Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-04 / 150. (3481.) szám

i sietem alkonya Prága, Július 3. (r) Európa napomként tesz egy lépést az eszmék káosza felé — s ka semmiben, úgy ebben igaza volt Tkeodor Wolfnak. a „Berli­ner Tágeblatt" volt főszerkesztőjének, aki most adta ki háborús visszaemlékezéseit Zü­richben. Wolf nem áll meg a hideg és kemény politikai következtetéseknél, amelyek azóta valóban beváltak, sőt talán a várakozáson fe­lül is beváltak, — ellenben keresi a láthatón és megfoghatón túl gomolygó végokot, nem nyugszik bele a katasztrófának emberi okaiba, keresi a Sorsot, keresi Kalibánt, aki láthatatlanul ott áll a háttérben és a pusztu­lás nagy koncertjét dirigálja. A könyv idézi a 'világháború tizenötmillió áldozatának em­lékét és halkan hozzáteszi: de hol van a sta­tisztika, amely a megölt Szellemről beszélne? Húsz év óta talán soha nem jelezte a kor en­nek a kérdésnek időszerűségét annyira, mint ma, amikor... De talán ezt a mondatot nem is kell befejezni. Megölt Szellem? Az egész világ gazdasági és politikai extázisbán vonaglik s mi a Szel­lem ntán sikoltunk? Igen, a szellem, legyünk szerények és szálljunk le a gyűjtőfogalmak lovairól, beszéljünk ezúttal a mindennapi szel­lemről, a szellemről, amely jelen van a kis élet harcaiban, amely láthatatlanul belenyúl és közbeszól az ösztönök vaklármájába és modulálja életünk hangzavarát, nem a ki­váltságos és kivételes szellemekről és nem a földöntúli géniuszról van szó — hanem a hét­köznapi józan szellemről. Először akkor szen­vedett mártírhalált, amikor — 1792-ben ura­lomra jutott. Amikor oltárt emeltek neki. A nagy forradalomban az Ész istennőjének zsá­molya előtt ért© utói a végzet, mely azóta se akar tágitani mellőle. Mikor a fanatizmus őréül szegődött, amikor kivonta pallosát ol­dalán ax ortodoxia. Ahol a gondolkozás — és ha szabad hozzátennünk — az értelmezés vagy felfogás szabadsága megszűnik, ott el­kezdődik a barbarizmus, ahol a frázisok el­foglalják a gondolatok helyét, ott az értelem fanatizmussá, az érzés homályos sejtelemmé változik. Az emberiség elmerül a ködben, nem képes tájékozódni és megindul a halál­tánc egy kultusz jelentésnélküli bálványai körül. A fanatizmus százada ez, amibe be­lépett az emberiség akkor, amikor elhagyta az értelem és gondolkozás századának part­jait. Újabban szokás az „Írástudók árulásá­ról" Írni és Julién Benda, aki a témát divattá tette, valószínűleg százszor elfordult e talán hamis, de első költői fogalmazásában min­denesetre mély és éles felismeréstől, mely Európa egyik betegségét abban látta, hogy a szellem emberei elfordultak a szellemtől és az anyaghoz szegődtek, helyesebben a költé­szet és politika egyre kinosabbá váló konflik­tusában a politika oldalára álltak s ők voltak azok, akik az elefántcsonttorony szemléletét pellengérre állították, jóllehet tudniok kellett volna, hogy ez a sokat gúnyolt elefántcsont- torony nemcsak a megfigyelés és szemlélődés hűvös magányát biztosítja a szellemnek, de az egyetlen menedéket is. Igen, de Benda elméletét gyorsan visszájára fordították és bunkót faragtak belőle a szellem ellen és bunkót minden ellen, aminek az élet termé­szetes logikája szerint joga van a szellem autonómiájára, joga van arra az ősi és egyet­len szabadságra, melyet se egyenlőséggel, se testvériséggel felmérni nem lehet. Amikor a francia forradalom nagy igevetői megkisérel- ték felmérni a területet, melyet a nagy for­radalom elméleti háromszöge határolt, nem UCCAI HARCOK SZILÉZIÁBAN? Németország titokzatos hallgatásba burkolódzik Tovább folytak a kivégzések - Ellentétes hírek Papén sorsáról - Feloszlott ai osztrák légió - A kivégzettek utolsó órái ­Barthou tudott az összeesküvésről ? V á r s ó, julius 3. Lengyel kormány lapok : jelentése szerint Heines rendőrfőnök agyon- lövése után Breslaubon a szombatról vasár napra virradó éjjel nagyarányú uecai tünteté­sekre került a sor. Stefant, a beutiheaii SA ve­zérét a ratibori rendőrség letartóztatta. Ste­llán személyes gárdája állítólag hevesen el- lentáíít a rendőröknek. A beutheni rohamosztagok kaszárnyájáért kézigránátokkal folyt a harc. Négy ember meghalt az ütközetben, s számosán mégse be­sültek. Szilézia egész területén házkutatások folytak és számos egyéint leitartóztattak. A német kormány kedden délelőtt tíz óra­kor ülést tartott az alkancellári hivatalban. Az United Press értesülése szerint Papén al- kancellár hivatalba érkezése után azonnal dolgozószobájába ment, a,hel az ülés lefolyt. Hivatalos körök nem feleltek arra a kérdés­re, vájjon Papén alkanceHár résztvett-e a kormány tanácskozáson, vagy sem. A legújabb hírek szerint vasárnap Emgelt, az SA egyik leghíresebb parancsnokát is ki­végezték. Engel annakidején túlzott radika­lizmusa miatt elvesztette állását. Kivégezték továbbá Sánders, Hoffm&nm, Kurze 8A vezé­reket és Clerthet, a tengerészeti rohamoszta­gok parancsnokát, aki többek között a Pour le menté érdemrend tulajdonosa volt. Papenmől a legellentétesebb hírek cirkál­nak. Tegnap este állítólag fogadta Göring lá­togatását és háromnegyed óra hosszat tár­gyalt vele. Szobafogsága állítólag megszűnt. Papén egyes körök jelentése szerint a közeli napokban Neudeokbe utazik, ahol Hindenburg föl fogja menteni állásától. Az United Press munkatársa kedden délelőtt beszélt a Papén őrzésére kirendelt őrség parancsnokával. A parancsnok kijelentette, hogy Papén mozgási szabadságát senikisem korlátozza. Az őrséget csak azért rendelték ki Papén mellé, hogy testj épségére vigyázzanak. Az amerikai új­ságíró meglátogatta az alkanceHár villáját s ne íllapította, hogy a vasráccsal lezárt kert- bei: ka.rabélvos őrök cirkálnak. A ház máso­dik emeletének ablakából három detektív né­zeti az uccára. Papenmel beszélni lehetetlen­ségnek bizonyult. Az United Press munkatár­sának jelenlétében az alkanceHár egyik ba­rátja telefonon beszélt Papén feleségével, aki azonban röviden csak annyit mondott, hogy minden rendben van. A VölkisCiher Beobachter-ben Rosenberg Alfréd nagy cikkben foglalkozik a titokzatos összeesküvéssel s megállapítja. hogy az ös­szeesküvők beszervezték Németország váro­sait és ágenseiket már külföldre küldték, hogy fölvegyék a kapcsolatot a külföldi hatal­makkal. Berlin uccáin az éjszakai órákban teheranitomcbilokon cirkáltak Hitler gárdájá­nak tagjai, akik továbbra is fekete egyenru­hát és karabélyt viseltek. A város fontosabb helyeire erős rendőri különítményeket ren­deltek ki. A kormány tagjainak védelméről szintén szigorúan gondoskodtak, mig eddig Hitler mindig kíséret nélkül jelent meg, most áúandóan több detektív őrzi. Egész Németország területén tilos a vitat­kozás és a szombati eseményekről való be­szélgetés. Számos embert letartóztattak, akik a vendéglőkben az eseményekről tárgyaltak és azokat kritizálták. Likvidál)*!: a* SS-? Berlin, julius 3. A nemzeti szocialista párt i | sajtófőnökének közlése szerint Lutze, a roham- ■ osztagok uj parancsnoka azonnali hatállyal föl- 1 oszlatta az SA vezetőség sajtóosztályát. Az SA sajtóügyeit a jövőben a nemzeti szocialista párt ! sajtóosztálya fogja intézni. ♦ Gregor Strasser halála Berlin, julius 3. A külföldi újságírók meg­állapították, hogy a kivégzések és letartóztatá­sok szombaton korántsem értek véget. Vasár­nap egymásután végezték ki a renitens vezére­ket. A kivégzettek száma egyelőre ismeretlen, ámbár Hitler és Göring vasárnap este hivata­losan kijelentették, hogy a halottak listáját ki fogják adni. Gregor Strassert, a nemzeti szocialista párt hajdani megszervezőjét, aki még Hitler hata- lomrajutása előtt kegyvesztett lett, vasárnap szintén kivégezték. Halálának körülményei is­meretlenek. A „Reuter“ úgy tudta, hogy Stras- sert agyonlőtték, mások szerint Strasser maga végzett életével, amikor megtudta, hogy Scnieichert meggyilkolták. Gregor Strasser ál- talauan a nemzeti szocialista párt legjobb szer­vezőjének számított. Pártigazolványa a kettes számot viselte, mig Hitler igazolványa hetes számú volt, Röhmé pedig hatvanas. Lassan kiszivárognak a rohamosztagok ve­zetőinek kivégzéséről szóló hírek is. Rohm ál­lítólag a nalál pillanatáig stoikus nyugalmat mutatott. Vallatása elején kijelentette, hogy tőle senki egyetlen szót sem tud meg. Tényleg nem is árulta el társait és nem nyilatkozott a puc.o hátteréről. Szobájában a vallatok töl­tött revolvert hagytak, de Rohm mosolyogva jelentette ki, hogy azt kívánja, hogy Hitler lőjje agyon. Amikor Göring rendőrsége falhoz állí­totta Rohmöt, az SA volt parancsnoka még mindig nyugodt és mosolygós maradt. Környe­zete az izgalom legkisebb jelét sem látta rajta. Finist csoportvezető kivégzése már nem folyt te ily heroikus nyugalommal. A berlini SA ve­zér teljesen megtört a kivégzés előtt, ártatlan­ságát hangoztatta és három vadásznak kellett őt a vesztőhelyre cipelnie. Sch eCher uto’só r'Senatai Berlin, julius 3. Schleieher tábornok utolsó pillanatairól a következőket jelentik a külföldi ujságiróK: Pénteken este Schleieher meghívta néhány HKSBS m«OTK’ffl9E' JX33S8SSW1 bírták elviselni, hogy a szabadság koordiná­tája végtelen. De ha ennek a felismerésnek voltak is véres következményei, ne feledjük el, hogy valami megmaradt — sután és fél- szegen, de megmaradt a liberalizmus, amely­nek voltak hiányai és voltak főlég úgyneve­zett kinövései, de bár torz alakban megma­radt benne a szabadság alapelve és ha em­beri mértékekre szűkítették is le a fogalmat és korlátokkal volt is megtűzdelve a mezőny, mégis aránylag szabadon mozgott rajta a szellem. Aztán jöttek a harcos izmusok, a gőgös és kemény ortodoxia. A liberalizmustól még el a© búcsúztunk, senki meg se siratta, nem il­lik, nem korszerű, uem méltó a kor lázas tempójához, kispolgári volt és zavaros, hazug és bűnöket leplező, — az ifjúság a bolseviz- inus, vagy másféle izmusok extázisába szé­dült s a világ rohant Spengler rémképei felé s úgy látszott, hogy a nyugati civilizáció való­ban belépett a szenilitás életszakaszába. „A cezarizmus felé megyünk" — irta leg­újabb könyvében Spengler, aki a leglesujtóbb szavakat találja a liberalizmusra, mert sze­rinte nem az volt. a baj, hogy négy és félévig dörgölt, tombolt és sikoltott körülöttünk a történelem vihara, hanem az, hogy majdnem harminc évig előtte szélcsend volt, hogy az ember elszokott a történelemtől, hogy elme­rült kis hétköznapi örömeibe és gondjaiba, hogy üzletek és nők után szaladt, hogy gya­nús. Tart pour Tart irodalmakban fejezte ki magát, hogy valami csöndes és mélabús er­nyedtségbe merült, — nem hevítették nagy célok és nem keresett nagy ideálokat. Nos. a történelem áradása besodorta a hétköznapi embert a nagy örvények közé. a történelem betelepedett a kispolgár asztalához, könyör­telen és megalkuvásnélküli állásfoglalásra kényszeritette az embert, eljött a nagy sora­kozó kora, mindenkinek töprengés nélkül azonnal felelnie kell a hozzá intézeti kérdésre igennel vagy nemmel. Ennyire jutott Európa. evt 150 (3481) szám * '1934 julius 4 Előfizetési ár: évente 300,.félévre 150, negyed- Szerkesztőség Prága 1U Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ ÓS rUSZUlSzkÓl 771001] 07SÚ0 ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # ® Prága II., Panská ulice 12, ül. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Politikai TiapÜOpjQ • • TELEFON; 3 0 3 -1 1. ® ® Egyes szám ára 1.20 KZ, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYC1M HIRLRP, PRflHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents