Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)
1934-06-22 / 141. (3472.) szám
2 1934 jtuiius 22, péntek. — ilyen tömény az ODOLr ezérl olyan gazdaságos! erősítése. Különösen áll ez Romániám, ahol főként a szélső jobboldali pártok igyekeztek eltávolítani az országot Franciaországtól. Jőisef főherceg válaszol Barthou kolozsvári nyilatkozatára Budapest, junius 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése) A budapesti sajtó élénken foglalkozik Barthou bukaresti ut. javai. A lapok ismertetik a francia külügyminiszternek Kolozsvárott az Adaverul munkatársának adott nyilatkozatát, amelyben Barthou kijelentette, hogy Franciaország és Románia érdekei teljesen közösek és mind Franciaország, mind pedig Románia csak azokat a tartományokat kapta vissza a páriakor nyéki békeszerződésekben, amelyek az övék voltak. A magyar sajtó Barthou nyilatkozatának főként ezzel a részével polemizál élesen. Értesülésünk szerint a felsőház ma délutáni ülésén József főherceg napirend előtti felszólalásában válaszol Barthou kolozsvári nyilatkozatára. A magyar pénzügyminiszter Londonba utazik Budapest, junius 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Imrédy Béla pénzügyminiszter szombaton Londonba utazik, hogy Magyarország angliai hitelezőivel felvegye a közvetlen érintke-1 zést. A magyar pénzügyminiszter tavaly a világ- [ gazdasági konferencia alkalmával már tárgyalt! egyizben a londoni pénzügyi szakértőkkel, mostani utazásának célja a tárgyalások folytatása az angol hitelezőkkel magyar államadóssági ügyekben, főként a népszövetségi kölcsön kamatszolgáltatása tárgyában. Dérer igaztágügyminitzter helyesli a szigorított saitónovellát Prága, junius 21. A sajtónovella bizottsági tárgyalása során a javaslat védelmére kelt dr. Dérer igazságügyminiszter is. Dérer miniszter mindenekelőtt azzal az ellenzéki ellenvetéssel foglalkozott, hogy a novella s annak tárgyalási módja a parlament jogainak újabb korlátozását jelenti. A miniszter kijelentette, hogy * kormány nem zárkózik el a beterjesztett novella módosítása elől, amely módosítások az egész javaslatkövette célok megvalósítását megengedik. A miniszter visszautasította a javaslatok technikai előkészítésének hiányosságát hangoztató kifogást is. Nézete szerint a mai törvényjavaslatok nem hasonlíthatók össze a normális időkben s különösen a klasszikus parlamentarizmus korában benyújtott javaslatokkal. Egyes államokban éppen azért küszöbölték ki a parlamentarizmust, hogy annak gépezete nem volt képes nyomonkövetni az élet változatosságát e későn intézkedett. Mi lentartjnk a parlamentarizmust és a felhatalmazási törvény mellett nagyon tág teret adunk a nemzetgyűlésnek a törvényalkotásra. Az sem helyes észrevétel — folytatta a miniszter, — hogy a javaslat az államot eltávolítja a demokráciától. Ellenkezőleg. A javaslat célja tnegvédel mezni a demokráciát. Csakis a demokrácia alapján lehetséges a sajtószabadság és ha a demokrácia elbuknék, úgy a sajtószabadság is megszűnnék. Igaz ugyan, hogy államunkban a demokráciának szilárd gyökerei vannak és semmi akut veszély nem fenyegeti, de ez csak azért van, hogy kellő időben be tudtunk rendezkedni s kellő időben ragadtuk meg a törvényes eszközöket, amelyekkel a demokrácia megsemmisítésére irányuló minden kísérletet meghiúsítottunk. A sajtószabadság nem értelmezhető úgy, hogy egyáltalán nem szabad szabályozni és hogy nem volna alávethető bizonyos jogszabályoknak. A kormány a benyújtott javaslattal nem korlátozza a sajtószabadsággal való visszaélést. A kommunisták maguk nyíltan hirdetik, hogy számukra a sajtószabadság és a demokratikus berendezkedés csak eszköz, melynek segítségével felforgatják a demokratikus rezsimet s annak segítségével diktatúrát akarnak életrebivni programjuk szerint. Hasonló ez eset a fasizmus védelmezőinél. Semmiféle demokrácia sem tűrheti meg saját létének veszélyeztetése nélkül, hogy a sajtószabadsággal visszaéljenek a demokratikus rendnek felforgatása és a saját eszméik életrehivása érdekében. A javaslatnak nem célja a mai kormányrezsrim védelme és a kormány távol áll attól, hogy a novella segítségével az ellenzéki kritika jogát korlátozni akarná. A sajtószabadság azonban nem jelent csak jogot, hanem kötelességet is és nagy felelősséget. Az állam jelentős tényezői megnyilatkozásainak rendszeres elhallgatása nem egyeztethető ossz© a sajtószabadság elveivel. A gleichschaltolás szemrehányása csak akkor volna jogos, ha a kormány kísérletet tenne az írásmód irányítására. Ezt azonban a novella nem vezeti be, mert a kötelességsze- rüen hozandó nyilatkozatokat az állami élet legfon-, tosíubb személyiségeire korlátozz^ s meghagyja e nyilatkozatok kritizálásának jogát. Éppen ez a rendelkezés hajtja végre azt az elvet, hogy a demokrácia: diszkusszió, mert eddig a sajtó egy része olyan megnyilatkozásokkal polemizált, amiket e sa^aó olvasója egyáltalán nem ismert s annak tartalmáról sem volt info máivá. Ha a javaslat bizonyos irányban a kormány tagjainak kiszélesített jogot ad a helyreigazítások terén, úgy ez indokolva van azzal, hogy a kormány tagjai éppen a legutóbb hozott törvény alapján ma már büntetőjogi felelősséget is viselnek s ezért meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy helyreigazításaik ne maradjanak formálisak, hanem hogy a cselekményeik alapjául szolgáló tényeket érdemben is megvilágíthassák. A miniszter szerint tényleg szó lelhet arról, hogy a novellának az alkotmányos és állami szerveik bizalmas és titkos tárgyalásaira vonatkozó intézkedése nagyon kényes. Megvan azonban győződve arról, hogy a bizottság az egész anyag alapos vizsgálata után megtalálja azt a szövegezést, amely a javaslatkövette célokat Í6 szolgálja. Mikor tárgyalja a Ház a sajtónovellát? A sajtónovella a képviselőház keddi ülésének tárgysorozatán se szerepel, bár egyes koalíciós lapok ma reggel azt a hírt hozták, hogy a plénum már pénteken foglalkozik vele. A mai képviselő- házi ülés után nyomban összeült az alkotmányjogi bizottság a nemzetközi autóforgalmi egyezmény megtárgyalása végett. Az ülés alig néhány percet vett igénybe. Ezt követően az alkotmányjogi bizottság albizottsága a sajtónovellával foglalkozott. A sajtánovslla az albizottságban A sajtónovellát az alkotmányjogi bizottság albizottsága ma délután vette munkába. Az albizottságban a bizottság koalíciós tagjai, továbbá a nemzeti demokrata és cseh iparos párti tagjai vesznek részt Az eredeti terv az volt. hogy az albizottság délután öt óráig befejezi munkáját s akkor összeül az alkotmányjogi bizottság plénuma. Félhat órakor még gemmi hir sincs a szigorúan zárt albizottság! ülés, illetve a tárgyalás helyzetéről. A bizottság plénumát egyelőre elhalasztották későbbi órára. Egyelőre csak annyi látszik bizonyosnak, hogy az albizottság tárgyalása nagyon nehéz. Sígray Antal gróf a magyar legitimisták uj vezére? Budapest, junius 21. (Szerkesztőségünk telefonj elöntése.) Apponyi Albert gróf halála után a magyar legitimisták vezérségét Károlyi József gróf vette át. Mint hírlik, Károlyi egészségi állapota miatt az aktiy politikai élettől vissza akar vonulni és helyébe Sigray Antal gróf lépne. Lelkes sikere volt a keresztényszocialista párt gúlái gyűlésének Pozsony, junius 21. Az országos keresztényiszocialista párt nagysikerű népgyülést tartott Gután mintegy 1500 főnyi hallgatóság részvételével. A gyűlésen .megjelent Esterházy János országos pártelnök is, akit Bognár Gergely gutái esperes, szentszéki tanácsos, dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselő, dr. Aixinger László országos párligaz- gató és Derfinyák Gusztáv körzeti titkár kísért. A pártelnököt magyar ruhás lányok várták s Terbák Erzsébet keresetlen szaivák kíséretében a gutái lányok és asszonyok nevében virágcsokorral köszöntötte, míg Gogh Márton az ifjúság ragaszkodásáról biztosította a pártelnököt. A népgyülést Schultheisz Rezső ny. bankigazgató, a helyi szervezet elnöke nyitotta meg, majd Esterházy János pártelnök mondott nagyobbszabásu politikai beszédet. Beszédében vaslogikával fejtegette a párt programjának etikai tartalmát, mely minden kérdésben az igazságosság és emberiesség elveinek érvényesítését követeli. Szólt azokról a támadásokról, amelyek a pártot több oldalról érik. Kijelenti, hogy a párt minden nehézség ellenére szilárdan kitart a keresztényszocializmus programjáért törvényes alapokon folytatott küzdelme mellett. A párt föl van készülve az esetleges választásokra is. A pártelnök ezután a gutái községi gazdálkodás nehézségeinek okaira mutatott rá. A gazdasági politika hibáinak bírálata után kijelentette, hogy a párt tömegei a keresztényszocializmus programjára helyezkedve, szilárd hit- és uemzethüséggel vállalják a további politikai küzdelmet. Hosszas éljenzés ée taps fogadta a pártelnök beszédét, majd dr. Alapy Gyula tartománygyülési képviselő nyújtott tartalmas beszámolót a politikai helyzetről. Ismerteti a külpolitika legújabb jelenségeit, majd a belpolitika legújabb eseményeit teszi bírálat tárgyává. A munkanélküliség egyik fontos oka szerinte a kereskedelempolitika hibás iránya. A gazdasági klsantant koncepciója helyett a szomszéd piacok megnyerésének politikáját kellene folytatni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Aixinger László országos pártigazgató fejtegette azokat az Okokat, amelyek miatt az országos keresztényszocialista párt következetes ellenzéki politikát követ. Végül Derfinyák Gusztáv körzeti titkár intézett lelkesítő szavakat a nagyszámú hallgatósághoz. A gyűlés végén a komáromi Keresztény Munkásdalárda — melynek tagjai kerékpáron jöttek el a gyűlésre — nagy hatás mellett elénekelte a magyar munkások indulóját. A nép- gyűlés beszédes illusztrációját adta annak, hogy a keresztényszocialista pártnak mily erős bástyája Guta. —OQO— A jtgm S-___ iiiiiiiffiiniiiiia flu5 SS IPH mm Wr rács pál v-1'" — ' ............................ "E 6 É * v B ■I IIIIIIM C5) — Mindjárt felkelek, csak egy kicsit pihennek még, mert nagyon fáj a derekam. Péter nem szólt. Két karja közé szorította borzas fejét és elaludt. * * * Ottit az öreg Áron várta reggel az uocán. Hozzásompolygott és megkérdezte: — Igaz, amit tegnap este mondtál? Ismerve azonban Ottit, hirtelen el is maradt tőle. Félt, hogy az arcába ugrik. De Otti megállott. Rámosolygott Áronra és magához intette. — Elmondotta Péter? — El. — Értik most már? — Értjük, csak nem egészen. — Mit nem egészen? — Hogyan tehet egy gép annyi embert feleslegessé? — ügy, hogy ez a gép egy egész épülettömböt fog elfoglalni. Hétféle óriási konstrukció lesz, mely egymással teljesen össze- fiigg ős egymást kiegészíti — Ahá! Otti mosolygott. — Nem is valami kicsi szecskavágó, Áron bácsi! ^ Áron körülnézett, hogy nem figyelik-e. — Osztán mikor beszélhetnénk veled? Otti pár percig gondolkodott. Közben elbőgte magát a gyár. Szaladnia kellett, hogy ki ne csukják. Áron nem bírta követni, azért Otti visszakiáltott: — Este!... A főmérnök örömmel fogadta. — Képzelje, most már teljesen elkészültem. Otti ravaszkodva közeledett hozzá és a kezét nyújtotta. — Gratulálok! — Köszönöm... De magának is része van benne, azért engedje meg, hogy gratulációját viszonozzam. Otti elpirult. — Köszönöm. Kihúzta kezét a férfi sima markából ée az Írógéphez sietett, ügy tett, mintha csak a munka érdekelné. A főmérnök azonban ismét hozzálépett és a kezét kereste. — Jöjjön csak velem, Ottika! Otti meglepetten engedelmeskedett. . .. És kinyílt előtte a rajzterem ajtaja. Az óriási asztalon szép, szakszerű rendben sorakoztak az előtte érthetetlen rajzok. Egész halomra való. A főmérnök szeme ragyogott. — Nézze! Otti remegett belül. Szerette volna kezét kiszabadítani a mérnökéből, de az szorosan tartotta. — Otti! Ha maga tudná, milyen boldog vagyok! Egy évi munkám eredménye... Korszakalkotó találmány a gépiparban... El tudja maga ezt képzelni? Otti hátralökte haját egy dacos mozdulattal és arca megkeményedett. — El. A főmérnök mást várt. Megalázkodó csodálatot. A lángelmét megillető tiszteletet. — Igazán el tudja képzelni? — El. El tudom képzelni az ihlet lázát, mely felforrósitja az agyat és őrületes teljesítményekre állítja be. Akár alkotnia, akár rombolnia kell, mindegy ... A férfi elengedte az Otti kezét. Csodálkozva kutatott a leány arcában. — Maga valósággal meglep engem. Otti szembefordult vele. — Mivel. — Azzal, amit mond. — Talán nem úgy van? — De éppen ez az, hogy úgy van. És ezt maga mind tudja. Bocsásson meg, de én most •meg akartam csókolni ezeket a rózsás körmeit, ezeket a finom ujjait; amik oly nagy segítségemre voltak e mü elkészítésénél, de nem teszem. Sokkal többet érdemel maga tőlem. Férfias kézszoritást. Otti hátrakapta kezét. Szája kettéfeslett és kiragyogtak szabályos fogai. — Nekem ne köszönjön semmit. Én csak gép vagyok. Egy gép. Az írógép mozgató, energiája. Erőforrás és egyéb semmi... Bizonyos él volt a szavaiban, amitől a férfi 1 visszahökkent. Zavartan lépett az asztalhoz és felemelt egy kartonlapot. Mintha vizsgál- gatná. — Mondja Otti! Mire célzott ezzel a tiltakozásával? A leány a körmeit vizsgálgatta és nem i felelt. — Talán arra, hogy nem tudunk semmiképpen előbbre jutni egymással, mint ember az emberrel? Otti felfigyelt. — Ennyire tolakodónak tart? A főmérnök mosolygott. — Nem, csak ennyire nőnek. A leány megfordult. — Hát akkor nagyon téved. A férfi hozzálépett és hátulról két kezébe fogta az Otti vállát. — Nem tévedek. Érzem, hogy nem tévedek. És mert nem tévedek, szeretném, ha boldoggá tenne azzal, hogy osztozik az alkotás fölötti örömömben. Otti kifejtette magát a férfi kezei közül és szembefordult, vele. — Mint nő, mint munkatárs, vagy mint gép?... — Csak mint nő. Otti felnevetett. — Akkor nagyon közel kellene lennünk egymáshoz. — Például? — Például, mint férj és feleség. összérózkódott, mikor kimondotta. Úgy érezte, hogy hirtelen beomlik a rajzterem menyezete... Anélkül, hogy választ várt volna, kifutott. Folytatjuk r
