Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-22 / 141. (3472.) szám
évf 141 (2472) szám * Péntek • 1934 junius 22 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzlovenSzkÓÍ ÓS rUSZlTlSzkÓÍ magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • t ö'"7 ® fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. J)OlÍtÍkaÍ napilapja Egyes sxAm Ara 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGŐ NYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Síét érettségi (d.) Rimaszombatban az idén nem lesz érettségi bankett. A vén diákok 42.7 százaléka nem ballag tovább. Marad. Megbukott. Csodálatos kiegyensúlyozottsággal, a véletlennek különös szabályosságával egyforma százalék lónk ott meg a szlovák és a magyar tagozatban. így hát a szenzációsan magas bukási hányad — a kiegyensúlyozott véletlen jóvoltából — nem lehet nemzetiségi kérdés. Csak pedagógiai probléma. De annak aztán alaposan az. Mert ahol ilyen nagy százalék 'bukik, ahol az átlagtarulók tanulmányi tájékozottságában az érettségi vizsga döntő pillanataiban ekkora és főleg ilyen uniformizált arányban rések, hiányosságok tátongjanak föl, ott valószínűleg nemcsak a diákok hibásak, hanem ott az oktatás gépezetében is kell lennie valaminek, ami nem 'klappol. Elsősorban a tananyagban magában. A háború éta állandó kisérletezés folyik a tananyag tömegének fokozása körül. A tanterv túlsókat markol. A 'rimaszombati szülők már hónapok óta hangoztatják, hogy a diákság és a tanári kar túl van terhelve. De nemcsak a rimaszombatiak mondják ezt, évek óta országszerte általánosan vallott nézet ez már. A tulnagy tananyaggal birkózó .tanárnak és .tanulónak kevés ideje és ereje marad az ismétlésre, az elmélyedésre, az anyag maradandó emlékezetbevésésére. így 'les® a diáik műveltsége felületes, bizonytalan és hézagos. Ezenkívül a tananyag körüli folytonos reformok is zavarólag hatnak s az oktatás céltudatos irányvonalában töréseket okoznak. Ez a másik j lényeges oka a diákok tudásában jelentkező j folytonossági hiányoknak. Nemcsak Rámászom- j hatban, hanem OTSzágszeTte. És még egy szomorú általános jelenséget kell leezegezniink. A tanár hovatovább hivatalnokká kezd válni. Ennek nem a tanárok az okai, hanem az iskolaigazgatás bürokratizáló tendenciája, Különösen a magyar iskolák igazgatása van agyonbürokratizálva. A magyar középiskolák élén olyanok állanak, akik nem annyira pedagógiai, mint inkább politikai érdemeik alapján élvezik a felsőbb körök bizalmát. Világos, hogy az ilyen iskolaibiztosok működéséiben inkább biztosi mivoltuk, mintsem pedagógiai elhivatottságuk jut érvényre. Alkotó pedagógiai munka helyett pa.ragrafuehajsza és betűkön való nyargailás folyik, a tanár akarva-nemakarva kénytelen személytelen végrehajtó géppé válni. munk ája egyre inkább sablonra unka lesz, mert hozzá nemértő vezetők minden téren formalizmussal próbálják pótolni a lér yeget. A tanügyi formalizmus pedáns és kicsinyes hivatalnokot farag a tanárból, aki minden formai kelléknek megfelelni akaró buzgalommal hajszolja a sokat markoló módszert s az eredmény — elégtelen. Van viszont oly virágzó 6ziget is a ezlo- venszkói magyar tanügyben, amely a formalizmus ólomterheitől menten abszolút pedagógiát tud produkálni: az egyetlen magyar intézet, amelynek az igazgatója is régi, kipróbált miagyar pedagógus. A komáromi bencés-gimnázium éppen az ek ienkező eredményt mutatja föl, mint Rimaszombatban történt. Komáromban 60 diák közül 19 jeles volt. a többi jó és csak egyetlenegy magántanuló bukott meg. A komáromi magyar intézet ragyogó pedagógiai munkája beszédesen illusztrálja, mit képes produkálni a jó vezetés és a formalizmustól mentes igazi pedagógus- szellem. Nem akarunk részleteket és személyeket érinteni, bennünket csak az általános érdek szolgálata hajt, ezért a rimaszombati eset 'kapcsán csak azt kívánjuk az iskolaügyi miniszterBENES ÉSJEFTICS ELUTAZOTT A ROMÁN FŐVÁROSBÓL Barthou a regionális szerződések tovább fejlesztését sürgeti Bukarestben „Prágától Ankaráig egyetlen erős zóna terül el“ ■ Lengyelország nem akarja a keleti Locarnót ■ A francia külügyminiszter bukaresti napjai Bukarest, junius 21. Tegnap jelentettük, hogy a kisantant miniszterei szerdán este befejezték bukaresti tárgyalásaikat. Tituleseu az esti érákban felolvasta a konferencia híva- talos kommünikéjét, amely a szokottnál bővebb és tíz pontba foglalja az eléírt eredményt. A kommüniké bevezetőjében megállapítja, hogy az európai helyset komoly, mert számos uj csoportosulás keletkezett a kontinensen, de a kisantant államai most is min den kérdésben egy véleményen vannak s politikájukat lehetőleg még jobban meg&zi'lár ditva igyekeznek a békét és a jelenlegi rendet megőrizni Európában, A kommüniké első pontja szerint a kisantant mindent el fog követni, hogy a lefegyverzési konferencia eredményt érjen el, a második pont a biztonsági szerződések megkötésének előmozdításáról számol be, a harmadik Enrópá gazdasági újjászervezéséről. Ez a pont megállapítja, hogy Magyarország a kisantant benyomása szerint nem akar résztvenni a gazdasági újjáépítés munkájában. A negyedik pont szerint a kisantant továbbra is állást foglal a Habsburgok restaurálása ellen, az ötödik pont a szomszédokkal, különösen Lengyelországgal való jóviszonyról nyilatkozik, a hatodik pont a szovjet elismeréséről szóil, a hetedik a balkánpaktum megkötéséről, a nyolcadik a gazdasági kisantant határozatainak ratifikálásáról, a kilencedik a déilaimerikái garanciaszerződéssel való rokonszenvpzésről, a tizedik pedig megállapítja, hogy a kisantant külügyminis® terei szeptemberben Géniben ismét ülést fognak tartani. M négy külügyminiszter kőrös estéje Bu karest, junius 21. Barthout a román főváros tegnap este a lehető legüunepélye- Sebben fogadta. Este a külügyminisztériumban diné volt az előkelő vendég tiszteletére. A nagyjelentőségű politikai vacsorán Beme®, Jeftics, Tatarescn és Tituleseu is résztvett, valamint a román kormány valamennyi tagja és a diplomáciai testület képviselői. Tituleseu üdvözölte Barthout, majd pedig a francia külügyminiszter tartotta meg nagy érdeklődéssel várt beszédét. Barthou megállapította, hogy a kisantant napról-napra növekvő erővel válik Európa konstruktív rendjének lényege® faktorává, örömmel állapította meg azt is, hogy a kisantant a nagy nemzetközi akcióknál mindenütt jelentős és megnyugtató szerepet játszik. Ezután vázolta azt a francia politikát, amelyet a párisi kormány a Duna medencéjében követ. Ennek a politikának főcélja, hogy mindenkit megnyugtasson és senki hegemóniáját ne tegye lehetővé. Az egyenrangúság azonos a szolidaritással, mondotta a miniszter, s ez a leghelyesebb program. Beszéde végéin Barthou a balkáni paktum jelentőségéről emlékezett meg. Ma Prágától Anka. ráig egyetlen erős és kölcsönös szerződésekkel garantált zóna terül el, amely nem én- gödi, hogy bárki változtasson a mai renden. Barthou szerint ennek a politikai vacsorának, amelyen a kisantant három külügyminisztere és a francia külügyminiszter is résztvesz, óriási jelentősége van, mert nem udvariassági frázisok töltik ki, hanem a legkomolyabb valódi politika. Az elutazás Bukarest, junius 21. Benes csehszlovák külügyminiszter a szerdáról csütörtökre virradó éjjel küllőin vonattal elhagyta Bukarestet és visszautazott Prágába. Jeftics jugoszláv külügyminiszter ugyanezen az éjszakán hagyta el Bukarestet, ugyancsak külön vonattal és Belgrádba utazott A keleti Locarnő problémája Paris, junius 21. A Petit Párisién Buka restbe kiküldött külön tudósítója ma részletesen beszámolt a nagy keleti Locarnó tervéről, amelyet a kisantant-minászterek állítólag Bukarestben elhatároztak. A félhivatalos francia lap egyelőre nem tudja, vájjon a német birodalom csatlak o zik-e a keleti Locar- nóhoz. A legnagyobb nehézséget azonban nem Németország, hanem Lengyelország gördíti a paktum megkötése elé. Lengyelország az izolálás és az illúziók politikájába burkolózik és döntő faktor akar lenni Németország és Oroszország között. Az angol kormányt állítólag már megkérdezték aziránt, vájjon hajlandó-e csatlakozni a keleti paktumhoz é® Anglia igent mondott. Barthou júliusi londoni utján végleg eldől a keleti Locarno problémája. Barthou helyes kiinduló pontnak tarja a magyar-olasz-oszhrák szerződést Bukarest, junius 21. Barthou francia külügyminiszter a kis antant tál való tárgyalásaihoz két-két pénzügyi és gazdasági szakértőt is magával vitt, akiket bevont a tárgyalásokba. Jól értesült forrás szerint Barthou hajlandó elfogadni alapul a római magyar-óta szószt rák gazdasági tervet, azonban gyökeres módosításokkal. A francia külügyminiszter olyasfajta megoldást akar, hogy az uj gazdasági érdekszervezetben Középeurópa, Balkán és a közeli Kelet országai is helyet kapjanak. Jugoszlávia elismerése és a szovjet Bukarest, junius 21. Jeftics jugoszláv külügyminiszter a szovjet elismeréséiről nyilatkozott. Kijelentette, hogy a kisantant közös elismerése Gemfben már megtörtént. Oroszország és Jugoszlávia között csak egy formai, azonban szükséges lépés van még hátra a tői, aki nagyon is szakember, hogy ennek az esetnek vizsgáltassa ‘ki és vonja 'le a pedagógia számára kétségtelenül értékesíthető tanulságait. Vizsgáltassa, ki, hogy tényleg csak a diákok érdeméitek-e elégtelen osztályzatot s nem irható-e az esetből valami magának a túlzsúfolt tantervinek a számlájára és nem terhelld-e felelősség az esetleg csak formal'isztikát hajszoló dilettáns iskolavezetést. Az ifjúság — szokták mondani — a nemzet virága s az iskola a nemzet virágoskertje. Nos, az ilyen virágoskertet nem szabad 'bízni dilettáns kertészre. közvetlen elismerés nyilvánosságra hozatala előtt. Barthou első napja a román fővárosban Barthou mai bukaresti tartózkodásának első napján a szokásos hivatalos látogatásokat intézte el. Először Tituleseu külügyminisztert kereste fel, akivel hosszabban tárgyalt, majd Tatarescu miniszterelnököt látogatta meg. Déli egynegyed egy órakor a király fogadta kihallgatáson Barthout, majd ebéden látta vendégül a királyi palotában. Ma este a román parlament két házának tagjai együttes ülésen ünnepük a francia külügyminisztert. A parlament két házának együttes ülésén az eredeti programmal ellentétben Jeftics és Benes külügyminiszterek már nem vesznek részt, mert az éjszaka elutaztak Bukarestből. A francia külügyminiszter bukaresti céljai Bukaresti politikai körökben elismerik, hogy Barthou látogatásának kétségtelen nagy sikere van, de a mértékadó politikai körök tisztában vannak azzal, hogy erősen túlzott a beállítás, amely szerint Franciaország most Romániában vagy a kisantant államaiban újfajta szövetségi kapcsolatot készítsen elő. Barthou bukaresti utjának célja nem az uj kapcsolatok teremtése, hanem a régiek meg-
