Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-09 / 106. (3437.) szám
XIII. évf. 106. (3437) szám • Szerda • 1934 május 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 K(, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 11 e e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3-1 1. • • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Herriot győzött a francia radikális pártban A radikálisok támogatják Doumergue kormányát A Ciermont-Ferrand-i kongresszus A gazdaadósságok rendezése Irta: Dr. Salkovszky Jenő tartománygyQlési képviselő A mezőgazdák Ínséges helyzete nemcsak ía csehszlovák köztársaság égető kérdése, hanem viliágjelenség. A világkrlzis szükségképpen a főtermelési ágat, a mezőgazdaságot támadta meg legerősebben. Közhellyé vált a gabonával fütött lokoimotivokrél, elsüllyesztett gyapot-hajókról, az agrárolló veszedelméről beszélni. A gabonaárak zuhanásszerű esése rendkívül nehéz helyzetbe sodorta a mezőgazdaságot s ezt még tetézte az 1901. és 1902. évek rossz termése. Az 1902 évben foganatosított ingatlanárverések megdöbbentő eredményeket mutattak. Az ingatlanok elenyésző csekély áron keltek és még Így is alig akadt vevő. Kétségtelen, hogy ha e folyamat tovább tart, a mezőgazdasági ingatlanok ára teljesen lemorzsolódott volna. Az utolsó órában Jött a kormány intézkedése, amely az árverések megtartását 1933 január 1-től kezdve először 1983 december 01-ig felfüggesztette, majd. e határidőt ez év Stefbruár havában 1004 december 01-lg meg- hosszabbította és a kéuyszergazdálkodásők megszüntetésével egészítette kL Ezen intézkedések azonban nem elegendők az agrárkrízis leküzdésére, mert csak arra szolgálnak, hogy a mezőgazdákat a végső lépéstől, a birtok elkótyavetyélésétől megmentsék. Ezt is csak átmeneti időre, mert a kamatokkal és költségekkel felszaporodott tartozások a kiméleti idő leteltével a mezőgazdákat még jobban fogják nyomni, mint eddig. Azt várni, hogy a gazdaságok önmaguktól talpra álljanak, s egy jö terméssel helyre üssék a bajt, hiú remény, — mert a krízis a gazdaságok gyökeréig ért, s a világpiaci árak csökkenése lehetetlenné teszi ezt a különben kívánatos gyógyulási folyamatot. Éppen ezért a kormánynak ezt a kiméleti Időt arra kell felhasználnia, hogy a bajok gyökeréhez nyúljon és oly intézkedésekkel siessen a nehéz helyzetben levő mezőgazdaság segítségére, amelyek intézményesen biztosítják a bajbajutott mezőgazdaságok szanálását. Európa államainak jórésze, még némely semleges állam is, — mind pld. Svájc — kénytelen volt a gazdaadősok és hitelezők jogviszonyába kivételes hatalmi szóval bele nyúlni. A csehszlovák köztársaság kormánya sem térhet ki a parancsoló szükség elől, bár presztízs okokból eddig vonakodott ez útra térni és ezzel igen sokat mulasztott. A gazdaadósságok rendezésének első és legelengedhetetlenebb feltétele a kamatláb komoly és határozott leszállítása. A kormány e téren már a múlt évben megtette az első lépést, de ez intézkedés távolról sem kielégítő. A 85/38. sz. kormányrendelet alapján a bankok még mindig 9—10, sőt 12% kamatot is szedhetnek, amit pedig ma a magán- gazdaságok már el nem bírnak. Sokkal határozottabb volt a kormány fellépése a betétkamat szabályozására nézve, amelyet a magán- és részvénybankoknál maximum bruttó 4 Iá—5%-bán állapított meg. S itt már adva van a rendezés módja is. Ha a betétes bruttó 4 M —5 % kamatot élvezhet, ami a tőkekamatadó, stb., levonása után alig 4%-nak felel meg, — úgy indokolatlan, hogy a kölcsönvevő még mindég 9—12%-ot fizessen, mert ez a bankokat, — amelyek a rájuk bízott idegen tőkének, a betéteknek csak a kezelői — indokolatlan nyereséghez Juttatja, PArls, május 8. A francia radikális párt megkezdte kongresszusát Clenmont Ferraind- ban. A kongresszus rendkívül viharosnak ígérkezik, mert összecsapott rajta a párt két szárnya; a kormánytámogató és a kormányt ellenző szárny. A párisi csoport határozatot fogadott el, amelyben elítéli Herrioit és a többi miniszter részvételiét a kormányban. Ezt a határozatot azonban a plénum rendkívül hosz- szu és heves vitában elutasította és állást foglalt a politikai pártok között lévő fegyverszünet mellett. Herriot mérsékelt szárnya tebát győzelmet aratott, de ez a győzelem rendkívül csekély. Hierriot mellett hetvenegyen, ellene hatvanhatan szavaztak. Viszont a déli kerületekből beérkezett határozatok azt igazolják, Bécs, május 8. Tegnap késő este a bécsi IX. kerület City-ikávéházában papirbomba robbant és nagy károkat okozott A robbanással kapcsolatban hivaitalcfean a következőket jelentik: „Tegnap a késő esti órákban egy hölgy társaságában lévő fiatalember, aki hosszabb ideig tartózkodott a City-kávéházban, a lokál elhagyásakor csomagot hagyott hatna az egyik box- ban, s a csomag néhány perc múlva fölrobbant A légnyomás tizenegy kirakatüveget tönkretett és nagy károkat okozott a kávéház berendezésében. A kárt tízezer schillingre becsülik. A kávéház ruhatárosa, aki előbb rendőr volt, a tettes után futott és sikerült is elfognia, mig a nő eltűnt. A letartóztatott merénylőt Anton Geckel- nek hívják és a nemzeti szocialista párt régi tagjá. Az elfogott merénylőt beszállitatták a rendőrségre." Figyelembe veendő másrészről, hogy a magángazdaságok e magas kamatlábat egyáltalán nem birják el. Amikor a mezőgazda- sági cikkek ára mintegy 50 százalékkal alább szállott és ezzel a gazdaságok bruttó jövedelme 50 százalékkal csökkent, — a kamatteher is ugyanily mértékben leszállítandó. A mezőgazdaság a mai gabona- és 'állatárak mellett 4, de legfeljebb 5% kamatot bir el. Az ezt meghaladó kamattétel tehát a gazdától nem követelhető. E kamatkülönbözetet kisebb részben a hitelező bankok viseljék, nagyobb részben pedig az állam vállalja magára a külön e célra létesítendő alapok utján. E kamatrendezés mellett szükséges, hogy az állami adóteher is csökkentessék. Az 1927. évi uj adótörvény a földadót átlag 60 százalékkal emelte fel. Az adósságrendezés tartanára az állam mondjon, le az adótöbbletről, Iitíkai fegyverszünet mellett foglalt állást. A radikális párt vezetősége a Clermont Ferrand-i kongresszus előtt le akart mondani, de amikor bebizonyosodott, hogy a többség azonosítja magát a hivatalos politikával, nem valósította mieg elhatározását és állásban maradt. A kongresszus vasárnapig fog tartani. A politikai és gazdasági kérdések vitája mellett főleg a párt belső megtisztítása szerepel a napirenden, mert a közelmúlt pénzügy! botrányai rendkívül megnyirbálták a radikális párt presztízsét. „Memzeti rendőrség** Franciaomftiban Pár!s, május 8. A kormány takarékossár Geckel azt vallotta, hogy a papirbomibát ismeretlen embertől kapta azzal az uflasitáiásal, hogy robbantja föl a City-kávéháaat Tettéért öt 6Í1Iinget kapott. A társaságában Lévő nő egy utcai lány volt. A City-kávéház tulajdonosa zsidó és a kávéházban a zfiddó frontharcosok szövetsége szokta üléseit tartani. A tulajdonos többizbeu kapott fenyegető leveleket, hogy távolítsa el a zsidó frontharcosokat, mert ellenkező esetben bombát dobnak a helyiségbe. A megfertőzött lelkű fiatalság Bécs, május 8. Tegnap a linzi rendőrség egy tizenhét éves fiút fogott ed, aki Németországból jött Ausztriába állítólag azzal a szándékkal, hogy merényletet kövessen el Dollfuss kancellár ellen. A tizenhét éves fiú gázpkztolyokkal rá- Iőtt az igazoltató rendőrökre és elmenekült. Kémért ez által a gazdálkodás rentabilitását és az adó megmaradó’ részének behajthatóságát emeli. A kamatláb rendezése és az adó mérsékelése azonban egymagában nem elegendő. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a pénz mai belső vásárló ereje azonos-e azzal, amit a pénz 1924—28. években, a konjunktúra idején jelentett. Kétségtelenül megállapítható, hogy ma a pénz vásárló ereje legalább még- egyszerese annak, mint a konjunktúra idején volt. Nem lehet tehát a kormánynak visszariadni attól, hogy a pénztartozásokat a mező- gazdasági cikkek áralakulásához arányosítsa, vagyis az úgynevezett devalorizációt véghez- vigye. Englis volt pénzügyminiszter már 1932. év karácsonyakor irt hírlapi cikkében állást foglalt egy 25 százalékos devalorizáció mellett, —i azóta a viszonyok rosszabbodtak és gi intézkedéseivel kapcsolatban a minisztertanács elhatározta, hogy tizenegy prefektusi és huszonnyolc al prefektusi, valamint számos kisebb hivatalt megszüntet. a prefek tarákra kiadott összeg ezzel 3.2 millióval, azaz az egész összeg egy tizedével kisebbé válik. A minisztertanács ugyanakkor elhatározta, hogy átszervezi a francia rendőri közigazgatást is, amelyet a Stavisky-botrány alatt számos támadás ért. A közvetlenül a belügyminisztérium fennhatósága alatt álló általános közbiztonsági rendőrséget a jövőben „nemzeti közbiztonsági rendőrségnek^ fogják elnevezni és összeköttetésbe hozzák a párisi rendőrséggel is, hogy az eddig egymástól független rendőrhatóságok most központi vezetés alatt működhessenek. eőbfo azonban sikerült őt elfogni egy gyárban. A hivatalos Wiener Zeitung szerint a fiatal merénylőt Patzigrak hívják, német állampolgár és 1917-ben született Drezdában. Saját bevallása szerint azért jött Ausztriába, hogy ott a nemzeti szocializmus ügyéért harcoljon. Valószínűnek vehetőd hogy az osztrák kancellár személye ellen indított németországi hajsza megfertőzte lelkét és a nagy lelki presszió hatása alatt akarta elkövetni a merényletet. Kendkivül érdekes jelenség, hogy a tervezett merényletre maga a német kormány hlvita föl az osztrák kormány figyelmét. A bécsi német követség közölte az osztrák külügyminisztériummal, hogy a drezdai Hars Günther Patziig május 5-én azzal a céllal hagyta el Drezdát, hogy Ausztriába menjen és merényletet kövessen él Dollfuss ellen. E figyelmeztetés alapján sikerült Patzigot május 6-án a határon letartóztatni. igy ima már 33—40 százalékos devalorizáció- ra volna szükség. A pénz külföldi vásárló erejének csökkentése és az ezzel összefüggő devalváció a mezőgazdaságokra eddig semmi megköny- nyebbülést nem hozott, s ha hónapok múlva talán lesz is némi hatása, ez nem teszi nél- külözhetővé a devalorizációt. Szükséges végül a rövidlejáratu tartozásoknak hosszulejáratuakká való átalakítása, u! n. kötvényesítése. A mezőgazdaság nem bir el rövid lejáratú hitelt, mert az invesz- tálások csak hosszú évek során hozzák meg hasznukat s mert egy rossz év hiányát csak 5—6 jó év — sőt néha több — tudja pótolni. A .mezőgazda, amikor a részvénybanktól a kölcsönt felvette, nem is váltóhitelt akart igényibe venni, hanem hosszúlejáratú, u. n. könyvecskére szóló tartozást; — ámde a bankok, amelyek mobilitásukat igy akarták hogy aa otrezág déli részének lakossága a poBombamerénylet — öt sillingért Felélénkült a nemzeti szocialista terrorakció Ausztriában ■ A Dollfutt-elleni merényletterv
