Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-04 / 150. (3481.) szám
1904 juliros 4, swardai. m. tx barátját neubabelsbergi villájába. Vacsora alatt a tábornok rendkívül jókedvű volt. Szombaton reggel autó jelent meg a villa előtt. Az autóban az államrendőrség két embere ült. Az egyik a kormánynál maradt és nem állította le a motort, mig a másik rendőr bement a villába. Néhány másodperc múlva két lövés dördült el az épületben, majd a rendőr megint megjelent az autónál, fölült és a kocsi elszáguldott. A gyilkos mindössze egy percig tartózkodott a tábornok villájában. Schleicher tábornok azonnal meghalt, felesége, aki altestén sebesült meg súlyosan, a kórházba való szállítás közben halt meg. Paris tájékozva volt a helyzetről? London, julius 3. Szavahihető diplomáciai személyiségektől az United Press munkatársa úgy értesült, hogy Franciaország már néhány hét óta tudott Schleicher Hitler-ellenes összeesküvésről. A hivatalos német jelentést, hogy Schleicher összeköttetésben állt egy külföldi hatalommal, kezdetben nem tartották komolynak Párisban. Most egyre valószínűbbé válik, hogy összeköttetés a puccsisták és a külföld között tényleg létezett. Egy nagyon ismert párisi német újságíró közvetítő szerepet vállalt Schleicher és a francia kormány között. Hin- denburg csak akkor küldött köszönő táviratot Hitlernek és Göringnek, amikor végérvényesen megtudta, hogy Schleicher külföldi hatalmakkal állt összeköttetésben. Barthou francia külügyminiszter is tudott Schleicher akciójáról és bizalmasan közölte az egyik európai hatalommal, hogy Németországnak semmi koncessziód nem kell adni a fegyverkezés terén, mert Hitler uralmának napjai meg vannak számlálva a birodalomban. Az United Press szerint Barthou azt is kijelentette, hogy Németországban összeesküvés támadt Hitler ellen. Az összeesküvés feje Schleicher tábornok. Az Összefüggések valószínűnek tűnnek a párisi diplomaták között, mert Schleicher kancellársága alatt tárgyalásokba bocsátkozott a francia vezérkarral és a tábornok bukásakor a megegyezés már küszöbön állott Fekete zászló Doornban Hága, julius 3. A Lidové Noviny értesülése szerint vasárnap óta fekete zászló leng az ex- császár doorni kastélyán. Vilmos akikor huzattá. föl a zászlót, amikor tudomást szerzett Schleicher haláláról. Az excsászár biztosra vette, hogy az év végéig visszatér Németországba, mert Schleicher előkészíti számára a talajt s a hír, hogy z tábornokot kivégezték, rendkívül elkedvetlenitette. és visszaszöktek Ausztriába. Az osztrák légionáriusok Rohm halálával elvesztették legbefolyásosabb támogatójukat. További letartóztatások Beír lián, julius 3- A letartóztatások vasárnap és hétfőn tovább folytak Németországban. Az elfogattak között van Bredow tábornok is, Schleicher egyik munkatársa, aki Schleicher kormányában hadügym kászter volt. Ezenkívül elfogták Manifred van Killim.- ger volt szász miniszterelnököt és Paipst őrnagyot, a Kap-puccs és az osztrák kalandorok híres megszervezőjét. Hitler lefújja az ellenakciót Berlin, julius 3. Hitler kancellár a következő parancsot adta ki: — A Röhm-zendülés leverésére foganatosított rendszabályok 1934 julius 1-én éjszaka befejeződtek. Aki a jövőben saját elhatározásából erőszakoskodásokat követ el azon a jogcímen, hogy a zendülők ellen dolgozik, a rendes bíróság elé kerül A szenátus tudomásul vette Benes külügyminiszter expozéját Az alko ntányjogi bizottság elfogadta a sajtónovellát Prága, julius 3. A szenátus ma délutáni ülésén folytatta le a külügyminiszter expozéja fölötti vitát. Ezt megelőzőleg a szenátus plénuma letárgyalta a gázgyárak kezdeményéről szóló kormányjavaslatot, majd a biztosításról szóló javaslatot is. A külügyi vitát három órakor kezdték meg Benes külügyminiszter jelenlétében. Az első szánok Kovalik szlovák néppárti szenátor kijelentette, hogy a világ nemzetei és né-, pei békét, nyugalmat s kenyeret kívánnak, csak egyes nagy ambíciójú diplomaták és poilitkusok okoznak zavarokat s hatalmi törekvéseikkel 'nyugtalanítják a nemzeteket. A Vatikánnal való viszony rendezését követeli, majd a reviziókérdéséről szólva kijelenti, hogy az országhatárokat nem lehet úgy i megalkotni, hogy azok egybeessenek az etnográfiái ^ határokkal. Utána Stodola cseh agrárius köszönetét mond a | külügyminiszter feleségének azért az áldozatos munkáért, amelyet férjével együtt végez. Felszólalt még Haviin, Stolberg és Vesely szenátor s a szenátus az esti órákban a külügyi expozét tudomásul vette. A szenátus legközelebbi ülése holnap, szerdán délelőtt kilenc órakor lesz. Napirenden az elemi csapások által sújtott- gazdák fölsegélyezésére vonatkozó képviselőházi javaslat és néhány kereskedelmi pótegyezmény szerepel. A sajtónoveila Ma délelőtt a szenátus alkotmányjogi bizottsága a sajtónovellát tárgyalta. A vita folyamán felszólalt Dérer igazságügyi miniszter is, aki megismételte a képviselőházban elmondott érveit. A bizottság a novellát megszavazta. A szenátus plénuma a jövő héten fogja tárgy nini. Ausztria füüéteszHf Becs, julius 3. A hivatalos Wiener Zeitung jelentése szerint a németországi osztrák légiók lefegyverzése küszöbön áll- Az Ausztriából Németországba menekült osztrák nemzeti szocialistákból álló légió tagjait a rohamosztagok szabadságolásánál szintén szabadságra küldték, ami azt jelentette, hogy leszerelték őket. Az osztrák légionáriusok, akik az osztrák határ közelében fekvő Rosonheim vidékén táboroztak, nem adták meg magukat simán sorsuknak és fellázadtak a leszerelési parancs eTlen. A rendőrség erre számos osztrákot letartóztatott, mig mások elmenekültek Hm lendülettel folyik Misii a magyar nemet; párt országos akciója a gazMósságok rendezése érdekében Törköly képviseld beszámolója Rozsnyón Rozsnyó, julius. 3. A magyar, nemzeti párt rözenyói körzetének választmánya julius 1-én a rozsnyói Fekete Sas-száí])ló nagytermében gyűlést tartott. A gyűlésen, amelyet. Paper zsik Andor körzeti elnök . nyitott meg. Fodor J enő igazgató, a párt .mezagazidasági. osztályának elnöke előadást, tartott a gazdasági helyzetről. 'Utána űr. Törköly József nemzetgyűlési képviselő a-z. .általános, politikai és gazdasági helyzetet ismertette. A kisebbségi életnek szerinte természetes következménye az, hogy minden magyar ember nemzed alapra helyezkedjék. \ gyü'ésenl felszólaltak még ifj. Fülen Sámuel pe'lsőci kisgazda. Papé zsik Andor körzeti elnök, aki a több termelésről tartott előadást, Dr, Szirányi Dezső csetneki ügyvéd. Lőrinc Sándor pelsőoi kisgazda és S c h o pp Béla rozs?) vói párttitkár, aki beszámolót tartott a párt működéséről. Péfér-Pái napján Gután népgyülést tartott a !..magyar nemzeti párt. A gyűlés szónokai K o- ezor Gyula volt nemzetgyűlési képviselő és , M ü I1 e r Rudolf központi párt-titkár voltak. J Koczor Gyula beszédében a magyar nemzeti j pártnak a gazda adósság rendezéséről szóló akcióját ismertette, rámutatott arra. hogy a magyar nemzeti párt által benyújtott törvény- javaslat az utolsó óráiban kísérli, meg a gazdasági nyomor megszüntetését. Ugyancsak Péter-Pál napján FélsőezeSőn is gyűlést, tartott a magyar nemzeti párt s itt K o- c z o r Gyula, M ü 11 e r Rudolf és M o r v a y Jenő ismertették a párt akcióját. Dunaradvány és Marcellháza községiben K Br I i e z a Sándor központi titkár tartott népgyüi lést ugyancsak a gazdaadósságoik kérdéséről. Vasárnap Bari és Kéménd községekben tartott népgyülést a magyar nemzeti párt. A gyűlésen Füssy Kálmán szenátor részletes beszámolót mondott, amelyben a magyar kisebbségi élet gazdasági és kulturális problémáira mutatott rá, majd foglalkozott a gabonáimono- pólium kérdésével. A magyar nemzeti párt a gazdák, kiskereskedők és iparosok adósságainak rendezése érdekében meginditott akcióját Keletszolveuszkón is számos népgyűlésen ismertette, igy junius 29-én Nagykaposon volt népgyűlés, amelyen Gáloes. Minaj, Palágy, Komoróc, Nagyszelméne, Kisszelmemc, Mátyóc, Mokcsakerész, Mogyorós, Palló, Kelecsény, Sislóc, Mocsár és Nyárig községek magyarsága is megjelent. A gyűlés szónoka Papp Mihály osztályéinak volt, aki dr. Törköly József nemzetgyűlési képviselő törvényjavaslatát is ismertette. Vasárnap Nagykő vesd községben volt népgyülés, amelyen dr. W i r k m a n Ármin kerületi áléinak ismertette a párt akcióját. Még aznap délután Kistárkány községben tartottak népgyü- iést, amelynek szónokai dr. Wirkman Ármin. K a 11 a Vilmos és G r u e e t z k y Ferenc voltak. ■nanmi Barthos londoni fsnáískozátai Paris, julius 3. Barthou francia külügyminiszter vasárnap Londonba utazik. Útjára Pietri tengerészeti miniszter is elkíséri. Pietri Londonban a britt tengerészeti szakértőkkel akar tárgyalni az eljövendő tengerészeti konferencia 1. Nem lehetetlen, hogy Barthou tanácskozni fog Mac Donald miniszterelnökkel is, még mielőtt az utóbbi megkezdené szabadságát és Amerikába utazna. Jeftics a nigoizlév-iSrSfe tűnődéitől Belgrád, julius 3. Jeftics külügyminiszter tegnap a képviseíőházban a török-jugoszláv barátsági és támadást kizáró szerződés jóváhagyásáról szóló vitában hosszabb beszédet mondott. Jeftics mindenekelőtt rmutatott orra. hogy a szerződés első cikkelye újszerű s némi tekintetben eltér az eddigi hasonló természetű szerződésektől, amennyiben kimondja, hogy a szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy háborúhoz nem folyamodnak és elitéinek mindennemű támadó fellépést. Beszéde további folyamán kijelentette, hogy rendkívül nagy fontosságot tulajdonit Sándor király isztambuli utjának, mert ez lesz szerinte a kiinduló pont a két ország közti viszony további elmélyülésének. Jugoszláviának, úgymond, számos fontos oka van arra. hogy szoros együttműködést teremtsen Törökországgal. ansnMmvm lemondott a lapu kormány Tokio, julius 3. A japán kabineti kedden reggel lemondott. A lemondás arra a vesztegetési botrányra vezethető vissza, amelyben a a közelmúltban lemondott Kurota pénzügyi államtitkár is belekeveredett. — Nem, nem, nem hagyom magam a csőcseléknek! — kiáltott rémült szemmel a vén szénégetőre. — Gazok vagytok valameny nyien!... Neki ugrott az útját álló szakálLas fekete óriásnak és mellbevágta. Az öregember a kunyhó sarkába esett. A főmérnök pedig revolvert ragadva, a kunyhó küszöbére hágott: — Állj meg csőcselék, mert különben lövőik! Szeme kidülledt. Fogai vacogtak. Vadnak érezte magát, aki az életéért száll szembe a vadorzókkal. A tömeg megtorpant. Az asszonyok sikon- gani kezdtek. A férfiak egymásra néztek és tanácstalanság ült ki a szemükbe. Varas próbált megmozdulni. Kilépett a tömeg elé és megindult. Kezében elmaradhatatlan vasbotját szorongatta. Oda akrt menni, bogy térdre hulljon az ur előtt... Úgy, ahogy Otti tanácsolta. Térdre hulljon és könyörögjön. Mindnyájakért. A főmérnök azonban rekedt orditáet küldött feléje: — Egy lépést se tovább,! Keze megrándult, ujjába görcs szaladt és a revolver elsült... Visító jajongás verte fel az erdőt. Az Oltár merev sziklái megszázszorozták a hangot. A tömeg eszét vesztve bukdácsolt vissza a meredeken. A főmérnök bódult ijedelemmel állt, mig ujja görcsösen rángatózott és a browning gépiesen szórta levegőbe a halált ... Aztán megtörtént. A vén szénégető feltá- pászkodott a sarokból, ahová az előbb esett. A fejszéjére esett. Jó éles szerszám volt. Markába köpött előbb, ahogy két kézre kapta. Azután végigmérte az urat. Mint ahogy az erdő óriásait szokta volt, mielőtt az első vágást, megadná nekik. Felemelte a fejszét és egyetlen szakértő lendülettel lesújtott az urra. . A főmérnök végigvágódott a küszöb előtti száraz faleveleken. Szó nélkül, mint ahogy a /álfák szoktak a szénégető fejszéje alatt... Szellő se rezdült, csak egy kicsike erdei virág hajladozott az orra előtt, melyből csöndes méltósággal szivárgott elő a vér... A koporsót a helybeli pap szentelte be. A szertartásra a menyasszonya is eljött, meg egy szép és finom fehér öregasszony, a főmérnök édesanyja. A pap szépen beszélt Elmondotta, hogy a gép korunk problémája. Megoldani nem lehet. A gép legyőzte alkotóját, az embert. Ezrek és milliók váltak kenyértelenné a gép miatt. A gép lett e halott tragédiája is. Meg kellett halnia, mert alkotni akart. — Kedves keresztények! Nézzetek rá erre a gyártelepre! Mig mi itt egy kedves halottat búcsúztatunk tőle, addig a kétségbeesett emberek százai ott babusgatják a megrongálódott gépeket. Ott ődöngenek a romok között és helyre szeretnék hozni a helyrehozha- tatlant. — Itt fekszik előttünk az alkotó holtan. Lelke Isten felé emelkedett, de itt maradt száz és száz ember, aki tőle várta a mindennapi életéi, aki tőle várta a nagy csodát, hogy ismét életre kelti a gépet és lángelméje erejével mozgásba hozza a gyárat... — Kedves keresztények és gyászoló testvéreim! örök rabszolgája lesz az ember a gépnek. E rabszolgaságból csak egy szabadító ut van: az Isten útja! Vissza az Istenhez! A lelki egyszerűség és testi igénytelenség szent honába. Ahol több becsülete van a szívnek az észnél és az érzésnek a gondolatnál. Ez az az ország, melyet Krisztus alapított e földön s mely oly határtalan, hogy e földről a másvilágba nyúlik át!... Szépen beszélt. A gyárigazgató és felesége a szemét törölgette. A falusi asszonyok nem sokat értettek ezekből a szavakból, de azért, ők is sírtak. Csak egy valaki állott kiégett, lángtalan szemmel. Otti volt. Hátul húzódul! meg és mereven nézte a templom közepén feldíszített nehéz koporsót. Farkasszemel nézett a múlttal. A kettőjük múltjával, melyre visszaemlékezni már csak ő fog. A másikat elviszik tőle, le a városba, a díszes temetőbe, a családi sírboltba. Közelebb lépett. Kezében havasi virágból rakott csokrot szorongatott. Ott szedte az Oltár alatt. Szikláról sziklára mászott érte, sokszor csábítóan feneketlen mélységek fölött... De átlépte, vagy átugrotta ... A szép fehér öregasszony felfigyelt rá és utat engedett neki. Otti lehajolt és letette a csokrot a ravatal lábához. Egészen le, a fekete szőnyegre. Azután ismét felnézett s mikor a kántor befejezte búcsúztató énekét, megindult... Mintha álom járó lett volna... Folytatjukmmem®?*- ír nr-fwBi'gua'www,^1.^ maíStiuSm Ráci $>Á& (28)
