Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-27 / 145. (3476.) szám
ODOL- FOGPASZTA^ kell a fogai tisztántartására, ilyen gazdaságos az Belföldi gyártmány! tör bé náim i országrészekben ilyen kéfetemin.y'etlvü áekolák nincsenek. Még a magyarság hetedrészét kitevő lengyel' kisebbség vidékein eem. 10. Magyar iskoláik számára tankönyvet csak magyar szakember irthasson. Nincs rosszabb, mint a más nyelviből fordított tankönyvek rendszere. A tankönyvek bírálatát a minden árnyalat értékelésére képes magyar szakemberek végezzék, és a tankönyveket ne tartsák vissza néha évekig, hanem tegyék lehetővé, hogy a szerzők és kiadók erkölcsi számításukat (az anyagiakról vajmi kevés szó eshet!) megtalálják. A minisztérium hivatalos rendeletben már régebben kilátásba helyezte, hogy a tankönyvek bírálatával megbízott szakemberek jegyzékét közreteszi, ez azonban a mai napig sem történt meg. Hevenyészett felsorolásunkban egyelőre e néhány pont tárja föl legszerényebb és legsürgősebb közoktatásügyi kívánságainkat. Az iskola- ügyi miniszter izig-vérig, tetőtől-talpáig pedagógusnak elhivatott szakember. Az ő pedagógiai szakértelméhez és humanitásához apellálunk, amikor évvégi kivánságainkat elébe tárjuk. Kívánságaink jogosak és teljesíthetők. Az elkövetkező kéthónapos szünidő élég időt nyújt a kormánynak a fölsorolt hiányok és bajok minden nagyobb nehézség nélkül való orvoslására. Koncentrációs táborok Spanyolországban Madrid, junius 26. A Cortez három és fél millió pezétás hitelt szavazott meg a spanyol koncentrációs táborok megszervezésére. A táborokba azokat a gyanús egyéneket helyezik el, akiknek működése veszélyesnek látszik a nyilvános rend megőrzése szempontjából. — Harmincötéves találkozó. Dr. Reisz Gyula (Pozsony) és dr. Schiffer István (Nagyszombat) közli: Mindazon barátainkat, akik velünk Nagyszombatban a főgimnáziumban 85 évvel ezelőtt érettségiztek, ezúton felhívjuk, hogy a 85 éves találkozóra vasárnap, julius hó 1-én biztosan eljöjjenek Nagyszombatba, ahol 10 órakor találkozunk az Imperial-száltó helyiségeiben. A férfin különös érzés futott át. Mint a villamos áram. Agyában forró kalandok képe rajzott fel. Idegesen kapta magára felső- kabátját, botot keresett és megtapogatta revolverét. — Ottika, mehetünk. És kiindultak a langyos éjszakába. A kiskapun osontak ki, hogy észre ne vegyék. Szemben a gyárral, csodás meredeken lombos erdő feketéllett. Otti lihegve sietett. Erősen belemarkolt a férfibe és suttogón biztat- gatta: — Csak vigyázva lépjen, hogy meg ne csússzék ... Itt... Itt, a hegyoldalon van egy kicsi tisztás ... Gyönyörű kilátás nyilik a völgyre... A főmérnök megkérdezte: — Odamegyünk? Otti nagyot lehelt. — Oda... És megfogta a férfi kezét, hogy biztosabban lépjen át egy vízmosáson. Még pár lépés kellett és már ott is voltak. A leány levetette kabátját és a fűre terítette. Apró fehér virágok halvány mécsese világolt köröttük. A férfi bódultain bukott a leány mellé és szó nélkül ölelte át. A leány hagyta. Szeme mereven figyelt le, a gyár A belgrádi ut Készül az olasz-francia-jugoszláv szerződés? Barthou és Sándor király tárgyalásainak állítólagos háttere — ünnepi ülés a szkupstinában Beűgrád, junius 26. A belgrádi szkupstina jugoszláv és francia zászlókkal díszített üléstermében ma délelőtt tizenegy órakor a szenátus és a képviselőház közös ünnepi ülést tartott Barthou tiszteletére. Az ülésen résztvettek a kormány és a diplomáciai testület tagjai, a mia- galsrangu állami hivatalnokok, a sajtó képviselői és a tudományos élet (kiválóságai Barthou megérkezése után az ülést azonnal megnyitották. Barthou ügvözlése után lUzunovics miniszterelnök hosszabb beszédet mondott, amelyben kifejezte la nép háláját és hűségét Franciaországhoz. Uzunovics ezután vázolta Jugoszlávia állásfoglalását a nemzetközi helyzethez és kijelentette, hogy a jugoszláv nép sohasem egyezik bele a határok reviziójátta. Barthou külügyminiszter szívélyes szavakkal válaszolt a miniszterelnök beszédére. Hosz- szabb beszédben méltatta azokat az áldozatokat, amelyeket a jugoszláv nép a háborúban hozott. Hangsúlyozta a béke biztosításának szükségességét. Amikor Barthou a parlamentből távozott, az Összegyűlt nép lelkes ovációban részesítette. Újabb nagy utazgatások küszöbén Páris, junius 26. A lapok egyöntetűen azt jelentik, hogy Sándor király és Barthou találkozása rendkívül szívélyes kieretek között folyt le. A félhivatalos Petit Párisién szerint Barthou miniszter tájékoztatta a királyt a megkezdett olasz-francia tárgyalásokról. A jelenlegi francia kormány mindent elkövet, hogy lehetővé tegye az olasz-francia-jugoszláv hármas szerződés megkötését A Miatín szerint Sándor király, akit — mint ismeretes, — szoros kötelék fűz az egykori cári családhoz, nem gördít nehézségeket a Szovjet elismerésének írtjába. Barthou és a király a tö- rök-jugoszláv közeledésről is tanácskozott Valószínűnek vehető, hogy Mustafa Kemal pasa a közeljövőben meglátogatja a jugoszláv fővárost. Ezenkívül biztos az is, hogy Sándor király az ősszel hivatalosan meglátogatja Párist. Fiissy szenátor beszéde a véderőbizottságban a hadfelszerelési novella ellen Prága, június 26. A szenátus véderőbizottsága ma délután tárgyalta azt a kormányjavaslatot, amely a hadsereg dologi szükségleteinek beszerzését szolgáló alapról szóló törvény hatályát 1948 végéig meghosszabbítja s oly értelemben módosítja, hogy a nemzet- védelmi minisztérium a jövőben előre is kiveheti az alap évi 815 millió koronás dotációját. A kormányjavaslat ellen szövetkezett ellenzéki pártjaink közös szenátori klubja részéről Füssy Kálmán szólalt fel. Füssy rámutatott arra, hogy a fegyverkezési alapról szóló törvény még két évig érvényben van s igy a meghosz- szabbitásával nem kellene sietni, ellenben sokkal fontosabb a második paragrafus, amejy lehetővé teszi a dotációnak előre való felvételét is. Különösnek találja, hogy a törvénynovella még azt sem szabályozza, hogy hát hány évre vehető ki előre a dotáció, egy, két, öt vagy tiz évre? Mert a javaslat szövege ezt is megengedi. A szónok különösen kifogásolja azt, hogy a nemzetvédelmi minisztérium olyan időben jön a javaslattal, amikor négyezer középiskolás tanuló számára nincs hely a középiskolákban s amikor ilyen áldatlan helyzetben a kormány még ujab'b középiskolákat zár be. A nemzetvédelmi minisztériumnak a most tárgyalt törvény alapján egy évben nem 315 milliót, hanem akár egy milliárd koronát is szabad lesz igényelnie, ami azt jelenti, hogy az államháztartás deficitje ennyivel növekszik. Egy ilyen törvény — mondotta szó szerint Füssy — teljesen felborítja még a legjobb költségvetés realitását is és ilyen törvényt nem volna szabad elfogadni még a legjobb gazdasági és pénzügyi konjunktúra idején, annál kevésbé lehet azt megszavazná ma, a gazdasági nyomor mélypontján. Hamburg, junius 26. A hamburgi állatkertben tegnap tartott tömeggyiilésen Göring porosz miniszterelnök beszédet mondott, amelyben többek között nyilatkozott a monarchia kérdéséről is. — Gyermekeinkre vagy unokáinkra hagyjuk, hogy döntsenek az államformáról és azt válasszák, amit jónak tartanak. Nekünk élők— A nemzetvédelmi minisztérium — mondotta többek között Füssy szenátor — ezt a nagy áldozatot követelő javaslatot a „nemzetközi helyzettel" indokolja. Kár, hogy az indokolás olyan szűkszavú. — Egyetlen egy indokot lehetne a javaslat mellett felhozni — folytatta Füssy Kálmán — s ez: a fegyver- ipar föáilenditése s ezzel a munkanélküliek számának csökkentése. E részben is súlyos panaszunk van, különösen ami a dólszloven- szkói kisiparosoknak a katonai szállításoknál való mellőztetését illeti. Természetesen csaik azokra a katonai száMitásokira gondolok, amelyek természetük szerint kisiparosok által is teljes ithetők. Magyar cipész, magyar szabó nem kap katonai szállítást soha. Mindezek miatt a javaslat ellen szavazom. A fegyverkezési alapról 6zóló novellát ma délután a szenátus költségvetési bizottsága is megtárgyalta. nek van Hitler Adolfunk és másra nincs szükségünk. Göring ezután éles szavakkal „a klerikálisok gyűlölködése" ellen fordult és hibáztatta, hogy a külföldi lapok annyi rosszat írnak Németországról. Megfenyegette a külföldi újságírókat, hogy ha nem szüntetik meg akcióikat, akkor lecsap rájuk mmnumni i u—awae—imsamwmwammmmm■ MM—iiiaMdiMiim IBM—f.-iHB—BM Göring: A monarchia kérdése csak a jövő nemzedéket érdekli felé, ahol vékony sorokban emberi alakok vonalozták be az utat. Az eníberkigyó lassan körülfonta a gyárat s mikor a főmérnök az Otti nyakába sülyesztette ajkát, bogy mámoros csókot szívjon ki a bőréből, hirtelen el- bődült a gyár ... Otti megremegett. Egészen a férfi ölébe bujt. A fogai vacogni kezdtek s a főmérnök alig tudta karjait magáról lefejteni, hogy felállva, jobban lelásson a völgybe. Amikor lenézett, ő is fázni kezdett attól, amit látott. Száz és száz fáklya imbolygó fénye cirkált a gyár körül. Valami tompa moraj hangja vonaglott fel bozzájuk s a következő pillanatban irtózatos visszhanggal hirdették a magas hegyek, hogy odalenn bedőlt a gyár nagykapuja. A főmérnök le akart rohanni, de Otti a nyakába kapaszkodott: — Ne, ne ... ne mozduljon ... A férfiben felfakadt az irtózat. Szája szétnyílt és kidülledt szemmel bámult le a völgybe, ahonnan ŐTjöngő orditás kapaszkodott fel az erdőig, amely mozdulatlan méltósággal nyelte el. — Mi történik ott lent? — hördült fel a fő- mérnC Otti reszketett. — Lázadás van. E pillanatban a gyár összes lámpái kigyul- tak. A nagy kazánból búgva menékült a szabadjára eresztett gőz és fehér ködbe temette a falut. A gyárigazgató az erkélyen állva hadonászott, de hangját elnyelte az éj. Alig pár perc telt el, a főmérnöknek ideje sem volt gondolkozni, máris irtózatos ropogással dőlt be a mérnöki osztály ajtaja. A főmérnök minden izében reszketett. Otti lihegve nézte a völgyet. A kísérteties világosságnál felismerte az öreg Áront. Kezében fáklya lobogott. A rajzteremben láng gyűlt és a főmérnök kezét tördelve nézte, hogy miként hányják halomra ordítozó emberek az ő rajzait. Az ablakon át egészen belátott. Kínzó tehetetlenséggel állt a leány mellett és állattan ordított: — Otti!... Otti!... Nézzen oda, Otti!... A gazemberek elpusztítják életem legnagyobb alkotását!... Gazemberek!... Gazemberek! . .. Én lemegyek!... Otti az utolsó pillanatban átkarolta és visszahúzta. A férfiben ettől iszonyú sejtés támadt. Két kezébe kapta a leány fejét és a holdvilágnál az arcába nézett. — Otti!.., Vallja be őszintén, hogy maga tudott erről!... A leány lehunyta szép szemét. — Tudtam. — És mégse árulta el? — Nem. — Hogyan hallgathatott? — Mert nem lehetek áruló.., Ha a fajtám a mindennapi kenyerét menti, nem állhatok ellene... E pillanatban óriási láng csapott ki a rajzterem ablakán. A főmérnök ismét felordi- tott. Otti azonban rátapasztotta tenyerét a szájára. — Csend! A férfi ellökte magától. — Menjen tőlem!... Maga kigyó!... Hogyan tehette ezt velem? Otti hozzáhajolt és a nyakába kapaszkodott. — Mert halálra keresik magát is .. — Engem? — döbbent meg a férfi. — Igen, magát. — De hát miért? — Mert aki gépet talál ki, az az ördöggel cimborái... Ezért... A maga müvét égették ott lent el, a rajzteremben, mint a középkorban a boszorkányokat. Több száz ember kenyerét falta volna fel az a gép ,.. Már nem fogja felfalni... Felfalták a lángok ... És őrjítően ijesztő arccal mutatott le a völgybe, a gyár felé, ahol a mérnöki osztály ablakán át félelmetesen kapkodtak levegőhöz a szélesnyelvü, jóllakott lángok. A főmérnök megroskadt. Eszébe jutott, hogy nem szeretne meghalni. Sírni akart, hogy élete főmüvének ily csúfos halálát látta, de olyan érzése támadt, hogy elsősorban mégis csak az élete a fontosabb s ezért az életéért most már igen sokkal tartozik ennek a leánynak. Otti összekuporodva tilt. Reszketve hallgatta a félre vert harang szakgatott kongását. Folytatjuk. % 2 _______ ______________________________ ______1834 junius 27, werfaú ' * _____ Iliiig Én E SE ...........■■» %■ 85 W* RÁCXPÁl llllllllllülíl.llllillllllllllllllllllllllllllllllllllllBlilllllllllllllllllllll...Ili..IIIIIIIIIIII » E « i N V E ll llllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllll (,9>
