Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-04 / 102. (3433.) szám
xm. évf. 102. (3433) szám • P#ltf@Sf • 1934 május 4 ^ ^ XnI- évf. 1-02* (2433) szám • Pinlill • 1934 május 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. 9 R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, Egyes szám ára 1.20 Kív vasárnap 2.— Kf, A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, H. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IIT. emelet. • • TELEFON: 303-11. mm SÖRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflH R, ; Benes ruszinszkói kőrútjának első bejelentése: ■■———ülniwewBiwwsieiwsMWwe—wwm——■in——imm imii mnni mmii—ww ——mim —i A külügyminiszter jövő évre igéri Kárpátaüa autonómiáiét Az ungvári előadás - Az autonómiát csak fokozatosan valósítják meg Előfeltétel: a ruszin pártok egyesülése egy kormányblokkba tétel sokat jelentett a® 1848—49-ee epizód, amikor a* orosz hadsereg a volt Magyarország területére lépett, ímert ez az epizód a kárpátaljai oroszok ébredés! törekvéseinek is mihaNem tudjuk tehát, miként deberrninálhatott nemzeti ébredést Paskievic reakciója. Benes beszédében csak egy pozitívumot találunk: azt a határozott ígéretet, hogy a ruszin a cserkészek álltak sorfalat. Benes a Korona- szállóban szállt meg. Rövid pihenés után Benes a 36. gyalogezred parancsnokságára hajtatott, ahol a csehszlovák tisztek helyi Benes külügyminiszter előadása Benes ‘MiMgymániszter előadásának be^ vezető részében azt jelzi, hogy azért jött Pod- kanpatsziká Ruszlba, hogy megismerje e tartomány helyzetét, eddigi haladását és egyben nehézségeit. ^ A íköztársaság eme része — mondja egyebek között — a miénk és a miénk is marad. De az önöké is és az önöké marad és senjii sem fogja már tudni önöktől elvenni, Ez olyan meggyőződés, amely mögött állunk mindnyájan egységesen és tántorithatatlauul Prágától Ungvárig és ha valaki eme a területre rá akarná tenni a kezét, ez harcot fog jelenteni utolsó véres epipünkig. A miniszter hangsúlyozza, hogy nem mint pártember, hanem mint az állam minisztere foglalkozik Podkarpatszká Rusz kérdéseivel. Bőven foglalkozik ezután az országrész történelmi múltjával. Megállapítja, hogy a tartomány nem alkotott földrajzi, még kevésbbé politikai egységet s ezért nem volt saját történelme. Politikai egységgé csak a Csehszlovákiához való csatlakozásának pillanatában vált. A miniszter Petrov történ ész. nyomán rámutat arra, mint kerültek a ruszinok a XVII. században a magyar kultúra érdekszférájába és a magyar szabadságharcok habsíburgellenes küzdelmeibe, Rámutat az 1848-as eseményekre, kifejti, hogy a ruszin intelligencia fokozatosan magyar műveltséget vett föl. A népben csak vallási téren mutatkoztak nemzeti törekvések, mint például utoljára a világháború előestéjén, az ismert. máramarosezigeti pőnben. Podkarpatszka Rusz keletkezése »— A világháború alatt a magyarok, akik eredetileg az ukrán állam keletkezésével szócsoportjának vendége volt:. Este Benes miniszter a városi mozgóban előadást tartott, amelyet az alábbiakban ismertetünk, moltak, nagy figyelmet szenteltek az ukrán mozgalomnak és folyóiratot adtak ki az ukrán—magyar viszonosság propagálására, de a magyarországi ruszinokat nem számították az ukrán népbe, hanem a magyar állam nak reklamálták őket. Az osztrák-magyar monarchia kapitulációja után, amikor a volt Magyarországot a bomlás veszedelme fenyegette, Károlyi Mihály kormánya teljesíteni akarta a nem-magyar népek követeléseit és ki akarta őket elégíteni nemzetiségi autonómiákkal. Akkor Jászi miniszter tárgyalt a szlovákokkal és románokkal, azonban a ruszinokat a magyarok még mindig ignoráltáJk, Azonban külföldön az amerikai ruszin emigráció. mely jól volt szervezve és hatalmas erőt jelentett, énvényesitette befolyását Kárpátalja érdekében. A miniszter vázolja a ruszinok amerikai mozgalmát, a Homestead városában 1918 július 23-án elfogadott, Wilson elnöknek benyújtott memorandumot, mely autonómiát követelt, vázolja továbbá a ruszinok együttműködését a Középeurópai Unióban, melynek elnöke Masaryk köztársasági elnök volt. A nemzeti tanácsok orientációja kezdetben azonban szétfutó volt. Volt itt magyar, ukrán és csehszlovák orientáció. A béketárgyalásokon az összes szövetségesek mindjárt az elején tisztában voltak azzal, hogy Podkarpatszká Rusz nem képezhet teljesen önálló államot, mert, mivelhogy úgy gazdasági, mint kulturszempontból gyenge lenne, a szomszédok játékszerévé válna, Podkarpatszká Rusznák az uj Magyarország kereteiben való megmaradása érdekében — mondja az előadó — nem szólalt fel a béke- konferencián senki. Podkarpatszká Rusznak az ukrán köztársaságihoz vagy az uj Oroszországhoz való csatolásának az eshetősége szintén nem Benes első ruszinszkói előadása (sp) Prága, május 3. Benes külügyminiszter -első ruszinszkói előadásából, amelyet csütörtökön este mondott el, ismét sóik érdekes adatot tudunk meg a múltra vonatkozóan, mint ahogy a külügyminiszter legutóbbi expozéi is számos eddig nem ismert (eseményt ismertettek meg velünk a csehszlo- yák állam keletkezésének idejéből. Most például az illetékes ibormányférfi szájából halljuk. hogy a békeszerződések idejében három tendencia harcolt egymással a ruszinszkói kérdésben. Az első a magyar megoldás volt, s ezt a ruszinszkói ántdileiktüélek pártolták, a másik az orosz-ukrán megoldás, amelyet egy ruszinszkói népmozgaloim támogatott, a harmadik a csehszlovák megoldás, amelyet „nemzetközi politikai szempontok1* determináltak. Ru- teinszfcó hovátartózandós ágát végre Is az említett nemzetközi szempont dk döntöttéík él s igy került a földterület az ezer kilométer tá- fvotlságbam lévő prágai központ ellenőrzése alá. A külügyminiszter szavaiból számos érdekes következtetés vonható le. Mindazon által mi nem kivárnunk mással foglalkozni, mint azokkal a pozRivumokkal, amelyeket az ellmon- (dott beszéd hangoztat. Benes külűgymintez- faer hoeszantartóan fejtegeti, hogy az auko- gómóaát miért nem adta meg eddig a csehszlovák kormány -a ruszinoknak és végkonfclu- ■ziőja az, ;hegy erre a ruszin nép még nem volt iérett. De ha a ruszinok nem voltak érettek az autonómiára tizenöt évvel ezelőtt, akkor fölvethetjük a kérdést, hogy mi történt az elm-uit korszakban az érés előmozdítására? Benes régi bevált szokás szerint elmondja a hivatalos magyar elnyomásról szóló sablonokat. Egyetlen szóval eetm 'emlékezik meg arról, amit például Egan Imre végzett a ruszinok érdekében, vagy arról, hogy a ruszin szikói faipar vagy a nyári hónapokban a magyar alföldön dolgozó ru- szinszkói agrár munkásság gazdaságilag menynyire kedvező helyzetben volt. A gazdasági momentumokat nem illik 'ennyire elhanyagolni a „nemzetközi politikai szempontok miatti. Az előadásban újra elhangzott a magyarosit ás vádja. Be — kérdezzük — kinek a száma 'emelkedett rohamosabban a mai Ruszinszkó területén, annak idején a magyarok száma, vagy ima a cseheké, akik tizenöt évvel az álilumfor- duflat után itt élnek Ruszimszfcóban? A>z autonómia azonnali meg nem adása érvei között felsorakoztatja a ikülügyminiszte-r azt is, hogy ha tizenöt évvel ezelőtt megvalósul az autonómia, akkor a ruszinszkói magyar és zsidó kisebbségek nagy szerepet játszhattak volna az autonóm kis országban és antidemokratikus kormányzást valósítottak volna meg. Ezt -a® ét vet nem egészen értjük. Ha Ruszinszkó autonóm terület, akkor őslakosainak joga van dönteni belpolitikai igazgatási rendeztene fölött, akár tetszik -ez, vagy nem tetszik másoknak. S egyáltalán, nem lehet oly százszázalékos biztonsággal mondani, hogy tizenöt évvel ezelőtt, 9, demokrácia és a szocializmus elveinek fénykorában, a magyarok és a különben, te rendfci- ,kívül liberális gondolkozásai zsidók ellenezték volna-e a kis autonóm 'terület demokratikus berendezkedését. A múltra, vonatkozóan rövid és velős összefoglalást kapunk az előadásban. Kár azonban, hogy a fejtegetések túli rövidek. Történetileg 'nem tartjuk korrekt definíciónak, ha például a tizenhetedik' és tizennyolcadik század sorozatos magyarországi: felkelésért egyszerűen. „a magyar arisztokrácia Habsburg-ellenes ^keléseinek11 minősitik. Sokkal nagyobb ihord- j&ejli események voltak ezek, s válóban csak Kassa, május 3. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dr. Benes Ede külügyminiszter Ruszinszkó felé való útjában ima délelőtt kilenc óra után utazott át Kassán. Az állomást erre az alkalomra fellolbogőatáík és a véres csehszlovák közönsége lelkesen ünnepelte a benobogó vonat egyik kocsijának ablakában 'mutatkozó külügyminisztert, — Maxon Milán polgármester rövid beszédben üdvözölte Benest, aki megjelent a kocsi ajta- jábaia os rövid válaszbesaédében hangsúlyozta, hogy mszinszkóf utjának ugyanaz a nagy jelentősége van, mint volt kassai látogatásának: a nemzet és a köztársaság egységét akarja dokumentálni A külügyminiszter feleségének virágcsokrot nyújtottak át, majd a cseh nemzeti szocialista párt kassai szerveztének üdvözletét tolmácsolta a miniszter előtt Pékár tanár. A külügyminiszter a vonat indulása előtt még néhány szívélyes szót váltott aiz üdvözlésére megjelent csehszlovák közönség vezető tagjaival, majd beszállt vonaljába a Kassára elébe érkező ruszinszkói küldöttséggel. Megérkezés Ungvárra Ungvár, május 3. A kassai fogadtatás után Csapon is üdvözölték a légion isták az átutazó Benes külügyminisztert, akinek vonatja pontosan 12 óra 4 perckor Ungvárra érkezett. A kidiszitett pályaudvaron Rozsypal Antal országos elnök fogadta Benest, aki az üdvözlés után meghallgatta Linhardt hadosztálytábornok és Sevcoviö ezredes csendőrparamcsnok, valamint Herr ungvári reudőrigazgató jelentését. Benes ezután elvonult a megjelent legionárusok és szokolok sorfala előtt. Később Hrabar Konstantin polgármester ruszin nyelven üdvözölte a vendéget, aigyszintén Sztojka görögkatolikus püspök. A miniszter feleségének a cseh és a ruszin egyesületek képviselői több csokrot nyújtottak át. A pályaudvaron történt üdvözlés után a miniszter áthaladt a földiszitett uocákon, ahol az iskolásgyerekek, a szokolok, véletlen, hogy Rákóczi és még néhány féllkelő- ve«ér magyar arisztokrata volt, mert hiszen a Habsburgok táborában sóikkal több magyar arisztokrata küzdött, mint ellenük. A felkelések zömét a kiérném esség, az elkeseredett m agyar kurucok, a „rongyosok11 gárdája alkotta és a heroikus akcióikat kizárólag a szegény nép nemzeti1 és szociális elkeseredése fűtötte. A ruszinok Zrínyi Ilona napjaitól a branytezkói csatáig nagy szerepet játszottak a szociális természetű felkeléseken, amit egyébként népköltészetük te bizonyít. Elsietettnek tartjuk azt a megállapítást is, hogy „ a ruszin nép szellemi fejlődése tekiiűtemar irányt szabott11 (igy szól Benes 'előadásának nem éppen a legsikerültebb magyar fordítása). Az orosz hadsereg akkori 'akciójával nem célszerű érvelni. Kit képviselt Paslkievic armadája és mit jött leverni? A nyugati történetírás egyöntetűen megállapító Ma, hogy a tizenkilencedik század egyik legberodlkusalblb nemzeti szabadságmo'zgalmát, amelyre elismeréssel kellene mindenkinek tekinteni, aki becsülni tudja a 'nemzetek szabadságmozgalmát. nép már a jövő évben megkapja az autonómia első pozitívumait. Nem tudjuk, választási fogás-e ez az ígéret, vagy valóság, mi mindenesetre ezámontartjuk s majd a jövőben visszatérünk rá. Ugyanígy visszatérünk alkalomadtán arra, amit Benes a ruszinszkói magyar kisebbségnek adott jogokról mondott, valamint azokra a javaslat okra, amelyeket a. min isz ter a ruszinszkói pártok koalíciójának megteremtésére vonatkozóan tett.
