Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)
1934-05-23 / 116. (3447.) szám
XIII. évf. 116. (3447) szám • SS68*CS«£ • 1934 május 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja A szociális nyugdíj kit oldala ELLENTÉTEK BORIS ÉS A Berendezkedik a bolgár diktatúra Az ország közigazgatását átszervezik - Részben kinevezett szobranie - Vége a párfuraiomnak - Róma, Paris és Berlin sajtója rokcnszenwei fogadja a bolgár államcsínyt Szófia, május 22. Pünkösdi számunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy Bulgáriában a hadsereg átvette a kormányzást és Boris király puccsszerűen olyan kormányt nevezett ki, amelynek legjelentősebb tagjai a tábornoki karból kerülnek ki. A váratlan kormányalakítás, mint irtuk, sokban emlékeztet a jugoszláviai államcsínyre. A hatalmat a király és a hadsereg vette át és diktatórikus Hton fogja gyakorolni. Az uj kormány első teendője az volt, hogy a pártokat és a parlamentet feloszlatta, az országban uj centrális közigazgatási rendszert valósítson meg és véget vessen a községek helyi autonómiáinak, amelyek eddig nagy mértékben szavarták a bolgár állam egységes rendjét. Az uj parlamentet nem választják általános titkos választójoggal, hanem annak lényegesen lecsökkenteti számú tagjait kinevezik, csak egy kis részt dezigráínak a különböző rendek és intézmények. Bulgária ugyanis ugyanolyan rendi és autoritativ á lammá alakult át, mint Ausztria, de a kormányzás rendszerébe-' átvette a jugoszláv példát, amennyiben a király válik a helyzet legfőbb urává. Az országból érkezett jelentések szerint mindenütt rend és nyugalom ura!kr " Az elmű t hét péntekéről szombatra virradó éjjel, amikor a katonatisztek klikkje magához ragadta az uralmi, Geor- gev, az uj miniszterlnök, tizenegy órára kivételes állapotot hirdetett, deamikor a kormány zökkenő nélkül átvette az uralmat, szombaton délben megszüntették az ostromállapotot. üdvüzli a változást, kivéve a Zname és Makedonie demokrata lapok, amelyek még nem nyilatkoztak. A „kapitányliga“ akciója Todorov pénzügyminiszter újságíróknak kijelentette, hogy a hadsereg egy Ízben, 1923-ban, már magához ragadta az uralmat, de akkoriban a változás nem volt tartós. 3Iost hat hónapig készítették elő a puccsot Négy nappal az uj kormány kinevezése előtt a kormány már készen állott és működött anélkül, bogy a kívülállók tudtak volna létezéséről, Todorov közölte, hogy Valke tábornokot, a király bizalmasát visszahívják Rómából, ahol követ volt. A katonai államcsíny végrehajtásában nagy szerepe volt az úgynevezett kapitányligának, a fiatalabb aktiv tisztek Philippopolben székelő szervezetének. A kormányprogram A kormány vasárnap manifesztimuot intézett a néphez és vázolja politikájának irányát. Kijelenti, hogy az országból elakarja tüntetni az osztályellentéteket s ezt úgy éri el, ha a pártokat feloszlatja. Bulgáriában a jövőben egyetlen egységes nagy párt fog csak létezni. Az eddigi pártokon nyugvó kormányrendszert teljesen átépítik. A cél az, hogy fegyelmezetté tegyék az országot, megteremtsék a stabil községi közigazgatást, helyreállítsák az állam autoritását. A jövőben a községek és városok polgármesterit a kormány nevezi ki. Boris király a diktatúra foglya A pártlapok nem jelenne*« mm Georgev katonai kormánya közigazgatásilag máris teljesen átalakította Bulgáriát. Az országot hét tartományra osztották. A tartományok kormányzóit tegnak kinevezték. A kinevezett kormányzók között van Touzsek Jenő, egy Bulgáriában élő cseh is. A nemzeti bank, a mezőgazdasági bank és a szakszervezeti bank kormányzóit elbocsátották és kormányexponenseket neveztek ki a bankok élére. A kormány egymásután elbocsájtja azokat a hivatalnokokat, akiket a múltban a pártok nyomtak be megfelelő kvalifikáció nélkül a hivatalokba. A diplomáciai szolgálatban nagyarányú változások várhatók. Batollov párisi bolgár követet visszahívták és valószínűleg külügyminiszterré nevezik ki. A szobranje helyébe száz tagú testület kerül, amelynek 75 tagját kinevezik 25 tagját pedig az egyes szervezetek választják. A liberális, a radikális és a szociáldemokrata lapok ma nem jelentek meg. A többi lap örömm< London, május 22. A Daily Express szófiai tudósitójának jelentésié alapján közli, hogy Georgiev tábornok miniszterelnök még szombaton fölkereste Boris királyt s ezeket a szavakat intézte hozzá: — Felség, az ország és a nemzet nevében kérem, támogasson bennünket és mondjon le a koronáról, A király nem adott határozott választ, ezért a király most tulajdonképpen a kormány foglya. Ezt a hirt valamennyi londoni lap szófiai tudósítója megerősíti és azt is, hogy a király szombat óta nem hagyta el palotáját. A kormány egyébként a macedón lázadók ellen megindította, a harcot. A bolgár csend őrség hatalmas titkos fegyvertárakat leplezett le. A Daily Herald tudósítója fölkereste a bolgár miniszterelnököt és kérdést intézett hozzá, hogy a kormánynak mi a szándéka a királlyal. A jelenlevő sajtófőnök azonban közbevágott, mielőtt a miniszterelnök válaszolhatott volna: — Ez kényes kérdés, ajánlom, hogy ilyet ne kérdezzen. A miniszterelnők ezek után természetesen eltekintett a válaszadástól. A Daily Herald szerint a katonai diktatúrával szemben máris ellenmozgalom észlelhető, amelynek ig$n sok hive van katonai körökben is. Az ellenakció a macedón szervezeteket akarja megnyerni. Tegnap már oly hírek terjedtek el. hogy az eUenakcó élére a jobboldali Stanév állana, akit yéreskezünek neveznek ismert 1923 évbeli cselekményei miatt. Az á*a!aki*ot! ms-m Szófia, május 22. A lapok közlése szerint a tábornoki kormány a feloszlatott parlament helyett egyelőre rendeletekkel fogja intézni a.z állam ügyeit, később száztagú korporációs törvényhozó testületet hívnak életre, amely hivatások és rendek szerint alakul meg. Az uj törvényhozásban jelentős szerep jut a gazdasági szervezeteknek. Georgiev miniszter- elnök külföldi újságírók előtt kijelentette, h'gy tudatában van annak, hogy az alkotmányt megszegte, de ezt az állam és a nép érdekébe kellett megtennie. Politikai körökben úgy tudják, hogy a macedón forradalmi szervezeteket erélyes kézzel kiirtják, ami azt jelentené, hogy Bulgária Jugoszlávia felé barátságos politikát kíván folytatni. Vlkov tábornok, római bolgár követ lemondott s újságírók előtt kijelentette, hogy egyelőre nem szándékozik hazájába visszatérna. A bolgár rendszerváltozást egyébként a római,, berlini és párisi sajtó igen nagy része rokotiézevvel fogadta. Prága, május 22. Elismerésre méltó szociális szempont indokolja azt a törvénytervezetet, amelyet most nyújtottak be a parlamentben s amelynek célja nyilvánvalóan az, hogy az amerikanizmusnak ebben a korszakában idő előtt állás és kereset nélkül maradt nemzedék, amely ugyan még munkabírásának teljében van, de részben az intellektuális túltermelés, részben pedig a racionalizálás folytán kiszorul a termelésből, ne pauperizálódjék el, megkapja azt a Létalapot, amely meg tudja tartani a polgári nívón. A törvénytervezet szerint minden olyan alkalmazott, aki betöltötte ötven- hatodik életévét és százhúsz befizetett, vagyis biztosított hónappal rendelkezik és legalább egy éve munkanélkül van — anélkül, hogy bizonyítania kellene munkaképtelenségét — igényt tarthat az őt törvény szerint megillető nyugdíjra. Az alapgondolat, ismételjük, helyes felismerésből született, egyoldaliról az állam szolgálatot tesz vele önmagának, mert a polgárosodás eredményeit konzerválni tudja, gátat vet a politikai szélsőségek fejlődésének és uj lehetőségeket nyit meg ezáltal az ifjúság érvényesülése számára is, másoldalról pedig a mai időkben talán legveszélyeztetettebb korosztályt menti fel az életküzdelem megpróbáltatásai alól, aminek erkölcsi hatása is szinte megmérhetetlen. Ellenben — s itt vesz váratlan és tegyük hozzá, speciális fordulatot a szép célzattal indokolt szociális akció — ellenben teljesen egyoldalúan a történelmi országok viszonyait vették alapul a novella kidolgozásánál, ezúttal ismét fiigyeimen kívül hagyták azt a mélyreható különbséget, ami a történelmi országrészek és Szlovenszkó és Ruszinszkó közölt sorsszerűén fennáll. Ami szociális jótétemény a történelmi országokban, az Szlovenszkón és Ruszinszkón nyolcvan százalékban ködös délibáb marad csupán. Ami a prágai munkanélküli alkalmazottat megmenti a pusztulástól, az a pozsonyi vagy ungvári alkalmazott részére elérhetetlen álomvilág. A tiz befizetett év ugyanis lehet reális feltétel a történelmi országokban, ahol 1910 óta van szociális biztosítás, tehát kerek huszonnégy éve, teljesen irreális azonban Szlovenszkón és Ruszinszkón, ahol mindössze tizenkét éve, tehát 1922 január 1-től van szociális biztosítás. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a huszonnégy év alatt az alkalmazottaknak az a generációja, amelynek javára a segélyezésnek ezt a módját a kormány megcsinálta, belenőtt a szociális biztosítás intézményébe, alkalma volt felismerni a biztosítás jelentőségét és ami a fő, ideje volt megszerezni a szükséges tiz esztendőt. Ellenben Szlovenszkón 1922-ben lépett életbe csupán a szociális biztosítás, itt fele annyi idő állott rendelkezésére az alkalmazottnak, hogy a szükséges tízesztendős biztosítási alapot megszerezze és méltányos lett volna ennek megfelelően a nyugdíjaztatáshoz szükséges száz- huszhónapos alapot csökkenteni. Hiszen nem kellett volna messze menni, csak fel kellett volna lapozni a prágai és a pozsonyi nyugdíjintézet könyveit, mondjuk az 1922. év végén, tehát ©gy olyan esztendőben, amikor már Szlovenszkó is bekapcsolódott a szociális biztosításba — és egyszeribe nyilvánvalóvá vált volna, hogy a kiindulási alapon súlyos egyenetlenségek vannak. S ilyen hepe-hupás alapra nem lehet egészséges épületet emelni. Az 1922. év végén, tehát az első évben a pozsonyi nyugdíjintézet mindössze tízezer tagot számlált, mig ma 33-000 tagja van. A helyzet ennek megfelelően az, hogy Szlotvenszkón és Ruszinszkóban éppen az a korosztály esik el a szociális segélyezéstől, amelynek a legnagyobb szüksége volna rá. S amit a tervezet elkészítői igen éles szemmel meg is láttak, csak éppen látókörük nem terjedt túl a történelmi országrészek határain. A szociális 'érzés integritásán e határokon túl súlyos sérelem esett s ezt reparálni kell. Még formai szempontból se lehet visszaverni ezeket a méltányos követeléseket, mert hiszen van már rá eset, hogy éppen szociális kérdésben tekintetbe vette a kormányzat a különbséget, ami Szlovenszkó és a történelmi országrészek között van. Az 1929-es 26. számú törvénycikk, amely a hadipótlékok megállapítására vonatkozóan rendelkezik, Í76-ik paragrafusában enyhébb feltételeket állapit meg Szlovenszkó és Ruszinszkó számára, mint aminők a történelmi országrészekre vonatkozóan érvényben voltak, mert az abból az elgondolásból indult ki, hogy a háborús szolgálat utáni állami segélyre vonatkozóan az osztrák törvénykönyv előnyösebben .rendelkezett, mint a magyar. Precedens tehát már van a kétféle elbánásra, ami valójában nem kétféle elbánást, hanem éppen ellenkezőleg az alapok kiegyenlítését jelenti. Méltányos volna tehát, ha mindazok, akiknek Szlovenszkó és Ruszinszkó sorsa szivén fekszik, felemelnék szavukat az ellen, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói alkalmazott is olyan elbánásban részesüljön az uj nyugdíjtörvény alkalmazásánál, mint a nála sokkal előnyösebb, százalékokban kifejezve száz százalékkal előnyösebb helyzetben lévő történelmi országrészbeli alkalmazott.
