Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-17 / 112. (3443.) szám

'TMGMMaGÍARHTOIi® MM ml»u 17, trtHBHBK. SzmHÁzKönWKob’KJRA Budapesti színházak — Három bemutató — Budapest május 10. Bt & koráfi beköerön­tött, a fagyoe szemteket is megezégyenitő, ká­nikula nem nagyon kedvei a ezinlhámaik. Az emberek a szabadba vágynak é*s nagyon jó da- rabnak kel 'lennie, amelyiknek a kedvéért há­rom órán át izzadni hajlandók. Mindjárt itt megmondjuk, hogy a pénteken, illetőleg szom­baton Budapesten bemutatott három darab kö­zül egyik sem jelent olyan sikert-, amelyik sok közönséget és ezzel hosszú életet biztosítana a darabnak. A budapesti Nemzeti Színház uj darabja sok tekintetben értékes, a Belvárosi Színházé vidám, de érdektelen, a Magyar Szín­házé vidám is, érdekes is, muzsikája elraga­dóan bájos — és mégsem az a siker, amelyet a színház joggal elválhatott volna, ... de er­ről majd későbben eesék szó. A pelikán Ez a címe Tennyeon Jesse és H. M. Har- wood angol irók darabjának, amelyet Pün­kösdi Andor gondos és művészi fordításában mutatott be a Magyar Nemzeti Színház. A cím: szimbólum. Szimbóluma a mindent, — életet, boldogságot, szerelmet — feláldozó anyai sze­retetnek, amelyik, — mint a nagy, fehércsőrü madár, amely saját vérével táplálja kicsinyeit, — a szive vérét adja a gyermek boldogsá­gáért. Gyönyörű gondolat és tündöklőén, szo­morúan igaz! Nem is csoda, ha hazájában, Lon­donban óriási sikert aratott ez a tipikusan an­gol miliőben játszódó színmű, amelynek alak­jai, levegője, lélektani rugói azonban reánk kis­sé idegenezerüen hatnak. Pedig mi is szeretjük a gyermekűnket, mi is feláldozzuk magunkat jövőjéért, de a mi társadalmi berendezkedé­sünk valahogyan más; bensőségesebb, iga- xaibib, előítélettől mentesebb és ezért melegebb és emberségesebb, mint azé az angol társadal­mi köré, amelyben a törtéret lejátszódik. Az angol felső tízezer rideg, hagyományaiban megkövesedett, a látszatot valóságnak ítélő világában megtörténhetik az a kegyetlen do­log, hogy egy tiszt-alelkü asszonynak, aki meg­csömörlik a tőle idegen világtól és környezet­től, kétszer kell feláldoznia magát, hogy' a ma­ga tisztaságát bebizonyítsa és gyermeke bol­dogságának útját egyengesse. Mert Wanda asszony, Sir Maré Heriot felesége, kétszer vál­lalja az anyaság mártdriumát. Először akkor, amikor megszökik hazulról és magára vállalja azt a szégyent, hogy férje családja, de maga a befolyásolt apa is, törvénytelennek tartja a gyermeket. És másodszor, amikor tizenhét esz­tendő küzdelme, önfeláldozása után, — egy uj, boldogságot és nyugalmas derűt ígérő szere­lem beteljesülésének küszöbén, gyermeke jö­vője és boldogsága érdekében visszatér elvált urához. A Magyar Nemzeti Színház előadásá­ban Váradi Arankának jutott az anya szerepe. A művésznő finom, halk, emberi eszközökkel keltette életre Wanda szenvedő alakját, ame­lyet egészen közel tudott hozni a meghatott hallgató szivéhez, ő és Gál Gyula remek ala­kítása erősségei az előadásnak, amelynek si­kerében méltán osztozik velük a tehetséges Ungváxy László, a férfias Pethő Attila, a min­dig kitűnő Hettyey Aranka, a docens Füzes Anna és Nagy Adorján, aki egy ügyvéd sze­repében igen jó. Külön akarok megemlékezni G. Gömöry Vilmáról. Egy öreg házvezetőnőt játszik ez a fiatal, szép asszony. Kicsiny sze­repében külön nagy személyi sikere volt, amely már az első jelenete után hangos, nyilt- szini tapsban nyilvánult meg. A darab rende­zéséért Csathó Kalmárnak jár ki minden el­ismerés. Sas-ucca A szinTap Hendrfe Hauseut nevezi tmeg mint a darab szerző'jót. A ben fent esek szerint ez ál­név. Nem tudom, igaz-e. Nem is fontos. Ha csakugyan álnév, úgy ez csak azt bizonyítja, hogy a szerző óvatos ember. A Belvárosi Szín­ház, amely a szerzőnek három felvonásoe víg­játékit bemutatta, Lakatos Lászlóra bízta a darab átültetését. Ami — a színház részéről — igen jó ötlet volt, mert Lakatos sóik humorral, finom, olykor csípős szatírával, ötletgazdug- <■Víggal helyezte át pesti miliőbe a darabot. De Lakatos hozzáértése és a színház összevágó. szép és lendületes etfőadáea sem fog sokat hasz­nálni ennek & lipótvárosi levegőben játszódó darabnak. A Sas-ucca tudvalévőén a Lipót­városban van és ebben ax uccálban trónol az a textiihatalm aseág, amelynek családi perpat­varát látjuk és hallgatjuk a ezinpadróL Ax anya, a fin és az uro-ka üzleti harcáról van itt szó és ebben a harcban a nyolcvanéves anya képviseli ax unokával egyetemben a mát. és a fiú — a konzervatív üzleti múltat. Végül1 is a nyolcvanéves öreg asszony, — az egyetlen okos ember a Sas-uccában, oldja meg köz- megelégedésre a problémát: a textilsza/kana is megmarad és a mai üzleti irányzat is jóllakik; nem is szólva arról, hogy az unoka, aki 'kü­lönben rokonszenves és tehetséges fiatalember­nek látszik — beevez a boldog házasság ré­vébe. A darab atkáimul szolgált arra, hogy Gom­baszögi Ella, a legtehetségesebb Gombaszögi nővér — változatosság okáért most egy nyolc­vanéves asszony szerepéiben csillogtassa re­mek emberábrázoló művészetét és istenáldotta humorát. Ez a lipótvárosi matróna a maga ■energiájával', üzleti rutinjával és egy bankigaz­gatót megszégyenítő fináncteheteégével — él óe uralkodik a darabor. ő a — darab és ő az — ember. A többi csupán figura. Ezeket a fi­gurákat a mindig mulatságos Sarkadi Aladár. Nagy György, Végh Sári, Muráti Lili, Báthory Giza. Baróthy József, Boray Lajos és a kitűnő Soltész Anni művészete keltette életre. Le — sajnos — erős a kétségünk, hogy ez az élet hosszú lesz. A darabot Kürti Pál rendezte fris­sen, tehetségesen. A csodadoktor A Magyar Színház évadvógi csemegének francia operettel kedveskedik a közönségnek. Az operett zenéje két világhíres embertől való: Maurice Yvain és Henry Ohristiné a partitúra szerzői, a szövegét André Barde irta. Hedtai Jenő magyar átdolgozásában, vagy inkább for­dításában ,,A csodadoktori4 cimet -kapta az ope­rett, amelyet a francia szavadon „En-core 50 centímes" címmel játszottak. Az -első hiba ott ■történt, hogy Holtai Jenő csak fordította és nem dolgozta át a könyvet, -nem vitte bele a szövegbe az ő kedves, mosolygó ötleteit és sze­líd humorát. De ha már ő nem vállalkozott er­re, meg kelllett volna bízni valamely kitűnő hűhó zárit* őt — mondjuk Vaszary Jánost, — hogy Barde ur vérszegény szövegkönyvébe éle­tet, mozgást, humort és derűt vigyen bele. Mert a zene — különösen Yvain muzsikája — megérdemelte volna ezt a fáradtságot. Ez a muzsika csupa derű, finom grimasz, csupa szív és csupa mosoly és kacagás. A második hiba a rendezés körül jelentkezik. Lóránt Vilmos­nak, akire az operett rendezését bízták, sej­Országos magyar dalos­ünnepély Beregszászon 1934 május 21-én este 8 órai kez­dettel az állami gimnázium udvarán A Munkács! Magyar Dalegyesület nagysikerű hangversenye Munkács, május 16. (R-uezinszkói szerkesztősé­günktől.) A forró május nyári hangulatát elűző ta­vaszi virágfakadás tanúi és lelkes résztvevői voltak vasárnap este mindazok, akik a munkácsi városi színházban megjelentek, hogy résztvegyenek a ,^Munkácsi Magyar Dalegyesület“ nagyszabású hang­versenyén. A munkácsi -magyar dalosok a piinköscl máso-dnapján Beregszászban rendezendő országos dalosünnepély-re készültek fel és ezt a felkészült­ségüket mutatták be Munkács magyar közönségé­nek, de oly szép sikerrel, hogy sokáig emlékezetes­sé válik a magyar dalt kedvelő munkácsiak lelké­ben. A hangverseny jelentőségét és kul-tumivóját ugyancsak nevezetessé emelte Mécs László, akit a rendezőség ez estélyen való szereplésre megnyert. 6 aki tüneményes szavalómüvészetével ismét öreg­bítette amugyis messze szárnyaló hírnevét. A műsor első számaként a dalosok Knapp Istváu karnagy által dallamositott „jeligét4* mutatták be, majd a karnagy temperamentumos vezetése alatt népdalokat adtak elő kiváló készültséggel. A kar hatalmas hangagyaggal rendelkezik, mely maga­sabb zenei teljesítményekre is hivatottá teszi a Dal- egyesületet. Bebizonyította ezt 6zámos nehéz faj­súlyú müdal precíz és fegyelmezett előadásával. Nagy élvezettel hallgatta a könzönség a Balogh Sándor művészi színvonalon álló tárogató szólóját, melyet cigánybanda kísérettel fűszerezett. Majd Rács Pál, lapunk ruszinszkói szerkesztője felolvasá­sa következett, mely tulajdonképpen bevezetője volt Mécs fellépésének. A sza-valómüvész minden versét forró hangulat kísérte, mely csak fokozódott, ami­kor legszebb és lehatásosabb lírai alkotásait vette sorra a költő. Az énekkar ismételt és mind foko­zottabb művészettel előadott dalszámai után Mar- gitay Cica, a munkácsiak kedvelt szavalómüvésznő- je mutatott be pár kisebb költeményt egyéni fel­fogású, eredeti beállításban. A közönség melegen ünnepelte, a művésznőt, de hasonló szeretettel fo­gadta Hausmann Erzsi szongoraszámát is, aki Liszt Ferenc „Szt. Pál a hullámokon" c. zenei legendáját játszotta el emlékezetéből s oly szédületes techniká­val, mellyel csak kiforrott művészek rendelkez­nek. Mécs Lászlót, ismételt fellépése után, a kö­zönség nem akarta leengedni a színpadról. Az es­télyt az énekkar fejezte be a „Szerenád" előadásá­val. Külön említést érdemel a kar bariton szólistája, Wald Leó tanár, aki az estén több Ízben gyönyör­ködtette a színházat megtöltő közönséget. telnie sínesem azokról a finomságokról, ame­lyet ez az operett egyenesem megkövetel. Si­vár és ötletszegény itt mindem. Lóránt ur a a csoda-doktort -elvitte a Savoy-bálba és mez­telen göríökkel, meg fátyol-táncokkal operái; — az ember tehetetlenül és dühösen áll e-zzel a rendezői tovuhabohuval szemben. — A har­madik hibát úgy hívják: Baba Lici. A kisasz- szony kitűnő támeakrobata, de teljesen- híjám van annak a gráciának, könnyedségnek, fölé­nyességnek és hájnak- amelyet szerepe meg­követel. Amikor van egy Rökk Marika, akkor nem szabad Bállá Licivel kísérletezni. Ezekkel a hibákkal szemben áll Kosáry Em- -mi ragyogó megjelenése, finom játéka és csen­gő hangja, Gőzön Gyula magával ragadó em­ber ábráz olása, humora és egyetlen, de remekül előadott énekszáma, amely — úgy hiszem — a darab slágere lesz ée szemben áll Kabos Gyu­la erőmüvész karrikaturája, amely egy-két kisebb zökkenőtől eltekintve, — amilyen pél­dául a királyi udvarban való megjelenése, — állandó derültségben tartja a nézőt. És minden dicséretre érdemes Komor Vilmos, a karmester, akinek pálcája alatt vidám életre kél a két francia csipkéim om muzsikája. A da­rab, a hibák ellenére, zajos sikert aratott. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) A po'zisonyi Toldy Kör műkedvelőinek újabb sikere. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi magyar közönség kívánságára vasárnap má­sodszor adta elő a Toldy Kör híres szindgárdá- ja az „Egy magyar nábob" cimü színmüvet. A szokatlanul meleg idő ellenére is nagyszámú közönség nézte végig a kitűnő előadást és so­kat tapsolt a szereplőknek, akik igen fontos hi­vatást teljesítenek a mai időkben, amikor olyan ritkán hallani magyar szót a pozsonyi városi színház színpadáról. A gárda ezzel az előadás- sál fejezte be a mostani évadot, amelyben gaz­dag és eredményes munkát végzett. Hat művé­szi színvonalon álló előadással szerzett igazi él­vezetet a magyar közönségnek. — Délután kedélyes összejövetelen vettek részt a szerep­lők, a Kör tagjai és barátai a Slovák-fél-e ven­déglőben ée jó hangulatban szórakoztak a késő éjjeli órákig. (*) Kassaiak dalestélye Gölmebányán, Sa­ját. tudósítónk jelenti: A kassai .német közmű­velődési egyesület dalköre szepességi kőrút­jának első állomása Göluicbánya volt, Dr. Wolif Károly, a gőlnicvölgyi dalszövetség el­nöke üdvözölte az érkező vendégeket. A hangversenyt a városi szálló nagytermében tartották meg, amely zsúfolásig megtelt. An- tony Albert üdvözölte a kassai daloskört. Az üdvözlésre Schmddt Anna és Mából Ferenc válaszolt. A hangverseny E- StoLc „Meine Kö nigin“ cimü nyitányával kezdődött, amelyet a gölnici zeneegyesület adott elő kiváló össz- játékban Molnár Zsigmond karmester veze­tése alatt. Majd a kassaiak busz dalt énekel­tek Hertechkő Aladár vezénylete alatt, fre­netikus sikert aratva. A hangversenyen még' a gölnici vegyeskar Maier András polgári is­kolai tanár vezetésével és a női dalkör Mück Sándor ny. igazgató vezetésével működött közre. A zeneegyesület két indulót, egy Le- hár-keringőt és Eilenberg ,.Die Sobnviede im Waldc" cimü szerzeményét játszotta el nagy sikerrel. A zenekarban Kosiczky Nóra é3 Irén működtek közre sikeresen- A hangver­seny megrendezéséért Grusz Lipót igazgatót illeti dicséret. (*) Ünnepi filmhét Bécsfren. Becsből jelentik: Június 16-án nyitja meg az osztrák köz társa­sági elnök a kéthétig tartó bécsi filmhetet, ame­lyen Amerika, Franciaország, Anglia, Japán, ■Svédország és Dánia -is r észtvesz. A kiállít ásón nagy verseny lesz, amelyen a nagydijat az idei fi-lmév legszebb filmalkotásának Ítélik oda. A zsűri elnöke Lubitsoh Ernő. (*) A lévai sziniidény vége. Lévai tudósí­tónk jelenti: Az egyhónapos lévai magyar sziniidény május 17-én bezárul. A szlovák színház ö'tnapi vendégjátéka megszakította a magyar társulat szereplését, amelynek erre az időre Párkányba kellett átmenni. Ugyan­ez történt tavaly is. A magyar színtársulat most ünnepelte id. Mihályi Ernő karmester negyvenéves működésének évfordulóját és ez alkalommal a „Süt a nap" került színre. A1 darabban a jubiláns pompásan alakította sze­repét és nagy sikert aratott. A második fel­vonás előtt Antal Gyula városibiró üdvözölte a jubilánst Léva közönsége nevében, majd Schubert Tódor bankigazgató a Magyar Szín- pártoló Egyesület jókívánságait tolmácsolta, Ezután átadják a közönség ajándékát- A tár­sulat részéről Gábor György bonvivám kö­szöntötte a jubilánst. (*) Egy fnancKa szerző előre megkrltizálta kritikusait. Páriéból írják: Szokatlan ée mulat­ságos eset történt Pariéiban. Egy fiatal szerző, Mi oh el Duran „Ideiglenes szabadság" cimü da­rabjának bemutatója előtt egy héttel cikket irt, amelyben bejelenti, hogy egy hozza igen közel- á7ló barátja, bizonyos Michel Duran darabot irt, amelynek előreláthatólag igen nagy sikere lesz, mert elragadó kis remekmű. Majd a kritikához fordult, és szemére hányta, hogy nem elóg szi­gorú. Mennél inkább elismert egy szerző, annál szigorúbb mértéket- kell alkalmazni vele szem­ben. Különösen nem lehet elnézésről szó, ha a szerző ujságiró. A párisi kritika nem vette ki­hívásnak a fiatal szerző felszólítását és nagyon etemerő hangon irt a darabról, amely a közön­ség előtt is igen nagy sikert aratott-.------o------­A N YUGATSZL0VENSZKÓ1 MAGYAR SZÍN­HÁZ MŰSORA LÉVÁN: Csütörtök: ZSINDELYEZIK A KASZÁRNYA TETEJÉT.., KÁRPÁTALJAI MAGYAR SZINHÁ1 UNGVÁROTT; Csütörtök: SÁRGA LILIOM. •RA A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Csütörtökön délután; CSIPETKE. Operett. Olcsó belyárakkal. Csütörtökön este; ÖMÉLTÓSÁGA SOFŐRJE. Mérsékelt hely árakkal. Pénteken este: BÁL A SAVÓMBAN. Abráhám Pál világhírű operettjének bemutató elő­adása. A KASSAI KORZÓ MOZGÓ MŰSORA: SZERELMI DAL. Louis Graveure, a newyorki Melropolitau- opera örökös tagjának énekes vigjátéka. A főbb szerepekben: Jenny Jugo, Theo Lingen, Ralph Arthur Roberts. A KASSAI CAPITOL MOZGÓ MŰSORA: KÉM VOLTAM. Conrad Veidt és Madelein© Caroll világsikert aratott kém drámája. 9 ii i irii-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents