Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-24 / 143. (3474.) szám

10 ^~Hir.ek—-o .VÍZUMOT Magyarországra, Romániába, Lengyel- országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a ,,Prágai Magyar Hírlap1* pozso­nyi kiadóhivatala, Lörinekapu-ncca 17., II. (Central passage). Ideszóló útlevelek meg­hosszabbítását is vállaljuk. A többi államok­ba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Trága, Panská ul. 12., III. em. végzi el.- Mmieii tiofdáe Június 24. Délelőtt 11-kor Léván a piarista rendház nagy­termében a szlovenszkóí iparosok és kereskedők országos érdekvédelmi nagygyűlése. Délelőtt 11-kor Szádalmáson és délután 3 órakor Tornán a magyar nemzeti párt gyűlései Törköly József, Wirkmann Ármin, Helyei Gyula és Órián Árpád részvételével. Délután 3-kor ruszinszkói országos magyar gyer­mekdal osünnépé 1 y Nagyszőlősöm. Június 26. Délután 3 órakor a képviselőház ülése. Délután 4 órakor ’a' szenátus ülése. Junius 27* • A ezlovemezkói és ruezinszkói egyetemes refor­mátus kon vént ülése Losoncon.-----□----­Is kolásgyerekek harátkozása Megint tanitói történet, mindenesetre azonban olyan, hogy kedvvel meghallgathatja mindenki s tanítóink buzdítást is kaphatnak belőle. A komáromi Kultúrpalota múzeumát, képtárát igy iskolai év vége felé valóságos gyermek-had­osztályok látogatják. Nagyon derék intézmény az iskolai kirándulások intézménye: valahány iskola csak van, az mind megmozdul az évzárás előtt s elmegy világot látni a tanítók vezetésével, a falu­si gyerekek a városba, a városiak falura. A csalló­közi, mátyusíöldi, garamvölgyi gyerekekből min­den évben jut néhány ezer Komáromnak is, ahol aztán elnézik a Dunát, a hidakat, a hajókat, a várat, a templomokat s — last bút nőt least, — a múzeumot. Néhanapján már kora reggel jelent­kezik az ablaknál egy zajongó Iskola, hogy aztán estéiig egymásnak adják a kilincset. Valahány mozgatható ember akad a Kultúrpalota hűvös szo­báiban, mind elindul kalauzolni a gyerekhadat. Nagy sikere van az ágyúgolyóknak, még nagyobb a mammutcsoníoknak, legnagyobb a puskáknak és a kitömött madaraknak. Ámbár akad apró első elemista, aki, amikor megkérdezzük a tetszés mértéke felől, azt feleli nagy őszintén: — Nekem nem tetszett semmise! Olt ülnek aztán el, a nagyteremben, a székeken j s itt ömlik szét rendszerint az ebédre hozott kávé, hull ki a táskából a tízórai, fáradt kezükből itt potyog el minden. Az egyik iskola jobban érdeklődik, a másik fá­radtabb fejű. Aszerint, melyik vidéken hogyan esett az eső s hogyan adta a Jóisten a tudományt. Ma egy igen okos iskola járt a római kövek kö­zött, már a köszönésükben s válaszukban megmu­tatták, nem akármilyen nevelés büszkeségei ők. ,dgen kérem“-me! feleltek, udvariasan, mindent : megnéztek érdeklődve, öröm volt nekik magyaráz- j ni s a régi puskákat is csak illő távolból méreget- j ték Az első, ami feltűnt, az volt, hogy egyik gye- j rek jobban öltözött, mint a másik, — már falusi j fogalmak szerint, — a lányok majdnem úgy festet- j tek, mint a vasárnapi templomosok. — Gazdag falu lehet, — mondom. — Gazdag, — kapom a feleletet, — mert egykés i falu az egész. Valahány gyerek van itt, az mind ! egyetlen gyermek. Nincsenek is valami sokan, pedig majdnem itt van az egész iskola. Csupa „jóiszituált‘‘ gyermek. Mikor azonban azt kérdem, mikor indultak, akkor jön a meglepetés. Három napja, hogy elindultak, Két napig egy Komárom melletti faluban voltak, mint vendégek. Falusi gazdák vendégei. Érdemes feljegyezni s a példát követni. Aki tud­ja, hogy a magyar falu milyen nehezen mozog, ismerkedik, annak szives figyelmébe ajánljuk a következő ellen-módszert. Az iskola jelenlegi igazgatója tavalyelőtt a Ko­márom melletti iskolának volt egyik tanítója. Meg­szerette tanítványait. Mikor uj helyre került, uj iskolájának valamennyi tanulójával levelet Íratott régi iskolájának jobb tanulóihoz. Elküldte egy cso­magban az összes leveleket régi kollégájához. Régi kollégája szétosztotta a leveleket, fiúnak fiúét, lánynak lányét s választ íratott rá. A két község meglehetősen messze van egymástól s a levelek szabályosan, minden hónapban jöttek, mentek. Már mindegyik gyermeknek volt egy is­meretlen barátja. Iskolai év végére jól összelsmer- kedtek írásban. Jutalmul elvitte őket a tanító a Komárom melletti faluba, két napi vendégeskedés­re. A falu buszé volt. örömmel fogadta az idegen gyereket a házba, sütött főzött neki, a két iskola tanulói személyesen is összebarátkoztak, megnéz­ték a Dunát, együtt fürödtek, alig akartak elválni egymástól. Csak az bántotta a vendéglátó falut, hogy a gyerekek otthonról hoztak élelmet: nemen bosszúból aztán annyi kirántott csirkét sütöttek, hogy még a kutyák is csirkepecsenyével éltek két ________________.______________________________1884 l""1"* M rM*rlmt>­Be szélgetés Reményi Józseffel, az Amerikában „beérkezett4* egykori pozsonyi magyar újságíróval Roosevelí és az uj amerikai típus * Pozsony, junius 23. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Olyan jól esik valakiről, ismerősök­ről, barátokról, hozzá még pozsonyiról! hallani, hogy befutott, beérkezett. Itt ül például az asztalunknál! a Savoy csendes „Baucrstube**- jában Reményi József amerikai egyetemi tanár napbarnított arccal. Itt volt valamikor a Hír­adónál egészen szerény díjazású újságíró. Szívé­lyes, jó kolléga: ító. újságíró a javából, akinek több pompás regénye, verseskör.yve jelent már meg. Most. európai tanulmányúton van. Ebéd közben megintervjuvoljük ... Reményi József, nem hiába lett egyetemi professzor, született előadó: interjú-alany... — Európai szemmel nézve Amerikát — kezdi el Reményi — az európai ember örül. hogy Amerika gazdasági helyzete sem olyan fényes, ■mint volt. A ..szegény ro'kon“ odajutott, hogy észreveszi őt a gazdag nagybácsi. — Mennyiből lehet ott havomata megélni? — volt a közibe vetett kérdésünk. — Havi százötven dollárból civilizál tan, de ■nem ku Húr-életet, lehet élni. Ezt úgy ért emu hogy abból fürödni még lehet, de már könyvre nem telük. Roosevelt a legnépszerűbb ember... — Roosewel't elnök ma a legnépszerűbb em­ber Amerikában. — Az amerikai nép ma ab­szolút megbízik benne. Az én egyéni vélemé­nyem az. hogy a legműveltebb államférfiak egyike, .akihez hasonló még alig volt a Fehér Ház elnöki székében. A nép persze merni a mű­veltségét nézi, — ez nála nem a legfontosabb — hanem a hallatlan akaraterejét, a szknggeráió tehetségét csodálja. Hallottam öt rádión. Egy­szerűen, közvetlenül, de meggyőzően beszél. Szerintem az a célja, hogy jó magyar közmon­dással éljek: a kecske is jóllakjék, meg a ká­poszta is megmaradjon. Rooeewelt a kapitalis­táiknak azt mondja: Alkudjatok meg az önzés- tekkei A .proletárok felé pedig imigyen szól: ■Legyetek politikailag műveltebbek, mert a de­mokrácia feltételezi, hogy az átlagember elég érett arra. hogy politikai szempontból Ítélő­képessége legyen. És tény az. hogy a Roosevelt féle újítások körülbelül 35 százalékkal csök­kentették a munkanélküliek számát Ameriká­ban. Hogy ez tartós lesz-e. azt. persze nem tudom, de mindenesetre gyönyörű eredmény ... Egy kis összehasonlító nyelvészet — Amerika egyébként heterogén ország, ahol ina is bizonytalanul] kísérleteznek az em­beri természettel. Annyi máris bizonyos, hogy e k isérleti ■ laboratóriumból máris kialakult az uj amerikai típus, amelyben mind kevesebb az angol-szász vérkeringés. E kiséitleti labora­tórium érdekes megnyilatkozása az angol nyelvtől lényegesen eltérő angol-amerikai nyelv. Most jelent meg egy ottani híres Írónak a köny­ve „Az amerikai nyelvről1' és ebben felsorol tízezer angol szavat, amelynek az amerikai-an­gol nyelvben más a jelentése mint az angolban. Az amerikai-angol nyelv nyersebb és a minden­napi életben kifejezőbb, mint az angliai angol. napig. Hadd emlegessék meg a gyerekek a duna. menti vendégeskedést! Orgonaszenteléskor adják vissza a látogatást a dunamentiek. Már most erősen készülődnek rá. így ismerkedett össze két falu ifjúsága egymás­sal. Most folytatják a levelezést s ha Isten is se­gít, lesz talán még egy-két házasság is a nagy le­velezésből. Azt várom megint, hogy mit talál ki ismét a ta. ni tó, mert minden évben meglep valami eredeti öt­lettel. Mert nem utolsó eszme ez a kismagyarok harátkozása! Ajánlom mindenki figyelmébe s aztán nem volna haj. ha egyszer az öregek is megszívlel­nék az egymásközti jóviszonyt! (thyvi) —OQO— — Eljegyzés Zólyomi Dezsőnek, lapunk bu­dapesti fi zorkesz tőjének leányát.: Ilit eljegyezte Kován ám yi-Kozinan Eduárd budapesti azébee- fővárofii mérnök. — Junius 30-án iktatják be Békés-vármegye uj főispánját. Budapestről jele ülik: Dr. Fáy István, Békés-vár,megye újonnan kinevezett főispánja átvette hivatalát. Az uj főispánt, junius 30-án, hagyományos ünnepélyes külső­ségek között, diszközgyüléseu installálja Bé­kés vármegye törvényhatósága • Félmillió magyar él Amerikában Az uj amerikai írók már ezen az amerikai angol nyelven Írnak. Színház, mozi — A mozi művészi szempontból Amierikában csapni valóan rossz, az átlag műveltségű, ember .műveltségére operál, amiből nem következik, hogy néha nem csinál olyant, ami a tizennyolc- év, e*st is érdekli, nemcsak a tiz-einlháromév eset. Fototechnikai szempontból a. filmek kiválóak, a cselekményük általában gyorsabb, lüktetőbb | tempójú, mint. az európai mozgóké. A színházak életében két év alatt esés mutatkozik, ami a gazdasági válságnak tudható he. A vállalkozók sok pénzt fektetnek be egy-egy színdarab szin- rehozatalába és sokszor bizony hiába. Erre fel­hozok egy példát. Az ir származású Elígérné 0’ Neilfl, akit az amerikaiak Strindbergjéneik lehet nevezni, aki vólt már istentagadó, aki folyton keverte a lét. és a nem lét közötti dol­gokat. amolyan Faust huszadik századi arccal, most egyszerre Ihivő lett, legújabb ,színdarabjá­ban az Isten mellett tört lándzsát és mi történt: darabját lekapták, megbukott vele, ami nem jelenti azt, hogy az amerikai nép istentagadó tenne, de a költőnek nem nézték jó szemmel a folytonos nézetváltozásáf... Az amerikai magyarság helyzete Végül elérkeztünk a bennünket legközelebb­ről érdeklő kérdésihez: Hogyan látja Reményi az amerikai magyarság helyzetét? — Az amerikai magyarság helyzete szorosan összefügg magának Amerikának a helyzetével. Az amerikai -magyarság 95 százaléka vagy pa­raszt bevándorlóból áll, aki ipari munkás lett vagy ipari munkásként került már ki és helyezkedett e! a gépcivilizáció országában. Amint a bányáik csökkentették üzemüket, a- magyarság anyagi helyzete is megromlott. A magyar értelmiségből azoknak a helyzete, akik belekapcsolódtak az angol-nyelvű amerikai vi­lágba. persze, kedvezőbb, mert Amerika- még mindig a „Pénz őfelsége forrása1*, de azoké, akik restségből képtelenek voltak megtanulni angolul, — -és bizony ilyen elég sok magyar van, - — azok olyan lógosok és csak máról- holnapra tengődnek, nyomorognak. Az ameri­kai magyarság száma ma — minden ellenkező híreszteléssel szemben — még mindig félmillióra tehető. Három napilapja van: az „Amerikai Magyar Népszava1*, a „Szabadság1* és az „Uj Előre**. Az előbbi kettő magyar, az „Uj Előre** kommunista Irányú. Amikor én még 1914-ben az Amerikai Magyar Népszavához kerültem. 35.000 példányban jelent meg. Ma nem tudom a péidányszámát, mert az újságírásból kikap­csolódtam. — Az amerikai magyarság tiszteletreméltó átlaga nem őrlődött fel a „taposó malomban1*, megtartotta egyéniségét, fajához és ősei szülő­földjéhez való ragaszkodását, ami mindenesetre örvendetes. Reményi József. — aki egyébként már föl­vette az amerikai állampolgárságot —. alig pár órai pozsonyi’ ielőzés után elutazott, de még őszig Európában marad. REHOROVSZKY JENŐ. — DohtorráavatáSok. Sziklay László okleve­les középiskolai tanárt, dr. Sziklay Ferenc kül- torreferens. kassai szerkesztőnk fiát, szoralba- ton, junius 28-án avatták a budapesti Páz­mány Péter tudomány-egyetemen a. magyar irodalom, magyar nyelvészet és a szlovák filo­lógia doktorává. A kiváló képzettségű, fiatal tanár ez év januárjában múlt csak 22 éves s valósággal rekordidő alatt végezte el nagyon jó eredinén nyol t annlaminya.it. Disszertációja (..Kazinczy az irodalom kérdéseiről11) könyv- a,lakban is megjelent s ennek ismertetésére még visszatérünk. — A prágai rémet tudomány­egyetemen junius 30-aai„ szombaton délelőtt fél 11 órakor avatják tol Mik óla Gyuszit, a rokon­szenves és népszerű szlovonszkói magyar dal­szerzőt, dr. Mihola Ferenc komáromi ügyvéd fiát a. jog- és állam tudományok doktorává,. — Érettségi ialálkozó. Felhívjuk mindazokat, akik a. volt rozsnyói ev. főgimnáziumban 1924- boin tetteik érettségit, hogy a, találkozó .előkészí­tése érdekében mielőbb jelentkezzenek Rosen- iblüth Miklósnál (Rozsnyói vagy Sulid István ev. lelkésznél (Érsekújvár, Villa Bódé), A talárt - '.kozó kitűzött napja 1934 juillue 1 LEGÚJABB SPORT Kisorsolták a jövő évi Davis Cup-versenyeket London, julius 22. Az 1935. évre szó hl. Dávid Cup-verseoyéket tegnap sorsolták 'ki London­ban. Az első forduló,, amely ét. már mo*st julius 22-éig kell lejátszani, csak egy meccset hoz Lengyelország és Belgium között. A második fordulóban, amelyet augusztus 19-ig kell llejá'D számi, Svédország Írországgal Hollandia 'Mánia-, kóval, Görögország Ausztriával. Észtország, az j újonnan jelentkezett Sziáminál. Magyarország Norvégiával, Jugoszlávia - Spanyolországgal, Németország Romániával és végül Dánia Svájc­cal játszik a selejtezőben. E mérkőzésekből,ki­került négy legjobb 1935-ben a jelenlegi négy filmlistával: Csehszlovákia, Ausztrália, Francia- ország, valamint Olaszország teamjeivel mérkő­zik az amerikai zónában. Amennyiben Anglia ■ elvesztené a Davis Cup-öt, úgy ő is a verseny­be kerül. A harmadik fordulóban esetleg Ma--, gyarország a jugoszláv—spanyol mérkőzés győzi esé vei jáits zik. * A SPARTA—HUNGÁRIA MÉRKŐZÉS — lapunk zártakor — gyönyörű időben, óriási kö­zönség előtt kezdődött meg Prágában. Részletes je­lentést keddi számunkban adunk. )( Den Ouden Budapesten is rekorddöntésre ké­szül. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar fővárosban szombaton és vasárnap nagy u szőve menyek lesznek, amelyen résztvesz Den Ouden holland világrekordeamő is. Don Ouden kis­asszony kijelentette, hogy Budapesten meg akarja javítani a 100 és 200 méteres női gyorsmezás világ­rekordját. — Az utazási kedvezmények a kettős ünne­peken. Az állam vasutak igazgatósága junius ” 29. és a julius 5—6. ünnepekre a kővétik-ező : utazási kedvezményeket adja: Vasárnapi en­gedmény oda. junius 28-tól julius 1-ig, vissza­utazás legkésőbb julius 2-án. A Cyrll-Metihod és Husz-ümnepre a következő kedvezmény ér­vényes: odautazás julius 4—8;, visszautazás legkésőbb julius 9-én. ... ­xx P. T. Fogorvosok és fogtechnikusok fi­gyelmébe! Payer dr.-né laboratóriumának veze­tését, Kosice, Kováöska 11. f. é. junius 20-kól átvettem. A legmodernebb fogtechnikai pótló mimkákat-is vállalom, úgymint: Kera-mika-i mimi­kák: Jaeket koronák, pprcellán betétek^ levébe-., tő- hidak, Heiczmann koronák és hidak, öntött } •é« préselt lemezek mindennemű fémből), regulár -1 dókat. Poutopin-fogak-ée hidak post extr. Arak résziben megegyezés szerint. Árjegyzékek bekül- detnek. Azon szlovenszkóí . és podkarpatezká- ruezi orvos uraknak, akiknek már Prágában is • dolgoztam, kérem további szives támogatását*.. Levelezés cseh. szlovák, magyar és német nyel- • ven. Váiaszflbélyeg. Koneceny László. — Leleplezték a magyar 2-es huszárok hősi halottainak budapesti emlékét. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Ma délelőtt meg­ható ünnepség keretében leplezték ie a kettes huszárezred hősi halottainak emlékére •émeilt lovasszobrot Budán a Bástya-sétányon. Az-.em--' iékmü Petry Lajos és Weichinger Károly művé­szek alkotása, ágaskodó lovat áhrázal. amelyen sisakos katona ül. FORDSON és CORMICK traktorokhoz, valamint mindennemű1, és gyártmányú mezőgazdasági géphez eredeti ALKATRÉSZEK legolcsóbb áron kaphatók Maxmílián Bogyánsky cégnél. NITRA, Na vrsku 5. Tel. 199 Képes árjegyzék ingyen — Felakasztotta magát egy gyengeelméjű zem­pléni gazda. Nagyin ihályi tudósítónk jelenti: A kö­zeli Petiróc községiben Okai András gyengeelméjű gazdálkodó házának padlásán felakasztotta magát és máre 'rátaláltak, halott volt, A szerencsétlen em­ber a háborúban szerezte elmebaját és, .valószínű, hogy pillanatnyi rohamában követte el tettet. — Összetépte diplomáját s öngyilkosságot köve* tett el egy Romániából kiutasított magyar tanár­nő. Debrecenből jelentik: Megrendítő öngyilkosság történt tegnap egy debreceni albérleti lakásban. JTonnolka Leopoldina negyvenéves polgári iskolai tanárnő- aki alig két hete tartózkodott a városban,-' felakasztotta magát s mire rátalállak, már halott volt. A tragikus végű tanárnő Erdélyben tanított, a. román hatóságok azonban megfosztották állásá­tól és két, héttel ezelőtt talonén tan kiutasból Iák Erdélyből. A tanárnőt miniden pénz nélkül tették át, a, határon. Debrecenlx' jött, ahol megpróbált, el­helyez kodmi, de sehogy sem sikerüli. Öngyilkossága- előtt személyi okmányait és tanári oklevelét ós,> saelépte. Az összeképetl diplomát ott talállak a szobában az asztalon

Next

/
Thumbnails
Contents