Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-10 / 107. (3438.) szám

1 XIII. évf. 107. (3438) szám • Csütörtök ® 1934 május 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kó., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes sxám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. Pánarábia felé Arábia törzsei csatlakoznak Ibn Satudhoz A vahabiták előnyomulnak - Rend és nyugalom az elfoglalt városokban (sp) Prága, május 9. Jól mulatott az európai olvasóközönség, amikor körüűjbe'Iüil mástPél év előtt néhány irauöia utaiaóriipoxter beszámolt a párisi la­pokban Arábiáról és úgy jellemezte Ibn Szadidnak, a vahabiták királyának mokkái ud- vairtairtását, mamit a keleti despota tipikus fényűzés'ének helyét, ahol meggondolatlanul folyik az esztelen költekezés. A király pél­dául kílemcszáz magánautót rendelt saját számlájára a nyugati autógyárakban s ha egy­szer kimozdult Mekkából, hogy Dzsiddába utazzék, ötszáz autón költözködött pompás ud­vara, — s a szent kecskék is gumi abroncsom kocsikáztak. — Nos, most kitűnt, hogy Ibn Szánd egyáltalán nem költekezett meggondo­latlanul, sőt ártatlannak látszó pompaszerete- tével isméit sikerült becsapnia az angolokat, mint 1917-ben, amikor a számkivetett arab herceg angol segítséggel visszatért hazájába1, ott magyramőttt, s azután szövetkezett Anglia leüleneágeiveL KÜndenképen veszedelmes ember Ibn Bzaud. A kilencszáz , ,lnvusautomobáilon“ most beduinok haladnak villámgyorsan az ellensé­ges ország fővárosa felé. Félni kel a beduin királytol, aki rájött, hogy az arab sivatag ho­mokján is gyorsabb és megbízhatóbb Főid jármüve, mint a legtökéletesebb arab telivór, s humuszos harcosait leszállította szilaj pa­ripáikról, hogy odaültesse őket a páncélozott autók gépfegyverei mellé. Nem véletlen, hogy amikor egész Európában újjáéledt a naciona­lista mozgalom s több nagy és kis hatalom­ban erélyes diktátorok vették kezükbe a meg­növekedőit nemzeti aspirációk irányítását, a távöli Arábiában is megjelenik a „Führer“, a „duce“, áld igyekszik letörni népének min­den szecessziós törekvését és igyekszik kiépí­teni az egységes, hatalmas, fejlődőképes uj nemzeti birodalmat. Ibn Szaudot nemsokára talán odaállíthatjuk Kemál mellé, mint a mo­hamedán törzsek másik ágának nagy megre- formálóját és erős kezű, céltudatos vezérét- Ha nem csalnak az Arábiából érkező hírek és hi­tel adható az érdekelt európai nagyhatalmak idegességének, akkor a vahabiták királya — egyelőre óvatosan és határozatlanul — valami olyat cselekszik, ami az egységes délmohame­dán birodalom, ami Panarábia megteremtése felé vezet. A hárommillió négyzetkilométeres elő- ázsiai sivatagterületnek nincsen nagy értéke a világgazdaságban. Alig ötmillió ember lakja, legértékesebb déli részét (csaknem a félsziget felét) és északi gazdag kifutó terü­leteit, Transjordániát, az angolok tartják bizr tos kézben. De ha egyszer Ibn Saud, vagy valamelyik tehetséges utódja, modernizálja a hallatlan harci vitaiizmussal rendelkező arabokat és főleg megtöri a gazdag Yemen vallási és politikai szeparatizmusát, akkor nagy veszedelem keletkezik az angol gyar­matbirodalom legértékesebb részének tőszom­szédságában. Elvégre Ibn Szaud birodalmát Kairó, május 9. Ibn Saud király vahabitái folytatják diadalmas előnyomulásukat Yemen fővárosa felé. A csapatok állítólag sehol sem ütköznek ellentállásba. A Dzseddahból érke­zett jelentések szerint Ibn Saud király kö­zölte Yemen imánjával, hogy hajlandó az ellenségeskedést beszüntetni és békét kötni. A vahabita király békiefeltételei egyelőre is­meretlenek, de valószínű, hogy nagyon szi­gorúak lesznek. Ibn Saud ugyanakkor ki­jelentette, hogy csapataival nem akar be­hatolni Transzjordániába, amely terület — mint ismeretes — angol mandátum. A kairói arab unió táviratot intézett Ibn Saudhoz és fölszólítja őt, hogy az íz lám nevében kössön békét Yemen imánjával. Hodeidában a rend helyreállott. A város­ból elmenekült külföldiek nagy részben visz- szatértek, mert a kikötőiben angol és olasz hadihajók állomásoznak) úgyhogy bántódásuk nem történhetik. Cáfolják a yemeniek győzelmének hirét Kairó, május 9. Faisal Emir, Ibn Saud had­vezére holnap elhagyja Hodeidát és átveszi a Sanaa ellen vonuló csapatok parancsnok­ságát. Faisal hadserege május 5-én bevonult Hodeidába és május 6-án tovább nyomult Sanaa felé. Ibn Saud környezete erélyesen megcáfolja azt a hirt, hogy a yemeni had­sereg Sanaa előtt legyőzte az előnyomuló vahabitákat. Ibn Saud szerint senki nem tudja, hogy hol tartózkodik az imán idősebb csupa erőteljesen fejlődő arab .és mohamedán állam határolja: ott van gazdag petróleum­hányáival Irak, amely Faisal király halála óta nincs oly erősen angol kézben, mint előbb, — ott van Egyiptom, ahol a naciona­lista mozgalom máris legyőzte az angol telj­hatalmat, — s ott van Kemál Török országa, amelyet eddig ugyan áthidalhatatlan ellen­szenv választott el az araboktól, de amelynek érdekei ma már sehol sem ütköznek össze a többi mohamedánok érdekeivel. S ha egyszer Panarábia létrejön (aminek eddig legna­gyobb akadálya Yemen és Hedzsasz ellen­ségeskedése volt), akkor az észak afrikai mo­hamedánok franciahüsége éppúgy meginog­hat, mint a bengáliai hatvanmillió mohame­dán angoltisztelete. Egyrészt Abd el Krím, másrészt az indiai Mohamed Ali példája intőjel lehet az európai hatalmak számára. A százötven-milliós mohamedán világbiroda­lom eljöveteléről ina beszélni indokolatlan és távoli dolog. Ibn Szaud sem gondol rá, ennyi fia, de valószínűnek vehető, hogy elutazott Sanaaból. Dzseddahból megerősítik azt a hirt, hogy Ibn Saud csapatai két európai tisztet elfogtak. Különböző arab törzsek tíz­ezer embert küldtek Mekkába, akik csatla­Washington, május 9. Politikai ködük­ben agy tudják, hogy Japánt rendkívül nyug­talanítja. a kínai légihajózás nagyarányú fejlő­dése. Az utóbbi időiben elhangzott riasztó ja­pán nyilatkozatok, amelyek szerint a tokioá kormány nem hajlandó eltűrni az idegen ha­talmak beavatkozását Kína életébe, elsősor­ban a Kína légi fegyverkezésétől való félelem hatása alatt keletkeztek. Az 1932-ben történt shamghai epizód óta az Egyesült Államok, Olaszország és Németország kiépítették a kí­nai légi erőt. Japán faházakból álló városait és falvait egy esetleges légi támadás különö­sen nagy veszedelembe hozná s épen ezért a tokiói kormány mindent elkövet, hogy meg­kapja az ellenőrzés jogát a kinai léghajózás és repülés felett. Jellemző, hogy a Japán kül­ügyminiszter többször utalt arra, hogy nem fogja megengedni a kinai légi flotta kiépité­bizonyos, de ha a bátor valhabitakirálynak si­kerül megteremtenie az egységes Panarábiát és szövetkezik Irakkal, akkor máris bőségesen okozhat kellemetlenséget a nagyhatalmaknak. Ha Ibn Szaud délen befejezi munkáját, akkor bizonyára észak felé fordul s megkezdi akció­ját. az angol fennhatóság alatt álló szomszédos Transzjorclánia ellen, ahol a palesztinai függet­len zsidó állam amugyis régen szálka az arab nacionalisták szemében. Ezenkívül a Vörös- tenger partján, akkora hatalomra tehet szert, hogy veszélyeztetheti a Szuez-csatorna za­vartalan angol forgalmát, amit Nagy Brittánia sohasem tűnhet el. Az arábiai bonyodalmak veszedelme tehát könnyen megjelenhet a vi­lágpolitika nyugtalan horizontján. A tanulság az arab kérdés uijrafölmerülésé­ből az, hogy nem jó a tűzzel játszani. A múlt század végén, a szudáni máhdi leverése után, nem létezett többé arab kérdés. Lord Curzon ekkor szította föl, hogy megfelelő ellenerőt te­remtsen Arábiában a németpárti törökök el­koptak Ibn Saud hadseregéhez. Arábia bel­sejéből minduntalan újabb csapatok érkez­nek a vahabita királyhoz. A nesdani fronton a nesdani törzsek valamennyi tagja a vaha- bitákhoz csatlakozott. sót Mandzsúriát elsősorban a®ért szállták még a japán haderők, hogy hátraszoritsák az orosz határt és megakadályozzák a tenger közéjé ben létesiteitt légi bázisok kiépítését. A pánamerikai repülőtársaság több légi vo­nal fölött rendelkezik a mai Kínában. Az En- rasia társaság nagy légi kikötőket létesített Shangihaiban, Pekingben, Loyangban és San­yiban s az a terve, hogy jelenlegi kinai légi vonalait Oroszországon át Németországig meg­hosszabbítja. A Curtis repülőgépgyár több gyárat létesített Kínában s ezek mindegyike évente száz modern repülőgépet szállíthat. A közelmúltban olasz vezetés alatt megnyílt a nankingi repülőiskola, ahol a repülőket első­sorban a bombavető repülőgépek kezelésében oktatják ki. Ilyen körülmények között Japán a kinai repülészetet figyelemreméltó faktor­nak tekinti és nem engedi, hogy hatalmassá fejlődjék. len, s a háborúban Lawrence ezredes, a külö­nös oxfordi orientalista volt az, aki valósággal mint egy uj megváltó jelent meg az arabok előtt és a végletekig csigázta vallási és nem­zeti fanatizmusukat. Akkoriban szöktették vissza az angolok Ibn Szaudot is Arábiába, mint a németek ugyanakkor Lenint Orosz­országba. A fölidézett szellemeket nehéz le­rázni: az arab lavina is mozgásban van. Reipül a nehéz kő, amit Lawrence meglendített, — ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg. Ha Ibn Szaud elfoglalja Jément, s ha az olasz-an­gol ellentét meggátolná a hatalmak egységes fellépését Ibn Szaud hódításai ellen (amit az Észak attikáért aggódó Franciaország kiván elsősorban), akkor Arábia szabad része köny- nyen egységes birodalommá egyesülhet a va­habita király fennhatósága alatt s egy egysé­ges birodalom mindig nagyobb veszedelem a külső hatalmak számára, mint három-négy kü­lönálló és egymással veszekvő kis országokká. Japán Kína légi fegyverkezése ellen Német, olasz és amerikai repülőgépek Kínában Különös kedvezmény u/ elő fizetőknek! A május hó i5.-ig jelentkező azon uj előfizetőknek, akik lapunkra egy egész évre előfizetnek és egy évi elólizetéi dijukat ezen napig hozzánk átutalják, n •• ^ r £ 9§ FF 9 tartózkodásuk költségéből 3®Q”a’« 193 4. július 15.-ig megkezdett jrossyem-iurao m § azaz háromszáz Kc-t magunkra vállalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents