Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-27 / 145. (3476.) szám

ODOL- FOGPASZTA^ kell a fogai tisztántartására, ilyen gazdaságos az Belföldi gyártmány! tör bé náim i országrészekben ilyen kéfetemin.y'etlvü áekolák nincsenek. Még a magyarság hetedrészét kitevő lengyel' kisebbség vidékein eem. 10. Magyar iskoláik számára tankönyvet csak magyar szakember irthasson. Nincs rosszabb, mint a más nyelviből fordított tankönyvek rend­szere. A tankönyvek bírálatát a minden árnya­lat értékelésére képes magyar szakemberek vé­gezzék, és a tankönyveket ne tartsák vissza néha évekig, hanem tegyék lehetővé, hogy a szerzők és kiadók erkölcsi számításukat (az anyagiakról vajmi kevés szó eshet!) megtalál­ják. A minisztérium hivatalos rendeletben már régebben kilátásba helyezte, hogy a tanköny­vek bírálatával megbízott szakemberek jegyzé­két közreteszi, ez azonban a mai napig sem tör­tént meg. Hevenyészett felsorolásunkban egyelőre e né­hány pont tárja föl legszerényebb és legsürgő­sebb közoktatásügyi kívánságainkat. Az iskola- ügyi miniszter izig-vérig, tetőtől-talpáig peda­gógusnak elhivatott szakember. Az ő pedagó­giai szakértelméhez és humanitásához apellá­lunk, amikor évvégi kivánságainkat elébe tár­juk. Kívánságaink jogosak és teljesíthetők. Az elkövetkező kéthónapos szünidő élég időt nyújt a kormánynak a fölsorolt hiányok és bajok minden nagyobb nehézség nélkül való orvoslá­sára. Koncentrációs táborok Spanyolországban Madrid, junius 26. A Cortez három és fél millió pezétás hitelt szavazott meg a spanyol koncentrációs táborok megszervezé­sére. A táborokba azokat a gyanús egyéne­ket helyezik el, akiknek működése veszélyes­nek látszik a nyilvános rend megőrzése szempontjából. — Harmincötéves találkozó. Dr. Reisz Gyu­la (Pozsony) és dr. Schiffer István (Nagyszom­bat) közli: Mindazon barátainkat, akik ve­lünk Nagyszombatban a főgimnáziumban 85 évvel ezelőtt érettségiztek, ezúton felhívjuk, hogy a 85 éves találkozóra vasárnap, julius hó 1-én biztosan eljöjjenek Nagyszombatba, ahol 10 órakor találkozunk az Imperial-száltó helyiségeiben. A férfin különös érzés futott át. Mint a vil­lamos áram. Agyában forró kalandok képe rajzott fel. Idegesen kapta magára felső- kabátját, botot keresett és megtapogatta re­volverét. — Ottika, mehetünk. És kiindultak a langyos éjszakába. A kis­kapun osontak ki, hogy észre ne vegyék. Szemben a gyárral, csodás meredeken lom­bos erdő feketéllett. Otti lihegve sietett. Erő­sen belemarkolt a férfibe és suttogón biztat- gatta: — Csak vigyázva lépjen, hogy meg ne csússzék ... Itt... Itt, a hegyoldalon van egy kicsi tisztás ... Gyönyörű kilátás nyilik a völgyre... A főmérnök megkérdezte: — Odamegyünk? Otti nagyot lehelt. — Oda... És megfogta a férfi kezét, hogy biztosabban lépjen át egy vízmosáson. Még pár lépés kel­lett és már ott is voltak. A leány levetette kabátját és a fűre terí­tette. Apró fehér virágok halvány mécsese világolt köröttük. A férfi bódultain bukott a leány mellé és szó nélkül ölelte át. A leány hagyta. Szeme mereven figyelt le, a gyár A belgrádi ut Készül az olasz-francia-jugoszláv szerződés? Barthou és Sándor király tárgyalásainak állítólagos háttere — ünnepi ülés a szkupstinában Beűgrád, junius 26. A belgrádi szkupstina ju­goszláv és francia zászlókkal díszített üléster­mében ma délelőtt tizenegy órakor a szenátus és a képviselőház közös ünnepi ülést tartott Barthou tiszteletére. Az ülésen résztvettek a kormány és a diplomáciai testület tagjai, a mia- galsrangu állami hivatalnokok, a sajtó képvise­lői és a tudományos élet (kiválóságai Barthou megérkezése után az ülést azon­nal megnyitották. Barthou ügvözlése után lUzunovics miniszterelnök hosszabb beszé­det mondott, amelyben kifejezte la nép háláját és hűségét Franciaországhoz. Uzunovics ezután vázolta Jugoszlávia állásfoglalását a nemzet­közi helyzethez és kijelentette, hogy a jugoszláv nép sohasem egyezik bele a határok reviziójátta. Barthou külügyminiszter szívélyes szavak­kal válaszolt a miniszterelnök beszédére. Hosz- szabb beszédben méltatta azokat az áldozato­kat, amelyeket a jugoszláv nép a háborúban hozott. Hangsúlyozta a béke biztosításának szükségességét. Amikor Barthou a parlament­ből távozott, az Összegyűlt nép lelkes ováció­ban részesítette. Újabb nagy utazgatások küszöbén Páris, junius 26. A lapok egyöntetűen azt jelentik, hogy Sándor király és Barthou talál­kozása rendkívül szívélyes kieretek között folyt le. A félhivatalos Petit Párisién szerint Barthou miniszter tájékoztatta a királyt a megkezdett olasz-francia tárgyalásokról. A jelenlegi francia kormány mindent elkövet, hogy lehetővé tegye az olasz-francia-jugoszláv hármas szerződés megkötését A Miatín szerint Sándor király, akit — mint ismeretes, — szoros kötelék fűz az egykori cári családhoz, nem gördít nehézségeket a Szovjet elismerésének írtjába. Barthou és a király a tö- rök-jugoszláv közeledésről is tanácskozott Va­lószínűnek vehető, hogy Mustafa Kemal pasa a közeljövőben meglátogatja a jugoszláv fővá­rost. Ezenkívül biztos az is, hogy Sándor király az ősszel hivatalosan meglátogatja Párist. Fiissy szenátor beszéde a véderőbizottságban a hadfelszerelési novella ellen Prága, június 26. A szenátus véderőbizott­sága ma délután tárgyalta azt a kormányja­vaslatot, amely a hadsereg dologi szükségle­teinek beszerzését szolgáló alapról szóló tör­vény hatályát 1948 végéig meghosszabbítja s oly értelemben módosítja, hogy a nemzet- védelmi minisztérium a jövőben előre is ki­veheti az alap évi 815 millió koronás dotáció­ját. A kormányjavaslat ellen szövetkezett el­lenzéki pártjaink közös szenátori klubja ré­széről Füssy Kálmán szólalt fel. Füssy rámutatott arra, hogy a fegyverkezési alapról szóló törvény még két évig érvényben van s igy a meghosz- szabbitásával nem kellene sietni, ellenben sokkal fontosabb a második paragrafus, amejy lehetővé teszi a dotációnak előre való felvételét is. Különösnek találja, hogy a törvénynovella még azt sem szabályozza, hogy hát hány évre vehető ki előre a do­táció, egy, két, öt vagy tiz évre? Mert a javaslat szövege ezt is megengedi. A szónok különösen kifogásolja azt, hogy a nemzetvédelmi minisztérium olyan időben jön a javaslattal, amikor négyezer középis­kolás tanuló számára nincs hely a középisko­lákban s amikor ilyen áldatlan helyzetben a kormány még ujab'b középiskolákat zár be. A nemzetvédelmi minisztériumnak a most tárgyalt törvény alapján egy évben nem 315 milliót, hanem akár egy milliárd koro­nát is szabad lesz igényelnie, ami azt jelenti, hogy az államháztartás defi­citje ennyivel növekszik. Egy ilyen törvény — mondotta szó szerint Füssy — teljesen fel­borítja még a legjobb költségvetés realitását is és ilyen törvényt nem volna szabad elfo­gadni még a legjobb gazdasági és pénzügyi konjunktúra idején, annál kevésbé lehet azt megszavazná ma, a gazdasági nyomor mély­pontján. Hamburg, junius 26. A hamburgi állat­kertben tegnap tartott tömeggyiilésen Göring porosz miniszterelnök beszédet mondott, amelyben többek között nyilatkozott a monarchia kérdéséről is. — Gyermekeinkre vagy unokáinkra hagy­juk, hogy döntsenek az államformáról és azt válasszák, amit jónak tartanak. Nekünk élők­— A nemzetvédelmi minisztérium — mon­dotta többek között Füssy szenátor — ezt a nagy áldozatot követelő javaslatot a „nem­zetközi helyzettel" indokolja. Kár, hogy az indokolás olyan szűkszavú. — Egyetlen egy indokot lehetne a javaslat mellett felhozni — folytatta Füssy Kálmán — s ez: a fegyver- ipar föáilenditése s ezzel a munkanélküliek számának csökkentése. E részben is súlyos panaszunk van, különösen ami a dólszloven- szkói kisiparosoknak a katonai szállítások­nál való mellőztetését illeti. Természetesen csaik azokra a katonai száMitásokira gondolok, amelyek természetük szerint kisiparosok ál­tal is teljes ithetők. Magyar cipész, magyar szabó nem kap ka­tonai szállítást soha. Mindezek miatt a javaslat ellen szavazom. A fegyverkezési alapról 6zóló novellát ma délután a szenátus költségvetési bizottsága is megtárgyalta. nek van Hitler Adolfunk és másra nincs szükségünk. Göring ezután éles szavakkal „a klerikáli­sok gyűlölködése" ellen fordult és hibáztatta, hogy a külföldi lapok annyi rosszat írnak Né­metországról. Megfenyegette a külföldi újság­írókat, hogy ha nem szüntetik meg akcióikat, akkor lecsap rájuk mmnumni i u—awae—imsamwmwammmmm■ MM—iiiaMdiMiim IBM—f.-iHB—BM Göring: A monarchia kérdése csak a jövő nemzedéket érdekli felé, ahol vékony sorokban emberi alakok vonalozták be az utat. Az eníberkigyó lassan körülfonta a gyárat s mikor a főmérnök az Otti nyakába sülyesztette ajkát, bogy mámo­ros csókot szívjon ki a bőréből, hirtelen el- bődült a gyár ... Otti megremegett. Egészen a férfi ölébe bujt. A fogai vacogni kezdtek s a főmérnök alig tudta karjait magáról lefejteni, hogy fel­állva, jobban lelásson a völgybe. Amikor lenézett, ő is fázni kezdett attól, amit látott. Száz és száz fáklya imbolygó fénye cirkált a gyár körül. Valami tompa moraj hangja vo­naglott fel bozzájuk s a következő pillanat­ban irtózatos visszhanggal hirdették a magas hegyek, hogy odalenn bedőlt a gyár nagy­kapuja. A főmérnök le akart rohanni, de Otti a nyakába kapaszkodott: — Ne, ne ... ne mozduljon ... A férfiben felfakadt az irtózat. Szája szét­nyílt és kidülledt szemmel bámult le a völgybe, ahonnan ŐTjöngő orditás kapaszko­dott fel az erdőig, amely mozdulatlan méltó­sággal nyelte el. — Mi történik ott lent? — hördült fel a fő- mérnC Otti reszketett. — Lázadás van. E pillanatban a gyár összes lámpái kigyul- tak. A nagy kazánból búgva menékült a sza­badjára eresztett gőz és fehér ködbe temette a falut. A gyárigazgató az erkélyen állva hadoná­szott, de hangját elnyelte az éj. Alig pár perc telt el, a főmérnöknek ideje sem volt gondolkozni, máris irtózatos ropo­gással dőlt be a mérnöki osztály ajtaja. A fő­mérnök minden izében reszketett. Otti li­hegve nézte a völgyet. A kísérteties világos­ságnál felismerte az öreg Áront. Kezében fáklya lobogott. A rajzteremben láng gyűlt és a főmérnök kezét tördelve nézte, hogy miként hányják halomra ordítozó emberek az ő raj­zait. Az ablakon át egészen belátott. Kínzó tehetetlenséggel állt a leány mellett és álla­ttan ordított: — Otti!... Otti!... Nézzen oda, Otti!... A gazemberek elpusztítják életem legnagyobb alkotását!... Gazemberek!... Gazemberek! . .. Én lemegyek!... Otti az utolsó pillanatban átkarolta és visszahúzta. A férfiben ettől iszonyú sejtés támadt. Két kezébe kapta a leány fejét és a holdvilágnál az arcába nézett. — Otti!.., Vallja be őszintén, hogy maga tudott erről!... A leány lehunyta szép szemét. — Tudtam. — És mégse árulta el? — Nem. — Hogyan hallgathatott? — Mert nem lehetek áruló.., Ha a fajtám a mindennapi kenyerét menti, nem állhatok ellene... E pillanatban óriási láng csapott ki a rajz­terem ablakán. A főmérnök ismét felordi- tott. Otti azonban rátapasztotta tenyerét a szájára. — Csend! A férfi ellökte magától. — Menjen tőlem!... Maga kigyó!... Ho­gyan tehette ezt velem? Otti hozzáhajolt és a nyakába kapaszkodott. — Mert halálra keresik magát is .. — Engem? — döbbent meg a férfi. — Igen, magát. — De hát miért? — Mert aki gépet talál ki, az az ördöggel cimborái... Ezért... A maga müvét égették ott lent el, a rajzteremben, mint a középkor­ban a boszorkányokat. Több száz ember ke­nyerét falta volna fel az a gép ,.. Már nem fogja felfalni... Felfalták a lángok ... És őrjítően ijesztő arccal mutatott le a völgybe, a gyár felé, ahol a mérnöki osztály ablakán át félelmetesen kapkodtak levegő­höz a szélesnyelvü, jóllakott lángok. A főmérnök megroskadt. Eszébe jutott, hogy nem szeretne meghalni. Sírni akart, hogy élete főmüvének ily csúfos halálát látta, de olyan érzése támadt, hogy elsősorban mégis csak az élete a fontosabb s ezért az életéért most már igen sokkal tartozik ennek a leánynak. Otti összekuporodva tilt. Reszketve hall­gatta a félre vert harang szakgatott kongását. Folytatjuk. % 2 _______ ______________________________ ______1834 junius 27, werfaú ' * _____ Iliiig Én E SE ...........■■» %■ 85 W* RÁCXPÁl llllllllllülíl.llllillllllllllllllllllllllllllllllllllllBlilllllllllllllllllllll...Ili..IIIIIIIIIIII » E « i N V E ll llllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllll (,9>

Next

/
Thumbnails
Contents