Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-04 / 102. (3433.) szám

2 1934 májas 4, péntek. ^<íai*Mac^htri^ Tolt lehetséges és nem valószínű, hogy a jö­vőben lehetséges lenne. Az ukrán megol­dásnak ugyanis útjában állt Lengyelor­szág, amely magának követelte Keletgali- eiát, az orosz megoldás viszont nagy felfor­dulásokat jelentene Európában, Lengyelor­szágot és az egész Kozópeurépát illetőleg. A békekonferencia ezért a csehszlovák meg­oldást fogadta el. A miniszter kiemeli, hogy ezen megoldás azért is történt, mert a béke- konferencia elismerte, miszerint a középeurópai béke és biztonság érdeké­ben szükséges, hogy Csehszlovákiának kö­zös határai legyeinek Romániával Csehszlovákia — úgymond — amely a béke- konferencia dón l éséből ezen tartomány birto­kosává lett, nem mond L© róla többé, nem ak­ceptál semmiféle révizionizmust, s aiz utolsó csepp vérig védeni fogja a kánpótorosz néppel egyetemben- Ez Csehszlovákia állami és nem­zeti büszkeségének és becsületéinek a kérdé­se. ■ Podkanpatszká Ruez sorsa tehát egész év­századokra el van döntve. A kárpátaljai autonómia A miniszter azután áttér Podkanpatszká Rusz autonómiájára 'és kijelenti: A csehszlovák köztársaság kormánya soha­sem feledkezett meg kötelezettségeiről, s nem is fog azokról megfeledkezni- Életbe­lépteti az autonómiát úgy, hogyan erre vál­lalkozott, s ahogyan ezt a köztársaság al­kotmánya kimondja, becsületesen, egyetér­tésben mindenkivel és pedig belátható időn belül. A prágai parlamentbe való általános vá­lasztásokig, melyek már a következő évben lesznek, már me\ lesznek szavazva egyes, az autonómia végrehajtására vonatkozó tör­vények, és a következő választások után gyakorlatilag életbe léptetik az egyes tör­vényeket és rendeleteket. Arról, milyen gyorsan fognak a dolgok fejlődni, itt Pod- karpatszká Ruszban fognak dönteni. Ez nemcsak Prágától és a kormánytól függ, hanem attól is, hogyan fog tudni Podkar- patszká Rusz egyes kérdésekben megegyez­ni. Az autonómia késésének okai A miniszter szerint az autonómiát azon­nal keresztülvitték volna, ez — tekintettel a magyar és zsidó kisebbségre, melyek a régi rezsim alatt politikailag és gazdasági­lag jobban voltak felkészülve, — utat nyi­tott volna egy nem demokratikus kormány­zatnak. A kisebbség felülkerekedett volna. A kormány ezért kötelességének tekintet­te, hogy hosszú, éveikig tartó előkészülete­ket tegyen politikai, gazdasági és művelő­dési szempontból, s megteremtse az auto­nóm népkormányzat alapleltételeit. A Népszövetség Tanácsának jogában ául ellen­őrizni a csehszlovák kormányt, milyen miér­tékben telje-siti vállalt kötelezettségeit. Ma­gyar részről ez irányban több panaszt nyúj­tottak be. Csehszlovákia 1924-ben tüzetesen válaszolt e panaszokra, kifejtette programját és módszereit, s eljárását a tanács — mondja a miniszter — helyesnek ismerte el. A tanács egyetértett azzal — úgymond — hogy először néhány évig folytassunk kulturmunkát s te­gyünk politikai előkészületeket, s majd csak akkor kezdjünk hozzá az autonómia ke­res ztülvrteléh©*, ha a helyset erre megérik. Ezen előkészületek haladásáról, valamint Podkarpatszká Rusz általános féjhóáéaérőil Csehszlovákia a Népszövetséggel való meg­egyezés szerint időről-időre értesítéseket küld GenJfbe, s a Népszövetség sohasem emelt eljárásunk ellen kifogást, ellenkező­leg, elismerését fejezte ki. Fokozatos megvalósítás Az előkészítő munkák — mondja — befejezé­sükhöz közelednek, úgyhogy most már belátható időn belül hozzá lehet kezdeni az autonómia megvalósításához. Azt véli, hogy az autonómia folytatólagos keresztülvitelének a pillanata elérkezett és a helyzet érni kezd. Az ülebékee miniszteri bi­zottság már konkrét előkészületekkel foglalkozik. A miniszter azután rátér Podik&rpatszká Rusz belső problémáira. A nép tömegek nemzeti öntuda­ta — úgymond — csak kialakulóban van, az egyes osztályok és vidékek csak most differenciálódnak és jutnak nemzeti öntudatra, ebből keletkeznek azután azok az éles harcok a végleges kultürirány- zat. az irodalmi nyelv, a vallás körül. Melyik ruszin irányzat lesz a főnyelv? Az autonóm kárpátoroez sojm-bam az összes orosz irányzatoknak, melyek a lakosság 63 száza­lékát teszik, egyetlen egységét kell ké.pezniök. A nyelvi éo iskolai kérdésekben meg kell egyez­niük. Ha nem fogadják el a nemzetileg egységes nyelvet és iskolát, kompromisszumot kell köt. niök, mely nyelv lesz a főnyelv és mely nyelvet fogják használni a főnyelv mellett a kisebbségi jogszabályok szerint. Magától értetődik, hogy a csehszlovák nyelvnek itt meglesznek ugyanazon teljes jogai, mint az országrész főnyelvének. A magyar és a zsidó kisebbségnek meg kell kapni csorbítatlanul kisebbségi jogait. A magyar elem­nek számítania kell azzal, hogy az országrész feletti uralom már soha többé nem tér a magyar kisebbség kezébe, azonban hogy minden kisebb­ségi jogát eléri s a magyar kultúra Is respektál­va lesz. A miniszter szükségesnek 'tartja, hogy a különféle orosz irányzatok politikai pártjai már ma alkossák meg az államalkotó pártok koalícióját. Ez az egyet­len ut — úgymond — Podkarpatszká Húszban az eredményes politikához. Técsi küldöttsége Bénistül leéri tiatárkiigazitási sérelmeinek orvoslását Nagyszőllős, májúé 3. (Saját tudóisit ónktól.) A 'békeszerződés értelmében a csehszlovák köz­társaság részére Técső vidékén Técső község­nek a Tisza bal partjára messze benyúló ka­taszteri határát állapították meg országhatár­nak csehszlovák és román viszonylatban. Ké­sőbb e két állam kormánya ezt a határvonalat oly képpen változttta meg. hogy Técsőnek a Ti­sza baloldalár levő területe román fennhatóság alá kerül. Összesen 9884 katasztrális hold került cseh­szlovák fennhatóság alól román uralom alá. A csehszlovák kormány az e területre vonat­kozó jogi lemondást tartalmazó altkohmárnytör­vény-javaslatát a tóesőiek tiltakozása elleniére a nemzetgyűlés elé terjesztette, a ja/vaeitat azonban még nem emelkedett törvényerőire. Técsö községnek és a község földbirtok ossá­gának, valamint az államkincstárnak a mai 41- 11 apót nagy kárt jelent, mert a téesőiek 2144 (katasztrális holdját és az államkincstár 2400 katasztrális holdját román hatóságok által ki­jelölt egyének vették használatiba minden ol­ymérték nélkül. Súlyos károsodást szenved a gazda közönség is, mert összesen, mintegy 3100 katasztrá!is holdat kitevő értékes ingatlanait a gazdák gomloéságávai megművelni nem tudja, mivel ebben a határátlépés formalitásai, a ha­társorompó késői nyitása, korai zárása és az ál­landó ellenőrzés megakadályozzák. Ennek a helyzetnek tulajdonítható, hogy Té- cső lakossága nagy métékben elszegényedett. A község évek óta mindent elkövet jogai ér­vényesítése érdekében és a határ visszaigazi- tása céljából. Az akció eddig nem járt siker­rel s legutóbb is az egyik küldöttség azt a vá­laszt kapta a külügyminisztériumtól, hogy a ■helyzeten nem lehet változtatni. Krofta minisz­ter annyit ígért, hogy a lakosságot az állam 'kártalanítani fogja. A Tisza bal partján fekvő téesői terület igen értékes, azon európai hirü alma, gyümölcs és faanyag terem. A balparti területrész végleges átengedésével a Tieza-hid is elvesztené .jelen­tőségét. A téesőiek meggyőződése szerint a ruszin- szkói országos képviselőtestület kötelessége len­ne ebben az ügyben lépéseket tennie. Ez mind­eddig nem történt meg, bár dr. Siméntalvy Ár­pád még a múlt évben indítványt tett, hogy mondja ki az országos képviselőtestület, hogy nem tekintheti az érdekelt téesői földbirtokoso- kat a román föddreformtörvény által katasztrá- Uns holdanként kilátásba helyezett 200 lej}< i (4.U csehszlovák koronával kiwlégitettekiiek, s ra­gaszkodik ahhoz, hogy az elvesztett ingatlano­1Ű0.0ÖÚ fdt/iiáty&sodóü e*n&ei vár erre az értékes műre. melyet orvostudós szerzője negyven évi orvosi gyakorlat gazdag tapasztalatai alapján irt az emberiség gyó­gyítására és segítségére. Aki szeretteinek a legjobbat akarja, -aján­dékozza meg őket ezzel a könyvvel! Természetes gyógymód és táplálkozás IRTA: Dr. BUC SANYI GYULA egészségügyi tanácsos, főorvos. R IfÜ A MAGYAR KÖNYVPIAC SZENZÁCIÓJA, A LEGÉRDEKESEBB ÉS MEGÉRDE­MELTEN LEGTÖBBETT FORGATOTT OLVASMÁNYA ÖREGNEK ÉS FIATALNAK! Aia Kő 32.50. Kapható a P. M. H. kiadóhivatalánál. - Portó 3—, utánvétnél 5— Kő. Ezrek vettek részt a kassai keresztény munkásság május elsejei felvonulásán Az ünnepi gyűlés impozáns seregszemléje volt az erAsfidü keresztény munkásmozgalomnak Kassa, május 3. (Kassai szerkesztősé gyünktől.) A kassai keresztény munkásság május elseji Ünnepe az előző esztendőiknél is szélesebb kere­tek közötlt folyt le. Az ünnepségen a keresztény- szocialista műn k áss zakszer veizete ken kívül .resztvettek az összes kassai katolikus egyesüle­teik és keresztény szervezetek is, melyek reggel 8 órakor gyülekeztek a Katolikus Legényegylet Rákóczi-köruti székházénak udvarán. Innen Tost Barna pápai proIátus, az országos keresz­tény szocialista párt helyi szervezeti elnöke Tost Lás z Ló hely elites polgármester, Wirth Gyula kerületi pártigazgató, dr. Kátra Kálmán kerü­lte ti főtitkár s Listyák Jenő, az iparos-kongre­gáció prézesánek vezetésével zászlókkal és ze­neszóval vonult a Rákóczbköruton és a S-robár- utcán a Dómba. Itt Tost Barna ünnepi szent­misét celebrált, a mise végeztével a Dómot zsú­folásig megtöltő tömeg ismét felsorakozott és 'hosszú menetben vonult a Legényegyletbe. Az impozáns menetiben több ezer ember vett részt s ez \a nagy tömeg példás rendben vo­nult végig az utcákon. A rendőrség a Fő-utcán és a Szetpsi-körujja való felvonulást nem engedélyezte, ezért a hosszú menet visszafelé valló útjában is a Ér otoár-utcám jvomilt fel. Az ünnepi gyűlés 10 óra után verte kezdetét a Legényegylet udvarán, melyet a zsúfolásig megtöltött a felivonult közönség. A gyűlésen Tost Barna pápai pretátus elnöklőit s méllerte az ■elnöki emelvényen Tost László helyettes polgár­mester, Wirt Gyula pár.tigaizigató, dr. Kátra Kálmán főtitkár, Listyák Jenő iprézes, s Ványai István szakszervezeti titkár fogtlallt helyet. Tost Barna szlovák és magyar nyelven nyitotta meg a gyűlést és emelkedett szavakkal fejtegette a keresztény szellemben végzett mifnka jelentő­ségét és szükségességét, melynek alapelve: mindnyájan egyérí és egy mimfíainnyiiuinkért. A keresztény munka ünnepe — úgymond — arra 'is int bennünket, hogy minden keresztény munkásnak a keresztény munkástáborban van a helye, ahol hathatósan megvédheti gazdasági érde­keit is. Tost Barna nagyhatású beszéde után dr. Kátra 'Kálmán, az országos keresztényszocialista párt kerületi főtitkára nemes lendületű beszédében szólott a munka ünnepének nagy erkölcsi jelen­tőségéről. Kétféle munka van, — úgymond — építő és romboló, tisztességes és tisztességtelen, keresztény és keresztény ellenes munka. A keresztény társadalom május elsejei ünnepe annak a munkának szól, amely tisztességes ke­nyeret ad, amely nem romboJ, de keresztény szellemben épít A közéletben is a keresztény szellemnek kell ér­vényesülnie. Ép ezért a keresztényeknek többet és jobban kell törődniük a közélettel, igy a poM- táikáva'l is. Lelkes visszhangot kiváltó beszéde végén <ir. Kátra a keresztényszociall ista politikai pro­gram lényegét fejtegette. Majd Listyák Jenő emelkedett szólásra és ugyancsak, a kereex- tény munka, keresztény szellem közéleti és po­étikai érvényesülésének fontosságát bizonyítot­ta. Történeti példákkal igazolta, hogy az emberiség boldogulásának egyedüli irtja csakis a krisztusi törvények követésének té százszázalékos érvényesülésénök útja lehet A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után végül Ványai István szakszervezeti titkár a keresztény munkásság nevében megköszönte a gyűlés szónokainak szereplését, a kassai katoli­kus egyesületek és keresztény szervezetek együttérzését, végül pedig Mhiivta a keresz­tény munkásságot arra, hogy rendületlenül tart­son ki a ke reszté uyszO’Oi'alieta eszme győzelmé­nek érdekében a keresztény szakszervezetek mellett, A nagysikerű ünnepi gyűlés Tost Barna záró- szavai után a pápai himnusz elének lésév el és a keresz'tényszocMieta párt lelkes éltetésével ért véget. Dobránszky János beszélt a rozsnyél keresztényszocialisták munkaűnnepén Rozsnyó, május 3. (Saját tudósítónk jelentése.) Már sok éve annak, hogy az országos keresztény- szocialista párt agilis ímsnyói szervezete megtör­te a rőzenyói „vörös május elseje'* egyeduralmát éa a maga ünnepélyével ennek a napnak értékét az igazi, tiszta magasságokba emelte. Azóita évröl-év- re emlékezetes, szép ez a nap a rozsnyóú keresz- tóny&zooialista tábor számára. így ünnepelte a part­szervezet az idei május elsejét is, mikor a reggeli óráidban minden párttag a maga íeleketének temp­lomába ment, hogy ott istentiszteleten vegyen részt. Aoutén zárt tömegekben, vonultak a párthivek a Katolikus Legényegylet dísztermébe, ahol az ün­nepi nagygyűlést tartották. Ennek illusztris ven dége Dobránszky János pápai kamaráé, nemzel- gyiilósi képviselő volt. A nagygyűlés közönsége már megjelenése kor határtalan szeretettel és lelke­sedéssel ünnepelte az ősz törvényhozót. A gyűlést Majkúth Albert helyi pártelnök nyi­totta meg emelkedett szavakkal s melegen üdvö­zölte a képviselőt. Ezután Dobránszky János kép­viselő emelkedett szólásra és nagyszabású beszéd­del adta meg az ünnepi ülés mar adandó értékét. Közvetlen, szeretetteljes előadómodora s a meg­győződés bátor hitvallása magával ragadta hallga­tóit. A zsúfolt teremben minduntalan felharsant a helyeslés szava, a taps és éljenzés és a szónok sok­szor percekig nem tudta folytatni mondanivalóját. Dobránszky János hitvallást telt szlovák vétségé­ről is és büszkén, örömmel tett hitvallást a szlovák-ma­gyar testvériség mellett. Beszéde végével a naggyülés hal Iga ló-ág a szűnni nemi akaró lelkesedéssel ünnepeik-. A következő szónok Bányász István kér. szoc. szakszervezeti elnök volt, aki ,.Krisztusról cs az ő ■munkástestvéreirőr' tartott tartalmas előadást. Majkuth Albert elnök zárta be a naggyiilést, mely után a törvényhozó-vendéget közebédre kisérték s ott tovább ünnepelték. kórt a földtulajdonosok telijéé kár tért tést kap­janak. A megfelelő kártérítési összeg erdőért 5.000, rétért 3.500, szántóért 5.000 és gyümölcsösért 10.000 korona lenne kaitlasztráHs holdanként. Dr. Siimónifáilvy Árpád indítványára nem kapott választ, őzért a legutóbbi tartom ám y gyűlésen is­mét sürgőt te indítványának elintézését és kérte, hogy az országos képviselő testület Buu-s kül­ügyminiszter kárpátaljai látogatása során ebben az ügyben küldőttsógiieg kérje a külügyminisz­ter támogatását. Értesülésünk szerint Técsö úr­béres közönsége küldöttségeit meneszt ebben az ügyben a. külügyminiszterhez, emlékiratét nyújt át neki. #

Next

/
Thumbnails
Contents