Prágai Magyar Hirlap, 1934. június (13. évfolyam, 124-147 / 3455-3478. szám)

1934-06-17 / 137. (3468.) szám

19S4 jogtog 17. raaártntaft. 5 A parlament enyhíteni fogja a sajtónovella szigorító rendelkezését? „A Javaslat a mai formájában elfogadhatatlan" - jelenti ki a légionáriusok lapja Prága, junius 16. A tegnap benyújtott szi­gorított sajtőnovella általános feltűnést kel­tett úgy a politikai körökben, mint a sajté­ban. Az agrárpárt hivatalos lapja, a Venkov is valószínűnek tartja, hogy a koalíció kebelében akciók fognak meg­indulni a javaslat mostani szövegének meg­változtatása érdekében. Ez annál is valószínűbb, mert a cseh néppárti sajtó határozott elutasító állásfoglalása után a légionárius sajtó is ellenzi a sajtónovella politikai jellegű rendelkezéseit. A módosítás lehetőségét illetően a cse-h néppárt hivatalos lapja a Lidové Listy a kö­vetkezőket mondja: „E törvény szükségessé­géire vonatkozólag sokfajta vélemény van s az a hír is el volt terjedve, hogy két erős koalíciós párt elutasítja a javas­latot s hátráltatni fogja a letárgyalósat. De győzött a kormány álláspontja, a kormány ngyanis határozottan azt kívánja, hogy még a képviselőház nyári szünetének megkezdése előtt meg legyen szavazva, ügy látszik, hogy a javaslatnak az illetékes bizott­ságban és a Házban való letárgyalása nem fog különösebb nehézségekbe ütközni, bár folyton az volt a nézet, hogy a javaslat egyes rendelkezései igen élesek, különösen ha a kormánynak mostanáig keze ügyében van a régi osztrák sajtótör­vény, amely az akkori rezsim számára fő­leg a háború alatt igen alkalmasnak bizonyult. Az alkotmányjogi bizottságban talán enyhíteni fognak egyet-inást, de itt sincs kizárva a kormány közbelépése. Még mindig reménykednek egy elfogadhatóbb kompromisszumban." nagyon sürgős és szükséges lenne. Csak ajrrói tanúskodik, hogy nálunk egyenesen halmoz­zák az olyan kivételes törvényeket, melyek­nek végrehajtására nem kerül sor. Ennek az az indoka, hogy a rossz gondolatoknak is van­nak pártolói és hogy a kivételes törvényeket arra az eshetőségre csinálják, hátha valami­kor alkalmazhatók lesznek valakire. A kivé­teles törvények a külföldön nem csinálnak nekünk reklámot. Jellemző, hogy egyetlen egy szerző nem akar könyvet kiadni a csehszlovák sajtójogról a Pressgesetze des Erdballs című német gyűjteményben, nehogy a kivételes törvényekkel szégyent okozon a külföldön a köztársaságnak. Nem hihetjük, hogy a parla­ment megszavazza a javasoltakat és azután nyugodt lelkiismerettel menjen szabadságra. Mit mond Kramár lapja? A nemzeti demokrata Národní Listy „A vő- j rös-zöld diktatúra berendezkedik" citmü cik- í kében ezeket állítja a javaslatról: — A javasolt törvény célja teljesen világos: a törvény nem az államérdekek biztosítására szolgál, hanem a koalíció pártérdekeinek vé­delmére s a pártok megi’endült pozícióinak megszilárdítására. Az ellenzéket szeretnék egészen elnémítani. Az indokolásból arról értesülünk, hogy a törvény elsősorban a de­mokrácia és az állam demokratikus berende­zésének védelmet van hivatva szolgálni. Nem tudjuk, ki veszélyeztetné annyira a demokrá- j ciánkat, hogy ily drákói törvényekre volna' szükség, de ezzel szemben jól tudjuk azt, hogy igen komolyan veszélyezteti államunkat a kommunista veszedelem és hogy éppen e legfőbb veszély ellen a kormány egy ujját sem mozdítja, mert a kommunista párt felosz­latása nem felelne meg a koalíciós pártok hatalmi érdekeinek. A sajtótörvény novellája nem irányul az államellenes, hanem elsősor­ban az ellenzéki pártok ellen. Az ellenzéki sajtóra egyszerűen szájkosarat szeretnének adni. A lap cikke további részében állást foglal az ellen, hogy az ellenzék ne írhasson a kor­mány készülő terveiről, végül pedig a kö­vetkezőket mondja: Egész nyíltan kijelentjük, hogy ez a törvényjavaslat, amely nem az állam védelmét, hanem a koalíció párt és ha­talmi érdekeit célozza, teljes ellentétben van a demokráciával. Hasonló módszerekkel élt Németországban Hitler is. A mi marxistáink szörnyen föl voltak háborodva eljárásán. S ma ugyanazon és ugyanannyira nem demo­kratikus módszerekhez folyamodnak. A ki- szélesitett meghatalmazási törvény meghatal­mazást, adna a kormánynak, hogy a nép vá­lasztott képviselőire való tekintet nélkül kor­mán yozhassan. A sajtótörvény hatalmat adna neki arra, hogy elnémíthassa a közvélemény hangját. A vörös-zöld diktatúra egyszerűen berendezkedik. A koalíció lassanként föl­függeszti a demokráciát és beülteti a párt- és osztálydiktaturát. Benes délutáni lapja is megszólal Figyelemre méltó jelenség, hogy a cseh nemzeti szocialista párt déli lapja, a Vecemí Ceské Slovo ma már szint vall és a novella egyes pontjainak megváltoztatását sürgeti. a Kárpátok gyöngye 700 év óta gyógyít páratlan sikerrel Rhe urnát - Köszvényt Isiászt - Neuralgiákat Strand - Sport - Tánc - Zene - Társaság * I Dr. Balassa trencsénteplici S I N A- yó ggyszappanának fölerakata ,TE pontok — írja a lap — a gyakorlatban olyan következményeket vonhatnak maguk után, amilyeneket semmiféle törvényhozó még távolról sem akarhat. A javaslat magán viseli a sietős és meg­fontolatlan munka minden bélyegét. Van­nak benne olyan rendelkezések, melyek a pontatlan fogalmazás mellett nagy veszedel­met tartalmaznak, s amely végeredményé­ben alááshatná a sajtó jelentőségét és célját." A lap a bizalmas jellegű tervekről és tanács­kozásokról való híradás eltiltásában látja ezt a veszélyt s rámutat arra, hogy a lapok már számos esetben megmentették a közt és az államot a fenyegető kártól azzal, hogy ide­jében szereztek és közöltek információkat bizonyos készülő visszaélésekről. A légionisták lapja a javaslat ellen A íeglonista Národní OsvohozenL vezércik­ket szentel a sajtónovellának s egyebek közt ezeket mondja: — A hőség rendszerint fáradtságot és er­nyedtséget idéz elő. A mi törvényhozásunk ellenben nyáron lázrohamokat kap. A tavalyi junius a kivételes törvények időszaka volt, ma ezeket a törvényeket még szigorítani akarják, holott az eredetieket sem alkalmaz­ták ott, ahol arra meg voltak a föltételek. Ezt az egyenesen kirívó tényt egyesek nem akar­ják tudatosítani magukban s talán abban a hiedelemben vannak, hogy valakinek imponál a kivételes törvények sokasága. Eddig az al­kotmányosságra, a demokratikus szellemre j és bölcseségre hivatkoztunk, most csak a jó- j zan emberi észre apellálunk. Nem vagyunk' hívei a leberalista szabadságnak, mely vég­eredményében az erős egyed előnyét jelenti, ellenkezőleg a törvény előtti egyenlőséget kívánjuk mindenki számára, ezért a szabá­lyozott szabadság mellett foglalunk állást, amely a gyengéket is védelmezi. De a szabályo­zott szabadságnak is vannak határai, melyeket a demokratikus állam nem szabad, hogy át­lépjen. És a tervezett törvény, amely a sajtót korlátok közé szorítja, durván átlépi ezt a határt. A sajtóban'értékkel és jelentőséggel csak a gondolatok bírnak, nem pedig a nyom­tatott papiros. Ahol eddig a sajtóban a gon­dolatok elnémitására kísérletet tettek, ott a sajtó mindenütt elvesztette jelentőségét s a közérdeklődést. A gleichsch allolt sajtónak senki nem hisz. Aki teheti, más módon sze­rez magának tájékoztatást, akinek ez a lehető­sége nincs meg, kritikátlanul tudomásul veszi a szóbelileg terjesztett vakhireket. Ezt tudniuk kelleue azoknak, akik a sajtót, a hetedik nagyhatalmat meg akarják zabolázni és kötözni. A törvényjavaslat mai formájában elfogad­hatatlan. Ezt egyes koalíciós körök is érzik. A parlamenté a felelősség, hogy törvénnyé uc engedje válni. Az alkotmányjogi bizottság és a Ház lényeges módosításokat kell. hogy eszközöljön rajta. Ezzel szolgálatot tesznek a demokráciának, ai köztársaság jó hírnevének és nem követnek j el mulasztást a társadalom védelmét illetően | az anarchizmussal, fasizmussal és a szenzá-j cióhajhászás áfiumával szemben. A lap egy másik cikkének befejezésében ezt ezeket Írja: Az a tény. hogy az eddigi törvényt egy! éves hatálya alatt nem érvényesítettek a i valóságban, nem szól amellett, hogy éppen I Dréhr egyik volt munkatársát vádolja meg visszaélésekkel Öngyilkos akart-e lenni a vádlottak padján ülő volt államtitkár? Budapest, junius 16. ('Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Dréhr-pör mai folytatólagos tárgyalásán az úgynevezett Beszédes-szobrok ügye került szóba. Dréhrt ez ügyben hivatali sikkasztással vádolja az ügyészség. A vádirat szerint a volt népjóléti államtit­kár a menekültek segélyezési alapjából 500 pengőt sikkasztott el és ebből magámcélok­'cv: svííí&Bí ■■■ jBBsangsa Bélrenyheség és kínzó főfájások, i máj és az epeutak bántál mai, gyo­mor és bélhurut. aranyeres bajok és a végbél megbetegedései esetén a érmészefes „Ferenc József* keserü- iz gyorsan és biztosan megszünteti a hasiszervek pangását. Sok évi kór­házi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József viz használata a bél- müködést kitünően szabályozza és erélyes elvonó hatása, következtében soványitó kúrára is igen' alkalmas. A Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. esős kezében voltak, akiben én teljesen megbíztam és öt sem jogom, sem pedig kö­telességem nem volt ellenőrizni. Amit Hon kó eli'bém tett, azt, átnézés nélkül aláirtani. Dréhr kijelentette azután, hogy mindezek a vádak Hankó hibájából estek rá. aki számtalan visszaélést követett el. Hankó többször visszatartott blokkokat, amelyeket nem fizetett ki, hanem az összegeket a ma­ga javára tartotta vissza. Varró Sándor nyugalmazott miniszteri ta­nácsos elmondja, hogy egyszer Hankó meglátogatta és bizalmasan elmond­ta neki, hogy ö, valamint Dréhr öngyilkos ságot akarnak elkövetni. Akkor azt tanácsolta neki, hegy előbb várja meg, amig Drebr öngyilkos lesz. Azonban sem Hankó, sem pedig Dréhr nem váltak meg a® élettől. A délutáni tárgyaláson Balázs János nyug. detektívet hallgatták ki. aki annakidején a népjóléti minisztériumban teljesített szolgála- I tót. Balázs ugyancsak súlyosan terhelő vallo­mást tett az elhunyt Hankó miniszteri taná- | esős ellen. Elmondja, hogy neki is beszélt , Hankó arról, hogy Dréhr államtitkár rá akar­ja ől venni öngyilkosságra. Hankó azonban, ! - mondja Balázs, — egy miniszteri tanácsos tanácsára másnap reggelig várt, vájjon Dréhr elköveti-e az öngyilkosságot. Ez azonban nem történt meg. j Dréhr mosolyogva figyeli a tanú szavait. I A tárgyalást ezután berekesztették. ra Beszédes László szobrászművésztől két szobrot vásárolt. Dréhr izgatott hangon védekezett a vád el­len.- Azt hittem, — mondotta. — hogy Bethlen és Ripka vallomásai után teljesen mente- 'ülök az ellenein emelt igazságtalan vádak­tól és ime most egy egészen jelentéktelen bűnnel vádolnak. Nem igaz, hogy 500 pen­gőt sikkasztottam, miután én egyáltalában nem kezeltem a menekültek segélyezési alapját, sem pedig másfajta jótékony ala­pot. Ezek a tételek Hankó miniszteri taná­A Séü gazdagyilkosság a pozsonyi esküdtszék élőit Két hatalmas dorong és egy makrapipa a bíróság asztalán « A gyilkosok csak „meg akarták ijeszteni" a gazdát Pozsony, junius 16. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefouijelent éseO Ez év április 11 -én Fél községben meggyilkolták Füle Jánost, a község egyik leg- móclosabb kisgazdáját a szövetkezeti korcsma előtt. Füle kissé emelkedett hangulatban távozott ei esti féltizenegy órakor az ivóból- & az ajtó előtt pipáját akarta megpiszkálni, mert, az nem szeleit. A sötétben két férfi támadt rá s hatalmas do­ronggal úgy fejbesujtotta a szerencsétlen em. bért, hogy eszméletlen állapotban szállították be Pozsonyba az evangélikus kórházba, ahol a mű­tőasztalon kiszenvedett A csend őrség hamarosan letartóztatta a tette­seket Mikóc Sándor és Méry Vemdel gazdasági cselédek személyében. Hosszas vallatás után mindketten bele merték, hogy bosszúból követték el tettüket A meggyilkolt gazdánál voltak szolgái atban, a állítólag rosszul bánt velük. A vzsgálat során azonban tagadták, hogy meg akarták volna ölni a gazdát s azt állították, hogy csak ijesztésül meg akarták jól verni. A szövet. kezeti korcsma szomszédságában levő plébánia kertjéből szakítottak ki két hatalmas akácfado­rongot s azzal sújtották fejbe a szerencsétlen embert. Az ügyészség halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt emelt vádat a két gazda ellen. __ A pozsonyi kerületi bíróság esküdtszéke Knapp Ignác bírósági főtanácsos elnöklete mellett ma délelőtt tárgyalta az ügyet, A vádat Bucsek államiigyész képviselte, a vád­lottakat. dr. Weie.h'herz és dr Oktávon ügyvédek védték. A bíróság asztalán fekszik két, hatalmas karó, amellyel a gyilkosságot elkövették. Az or­vosszakértők véleménye szerint mindkét karó alkalmas egy emberélet kioltására. Ott feksz.k az asztalon a meggyilkolt rövidszáru kispipája is, amit agyllkosságot megelőző pillanatokban zseb­késével megpiszkált. A vádlottak ma is megmaradtak a • vizsgálat folyamán tett vallomásuk mellett s tagadták- hogy meg akarták volna gyilkolni Füle Jánost. Tizenhat tauut idéztek be a tárgyalásra íté­let az esti órákban várható.

Next

/
Thumbnails
Contents