Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-04 / 150. (3481.) szám
1934 julius 4, szerda. T>R5CGAiA\aG.^ARH! RLAP Külügyi vita a k Szüllö: Kis államnak a szomszédaival kell jó baráti viszonyban lennie! Szüllö fölszőlalásában erősen bírálta Benes külügyminiszter expozéját - Slávik és Hrusovsky a magyar kérdésről Prága, jwlliius 3. A képviselőház ma délelőtt ■kezdte meg a vitát Benes. k-ü lügym in iszter tegnap elhangzott külügyi expozéja fölött. A vita első szónoka dr. Szüllö Géza országos keresztén yszocial ista. párti képviselő volt, aki szövetik ezott ellenzéki pártjaink klubja nevében hosz- exabb beszédet mondott. A beszéd elhangzásánál többen jelen voltak a koalíció magyarul tudó tagjai közül, igy főiképp Slávik, Hrusovsky és Stund,a kisérték figyelemmel 'a magyar szónok fejtegetéseit. A beszéd a következőképpen ■hangzik: Három feü?il8»R! aisiter me^wlaiie ozása — Ha az ember összehasonlítja a külügyminiszter ur expozéját a. /a a nyilatkozattal — kezdte beszédét Szili ö amelyet Tituleseu román külügyminiszt ur Bukarestben fölolvasott és ezeket azzal ;■ n; ílarkozatta1. amelyet a genfi tárgyalás után tubus 8-án Bartbou francia külügyminiszter ur mondott ei. álékor meglátja azt a küld ni ••eget. amely megkülönbözteti ennek a három államfér fiúnak a politikai metódusait, de látja azt a célt is. amely közös mind a háromnál. Ezeket egybevetve eszembe jut a világ egyik legnagyobb hu:nn:bétájának. Szent, Ágostonnak maximája: a - 'hunyt, szem még rém szünteti meg a napnak sugárzását. . Akárhogyan csűrj ék-csavarják is a kérdés’ . z ö-szes állam férfiúi megnyilatkozások. ' cg;... nem tudnak eümiuáln-i a világ mai káoszában. azt. hogy ebben a mai világban vannak abszc! :t kiegyenlítetlen kérdések. Ilyen 1. a tefegyvérzés és a biztonság kérdése, 2 a vilnai kérdés. 3. a. litván kérdés, 4. a lengyel kérdés. 5. a teseheni kérdés, 6. a tinóid kérdés és végül 7. a magyar kérdés. Ha ezeket • mint koefficienseket nem vesz- szük számba, akkor Európában megnyugtató helyzetet lehetne konstatálni, de ha számba vesszük őket. akkor újra igazzá válik Nagy Napóleonnak azon megállapítása, hogy ezen a világon soha, sincsen béke, csak fegyverszünet, 11 ín y a pás de pa.ix. 11 y a de tréves. A leszerelési probléma A gerfi tárgyalásokon, amikor Barikon külügyminiszter ur, az uj „cívis Romanus“ temipe-t ram ént urnától hajtva, úgy beszélt Anglia ellen, hogy ez igazolta azt, hogy a külügyminiszternek nem kell diplomatának lennie, már-már úgy látszott, hogy Franciaország szakítani fog tradiciós politikájával és ellentétbe helyezkedik Angliával. Azonban az első szenvedély lehigga- dása után mégis elsimult ez a veszély. Franciaország visszatért régi irányához és beleegyezett a leszerelési konferencia életben- maradásához azzal, hogy elfogadta azt az álláspontot, amit Anglia képviselt, amely szerint Németország nélkül nem lehet megoldani a leszerelés kérdését. — Most tehát az a oéí lebeg a diplomatáik és külügyminiszterek előtt, miként lehet a kiélezett helyzetiben tovább folytatni azt a mai irányt, hogy vagy a győzőik legyenek fent. vagy a Legyőzöttek legyenek lent. Ezért van a sok utazás, tárgyalás, amelyeken a közös elvet vallók azt akarják, hogy a győzők maradjanak mindig győzőik, az elnyomottak maradjanak minidig elnyomottak. Ebben meg is egyeznek és nem veszik észre. — mert szemüket behunyják. — hogy ebben a játékban csak ők egyeztek meg. de azok. akikről szó van. nem egyeztek meg és nem járulnak ehhez hozzá, und das ist dér Finch dér bősen Tat. Mert hiába egyeznek meg és hiába garantálja a békét és nyuja a jugoszláv tagozatnak, tanulmányozza a Csehszlovákia és Románia közt már régebben parafáit légi közlekedési egyezményt s lehetőleg csatlakozzék ehhez. Végül tanulmányozza a konferencia a pénzügyi egyezmények végrehajtására vonatkozó intézkedéseket s úgy döntött. hogy az egyes bankjegykibocsátó barkóik egyű tt,működését kis zé 1 esi ti. TanuJimány-o-z t ák még a kereskedelmi és vámjog egységesítésének kérdését is.“ Hát biz ez eredménynek nem mondható. A Kisantant mint nagyhatalom Amikor a miniszter ur a maga koncepciójával megalkotta a kis antantot, olyképpen, hogy azt ma Barthcn külügyminiszter ur, mint nagyhatalmat ünnepli, — amely nem cimmel és jelleggel bíró alakulat, de tényleg nagyhatalom, — én már akkor bátor voltam fölhozni, hogy a nagyhatalomhoz szükséges a célok identitása és a közös célok elérésére meg kell lennie az exekutiv erőnek. Ebből a szempontból nem akarom bővebben vizsgálni, megvan-e a közös cél és ez az exekutiv erő, csak a®t tudom konstatálni, hogy nega- tivumibau megvan a közös cél: nem megengedni, hogy egyenlő legyen a kisáníánttal és Franciaországgal szembenálló 'blokkban tömörült népeknek a helyzete. Pozitív irányban azonban, akárhogy mesterkedjék is Tituleseu ur, Romániának külügyminisztere, nem tudom elképzelni, hogy bárki is elbigyje, hogy galmat a régi Locarno. a keleti Locarno. a Balkán-paktum, a Kei lóg-paktum és sok mindenféle paktum, a napsugár keresztülvilágiit és mindenki látja meg érzi, hogy ezekben a paktumokban több a pakli, mint a paktum. A paktum lényege az, hogy mind a két fél egyenlő, szabad akaratú és mind a két fél akaratának egyformán érvényt adni bíró legyen. Mindaddig, mig nincs igy, addig nincs paktum, mert az erkölcsi kategóriáknak megvan az a csodálatos természetük, hogy abszohitumok és ezt csürés-csavar ássál, dialektikával, sofizmák- kal el lehet ugyan leplezni, de mindig áll az az örökértékü mondás, amely a respubilIlkának is jelmondata: pravda vít'azí, az igazság mindig győzedelmeskedik. — A külügyminiszter ur ötvenéves születése napja alkalmával kiállítást rendezett a külügyié inisztériiuim. amelyet szerencsés voltam több- izl en megtekinteni. Nagyon tanulságos és értékes dolog ez a kiállítás, mert megmutatja, hogy a szellem mindig erősebb az anyagnál és a szellemi fegyverek, akár el vannak nyomva sajtótörvényekkel, akár nem, utat törnek maguknak és ha igazságot tartalmaznak, állandó sikert érnek el. Még akikor is sikert érhetnek el, ha állandósága már nem olyan biztos. a szláv preponderancia, mely közös Jugoszláviánál és a respublikánál, megfeleljen Románia érdekeinek. Mert a román állam állandóan hirdeti, hogy Románia nem szláv, hanem latin állam. Hogy pedig a latin faij célja az lenne, hogy a világuralom szláv népek kezébe kerüljön, ezt senki sem meri állítani. A szláv céloknak pedig nem lehet érdekük megerősíteni a mai szovjetet azzal, hogy szerződésibe lépnek vele, mert 1. a szovjet nem szláv, hanem inkább nemzetközi, világnézeti alakulat, 2. mert a régi cári Oroszország tényezői élnek, a régi orosz szellem is él, s ezek felháborodnak a szovjet támogatók ellen és árulásnak minő- sitik azt, ha az ő elnyomóikkal társulnak. A kisantant #s a nagyhatalmak — A kisantantnák célja a mai helyzet megrögzítése a saját érdekében. A nagyantant célja, nem a mai helyzet megrögzítése, de a saját érdekeinek legteljesebb védelme. A kettő nem egy. íwigol külügyi politikában pl. nem játszik szerepet az, mi az érdeke Európának, hanem az, mi az érdeke a brit világbirodal ó mnak, é s ezért nem stabilis a mai helyzet, — Nekünk, mint kis államnak ezt számba kéll venni. Nekünk olyan politikát kell folytatnunk, amely végett létrehozták a népszövetséget. Ebben a népszövetségben fix pontnak kell vennünk Wilsonmak azt a léteiét, amelyet 1918 szeptember 27-én szögezett le: hogy nem lehet a népszövetségein kívül és belül külön politikai szerződés, és nem lehet a népszövetségi tagok között különleges gazdasági szövetség. Miután ez a Wilsomi öt külön tétel nem lett megváltoztatva, sőt ezt a népszövetségi paktum magában foglalja, ezért tartom helytelennek a külön blokkok alakítását és ezért szeretném, ha külügyi politikánk vezetésében a Wilsoni alapiét elek első pontja volna a főirányiió, amely szerint minden nép- faj részéire minden jog megadandó és semmilyen területváltoztatás, sem végső rendezés ne történjék kompromisszum vagy kiegyenlítődés alapján, de mindig a lakosság érdeke alapján. A szomszédokkal való viszonyunk A kisantant gazdaságpolitikája — Mi népképviselők vagyunk. Mindent él kell követnünk- tehát., hogy az a nép, melynek verej-tékes szorgalma és munkája az alapja az államnak, az érezze a biztonságot és nyugalmat, ne pedig a kabinetek gondolják azt, hogy bírják a szeiku-ritászt. Én itt mint kisebbségi képviselő nyugodt lélekkel mondom, hogy sem a magyar, sem a német, sem a szlovák tagjai pártunknak nem ót zik teljességét annak a biztonságnak, mely legnagyobb garanciája az ál- lamcél megvalósításának, mindaddig, amíg csak a különböző kabinetek ügyessége, taktikája és nem az erkölcsi jogrend megingathatatlaneága a bázisa az európai helyzetnek. Ezer és ezer alkalommal illettek szemrehányássá'!, hogy nem gazdasági, de politikai szempontok irányítják ellenzéki működésűnket és 'bírálatunkat. Ezt a szemrehányást sohasem tartottam jogosnak. Annak, aki politikát csinál. egyik eszköze a gazdasági kérdés is. aki azonban gazdasági kérdésekkel foglalkozik, annak f üggetlennek kell lennie a politikától és csak a közgazdaság szempontjait szabad ezámibaven- nie. Azonban mi itt politikát csinálunk! Ép- ugy, mint a külügyminiszter ut, aki expozéjában szintén mmn foglalkozott gazdasági kérdésekkel, hanem politikával, mert a közgazdasági kérdések a helyes politikában találják meg megoldásúikat. Köabevetőleg azonban röviden mégis 'kitérek a külügyminisztérium gazdasági koncepciójára és rámutatok ennek is siikertelenségére. 1934 májusában megvolt Romániában a kisantant gazdasági konferenciája. És mi a konkrét eredmény? A hivatalos megáilapitás szerint „A kisantant állandó gazdasági tanácsa kidogozta a belső működési szabályzatát és tanulmányozta a három állam közti uj áru-csere módozatait, elismerve, hogy a három állam közti kölcsönös árucsere fejlődése a leglényegesebb problémája a kisantant-államok közti gazdasági közeledésnek. Tekintettel a kérdés fontosságára, a gazdasági tanács elhatározta, hogy e három állaim közt jelenleg érvényben lévő kétoldalú szerződésék végrehajtásának folytatásán kivűl megkeresi az állandó gazdasági tanács nemzeti tagozatait. hogy tanulmányozzák a következőiket: 1. A három állam kereskedelmi helyzetét a meglévő szerződéseink szempontjából. 2. Az általános és különleges gazdasági feltételeket. Ezek a kérdések aztán- majd az augusztus 20-án Jugoszláviában megtartandó legközelebbi gazdasági kisantant-konferencián napirendi pontiként fognak szerepelni. Elfogadott a 'konferencia egy vasúti együttműködési egyezményt és elfogadta a dunai hajózás szabályozására vonatkozó megállapodást. Elhatározta egyben, hogy ajánlEhelyett mit látunk? A respublika talán korrektnek nevezhető, de mindenesetre hideg relációban van Ausztriával, amióta ott megszűnt az ausztromarxisták uralma. Németországgal ige® bűvös a helyzet. Magyarországgal szemben fagyponton áll a megértés hőmérője és Lengyelországgal is igen sok kivámni valót hagy fenn a szomszédi viszony. Kicsiny államnak a szomszédaival kell baráti jó viszonyban lennie, amit a mai külpolitikai vezetés mellett nagyon kétségesnek látok. Lengyelország és a respublika között a vihartAszek RuszinSzkóban van ahol a seb izma és az Ukránok prelegálása nem érdeke a lengyel politikának. Ezt a meg nőm értést, erősein befolyásolja még a Litvinovval való megegyezés is. Németországgal szem-ben az a magatartás, amelyet a nemzeti szocializmus gondolata ellenében elfoglal a kormány, nem fokozza a rokonszen- vet És hiába próbálkozik a kisantant vezetősége a magyarokra iráterit-eni a felelősséget a meg nem értésért és a középeurapai blokk megakadályozásáért, mert a farkas és bárány meséje itt is áll és számiba kellene venni a külügyminiszterek konszernjének, hogy a magyar sohasem volt szűk ölő eb, mely egy darabka falatért meghunyászkodna, de nem is — döglött oroszlán. Ugyanez álil az osztrák nemzeti önérzettel szembe®, amely megtalálta a maga nemzeti öntudatát és nem felejti el, hogy ennék legerősebb mételyezői, az auisztromarx-isták élvezték itt a kormányzatnak a kegyeit. — Ezek a felhoz ottak azok, amelyek aggodalommal kell, hogy él töltsenek minket nép- képviselőket, mert ezeknek az árát a népek adlják meg, nem pedig a kabinetek. Ennek bizonyítéka az, hogy a miniszter ur nyíltan bejelentette tegnapi expozéjában, hogy a katonai szolgálati időt fel fog kelleni emelni, nyíltan bejelentette, hogy a kormányzat újabb igényekkel fog előállni a nép áldozatkészségéhez és nyíltan bejelentette. — amit én mindig szemé- re hányta^, — hogy nagyhatalmi politikát iiz e kis állam külügyi kormányzata. Hiúiba beszél a külügyminiszter ur békéiről, a demokráciáról, — az a tendencia, amely a véderők-észség erősítését célozza s a milita- rizmust -késziti elő, — eun-ek ellentmond s cs-ak azt mutatja, hogy a külügyminiszter ur ügyes diplomata, aki békét hirdet, de — inkább áll az ő magatartására a régi lati® közmondás egy kis átalakítással: si vis belliim, para be Hiúm. Ezek miatt az elmondottak miatt — a legnaigy-obb tisztelettel a külügyminiszter ur különben -nagy képességei -iránt, — az -expozét nem fogadom el. A további vita De Witte német szociáldemokrata a német- országi szociáldemokrácia érdemeit méltatja-, majd a legutóbbi németországi eseményekkel foglalkozik. A külügyminiszter beszédében különösen azt tartja ki emelendőnek, hogy Benes határoao-ttan elitéit minden diktatúrát. Necas cseh szociáldemokrata azt hangoztatja, hogy a Szovjet jó -rendelő és jó fizető. V-iMinek cseh néppárti szónok szerint a mai külügy i vita sokkal világosabb és derűsebb ég alatt folyik, mint a tavaszi, bizottságbeli külügyi vita, amikor a Habsburg, az AnischluSs és re vízió kérd és nyugtalanította Európát. Amíg Németország Középen rónában hegemóniára törekszik, addig ellenfelünk marad, ezért az uj középeurópai orientáció rém kereshető Németorezáig-Olaszorszáo- irányában. Beszédé végén a felfegyverzést sürgeti. Slávik és Hrusovsky a revizionisták ellen Dr. S il á v i k cseh agrár képviselő szerint 'külpolitikai kérdéseikben nem lehet, beszélni külön cséh és külön szlovák álláspontról A szlovák óik a hon védelmében egy sikon vaunak a csehekkel. Helyesli, hogy a kormány a katonai szolgálati idő emelését kéri s ígéri, hogy pártja azt meg fogja szavazni. A® orosz kérdés taglalása 6orán üdvözli, hogy a nagy szláv állam félreérthetetlenül a revizióellenes államok sorába lépett s hogy bekapcsolódott az európai államok együttműködésébe. — Fáj nekünk — mondotta szó szerint Slávik — hogy Lengyel- ország hajlékot ad s résziben erkölcsi támogatást is legnagyobb ellensógeinik s a velünk eb
