Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-24 / 143. (3474.) szám
^m<m-Mag^ar-htrlai> 9 te. iL. ■.111 1534 juníus 24, vasárnap. „Nyugat népe..." Széchenyi és Kossuth között ver hidat a magyarországi uj magyar szellemiség Uj szellemi mozgalmak Magyarországon a Kárpátok gyöngye 700 év óta gyógyít páratlan sikerrel A csehszlovákiai kisebbségi magyar ifjúság soTsproblémáinak megvitatása mellett nem végzünk fölösleges munkát, ha a magyarországi ifjúsági mozgalmaknak fejlődéséről is beszámolunk- Alább a magyarországi uj nemzedék egyik jelentős csoportjának ideológiai fejlődését rajzolja meg budapesti munkatársunk. Később a többi mozgalmi rsoport ismertetésére is rátérünk. Budapest, június. A háború utáni Magyarország legnyugtalanítóbb problémája tagadhatatlanul az volt, hogy mit hoz az uj nemzedék? Milyen irányban fejlődik az a generáció, amely a háború után lépett a küzdőtérre; milyen eszmék hatottak erre a .fiatalságra, amely az eszmék véres összeütközése idején eszmélt magára, s amelynek szellemi bölcsőjénél világnézetek káosza viharzott? Amikor a Prágai Magyar Hírlap azon fáira do- zük, hogy tiszta képet adjon a mi fiatalságunk gondolat és érzés világáról, nem feledkezhet meg arról sem, hogy a magyarországi ifjúság hogyan fejlődik, micsoda erőket és micsoda tévedéseket rejt magában? Tudatában vagyunk annak, hogy a mi ifjúságunk az élet és világ dolgai val sze rnben való állásioglalá sában már tudatosan kidomborítja a kisebbségi sors tanulmányait, de az uj történelmi helyzet parancsa kifejezésre jut a magyarországi ifjúság életfelfogásálban és világszemléletében is. Ma már egészen határozott vonások fedezhetők fel ennek az uj nemzedéknek arculatán, ma már ki lehetne rajzolni a fejlődési grafikon első határozott görbületét. Széchenyi és Kossuth öröksége Aki figyelem mel kísérte az elmúlt évtized során a magyar ifjúság fejlődését, annak meg kellett állapítania, hogy a szLovemszkói és magyarországi magyar ifjúsági mozgalmak között az a lényeges különbség, hogy míg a kisebbségi sors a szlovenszkói magyar ifjúságnak egészét a szociális problémák felismeréséire és értékelésére szorította, addig a magyarországi ifjúság tekintélyes része a szó ciális problémák iránt nem sok érzéssel bír s még m.a is a problémák közjogi formulázá- sán fáradozik, mintha csak folytatni akarná azokat a magyar hagyomáinyofct, melyek 1918 sorsfordító esztendejében nagyrészt elveszítették a talajt a lábuk alól. Néhány év azon bán merész változást hozott a magyar ifjú ság zömének felfogásában. Kialakult egy bi- zonyosfajta egészen sajátságos, a magyar múlt legnemesebb tradícióit egyesítő szintézis, talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a mai magyar szellemiség Széchenyi és Kossuth öröksége között keresi az összekötő hidat. Széchenyi ösztönző pesszimizmusa és erkölcsi megtisztulást hirdető puritaniz musa,, a konzervatív reformizmust és Kos. suth liberális és nacionális koncepcióját akarja közös egységbe forrasztani a nemzedék, amely a szabad elv őségnek bizonyos túl hajtásaival szemben, különösen azokon a területeken, ahol a, magyar faj szenvedi a liberális éra szabadosságait, — korlátozásokkal kivan élni, követeli azonban Kossuthnak a magyar történelmi eszmét, s nem feledkezik ineg Széchenyi erkölcsi parancsairól: az ország és a nemzet erkölcsi és szociális megtisztulását hirdeti. Hogy végső konzekvenciákra egyszerűsítsük le ezt a programot, ta'lán azt mondhatjuk, hogy a magyarság Duna medencei, tehát nemzetközi helyzetét és céljait illetően Kossuth, belső átszervezését illetően pedig Széchenyi nyomdokain kivan haladni a magyar, országi magyar ifjúság. Nemzeti radikalizmus Mozgalmi gerince az uj magyar nemzedék egyik jelentős csoportjának Zsilinszky Endre, nemzeti radikális pártja. Ennek a pártinak csupán egy képviselője van a magyar képvi- seilőházban, bizonyos azonban, hogy Zsilinszky egyike a magyar országgyűlés légé ide kesébb egyéniségeinek. Zsilinszky Endre a magyar történelmi elhiváltottságának fanatikusa, 6 meggyőződése szerint ez a hivatás legkevésbé sem ért véget. A magyar történelmi elhivatottságának érvényesülése szempontjából elengedhetetlen társadalmi reformok sürgős keresztülvitelét követeli. Zsilinszky programja: mennél szélesebbé és egyetemesebbé tenni a magyar középosztályt, szélesíteni a polgári alapokat és megkezdeni a polgári osztály nemzeti átfestését. Magyarországon folyamatban van a nemzeti polgárságnak olyan széles alapokon nyugvó és olyan nagy skálájú fejlődése, amilyet a dúsgazdag és virágzó liberális korszak se tudott kitermelni- Ennek a folyamatnak egyelőre még kezdő akkordjait ütötték le a történelem erői, mindenesetre e kezdő akkordokból is kizeng a kompozíció iránya. Uj nemzeti polgárság Zsilinszky szerint a magyar parasztságból kell kiindulni az uj polgári osztálynak. A múltban ugyanis már a polgárosodásnak egy bizonyos fokára jutott más nemzetiségű osztállyal igyekezett kitölteni a történelmi osztályok vezetése alatt álló magyar nemzet azt az űrt, ami a polgári osztály helyén volt a magyar társadalom rétegeződésében. Zsilinszky a magyar föld birtokpolitika gyökeres megreformálásával akarja megnyitni a polgárosodás útját a parasztság előtt, s e program demokratikus és nacionalista volta mellett, szociális szempontokat is érvényesíti A „Nemzeti radikalizmus'4 ciimü könyv, amely néhány év előtt látta meg a napvilágot, valósággal törvénykönyve ennek a mozgalomnak, „,A parasztság polgárosítása " a jelszó, 'és ez a domináló elem a programban. Zsilinszky ifjú munkatársai nagyrészt fiatal írók, akiknek az utóbbi éve ksorán meg nőtt a hangjuk az országban, különösen nagy tekintélyre tett szert Főj a Géza, aki a magyar parasztkérdés egyik legkiválóbb ismerője és bátorszavu kritikusa. Fája Géza valamikor Szabó Dezső még veszélyes szélsőségekbe nyúló programjával lépett be a magyar életbe, s tagadhatatlanul sokat átmentett ebbe a reálisabb és niélyebbjáfratu koncepcióba Szabó Dezső zseniális, de túlzott 'és irreális koncepciójából. A másik Illyés Gyula, a költő, aki talán a szélső baloldalról kanyarodott Zsilimszkyék felé. s ma a parasztébresztés nagy programjának egyik legharsányabb szavú propagálóra, aki épen most egy hírlapi polémia középpontijába került, mert egyes liberális publicisták túlzottnak és főleg romantikusnak tartották azt a falu-kultuszt, amit Illyés és hívei csinálnak. Ez volt azonban ai első ilyenfajta polémia, amelyben a liberális körúti sajtó alulmaradt, még olyan kérdésekben is, amelyekben különben mindig igaza volt. Ebben az esetben azonban a falu-kul'tusz annyira reális és annyira szociális alapokon nyugszik, annyira nem kultusz, hanem kultúra, amit Illyések hirdetnek, hogy a körúti kávéházak publicistái néhány merész dialektikai fordulattal megkerülték a problémát és meghátrálták. A mozgalom egyre erősödik, a fiatal iin'tel- lektuetek, diákok és tanárok köréiben, napilapjuk is van már, ment mióta Zilahy Lajos lett a „Magyarország" főszerkesztője, ennek a mozgalomnak nemcsak publicisztikai kér dések megvitatására nyit teret, hanem a ma gyár parasztság sorsával naponként igen ér dekes eredeti és szociológiai távlatokkal ki- mélyi'tett riportokban foglalkozik. Anni pedig a mozgalom ideológiai részét illeti, meg kell említeni Németh Lászlót, aki nemcsak azzal emelkedett ki a fiatal írók sorából, hogy egy uj magyar esszé-nyelvet teremtett, hanem azzal is, hogy kritikai függetlenségének megóvása érdekében önálló folyóiratot alapított, a „Tanút", amelyet elejétől végig maga hr, hozzászól benne több-kevesebb szakértelemmel minden nagyobb kérdéshez, egy azonban bizonyos, hogy előadási módja magas színvonalú és szempontjai mindig, érdekesek. Ugyancsak ő hívta életre a debreceni „Választ", amelyet Ftüilep Lajossal és Gulyás Pállal közösen szerkeszt, s amelyben az uj magyar szellemiség markáns megnyilatkozásaival találkozik az olvasó- A „Válasz" első számában Fülep Lajos „Nemzeti öncélú - ság" című kimerítő t anul mán yábá n szigorú , de őszinte képet fest a magyar közállapotokról, felfedi a hiányosságokat, rámutat a tennivalókra és ami a fontos, az uj magyaros mozgalommal szemben támasztott vádaknak ellene szegzi azt a históriai tényt, hogy Magyarország mindeuképen a Nyugathoz tartozik, még csak az sem igaz, hogy Kelet és Nyugat között közvetítő szerepet tölt be, szellemiben teljes értékű, különben ta Ián szélre szorul t tagja a nyugati nép eh sors- és kulíurközösségének, s ha a múlt során számtalanszor volt ütköző pont a Nyugat és Kelet nagy harcaiban, mindig Rheumát - Köszvényt Isiászt - Neuralgiákat Strand - Sport - Tánc - Zene - Társaság Nyugat megütött tagja volt és soha nem azonosította magát a Kelettel. S amennyire elfogadja Németh László az ország belső erkölcsi átszervezésére vonatkozóan Széchenyi tanításait, annyira távolodik el ez az elmélet a Kelet népe alapgondolatától — ebben Kossuihé ez az uj magyar ifjúság, mely a Nyugat népének kívánja tudni magát S eb ben a szellemben küzd a magyar nemzet megújhodásán. „íz annuitások u;e§t!QsszalÉtfási¥al és a kamatfái; mérséklésével kell ai eladósodott saiiítas segíteni” Nem lesz infláció - Engiis bankkormámrzó nyilatkozata Prága, június 23. A csehszlovákiai takarékpénztárak vezetői ma kongresszust tartottak a csehszlovák fővárosban. A kongresszuson részt- vett dr. Engiis Károly volt pénzügyminiszter, a Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzója is. aki nagyszabású beszédet mondott. A banlkkor- mányzó beszédében a többi között a következő érdekes nyilatkozatot tette: — A világ arany- és neim arany-blokkra bomlott. A két blokk között az, arany értékében diszparitás van s ez a diszparitás akadályozza a - javak kölcsönös ceereförgalmát. Az airany' blokkhoz tartozó államok védő‘ intézkedésekkel korlátozzák a nem arany blokkhoz tartozó államok versenyét. Vámokkal és egyéb védelmi intézkedésekkel áraikat a másik blokkhoz tartozó államok árainál magasabb színvonalon tartják, vagy pedig deflációs folyamattal igyekeznek áraikat csökkenteni. Csehszlovákia ugyancsak defláció segítségéve! telte meg az árak olcsóbbifásához veztő ut felét s a másik felét a korona devalválásával tettük meg. — Áraink összhangban varrnak a viUigpari- tással. Ennek tulajdonítható, hogy a devalválást nem követte áremelkedés. — A devalválással alapot teremtettünk a , gazdsági újjáéledés számára belföldi viszonylatban és külkereskedelmi forgalmunkban fölszabadult részünkre a nem elzárkózott államokhoz vezető ut. A kivitel további élénkítése szempontjából immár sürgős szükség van a. tervibe vett kiviteli intézet működésének mielőbbi megkezdésére. Ezenkívül egysze.rüsteni kell a behozatal ellenőrzését. — Kivitelünk évek óta hanyatló irányzatot mutat, ebben az estzendőhen először tört meg ez a lefelé ivelő görbe. A következő feladatok sorába tartozik az állami gazdálkodás egyensúlyának biztosítása. — Az annuitások meghosszabbítása és a kamatok mérséklése alakjában segiteni kell az eladósodott gazdákon. Azt mondják, nincsen pénz s egyesek erre azzal válaszolnak, hogy indítsuk meg a bankóprést. Ez helytelen, mert ezek összetévesztik a tőke fogalmát a fizetési eszköz fogalmával. . — A rendelkezésre álló tőikét ki kell használnunk. Ezen a téren nagy. feladat vár a Vissz- ieszáiűtoló Intézetre, de a Nemzeti Bankra is. Uj tőkére is szükség vau.. Tőke önként alakul vagy nyomásra jön létre. Tőkeai'.aku.'ást kényszerrel adó. vagy infláció formájában lehet elérni. Az infláció útjára nem lépünk. Tőkehiány esetén a rendelkezésünkre álló anyagi eszközeik fölhasználásánál ökonomikusán kell viselkednünk, hogy a gazdasági élet iit.emét tartósan megélőnkithessük. HÚSZ ÉSZTÉN Ilii VÉL EZELŐTT... ez a felvétel öt perccel a volt osztrák--uiagy &r trónörökös pár iocgyviikt ’a oic • szült a szarajevói városházából való 'távozásul. rókaJuiáVai. ke-
