Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-12 / 183. (3514.) szám

MAI SZlMUW B KÉPES HÉTTE1 28 CIBflt r Ara a *°row" Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVenSzkÓÍ és rilSZlTlSzkÓi ffiaPUCirság ulicel2. 11. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. © . . ® Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 30311. © • Egyes sxám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki, SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. EURÓPA A BÉKE UTJÁN Prága, augusztus 11. Beikét hirdet —• mindenki mindeinkd elem. Hitler az egész vonalom békét akar teremteni. Az osztrákok felé mindjárt július 25-e után a békülékemység hangját ütötte meg. S első nyi­latkozatában, amelyet minit, birodalmi vezér adott, két irányba is határozott békekijelemté­teket tett: Egyet ismét az oszrákoik felé, ami­kor ősziírtén megvallotta, hagy a pillanatot nem tartja alkalmasnak, hogy az osztrák nép valóra váltsa hő óhaját és megtérjen a nagy német népcsalád tűzhelye mellé. Egyet pedig az angolok felié. Kijelentette, hogy bűnnek tartaná fegyvert fogni az angolszász testvér ellem — és különbem sem akar Németország egyebet, mint békét, de ha már álílág fegyverben álnak körü- Jötte szomszédai, ne vegyék tői© rossz néven, ha legalább az ország határaim belül akarja ki­építeni a nemzeti önvédelem frontját. Ezzel a nyilatkozattal egyidöbem elhangzott egy másik nyilatkozat is, amely Schileicher iro­dájából indult ki s körülbelül azt ho©ta nyilvá­nosságra, amiért egy hónappal előbb még Schleichernek életével kellett fizetnie. Ugyanis Sohleácbertől — aki talán nem volt híve a nem­zeti szocialista rendszernek, ámbár a jeleik amellett szólnak, hogy lényeges része volt Hit­ler uralomra jutásában s talán a mértéken felül szeretett kombinálni — aligha vitatható el, hogy jó német katona volt, aki hazája sorsát szivén viselte s ha „konspirált“ — hát a haza érdekében. „komspirált“. Mindenki tudja Németországban, hogy azt az irodát, melynek élén Reichemau tábornok áll, Schleieher kreálta, mert szükségét érezte a wei- mani köztársaság idején, hogy a különvélemé­nyen lévő hadseregnek legyen önálló politikai központja, ahonnan szükség esetén ne csak dön­tő szót lehessen kimondani, de irányítani lehes­sen a döntő akciót is. Mert Schileicher változat­lanul kitartott amellett, hogy a vonal, amin Stresemanm és Briand elindult, jó, csak a meg­győződés, ami ebben a két européerben meg­volt, önmagában kevés ahhoz, hogy valóra váltsa a tervet, mely sokkal inkább függ kato­nai, mint diplomáciai momentumoktól. Két nép akkor szokta megérteni egymást, ha a sors diktál nekik. Már pedig Európa soha nem volt közelebb ahhoz, hogy a sors diktan- dójána végre — összefogjon. „Európainak len­ni4' hovatovább olyan megmarkolható gyakor­lati fogalom lesz, amelyet csak a politikusok nem értenek. A német tábornokok ezt tudták. Schleieher azok közé tartozott az egész német nagy- vezérkarral egyetemben, akik kitartóan hir­dették a francia-német megegyezés katonai szükségességét. Azok, akik bepillanthattak a modern hadvezetés komor drapériái mögé, akik ceruzával kezükben papíron kiszámíthatják, hogy meddig lehet eljutni tankokkal és gázak- kal azon a szűk ösvényen, mely Európa egyik országát a másikkal összeköti, nem hisznek a háború lehetőségiben. A német vezérkar már Hitler uralomra jutása előtt azt hirdette, hogy Németország számára az egyetlen értékes ta­nulság, melyet a világháború levonhat az, hogy — helye az angol-francia szövetség oldalán van. Az angol-francia szövetség sem szerelmi házasság, sőt sokkal kevésbé volt rózsákra ágyazva az a hitvesi nyoszolya, amelybe John Bull és Marianna ezelőtt húsz évvel lefeküdtek — mint az, amelyre előbb-utóbb a németek is lehajtják fejüket. Három nagyhatalmat nem bir el Európa, sőt a jelek szerint kettőt se. S ez a megoldás. Né­metország nem akarta elfoglalni a harmadik nagyhatalom helyét Európában s egészen ad­dig, amig a nagyhatalmak versenyéről lehetett csak Európában beszélni, helyesebben arról, hogy Anglia után ki következik az európai koncertben, valóban megoldhatatlannak lát­szott a francia-német ellentét. Mióta azonban a nagyhatalmak versenyéről egyre kevesebb szó esik, mert a katonák mindkét oldalon félre nem érthető nyíltsággal megmondták, hogy Európa csak egyetlen egy katonai katalmat képvisel­het, — legalább is nyugati partjain, azóta a kérdés sokkal egyszerűbb a németek szem­pontjából is. Nos, a német vezérkar abban a kritikus pil­lanatban, amikor az osztrák események miatt a vesztegzár Németország körül kezdett fenye­getővé válni, kirukkolt a régi tézissel. Reichen- au megmondotta, amit amúgy is tudott min­denki, hogy Franciaországnak egyetlen ko­moly katonai támasza lehet Európában és ez —- Németország. (Ezt akarta kimondani Sohlei- cher, mikor torkára forrasztották a szót!) Ez más szavakkal annyit jelent, hogy N« metország és'Franciaország között a hatalmi kérdést, csak egyféleképen lehet sommásan el­intézni, úgy ahogy a francia-angol rivalitást is likvidálták. Szövetkeznek egymással. Európa számára pedig mit jelent a francia-német ka­tonai együttműködés, — helyesebben mit je­lent, az, ha Németország csatlakozik a francia- angol a katonai szövetséghez? Az első lépést az európai unió felé! A politikai akadályokat persze nem lehet kommandóra eltávolítani, de egy bizonyos, hogy a békének meg vannak a katonai előfel­tételei. Helyesebben: a háborúnak nincsenek Ottó felesésül veszi a svéd király lányát? Habsburg 0tt6 svédországi utazásának állítólagos háttere Starhemberg szerint a restauráció nem időszerű Kopenhága, augusztus 11. Az „Extrábbólet“ jelentése szerint Ottó skandináviai utazása házassági tervekkel van kapcsolatban, a 1&P értesülése szerint ugyanig Ottó Ingrid svéd hercegnő kezét akarja megkérni. Egyes hírek szerint Ottó már jegyben is jár Ingrid herceg­nővel. Ezt a hirt azonban hivatalos helyről nem sikerült megerősíteni. Ismeretes, hogy néhány évvel ezelőtt az a hir terjedt el az európai sajtóban, hogy Ottó az olasz király legkisebb leányát fogja felesé­gül venni és hogy ezt a házasságot Mussolini is támogatja. A házasság különösen kedves lett volna az exkirálynőnek, aki — mint is­meretes _ a Bourbon-Pármai-esaládból szár­ma zik és igy családi kötelékek fűzik az olasz uralkodóházhoz. Az osztrák legitimisták e há­zasság révén erős támaszt találtak volna az olasz királyi családban. Politikai körökben arról is beszéltek, hogy ezt a házassági tervet később politikai okokból ejtették el. Termé­szetesen nem lehet megállapítani még, hogy mén, i ténybeli alapja van az Ottó házasságá­Ingrid svéd hercegnő. ról szóló uj híreknek. Páris, augusztus 11. A francia lapok élén­ken kommentálják az Ottó házasságáról szóló kopenhágai hirekeH és ebben újabb jelét lát­ják az osztrák legitimisták készülődésének. A francia lapok véleménye szerint Ottó házas­ságával barátokat akar szerezni a Habsburg- háznak és pozícióját akarja megerősíteni. A svéd királyi családon keresztül állítólag Né­metországra tudnának olyan befolyást gya­korolni, amely esetleg kedvező lehetne a Habsburgok restaurálása szempontjából. Na­gyon valószínű azonban, hogy Ottó házassági tervével kapcsolatban túlságosan messzemenő kombinációknak ad teret a világsajtó és egye­lőre . ég nem lehet tudni, hogy milyen poli­tikai meggondolások húzódnak meg Ottó uta­zásának hátterében. Érdekes a francia lapok­nak az a megállapítása is, hogy a Habsburgok készülődése is arra inti a hatalmakat, hogy Ausztria sorsát végre döntő módon el kell in­tézni. Starhemberg Olaszországba utazott Béc®, augusztus 11. Starhemberg herceg ma reggel repülőgépen az olasz Lidóra utazott. A budapesti „Függetlenség44 értesülése szerint az alkancellár rövidesen Budapestre is ellátogat. Starhemberg személyét tegnapi nyilatkozata óta politikai körökben úgy ítélik meg, hogy az olasz orientációnak Dollfuss után ő a legszilár­dabb képviselője az osztrák kormányban. Schuschniggról úgy tudják, hogy sokkal inkább hive az úgynevezett szabadkéz politikájának és nem akar szakitnai a Rómához fűződő jó kap­csolatokkal, de* nem hive annyira feltétlenül a római orientációnak, mint Starhemberg. Starhemberg egyébként egy sajtófogadáson tegnap Ausztria politikai viszonyait ismertette és kijelentette, hogy a kormány teljesen ura a helyzetnek. Nagy feltűnést keltett, hogy Star­hemberg rendkívül éleshangu kijelentéseket tett Németország ellen. Ugyanis az osztrák lé­gió feloszlatásával kapcsolatban a birodalmi kormány hangoztatta, hogy ezzel a Papén ag reementjére akarta megadni a megfelelő békés választ s minden tekintetben egyengetni akarja az osztrák-német jó viszony kiépítését. Ebben az atmoszférában igen kínosan hatott a német bi­rodalmi kprökre Starhemberg éles állásfoglalá­sa. Az alkancellár kijelentette, hogy az oszt­rák kormány semmiféle kompromisszumra nem kapható, az osztrák légió feloszlatásának ko­molyságában nem hisz, sőt a kezében lévő bizo­nyítékok alapján az a meggyőződése, hogy a nemzeti szocialisták a legközelebbi időre, ami niég ebben az évben fog elkövetkezni, újabb puccsot kísérelnek meg. Az osztrák kormány erre a puccsra tökéletesen fel van készülve és a puccsistáknak megfelelő fogadtatást fog biz­tosítani. A restauráció kérdéséről is nyilatkozott az alkancellár és kijelentette, hogy noha Ausztria lakosságának nagyrésze monarchista érzelmű, a kérdést, amelyet szerinte csak egyfélekép­pen — és ez a Habsburgok trónraültetése — lehet megoldani, nem tartja aktuálisnak, mert a klsantant álláspontja ebben a tekintetben vál­tozatlan és mindaddig, amig a kisantant állás­pontját meg nem változtatja, a királykérdés gyakorlati megvalósitására nincs remény. Becs, augusztus 11- A „Neue Ereje Pres­se44 müncheni tudósítójának jelentés© szerint az osztrák légió feloszlatása már meg is tör­tént és a légionisták egy részét több csoport­ban útnak indították Berlin felé. A hírek sze­rint a légionistákat K eletp oro s zor s zágban fogják egyelőre a munkaitáborokban elhelyez­ni. Bécsi lapjelentések szerint a® osztrák nem­zeti szocialisták özönlése Jugoszlávia felé még mindig tart. A lapok jelentés© szerint különösen Zágráb felé veszik útjukat azok a nemzeti szocialista emigránsok, akik megfe­lelő útlevéllel és pénzkészlettel rendelkeznek. Kammerhoffer, a stájer Heimatschutz vezére, akit nemzeti szocialistákkal való kapcsolatai miatt a helyéről elmozdítottak, tegnap Mar- burgba érkezett, ahonnan német útlevéllel to­vább utazott München felé. Klagenfurtban Grandner nevű 22 éves mé­szárossegédet robbanóanyag elrejtése miatt ötévi súlyos börtönre Ítélték. FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents