Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-09 / 106. (3437.) szám
2 1934 májas 9, agenda. demonstrálni, csak váltóhitelt nynijtottak, melyeket az esetek túlnyomó részében be is kebeleztek. Ha a háború előtti bankmérlegeket áttekintjük, megállapíthatjuk, hogy a részvénybankok nagy mennyiségű töríeszté- ses kölcsönt adtak ki, s váltótárcájuk nem volt úgy felduzzadva, mint jelenleg. Csak a valódi helyzetet fejeznék ki tehát, ha a váltótartozások jó részét újból törlesz- téses kölcsönökké változtatnák át. Mert hiszen próbálják ma váltóköveteléseiket következetesen behajtani, rögtön meg fognak győződni róla, hogy követeléseik már is csak „törlesztéses" kölcsönök. Természetesen azonban itt sem lehet minden terhet a részvén ybankokra hárítani; szükséges, hogy a tartozások hosszú lejáratúvá átalakításában, az u. n. kötvényesítésben az állam a magánbankoknak segítségére siessen. Ez történhetik a jelzálogintézetek és a most létesített visszleszá-mitolási intézet utján, amely intézetek a bankok kötvényesitett követeléseit bizonyos hányad erejéig átvennék, hogy igy a részvénybankok mobilitá a biztosítva legyen. A gazdaadósságok rendezésére elérkezett a tizenkettedik óra. Sürgősen meg kell tenni a fent vázolt intézkedéseket! De még egyet nem szabad figyelmen kivül hagyni. A törvény világos legyen és mindenkire vonatkozzék, ne legyenek benne különleges intézkedések a gazdálkodők egyes, u. n. kiváltságos csoportjaira (pld. maradékbirtokosokra), ne legyenek olyan részei, amelyek alkalmat adnak egyes politikai pártok korteseinek és korifeusainak protekciók gyakorlására; — mert minél több bajba jutott gazda marad ki a rendezésből, annál nagyobb marad a seb, amely közgazdaságunkat sorvasztja és az egész gazdasági fellendülésnek útját állja. A szovjet első nagyobb rendelése Magyarországon Miskolc, május 8. Az orosz-magyar kapcsolatok felvételének máris jelentkezik hatása a magyar gazdasági életben. Az orosz szovjetkormány csaknem egymillió pengő értéket meghaladó, háromszáz vagon mezőgazdasági gép- alkatrészt és gázcsövet rendelt a diósgyőri vasgyárnál. A megrendelt anyagok gyártását a gyár már meg is kezdte. Két szovjetmérnök állandóan a gyárban tartózkodik, ahol ellenőrzik a munkát és ők fogják átvenni a megrendelt árut. szinokmak Ígéretet tett az autonómia bevezetésére, csak azit tartja sajátságosnak, hogy mig a ktiltigyministíteir a ruszin népet érettnek tartja az autonómiára, addig a sokkal fejlettebb és erősebb szlovákságról nem hallat ilyen véleményt. A nagy éljenzéssel és helyesléssel fogadott beszámoló után dr. Alapy Gyula tartom árny - gyülésd képviselő számolt be az országos képviselőtestületben végzett magyar munkáról, majd a kulturális és iskolai sérelmekkel foglalkozott behatóan. Végül az ifjúság feladatait vázolta nagy tetszés mellett. A lelkes lefolyású gyűlés végén Dertfinyák Gusztáv körzeti párttitkár mondott lelkesítő szavakat. Táltoson és Nádszegen Ugyancsak vasárnap Tallóson és Nádszegen is sikeres népgyülést rendezett a párt, Nagymegye r, május 8. (Saját tudósd- tóntoUH.) Az országos keresztényszooialista párt vasárnap Nagymegyeren nagysikerű nép- gyülést tartott, amelyen a helybeli és környékbeli párthiv-ek nagy tömege vett részt s lelkesen ünnepelte Esterházy János országos pártelnököt. A pártelnököt megérkezésekor a magyar nők nevében Jankó Róza, s a fiatalabb generáció nevében Farkas József meleg szavakkal üdvözölte. A gyűlésein dr. Ohemez Pál orvos, helyi- szervezeti elnök lelkes megnyitója után Esterházy János országos pártelnök mondott hatalmas beszédet. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a párt a kisebbségi jogok kiharcolását tartja föladatának. „Mi, akik törvénytisztelők vagyunk, — mondotta egyebek közt — mindenkor rámutatunk sérelmeinkre, mert eiz az orvoslás eliőlfeltiétele és útja." Utal a csallóközi földosztás visszásságaira, melyek következtében sok magyar földműves és zsellér föld nélkül maradt és munka nélkül tengődik. „Politikai ellenfeleink — úgymond — irredentizmussal, államifelifoxgaitással vádolnak. Minket ezek a rosszindulatú vádak hidegen hagynak, mert mi, keresztónyszocialisták, a törvény útjáról tizennégy esztendő óta le nem térünk. A magyar kultúráért harcolunk s azt meg is 'fogjuk őrizni. Az állam fentartásához adóinkkal pontosan hozzá járulunk, követeljük tehát, hogy ugyanazok a jogok illessenek meg minket, mint a történelmi országrészek lakóit." . A pártelnök ezután bőven foglalkozik az iskolai kérdésekkel s az adózási és munkás- biztositól visszásságokkal. Hangsúlyozza, hogy a magyarság számarányának megfelelőleg igényt tart a magasabb tisztviselőállásokra ie. Végül összetartásra hívta fel a párt híveit. A nagyhatású beszéd végén percekig ünnepelték a pártelnököt. Majd dr. Jabloniczky János nemzetgyűlési képviselő tartott beszámolót. Hatásosan cáfolja azt a tételt, hogy az ellenzéki politika kevés eredményt ér el- Ennek cáfolatául fölhozza azt, hogy az egyik közismert csehszlovák politikus másfél évtized előtt azt mondotta, hogy tizenöt év után nem lesz itt magyar. A szónok rámutat a jelenlevők nagy tömegére, s azt mondja, hogy Íme, itt a csattanás bizonyítéka annak, hogy ez a jóslás nem valósult meg s az ellenzéki politikának volt eredménye. A szónok örömmel nyugtázza, hogy Benes külügyminiszter a rumindkét helyen részvételével. többszáz főnyi hallgatóság Tallóson Karácsonyi Lajos helyi elnök megnyitója után dr. Neumann Tibor, a párt országos alelnüke hatásosan fejtegette, hogy a marxista mozgalom kialvóban van, ugyanakkor a keresztényszocialista eszmék egyre időszerűbbek. Dr. Aixinger László országos pértigazgató a párt sikeres szervező munkájáról tájékoztatta a megjelenteket s a magyar nőkhöz és az ifjúságihoz intézett hatásos buzdító szavakat. Szabó Vince taksonyi gazda a gadák, Balogh Péter a munkásság panaszait ismertette, végül Kardosé Győző körzeti titkár beszélt. Nádszegen Nagy Dániel megnyitója után dr. Neumann Tibor és dr. Aixinger László hatásos beszédben foglalkozott a politikai aktualitásokkal, majd Galambos Béla hidaskürti plébános mé'lyenszántó okfejtéssel fejtegette, hogy a mai társadalom megújhodása csakis a keresztényszocializmus valóraváltásával érhető el. A magyarság legfontosabb kötelessége a keresztény eszmék mellett való rendületlen kitartás és a nemzeti alapon való megmaradás. Nagy tapssal fogadott beszéde után Balogh Péter és Szabó Vince beszélt. A román közigazgatási bíróság szarint törvényellenes a névelemzés es Marosvásárhely, május 8. Nagy fontosságú feltűnést keltő Ítéletet hozott a maros- vásárhelyi ítélőtábla mellett működő közigazgatási bíróság az erőszakos román névelemzési gyakorlattal kapcsolatban. Borosa Gergely Csíkszeredái katolikus főgimnáziumi tanár Hát ugyanis hatóságilag arra kényszeritették, hogy román iskolába iratkozzék be. A román hatóságok a névelemzés során ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy a Borosa név román név, annál is inkább, mert egy ugyanolyan nevű román egyetemi tanár is van. Borcsa Gergely nem elégedett meg a hatóságok megállapítás /al, hanem panasszal fordult a közigazgatási bírósághoz és panaszában okiratokkal igazolta, hogy tQ^h száz éves székely nemesi családiból származik, amelyben soha semmiféle ágon román őse nem volt. A közigazgatási bíróság ítéletében kimondotta, hogy a névelemzés gyakorlata den törvényes alapot nélkülöz, mert a román törvények értelmében minden polgárnak jogában áll gyermekét abba as intézetbe beíratni, amelybe akarja. Al iskola* választás korlátozására semmiféle törvénye* alap nincs. Az Ítélet érthető feltűnést keltett. Amerika megerősíti a Panama-csatomAt Colon, május 8. Fiske vezérőrnagy, g csatornái zóna parancsnoka kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormánya a Panamacsatorna hatalmas megerősítésének tervével foglalkozik. Fiske jelenleg inspekciós utat végez a csatorna vidékén, majd Washingtonba utazik, ahol megszerzi a s$ .kséged} pénzösszeget a megerősítési munkálatok végrehajtására. Második szcscjftósziás Jleqény Ida: fcüiU Bcddwűt — Hallgasson ide- Ezt meg kell játszanunk — suttogta Delight sürgetően. — Én hazudni fogok. Talán nem is lesz rá szükség. Talán nem is ismer meg. Adja Isten, hogy ne ismerjen meg! Ó, olyan borzasztó volt az egész. Hallottam magukat beszélni ott a sövény mögött. És akkor elhatároztam, hogy elmegyek. Ha majd maga eljön hozzám, megmondom, hogy akárhogy határoztak maga és az ő anyja, én nem veszek részt a dologban. Lehetetlen!-.. Az egész helyzet lehetetlen.' Ezt világosam éreztem. Lorry magát szereti, nem engem. És én nem szeretek senkit! — kiáltotta De- light és dacosan felvetett fejével most egy pillanatra nagyon fiatalnak, bátornak és hallatlanul becsületesnek látszott. — Hajlandó voltam és most is hajlandó vagyok kilépni a dologból és a maga józán eszére bízom, hogy azt mondja neki, amit jónak lát... hogy én meghaltam, vagy • •. az igazságnak egy részét, amennyi éppen szükséges. Ha nem ismer meg, azt fogom mondani, hogy itt jártam az utón és ötletszerűen bejöttem. Hiszen ez részben igy is igaz. Meg fogom kérni, hogy kerítsen nekem taxit, vagy küldjön ki autóján az állomásra. Ha megismer akkor... tagadni fogok. Várjon csak, van itt valami, amit magának tudnia kell*.. (69) Hirtelen elhallgatott, mert Lorrimer .futva közeledett feléjük. — Jön már édesanyám Péternél... Úgy állt meg, mint akit szivén ütöttek és rámeredt az asszonyra. Ajz arca lassan hamuszürke lőtt- — Ki ez a niő? ... Kire emlékezteti? Delightre? De hiszen ez lehetetlen, nem emlékeztetheti őt egy kísérteire, mikor a husiból és vérből való lány áll mellette, némán, két kezét szivére szorítva *és nagy, kék szemében sötéten ragyog a rémület. A férfi erőt vett magán. Udvariasan kérdezte: — Miiben lehetünk a segítségére? Megsérült talán? «• Delight minden színészi tehetségét összeszedte. Hűvöse®, udvariasan elmosolyodott és óvatosan mondta: — Nagyon sajnálom, hogy terhére keli lennem. Attól tartok, hogy csúnyán kificamitot- tam a bokámat. Szeretnék visszajutni az országúira és taxit szerezni. De Lorrimer egész testében remegni kezdett a nő első szavára. Olyan volt, mint valaki, aki szörnyű álomból a még szörnyűbb valóságra ébred. Alig tudott beszélni és épp hogy a nevet nyögte ki kínlódva: — Delight... Nem Delight? Nem nézett Mary Loura. A másik asszonyt nézte. A szeme eszelősen meredt rá. Egy lépést tett előre és nyersen megragadta a karját. Szorosain fogta, a szorítása fájt a nőnek. Egyre a nevét ismételte: — Delight!... Az asszony megpróbált elhúzódni. Erőltetett könnyedséggel mondta: — Én Diana Hackett vagyok. Attól tartok, hogy összetéveszt valakivel. — Nem. Maga Delight Harford — mondta lassan a teríti. — Én megismerem. Maga az. Senki más nem lehet. Miért tagadja le? Hát nem ismer engem? Travers Lorrimer! Kell, hogy ismerjen. Gyorsan, folyékonyan felelte Delight: — Én soha életemben nem láttam önt, Mr- Lorrimer. — Mary Lomhoz fordult: — Kérem magyarázza meg ennek az urnák, hogy tévedésben van- Nagyon sajnálom, hogy ennyi bajt okozok — folytatta mosolyogva — de ha segítséget kaphatnék, hogy visszajussak a városba ... Lorrimer keze lecsúszott a niő karján, megfogta a kezét, megfordította... — Elz az én gyűrűm! — mondta rekedten. Delight egy pillanatra keserű haragra lobbant önmaga ellen... Persze, hogy Lorrimer gyűrűje volt az ujján, hiszen állandóan viselte! Szerette néha azt hinni, hogy szerencsét hoz neki. A pecsétgyűrű, a fiú pecsétgyürü- je... Az asszony megadta magát. — Loriry — mondta gyöngéden, szánalmasan. A férfi hátralé.pett, arca elsötétült a megfeszített gondolkozástól. De... ha ez itt Delight ... akkor ki... ? — Ha maga Delight — mondta lassan, — akkor •.. akkor kicsoda ... ő ? Miairy Lou felé fordult, de Mary Lou mér nem vélt ott. Abban a pillanatban, mikor Lorrimer minden figyelmét a másik nő kötötte le, amikor azt mondta „ez az 'én gyűrűm", é» a kis szünetben, ami rákövetkezett, elillant a lány, futott mint az őz, vitte a rémület és a legrövidebb utón visszarohamt a házba. Mikor zokogva, kifulladva odaért és a személyzet nagy áümélkodására. a hátsó ajtón ment be a kastélyba, egyenesen felszaladt a szobájába. Azóta Mrs. Lorrimer 'és Peter már útban vannak Lorrimer felé. Most elkerülheti őket, csak éppen nagyon keli sietnie, néhány apróságot gyorsan becsomagolni a kézitáskáiba, magához venni, ami készpénze van és kiszökni Westwoodból a legtávolabb eső kapun át, azon, amelyik az északi erdőrészből vezet ki. Nem maradhat itt. Nem tudott volna szembenézni véle. Szembenézni a férfi gyűlöletével, megvetésével. Mindennek vége. Az elveszett lány megkerült, azokat kettőjüket most már a boldogság várja. Amit még itt meg kell beszélni, azt már beszéljék meg őnélküle. Hiszen ők férj és feleség, ö pedig senki, épp csak egy 'idegen lány, akit felifogadtak, hogy eljátszom egy szerepet és aki az élete boldogságát vesztette él a játékban. Arca lángolt a forrós ág tel, a keze és lába jéghideg volt, de az agya tisztán, világosan, gyorsan dolgozott^ Folytatjuk. Hagy tömegek hallgatják Délszlovenszkőn az országos keresztényszocialista párt szónokait Esterházy országos pártelnök, Jabloniczky képviseli és dr. Alapy Gyula beszámolója Nagymegyeren; Aixin ger László és Neumann Tibor Tallóson és Nádszegei
