Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-27 / 145. (3476.) szám

XIII. évf. 145. (3476) szám • Szerda • 1934 Junlus 27 , Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-vai több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u l i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. » • SÜRGÖNYC1M HIRLRP, PRflHH. EWEGI PANASZLEVEL AZ ISKOLAVGYI MINISZTERHEZ Szlovéneké, jmiuis 26. Jiimras vége felé mlndenlheinman felUha/ngzilk az Í6iko>laévet 'bezáró Te Deurn. A íkülőniféflie ifiiko- láik 'kapuja bezárul, az elhagyott tantermeiket lassan por lepi, s mig meg nem kezdődik az uj j&kotiaéiv diőtti nagyezüreti takaritáe, az isko­la úgy marad, mint a szedett fa. Megérteibe gyümölcsét, gyümölcseként hullajtottá ki ma­gából a kiseibb-nagyolbb gyermekhadat. Az isko­laév befejeztével, uj tanév előkészítése idején nekünk felnőtteknek kötelességünk számadást tenni arról, mik azok a teendők, amelyek telje­sítése nélkül a csehszlovákiai magyar iskolák nem végezhetnek teljes értékű és eredményű munkát, mik azok a kívánságaink, amelyeket az alkotmányban íbiztositott jogaink értelmében minden iskolaév elején el kell mondanunk és realizálásukat követelnünk kell. Megvalósítható, tehát meg valósítandó kívánságok ezek! Mindenekelőtt elvi előfö'ltéteillként követeljük Szlovtebszfcó iskoilaügyi egyenjogusitását, amely a oseh-morv aore zági országos kulturönkormány- zat, az iskolatanácsi rendszer átvételét jelente­né:1 Az országos isfcolataná-cs keretében • termé­szetesen magyar osztály létesítését is kívánjuk. A gyakorlati részletkérdésekben csak úgy he­venyészve a következő legsürgősebb kívánságo­kat soroljuk fel: 1. A magyar egyetemi tanszékek végleges betöltését. Az iskolaügyi minisztérium eminens feladata, hogy e tanszékek ügyét ne ideiglenes megoldással rendezze, hanem gondosodjék meg­felelő, véglegesített magyar nemzetiségű taná­rokról. Különösen a magyar szemináriumi neve­lés kérdését nem tekinthetjük sikeresen elinté­zett dolognak. A tanszékkel egybekötött szemi­náriumot okvetlenül abszolút felkészültségű, magyar nemzetiségű tanárokkal kell vezettetni. 2. A középiskolák tekintetében legszomorub- ban éppen a magyar nép eljövendő nevelőinek intézete: a pozsonyi állami magyar tanítóképző áll. Az intézet első osztályát okvetlenül enge­délyezni kell. Ennek az intézetnek sem igazga­tója, sem a tanári kar többsége nem magyar nemzetiségű, sőt egyik tanárnője ellen nemzeti türelem szempontjából is sok nyílt kifogás me­rül fel. A pozsonyi magyar tanítóképző é’ére okvetlen kiváló képzettségű magyar szakembert kell állítani s a nyári szünidő folyamán az in­tézet tanári karát is alaposan át kell szervezni. A jövendő magyar tanítókat magyar tanárok neveljék, akik a magyarsággal teljesen egyek és nemcsak ..bírják” a magyar nyelvet. 3. A tanítóképzés szempontjából különösen a tanítók továbbképzése céljából átszervezendő a magyar tanító vizsgáló bizottság. Ennek elnö­ke szlovák nemzetiségű, tagjainak nagyobb ré­sze szintén szlovák. A vizsgáló biztosok jórésze nem is volt aktív tanító- • vagy tanárember. A minisztérium most nevezi ki a következő ötéves ciklusra a bizottságot. 4. A magyar tanítóik és tanárok továbbképzé­sének elengedhetetlen föltétele a magyarorszá­gi pedagógiai szakikönyvek és szaklapok sza­bad behozatala. A minisztérium kötelessége lenne minden magyar tanitásnyelvü állami is­kola tanítói és tanári könyvtára számára ma­gyar szaklapokat és szakikönyveket beszerezni. 5. A magyarság kulturális ügyeit ma,gyár nemzetiségű kulturreferens intézze. A pozsonyi iskolaügyi reterátusná! e célból iskolaianácsosi vagy miniszteri főbiztosi ranggal magyar nem­zetiségű kulturreferenst kell kinevezni, aki egy­úttal a sokhelyütt siralmas állapotban levő ma­gyar közkönyvtárak ügyét is ellátná. A magyar­országi könyvek cenzúráját is ennek a magyar kuOturreferensirek. illetve beosztott magyar hi­vatalnokának kelljen végeznie. 6. A magyar tannyelvű polgári- és népisko­lák szervezete sürgős javításra szorul Okvet­len szükség van legalább nyolc önálló magyar taníkerület fél ál Irtás ár a. s ezek felügyeletére az iskolaügyi referátusoin magyar országos tan­felügyelői állást kell megszervezni. Úgy a nyolc .kerületi tanfelügyelő, mint az országos tanfel­ügyelő természetesen magyar nemzetiségű le­gyen. A jelenlegi 55 tankerületiből 8 magyar tankerület kiszakitása minimális orvoslása a mai helyzetnek. 7. Magyar tannyelvű iskola élére csak ma­gyar igazgató kerülhessen. Az államnyelv tu­dását természetes követelésnek tartjuk, de vi­szont száz meg száz magyar tanító- és tanár- ember akad, aki az igazgatói teendőik ellátására a nyelv szempontjából is teljesen megfelel. Ez az általános elv úgy a közép-, mint a polgári és népiskolákra egyformán vonatkozik. 8. A kölcsönösség elve alapján a nálunk egyedül dívó két tannyelvű iskolák élére ese­tenként magyar igazgató is kerülhessen. 9. Uj iskolák felállításánál térjenek el az ed­digi jogszokástól, hogy mindjárt kétnyelvű is­kolát állítanak fel. Csehországban, általában a Repülő gépszer encsétíenség áldoznia leit Karisbad közelében Max a nagy német színé Egy kilométerrel Karisbad előtt — ahova Luganoból utazott vendég- szereplésre — érte utói tragikus sorsa « Két utitársa is szörnyethalt Prága- junius 26. Kedden a kora dél utáni órákban futótűzként terjedt el a városban a hir, hogy Max Pallenberg, a híres német színész repülőkatasztrófa áldozata lett. Az első hírek arról szóltak, hogy a rendes pöstarepülőjárat gépe zuhant le Karisbad közelében, ez a hir azonban nem felel meg a valóságnak. Pallen­berg külön bérelt repülőgépen utazott Prágá­ból Karlsbadba, amikor a halálos szerencsétlen­ség bekövetkezett. Pallenberg tegnapelőtt még Luganoban volt és onnan tegnap repülőgépen érkezett Bécsbe, ahonnan azonnal folytatni akarta útját, hogy kedden délre Karlsbadba érhessen. A kiváló színész ugyanis vendégjátékra szerződött a karlsbadi német színházhoz és első fellépésének csütörtökön kellett volna megtörténnie. A ven­dégjáték próbáit szerdán reggel akarták meg­kezdeni. Pallenberg ma reggel indult útnak Béosből és mivel közvetlen repülőösszeköttetés Bécs és Karisbad között nincsen, a kiváló szí­nész a rendes postarepülőgéppel Prágába érke­zett. A rendesjáratu postarepülőgépet, amely háromnegyed tizenkettőkor indul Prágából Karisbadba, már nem érte el és igy egy Skur- nik nevű morvaországi gyárossal együtt külön repülőgépet bérelt és a gyáros és a pilóta tár­saságában hármasban indultak útnak Karisbad felé. Közvetlenül Karisbad előtt, mikor már alig egy kilométernyire voltak a repülőtértől, motordefektus következtében!' Tomicsek pilóta kényszerleszállást akart végrehajtani. A gép hatvan méter magasságból a földre zuhant és úgy a pilóta, mint a két utas halálrazuzta ma­gát. A nagy színész tragikus halála óriási mege- dcbbenést keltett Prágában. A hivatalos jelentés Karisbad, junius 26. A hivatalos sajtó­iroda a kővetkező jelentést adta ki P allén- berg haláláról: Ma délben tizenkét órakor az állami repii- lövállalat egyik három motoros, egyfedelű gé­pe, ajnely a rendes menetrenden kívül Max Pallenberg ismert színészt és Moritz Skurnik brünni gyárost szállította, lezuhant. A két utas azonnal meghalt, ugyancsak meghalt Kari Tomicsek pilóta, is. A repülőgép egy erdő fölött haladt és noha nem érintette a fák csúcsait, előbb az oldal- kormány^ majd az egyik magassági kormányt veszítette el- A gép lezuhant ffi iurult és a motor gondolájával a földbe fúródott. A ben- zintairtályok lángba borultak. A karlsbadi re­pülőállomás személyzete oltotta el a tüzet. Max Pallenbergnek holnap kellett volna vendégszerepelnie Karlsbadban. A színész minden évben négy-öt hétig tartott kúrát a fürdőben. Pallenberg Pozsonyban Max Pál lembe rg orosz származású szülők gyermeke volt. Pályájának kezdetén egy ván- dörsziiinfársudáitban működött, majd a pozsonyi német színtársulat tagja lett, amely a nyári hónapokban játszott a pozso­nyi városi színháziban. Ugyanezzel a társulat- •tál játszott Olmützben és lseidben is, mig vé­gül a bécsi Deutsobes Theatérben kapott szerződési Ettől az időtől kezdve gyorsan iveit pályája fölfelé. Pallenberg 1877-ben született Bérsben és 1895 éta több szinház tagja volt A müncheni Kiinstler- theaterben aratta első nagy sikereit és a rilághá- born kitörése előtt Berlinben került Reinhardt színházába, ahol mint jellemkomikus azonnal Né­metország első színészei közé emelkedett. A há­ború után külföldi turnékon sikert sikerre aratott, és mint Závadil a „Familie Sehimek“-ben olyan alakítást produkált, hogy elismerten ő volt a leg­nagyobb német komikus. Nem elégedett meg a szerző által előirt szereppel, hanem a szerepben szinte csak keretet látott a maga nagyszerű egyéni­sége számára és minden szerepét improvizációkkal és szójátékokkal ellenállhatatlan hatásúvá tette. Egy-egy előadása nem volt egyszerű színházi est, hanem Pallenberg-groteszk, amely azonban az em­beri lélek fonákságait mesteri módon és , mindig maró humorral tárta fel. Mint színész azért volt hasonlithatatlan, mert nem elégedett meg a tökéle­tes reprodukcióval és a közönség mulattatásával, hanem mélyen markolta meg a világot és életet je­lentő deszkák értelmét. Eigyike volt Shakespeare bölcs bolondjainak, akik tudják, hogy a bolondot kell játszaniuk, ha bölcsen akarnak élni és Pallen­berg tudta, hogy nagy színészi teljesítményt csak Úgy adhat, há az élet realizmusát párosítja azokkal a merész túlzásokkal, amelyeket csak a színpad bir el sűrített formában. Epés volt, de játékának alap- tónusa tragikus maradt és igy fejlődött a Zavadil mulattató szerepétől Moliére darabjain és Molnár Liliomán át ama Mefisztóig, akit Salzburgban/ az ünnepi játékok során az egész világ megcsodált. Volt ebben valami hasonlatosság közte és Chaplin közt: Pallenberg addig nem nyugodott, amig a Me- fisztóval bebizonyította, hogy ért a metafizikai fe- neketlenségekhez és Chaplin vágya, hogy Napó­leont alakítsa, szintén ezekből a szellemi gyökerek­ből táplálkozik. Az utóbbi két évben a jellemala- kitás továbbfokozhatatlan magaslatára emelkedett és hogy most tragikus véget ért, elmondható, hogy a jelenkor egyik legnagyobb ermberismerője és em- beralakitója szállt vele sírba. Valóban Goethe Me- fisztója volt: démoni, de emberien megbocsátó és derűsen szatirikus. Mint ember is Goethe követel­ményének tett eleget: nemes volt, mindenkinek segítséget nyújtott és a jóság imperatívuszának tán­toríthatatlan hive maradt. Tovább nyugtalankodik a francia widék Paris, junius 26. A vidéki nyugtalanságok to­vább tartanak Hétfőn este ismét több összeütkö­zésre került a sor Párisban 6 a vidéki városokban. A legveszedelmesebb a helyzet Lorientben, ahol már vasárnap sulyos kilengések történtek. Hétfőn este az arzenál munkásai a város centrumába vo­nultak és tüntettek a jobboldal ellen. A készenlét- | ben álló rendőrök szétszórták a tüntetőket, akik 1 azonban minduntalan újra gyülekeztek, úgyhogy a rendőrök végül is kénytelenek voltak a tömeg közé lőni. Éjfélkor uj tüntetők érkeztek a környékről. A rendet csak reggel öt órakor sikerült helyreállíta­ni. Az éjszakai harcoknak sok sebesültbe vau. Párisban éjfél tájban a Rue Wagram környékén a baloldali front egyik ülésének befejezése után a jobboldali és a baloldali elemek üs zri 1k zlrk. A rendőrség kénytelen volt kivonulni és ho szabb harc után szétszórni a verekedőket. Több sebesül­tet kórházba szállítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents