Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-24 / 143. (3474.) szám

1934 június 24, vasárnap. MÓRA FERENC HÁTRAHAGYOTT ÍRÁSAIBÓL ANDALÚZIA CSILLAGA A fürdőhelyen azon a nyáron sok volt a ! niéllpsűgos ur ős bevés a 'borravaló. Ezírányu müowniáoióma't a főurtól szereztem, aki meg tiszteit, azzal, hogy olykor leereszkedett sze­rény asztalomhoz az étterem sarkában, amely tnégy ajtóin keresztül kapta az üdítő szelet. — Ugy~e.-, nincs ennél eugosabb helyük? — tapogatóztam a főurnái, igyekezvén némi ma­lidét vinni a hangomba. — El tetszett találni, — vigyorgott rám ba­rátságosan, aztán végigviliantotta rajtam gya­korlón, szemét. — De úgy látom, átrakásodnak az ilyesmi nem árt. Uraságod nemdebár ván­dor méhész tani tó. — Ördöge van, bogy kitalálta, mosolyog­tam rá vissza s ezzel a fidélis hanggal végkép megvettem a szivét- Nem mondom, nem ütött hátba, csak a szemével veregette meg a vál­lárnál s biztosított róla, hogy egy pillanatra se ■ nézett kermiányfőtanácsosnak. Minden jel azt mutatta, hogy ezt nem merő •hízelgésből mondta s hogy a személyzet em­berismeret dolgában nem maradt mögötte a. ;főuinak. Sörömet csak harmadik rendelésre kaptam meg; • mire az étlapot kisürgettem, akkorára már csak füstölt oldalas, tartózko­dóit rajta savanyú káposztával, ami nyár de­rekán igazán csak vandorináhőszek által él­vezhető; s a feketém fele mindig kilögykölő- dö.Ü. a csészealjba, mire elém állították. De azt be-béli .isinérnem, hogy nem a cukor szo- rjtóttá ki a helyéből a kávét. ,'D:ehát én sphse szoktam zúgolódni sorsom ellen s ez -igazán mind nem bántott volna. Hanejn .az; bosszantott, hogy az én asztalomat a-virágdíszből is kisemmizték. Minden aszta­lon állt egy vadonatúj altwien váza. azokkal aj. sir and-kosztüm ős istennőkkel, akik koszo- rus.vbikáld-ial íáncolnak .klasszikus tangót s a vá/iáiifea -iziínden--' barn>adn-apc,.- .- friss - petoniiál- raktak,'Nekem nent jutott se váza. se virág- :j ^Gondoltam. hegy -előterjesztést intézek a főmiioz. de- idejében kigyu.lt bennem a-z, amit Bacon az értelem száraz fényének nevez. A virág-igénylés alapján esetleg költőnek néz­nek s akkor még annyi becsületem sem lesz. punt egy vándor méh észnek és minden epe* I nótot-én velem etetnek meg. Hát nem kértem virágot, hanem szereztem; magamnak. Szedtem a csorda járásba nagy | nyaláb ökör fark kóröt Gyönyörű Öles példa-j nyék: voltak.- nagy sárga csillagokkal, valósá- ' gos lobogó kéngyertyák. (Lehet is, hogy ők világítanak éjfélkor a csórd a járás kísérteted- j nők, a hazajáró- teheneknek. Mert egészen lo- | gik.us, -hogyha vannak hazajáró gulyások, ak- kc.T- kell .lennie tehén-kísér tét éknek is. Ezek ! röl csak. azért nem beszélnek, meri, különben ; ezeket- is megadóztatnák. De lilába tagadják, a-fürdő vendégek számára szerkesztette tej is olyan .hogy azt csak árnyéktehenek hozhatják i létre.). A. vadon- virágait beleállitattam a sörös- kríglim-be,• megi-tattam vízzel — sajnos csak1 azzal ,ami a borban volt. mert tiszta vizet: ilyen előkelő- helyen röstell kérni az ember j s megkértem a pikolót, hogy tűrje meg az ; asztalon őket.. — K.rmássan — nyugtatott meg a gyerek j előírásosak A vándorkabaréktól tanulta, hi­szen a természet sokszor utánozza a művé­szetet. .Soha életemben még-ilyen jól nem esett a füstöli oldalas savanyu. káposztával, mint r-.iosí. Éreztem, hogy egy pillanatra az érdek­lődés központjába kerültem, A petuniás asz­talok hölgyei mind az én asztalom vidám- sárga csillagvirágai1 nézték. Ki kap lünk ma uraságod miatt a méltó- ságos asszonytól — vágott a főur fizetéskor a szemével a tükörrel szemben álló nagy asz­tal .felé. - Hogy miért kap uraságod extra virágot. Mondtam, hogy uraságod bizonyára maga- hozta. -. ■ Igen - vöröslőt lem ej egy kicsit, — a vár-kertből, hoztam. — A várkertből? — állt meg a főur kezé­ben. a - ceruza. Uraságod? A YárkertbőO? Hát per.-ze — tériem magam hoz, — is kolatúTsam volt valamikor a herceg- • Igazság szerint a nevét se nagyon tudtam a Imrcegnek. aki valami rég ideszárrn.r/otl óla.:/, indigéna. annyit. hallottam róla, hogy nem barátkozik senkivel s különös hó­bortoknak él a magas kőfalakkal elzárt kas­télyban. Nem igen kellett attól félnem, hogy meg fog hazudtolni. — Persze, persze — BÜnődött el a főur és most köszönte meg a borravalót először egy fejbieceutéssel. A méltóságos asszonynak nagyon kecses já­rása volt és mindig kilestem -rá az újságom mögül, mikor elhaladt mellettem. Másnap azonban nagy meglepetés ért, mikor a lapot az, arcom elé igazítottam. A méltóságos asz- szomy hirtelen perdült egyet, úgyhogy az er­nyője hegye nekiütődjön az újságnak. — Pardon, pardon —' mondtuk egyszerre mind a kelten. A. méltóságos asszony aztán mindjárt rátért a tárgyra. — De bájos virága van a tanár urnák. Ugy-e bár ez orchidea? — I-.. igen, — nyeltem egyet, De csak azért, mert az előkelőség mindig dadogóvá tesz. Azzal azonban tisztában voltam, hogy egy várkertiből nem is kerülhet ki más virág, mint őneki s. Fogtam az egész marék kórót és a csepegő szárakat belecsavartam az újságba. — Parancsoljon, méltóságos asszonyom. — Nagyon kedves — bólintott barátságé saai, — de talán mégse fosztom meg tőle Ilyen ritkaságtól. — ó. vau ott több is, ahol ez Iérméit. ' — hajlongtam szerény mosollyal. — Négy-őr J grupp is tele van az Andalúzia csillagá-va-L — Úgy hívják? csodálkozott. Hát nem j orchidea? — De igen. csak méllóztatik tudni, sokfajta : orchidea van. Ez az Andalúzia csillaga. Stel- ! la VandaloTum. j A petúnia kidobódé tt az altwien vázából i és helyébe került az ökörfarkkóró. Én pedig, i mikor másnap déliben beállítottam a frissen | szedett csokorral a csórd átjárásról, nem talál I lám az asztalomat az ajtó mögött. — Emidé fel tűk — magyarázta kedvesei, i maga a főnök. — Remélem, őrnél tóságáék 1 közelében jobban kegyeskedik magát érezni. Egészen jól remélte a főnök ur. Őméltóságá- ! ék ugyan még -nem vonultak be, de a jobb ] szomszédom addig is egy arany sörényű orosz- lián v-olt, a bálázom szedőin egy fekete párduc. | Kénytelen vagyok a hasonlataimat az Anda­lúzia csillagához mérni, amelyet .mindenféle ! fondorlatokkal elszerelerréméltóskodtak tő- - lem, mire az ételhordó bátorkodott figyel­membe ajánlani a borjú-diót ubonkasa-1 áfával. A méltóságos asszony egy kicsit hűvösen bic­cen toll, mikor észrevette, hogy a várkert or­chideáiból másnak is juttattam, de én nem mutattam semmi megbánást. Egész hangosan suttogtam el a fekete párducnak valami sze- ! relmi regényt busk-ornor barátomról, a he.r- | cégről. Talán ennek köszönhettem, hogy i a méltóságos asszony elmenni megállt Az é?i iiSii Írásban Ben engedélyezték a magyar Misii ■ párt gsüései! Álig szabadult e börtönből, péfhmmim áldozata leli a ruszin szkot pásztor, aki agyonlő He veíéiyíársáí A két gy:$k@ sí letöri áztatták Un-gvá-r, június 2*3. Néhány nappal ezelőtt tért haza az ungvári fogházból Gerény köz­ségbe Hol-ina György 32 éves pásztor, aki TJngvárott töltötte ki másféléves börtönbünte­Dugulás és aranye?es báíítelmaí: yom.or- és béizavarok, 'máj- es lép duzzadás, a has állandó pufísdtság:- és a rekeszizom gyakori feltol cd ás r iát- és derékfájás ellen a termeszei- odta „Ferenc József-' keseruviz. kisebb :dagokba elosztva, naponta többször ■évévé, hathatós segítséget nyújt Tudományos megfigyelések beigazol- ák, hogy a Ferenc József viz. alhasi negbetegedések eseteiben — túl- áplált, vérbő egyéneknél is — gyor­san, biztosan és mindig enyhén hat. F\ Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzle- tekben kapható. MWff lU";~n7^“1,*TIJ1H,™CTCTaMí*H1Manr‘laamY'-7ra,13|,Twa3rM!;saaa,lm tésjét. Hol ina bűne az volt, hogy UK>2 január 1.1 -én a gerényi ivendégíőbeti italozás közben összeveszett Tornán György nevű vetélytár- sával és a vita hevében agyonlőtte Tornán Györgyöt. HoJina a börtönből való szabadulása óta a község határában levő pásztorkunyhóban aludt bárom másik pásztorral együtt. Az el­múlt éjszaka a három pásztor fegyverdörrenésre ébredt föl. Mire kábultságukból magukhoz tértek és megállapították, hogy mi okozta a zajt, már senkit sem láttak, csak távolodó léplek zaját hallották. A sötétben csak percek múlva vet­ték észre, hogy társuk, Holina György súlyos sérülést szenvedett és eszméletlenül fekszik fekhelyén. A szerencsétlen ember néhány perc alatt kiszenvedett. A halálos golyó a jobb csípőjén hatolt a tes lébe, nemes szerveket érintett és gyors elv-ér­zést okozott. Mire a pásztorok a merénylők üldözésére indullak, azok már eltűntek a közeli erdőben. A csendőrség széleskörű vizsgálatot indí­tott és sikerült a tetteseket még a nap folya­mán letartóztatni. Tóth György 21 éves és Jakubik Mihály 19 éves gerényi fiatal gazda legények a gyilkosok. Kihallgatásukkor bevallották, hogy- vérbosszúból követték el tettüket. Tóth György fivére az annakidején meggyilkolt Toinán György nővé­rét gette feleségül és a távoli rokonság „ele- gehdő“ indok volt a vérbosszú végrehajtására.------□— ' az asztalomnál és alkalmat adott rá. hogy a méltóságos úrral is kezet szoríthassak. — Milyen egészen exolikus illatai ez az Andalúzia csillaga — mártogatta az orrocs­káját a moly hős csillagokba, míg egészen sár­ga lett a poruktól. Az ökörfarkkórónak valóban nagyon exo- .tikus illata van. A nép egyszerű gyermeket azért használják molyüző szernek. El is ma­gyaráztam m-ingyárt, hogy ez a napsütötte damaszkuszi rétek illata. Onnan hozta a tü­neményes virág magját Andalúziába a her­ceg valamelyik őse még a keresztes háborúk­ban. Másnap külön tányéron vászonszalvétát szervíroztak az asztalomra. (Addig csak pa-. pirazaÍvétával honorálták társadalmi álláso­mat.) Egv hét múlva pertu voltam minden méltóságos ur.ra-1 és minden hölgynek én fej­tettem meg az álmát íreudi alapon­A második hét végén búcsú ebédet ren dez­tek tiszteletemre. Éppen ideje volt, mert a csordajárást már rég letaroltam s másfél őrá- ra kellett elkutyagol nőm az Andalúzia csil­lagáért. Természetesen a búcsúi a komán csu­pa ökörfarkkóróval volt díszít ve az asztal A félig tréfás, félig meghaló búcsúztatót a mél­tóságos ur mondta, gomblyukában ökörfark-. kóró virággal. Indítványára egyhangga! ki­mondtuk, hogy jövő nyáron megint itt talál-, kozunk, mint Andalúzia esi 1 laga-tánsaság. Sokáig élfecsegtünk a fekete mellett s utá­na utoljára kísértem el sétálni a méltóságos ■ asszonyt, Szokatlanul elicsavarogtunk s már , a napszállal piros-lett- arcunkon, mire vissza- i fordultunk. Megállt a szivem verése, mikor i észrevettem, hogy a dülőut egy ökörfarkkó- : rós parlagra kanyarodik. ! — Tudja, méltóságos asszonyom, mi az a ; zöld sugár? — próbáltam a hölgy ügyeimét a naplemen lére- terelni egy kétségbeesett op­tikai előadással Jules Verne nyomán. De lehetetlen volt észre nem venni a nap- áldozat máglyaifényében lobogó vi-rággyerlyá kát. — Ez szép — mutatott rájuk a méltőságosí- asszony, aztán hirtelen megállt. — Nini, hogy-. | hasonlítanak ezek az Andalúzia csillagához! — Hát igen, sárgák ezek is — néztem az órámat, — de ez csak közönséges gyom. Ökörfa rkkőrénak hívják. — No. olyan is ez. mint a neve — fordult nevetve a lemenő nap felé a méltóságos asz­: szörny. Hallatlan, milyen otromba neveket : tudnak kitalálni virágainknak ezek a pa-_ rasztok. 7 Írásával jelentették be s egyetlen tárgyként i, párt által a gazdaadósságok rendezése tár­gyában beadott javaslat szerepelt a bejelen­téseken. A gyű lésbejelentéseket' az ógyallai járási hivatal a közrendre és a közbekére hi­vatkozással elutasította és a kért ncpgriilések megtartását megtiltotta. v“' Érsekújvár, június 23. A magyar nem-, zeti párt érsekujvári titkársága jn-nius 24-ére j a körzetébe tartozó ógyallai járás több köz-1 ségében népgyiilésre, illetve taggyűlésre kért engedélyt az ottani járási hivataltól. A gyűlé­seket szabályszerűen négy állampolgár alá­BRISTOL.«. I BniéS i OL...e I síáii^a Üiöapelt \. . Dunapart | árban és szolgálta­tásban vezeti Szoba teliét eMátáaa! személyenként napi 12 pengőért w ______ ’

Next

/
Thumbnails
Contents