amely további emelkedését akadályozhatná. Mit törődik ő a Ratheneaukkal, a Roehmekkel, a. Schleicherekkel. Ezek már nincsenek és ő a csá­szárságra tör egy egész hozzá hasonló fajjal egyet­értve. Ennél a fényénél kell értelmezni Hitler feleletét Ward Prímmé k az Anschlussal kapcsolatban: „Ez a kérdés nem időszerű... Ausztria függetlenségét nem fenyegeti veszély; egészen természetes, hogy az osztrák németek hajlandók a németországi né­metekkel egyesülni. De valamennyien tudjuk, hogy jeleleg nem valósíthatjuk meg ezt a célt, mert egész Európa túlságos ellenállásával találkozunk." Hitler tudja tehát, hogy várnia kell. Megmondja és azt is megmondja, miért. De nem mond le, nem mond le semmiről. Minthogy Európa túlságosan erős, semhogy fölöslegesen kihívná maga ellen, a Reichsfuhrer várni fog és vele vár egész Németor­Nyeresége a bevásárlás olcsóságától függ. a ml sikerünk a legjobb vásárlási alkalom közvetítése, vásároljon ezért a XV. Reichenbergi vásáron 1934 augusztus 18-tól 24-ig Általános vásár -1 r árucsoport - Textilvásár - Technikai vásár - Technika a kisiparban - Textilgépek - Iroda- szükségletek - Bútor- és rongoravásár - Rádió - Elektro­technika - Racionális háztartásvezetés - Márkás áruk - Találmányok és újdonságok - stb. Különkiállitások: Csehszl. dohány jövedék -Az amatőr- | fénykép - Telepités és „A KERESKEDŐ** j tanulságos és érdekes minden üzletember számára1. ;j Jelszó: A vásárlók kiszolgálása áru- és árusítási ismerte­téssel, - a vevővel való helyes bánásmód stb. 33%-OS utazási kedvezmény! Igazolványok kaphatók: íedok utazási iroda, Praha I, Pfíkopy 13, II, Hybernská ul. 14, - II, Václavské nám. 63, - XII, Hoowerova trída Compagnie Intemat. des Wagons-Lits Praha, Pfíkopy 26, - Kredit- anstalt dér Deutschen, Krakovská r t szág. Von Papén urat Becsbe küldik, hogy tartsa a játszmát és Rómában meg a Vatikánnál keverje. Ki tudja, hátha győz a ravaszság ott, ahol meg­bukott az erőszak? Ez a Reichsfüihrer titka. Ez maga a pángermániz- mus titka. Beéri a békével, hiszen fölöslegesnek tartja a háborút. De azért mégis csak a háborúra készül, mert amit Hitler „Európának" nevez, soha­sem fogja megengedni, hogy Germánia egyszerre költözzék be Récsbe, Berlinibe. Ez az egyetlen esé­lye Európának, hogy megtartsa a békét, feltéve persze, hogy Európa tudja, meddig akar emelkedni Hitler és meddig nem szabad engedni emelkedni — fejezi be fantasztikus cikkét a híres francia poli­tikus. Francia lapvélemény szerint Gömbös útja „politikai átlót" épít ki Róma, Béct, Budapest ét Vartö között Paris, augusztus 14. Az Echo de Paris ma hosszabb cikkben foglalkozik Gömbös Gyula miniszterelnök készülő varsói utjával. A lap ebben az utazásban egy „politikai átló" ké­szítését látja, mely átló Európán át délkelet­ről északkeletre, Rómából Bérsen és Buda­pesten át Varsó felé vezet. Berlin mindehhez csendesen csatlakozik, mert nincs itt olyan kérdés, amlyben Németország szemben ál­lana Olaszországgal. A cikk azzal a következ­tetései fejeződik be, hogy 1. Becs ma az európai politikának az ugródeszkája s 2. az európai politikai helyzet megoldásának kul­csa ma Kelctcurópában keresendő. Varsó, augusztus 14. Valamennyi vezető lengyel lap feltűnő helyen foglalkozik Göm­bös Gyula magyar miniszterelnök és Kánya Kálmán magyar külügyminiszter közeli, való­színűleg még a kora ősz folyamán bekövet­kező varsói látogatásának a hírével. A lapok szerint a varsói látogatás már befejezett do­log, a budapesti lengyel követ már át is adta kormánya meghívását a magyar államfér­fiaknak. Illetékes helyen megerősítették Gömbös miniszterelnök és Kánya külügyminiszter kö­zeli utazásának hírét. Súlyos bányaszerencsé Franciaországban Eddig néÉy hal<M Páris, augusztus 14. Tegnap a Muíhouse mel­letti ensisbeiimi bányákban végzetes katasztró­fa történt. A bánya „Szent Teréz"-tárnáijálban rövidzárlat következtében báinyalégroibibanáfi történt, mely után szinte pillanatok alatt iiám- goíkiban állott az egész tárna. A katasztrófa 850 méterre! a föld színe alatt történt. A tárná­ban dolgozó bányászok közül csupán négynek KÉPTÁVI HAT AZ AV1GNONI VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉGRŐL Mint jelentettük, a Genf-nientoni gyorsvonat Avignon mellett kisMott. Nyolc halottat és 65 siulgű# sebesültet bűztek ki a romok alól, — Képünk egy saétroncaoit kocsit ábiázoL sikerült a felszínre menekülnie, a többiek & tárna foglyai maradtak. A mentési munkála­tok azonnal megindultak. Ezidieig három munkás holttestét sikerült a felszínre hozni. Félő, hogy a tárnában rekedt bányá­szok mind meghaltak. ' A négy megmenekült bányász súlyos égési se- | beiket szenvedett. Kórházba számították őket, ! ahol egyikük, Weber főbánvaimester meghalt. HUSZONHÁROM HALOTTJA VAN EGY KÍNAI BÁNYASZERENCSÉTLENSÉGNEK. Mukden, augusztus 14. A Mukden melletti Fusun közelében lévő bányában széngázrob­banás történt, mely végzetes következmé­nyekkel járt. Huszonhárom bányász a tárnákban lelte halálát, további harminc életveszélyesen megsebesült. Szeptember 3.-án nyílik meg a lőcsei német gimnázium négy alsó osztálya Késmárk, augusztus 44. (A P- M. H. munka­társától.) Elsőnek jelentettük annakidején, hogy Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő a lőcsei német tannyelvű gimnázium fönn­maradása érdekében Malypetr miniszterel­nöknél interveniált és hogy ennek eredménye­képpen az iskolaügyi minisztérium úgy intéz­kedett, hogy a gimnázium négy alsó osztálya továbbra is megmarad. A kedvező eredmény eléréséhez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy Nitsch .Andor képviselő a szepesi né­metség másik törvényhozójával, Varga Imre szenátorral együtt annakidején dr. Benes külügyminiszternél is eljárt. A két törvény­hozó behatóan informálta a külügyminisztert a lőcsei iskola ügyéről, hangoztatták, hogy a szloivenszkói németségnek csupán három kö­zépiskolája van és hogy a sok százéves lőcsei iskola megszüntetése súlyosan érinti a szlo- venzkói német kisebbség kulturális érdekeit Benes külügyminiszter, amint Nitsch kép­viselő és Varga szenátor munkatársunknak elmondották, jóakaratuan nyilatkozott a lő­csei gimnázium kérdéséröL Többek között kijelentette, hogy a maga részéről ellene van. minden kulturális leépítésnek, sőt ellenkező­leg a kulturális intézmények fejlesztésének a iiive, de sajnos, a pénzügyi kérdések ebbe is hátráltatóan játszanak bele. A közelmúlt napokban érkezett le Lőcsére az iskolaügyi minisztérium junius 23-án kelt rendelete, amelyben a lőcsei gimnázium négy alsó osztályának további fenntartását és azok­ban az oktatásnak szeptember 3-án való meg­kezdését rendeli el. Ez az eredmény, amely kétségkívül Nitsch képviselő és Varga, szeuá* tor akciójára vezethető vissza, az egész Szt* poeségan örómet és megelégedést ÜsaLMfe

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents