Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-10 / 131. (3462.) szám

1984 fonjon 10, vasárnap. 'pragaiANagvarhirlap 5 Felvonulnak a kisebbségi magyar kultúra díszei Jól megférnek együtt Makkai, a református püspök és Makkai, az iró — mondja Makkai Sándor, az erdélyi magyarság tudós iró-püspöke Kőnyvnapi beszélgetés a Helikon sátrában ■ Az erdélyi főúri társaság nagy aktivitása ■ Erdélyi és szlovenszkói problémák Budapest, juráié 8. Az Erdélyi Helikon könyvsá-tora előtt nagy a forgalom. Finom eső szemergél, — hol- eláll, hol újra kezdi, — de ez nem akadályozza meg a vásárlókedvü közönséget, hogy fel ne keres­se a Szópmives Céh sátrát. Nagyon népszerűek aa erdélyiek Pesten. Egy falszakasz írójuk var. legalább az ir óhéten, az írók feleségei síi rög- nék-forognak a Szervita-téri sátor körül s ugyancsak szép bevétel gyülekezik a kasszában. Itt ül Szántó György és világtalan szemével próbálja imi autogramjait, itt van Reményük Sándor, Kacs óh Sándor, gróf Bt ffy Miklós, Ligeti Ernő, Kádár Imre. Tamási Áron estére Ígérkezik, de felesége máris nagy buzgalom­mal árulja ura könyveit... A vendégeket Ke­mény János báró, a marosvécsei Helikon gaz­dája fogadja. Minduntalan autograankérők je­lentkeznek. Az erdélyi, főúri társaság vetekszik, hogy eladjon vagy vásároljon. Itt ülünk le, a sátor előtti emelvényen egy piros ernyő alatt Makkai Sándorral, az er­délyiek tudóe-irópiispökévei. hogy elbeszélges­sünk kissé. Arca olyan fiatalos, hogy szinte kedvem volna megkérdézrá: hány esztendős, hogy ilyen fiatólon már olyan nagy írói és köz­életi. múlt van mögötte? „Magunk revíziója" — Kérdezz! — mondja kedvesen, de azon­nal csoportokba készíti elő mondanivalóját, hogy mindenről szó eskessék. — Először is! A püspök ur híres könyve, a ..Magunk revíziója” hogyan vált be Erdély­ben. a gyakorlatban? — A könyv a pusztában elhangzott szó ma­radt. mint program. Erdélyben a magyarság ma is az egyházakba szervezve él, a-z igazi életet itt élik. A mi belső egyházi szervezetünk megújhodása a ..Magunk revíziója” elveiből in­dult ki s a 'református férfiak és nők szövetsé­ge azt a programot akarja meg valósi tani. Könyvemnek egyházi rezonanciája volt, — bár olvasóközönsége ennél szélesebb körű voit, de praktikus következéseiről csak a magam egy­házi életén belül szólhatok. Mi népi és szociá­lis programot valósítottunk meg. Az átszervezett erdélyi református egyház — Méltóságod teljesen átszervezte egyhá­zát. részint nyugati mintára, másrészt a saját maga elvei alapján. Hogyan sikerült ez? — Az egyházi átszervezés a lényegen for­dult meg: Az volt a kérdés, hogyan lehetne cselek­vőén bekapcsolni az egyháztagokat az egy­ház életébe? Korok és nemek szerint szövetségekbe szer­vezzük őket, igy van Vasárnapi iskola-szövet- ség” a. gyermekek részére, a serdülőkornak ré­szére az „Ifjú keresztényeik egyesülete” a fel­nőttek számára a nőszövetség és a férfiszövet­ség, — mindezek valósítják meg saját kere­teikben a programot. Van a szövetségeknek kulturális, szociális, szegénygondozó, árva­ügyi. ■ betegügyi, hitépiitési szervezete. Ezek számára megfelelő intézményeket létesítettünk. Van jó sajtónk, Szászvároson árvaházunk, Kolozsváron kórházunk, van aggmenházunk, vannak diakonisszáink. Ez mind beolvad az egyházi életbe, tehát nem egyház önki vüli a mi munkaprogramunk. A kül- türális ágban a magyar hagyomány, történe­lem. irodalom, falu-szociális munka, egészség­ápolás helyet kap. Az állam által ei vannak is­merve egyesületeink. Nincs egyke! — Egyke van? — Egyke-problémánk nincs. Voltak annakidején szekta mozgalmak, de a szekták is megállották, újak ne<m keletkeztek, immunissá lettünk ebben a tekintetben. — A felekezeték egymásközti viszonya? — A felekezeték a történelmi tradícióhoz képest, kiegyensúlyozott viszonyban vannak egymással, — kis határinoidesekto! eltekintve. Egybehangol bennünket az is, hogy az isko­larendszer felekezeti alapon van kiépítve s az iskolák tanmenete egységes kell legyen! Ez a közös iskolarendszer kiegyensúlyozza, a. felekezeti kérdést. A legnagyobb erdélyi magyar probléma — Mi a legnagyobb erdélyi magyar prob­léma? — A magyar egzisztencia megmentése. A magyarság gazdaságilag van nagyon rossz helyzetben. Bankjaink nincsenek. Az állami hivatalok nem helyeznek el magyarokat s a mi célunk az, hogy minden magyar ifjú a neki megfelelő pályára menjen s ott meg i6 éljen. A szövetségek kiválogatják az ifjakat. — Most vailami személyeset! Hogyan fér meg a.z egyházvezető református püspök és a szépiró egymással? — Nagyon jól! A kettő között mély rokon­ság van, ha a.z irodalom ilyen művelői közér­dekű müveket Írnak s a nemzeti öntudatot erő­sítik. Föltétlenül harmonizál a két. pálya egy­mással, Makkai a püspök és Makkai az iró, jól megférnek együtt. — S a hívek? — Híveim is örülnek. — Van felekezetenkivüli kulturmoizgallom is? — A magyar párt is tett kulturális kísérle­teket arranézve, hogy az egyetemi ifjúság oso­A megfenyegetett feleség bosszúja az igazságszolgáltatás kezére juttatta a tíz év előtt elkövetett óbarsi gyilkosság tettesét Léva, június 9- (Saját tudósitónktóL) AI káluai csendőrség tegnap szenzációs letar­tóztatást eszközölt, őrizetbe vették Rózsik j Kálmán 47 évs kálnai kisgazdát, akire két­ségtelenül rábizonyult, hogy tiz évvel ezelőtt gyilkosságot követett el- Még 1924 január 18-án történt, hogy a Gairam melletti Óbars községben meggyilkolva ta­lálták Hudy Lukács gazdálkodót. A szeren­csétlen ember koponyáját zúzta össze gyilko­sa valamilyen tompa tárggal. A megindult vizsgálat során kétségtelenné vált, hogy a gazdálkodót bosszúiból gyilkolták meg, mert semmiféle holmija sem hiányzott és igy rab- lógyiloksságra nem lehetet gondolni. A nyo mezó hatóság rögtön Rózsikat fogta gyanúba, I mert a tanúvallomásokból kiderült, hogy 8 volt Hudy legnagyobb haragosa. Különösen J azért, gyűlölte Hudyt, mert az feljelentett© őt akkor, amidőn titokban lekaszálta a rétjét- A gyilkosság után elsőnek Bozsikot hallgat­ták ki, aki állhatatosan tagadott és mivél a vizsgálat során döntő bizonyítékot nem tud­tak ellene produkálni, beszüntették ellene az eljárást. A döntő fordulat most tiz esztendő eltel­tével következett be, még pedig olymódon, hogy Bozsik felesége tett feljelentést férje ellen. A házastársak valami csekélységen összeszó­lalkoztak és a civakodás hevében Bozsikné odavetette férjének: ABCIMtEi* :shk. -gyszer. vagy kétszer van szüksége ezen keserüvízre -érié minden elárusítóhelyen határOIOttan & KIS ÜVEG Schmidthauer-féu IGMANDí KESERÜFIZETí siitünöen bevált három és féi decis töltés, ameiy két-háromszori használatra teljesen slegend Jutányosabb voltánál fogva pedig mindenkinek könnyen hozzáférhető igmándihó' nem el' oohárszámrE mm 'tegyed- vayy fflpokár »lin z&koi’ lenti Reklámokkor érvényesül, fia m falióra szorul, ftJH-fclEllDJL! - víz !s nem jár pórul Vegye tudomásul, fogy az p f 47/1^ IT' II víz, nem vegyi fasfa/tó, fanem természeii! Sok millió ember szenved gyomor-bajban, de itt az rrTTTETTH TI • öyógyfatása páraitan. portja felekezet'közi mozgalomban vegyen részt, — célja a falu tanulmányozása volt első­sorban. — végül azonban a fiatalok megint csak a saját egyházukban fejtettek ki működést. Erdély és Szlovenszkó — Mit tud Erdély a szlovenszkói magyar Íróikról? — Végtelen sajnálom, hogy olyan keveset. Ritkán jön onnan újság, könyv, — különösen tudományos könyveket szeret­nék Szlovenszkóról. — Az Erdélyi Helikon írói? — A Helikon politikamentes. A Helikon írói között helyetfoglalhat világnézeti különbség nélkül mindenki, aki nemzeti és etikai értékű dolgokat ir. És ez a helyes, nem? Üzenet Szlovenszkóra! — Mit üzen a püspök ur SzLovenszfkónak? — Azt gondolom, hogy a mai helyzetben a magyarságnak komoly társadalmi szerve­zettségre van szüksége, felekezetieskedés nél­kül. Mert mi a magyar győzelem? Az, hogy megmenti a magyar egzisztenciát, a magyar ember sorsát. Ez a cél, erre törekszünk! Re­méljük, hogy az erdélyi románság és a kor­mány megértik az erdélyi magyar sajátsá­gokat s arra törekszünk velük együtt, hogy a két nemzet békében éljen egymással Már erősen dél felé jár az idő. A sátorban nagy a forgalom, Makkai Sándor az interjú alatt négy könyvét látta él autogrammal, na­gyon keresettek a könyvei s az erdélyi höl­gyek lelkesen árulnak. Két gimnazistalány vár rakó zik autogramkönyvvel, Bánffy Miklós bol­dogan forgolódik, búcsúzunk. — Viszontlátásra Erdélyben! — Viszontlátásra Szlovenszkón! SZOMBATHY VIKTOR. — Engem nem ütsz ágon, mint az óbarsi embert! — Semmi közöd hozzá; — felelt ingerül­ten Bozsik- — Ha egy szót mersz szólni vala­kinek, téged Í6 agyonütlek. A perpatvarnak füitainuja volt Rezsikét fia is, aki a gyilkosság óta húszéves legénnyé serdült Bozsikné hirtelen haragjában egye­nesen a csendőrségre ment és feljelentette iférjét. Az asszony elmondta, hogy tiz évvel ezelőtt, a gyilkosság idején férje tarisznyájában vé­res rsébkedőt talált és hazatérő férje ke­ze szintén véres volt. Mikor megkérdezte tőle, hogy mitől lett vé­res, a férfi kitérő választ adott. Olyasmit mondott, hogy egy macska kaparta véresre. A kálnai csendőr ség az asszony vallomása alapján azonnal letartóztatta Bozsik Kálmánt és a komáromi ügyészség fogházába szállítot­ta. Három állásnélküli magyar tanárt tart nyilván az iskolaügyi minisztérium Prága, június 9. Az iskolaügyi miniszté­rium hivatalos közlönyének májusi száma ér­dekes újítást hozott be: külön mellékletben közli valamennyi elhelyezkedésre váró, teljes képesítéssel biró fiatal tanár névsorát a képe­sítés megszerzésének keltével. A névjegyzék nyilvánosságrahozásának oka az, hogy a mi­nisztériumot a legváltozatosabb protekciókkal zaklatták egyes jelöltek elhelyezése érdeké­ben. A protekciók mellőzése érdekében a mi­nisztérium beszállította a képesítés kelte sze­rint a várományosok „rangsorát” s ebben a sorban nevezi ki a megüresedett helyekre a fiatal tanárokat. A magyar középiskolákra képesített taná­rok névsora mindössze három nevet tartal­maz és pedig egy történelemdöldrajz-szakos tanárnőét, egy kémia, matematikadizika- szakos és egy földrajz-természetrajz-szakos tanárét. — Anglia nagyszabású légi központokat épít Keleten. Londonból írják: A Sunday Express szerint Anglia kétmillió font költséggel uj ka­tonai repülőtereket építtet Keleten. A legna­gyobb, amely Dhibbaniban, Iraktól 80 kilométer- ryire 1 millió font költséggel épül. a világ leg­félelmetesebb erejű katonai repülőbázisa lesz, ahol minden elképzelhető harci repülőgép és több ezer főnyi légi haderő talál majd elhelye­zést. Dhibban lesz az angol birodalom keleti lé­giforgalmi útjainak fő védőpont.ja. A második repülőteret 600.000 font költségen Singaporé- ban, a harmadikat 150.000 font költségen Hong Hongban építik. Ezek főként a Japán részéről fenyegető bonyodalmakra való tekintettel ké­szülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents