Prágai Magyar Hirlap, 1934. május (13. évfolyam, 100-123 / 3431-3454. szám)

1934-05-17 / 112. (3443.) szám

6 *a&<M-A\kC^AftHTKLat» „Papa vett egy repülőgépetu Svájcból Indiába repült egy gimnazista diák Tigris vadászaton a maharadzsával — fogadtatás Genfbenf előadás a bécsi rádióban — utána a legnehezebb: az érett- ségi vizsga Bées, májtiB 15. Az itteni rádióban egy egé­szen fiatal ember tartott előadást ázsiai repü­léséről, az egyik leggazdagabb indiai maha­radzsa udvarában tett látogatásáról, a puszta életért folytatott küzdelmeiről a végtelen ho­moksivatagban és tudományos kutatásairól, amelyeket a Himalája belsejében végzett. Alfons Breitenbaöh, a 19 évés előadó „hivatási okokból** tartózkodik néhány hónap óta Bécsiben és ez a körülmény akadályozza egyelőre abban, hogy további repiilöutakat tegyen a. nagyvilág­ban. A fiatalember ugyanis jelenleg — az érettségire készül. A svájci követség meghívására tartotta meg érdekes rádiőelő adását a bécsi etedióban. Be­szélt a tigrisvadászatról és az a,rabiad hegyi törzsekről, amelyek foglyul ejtették, előadása, után pedig újra elővette tankönyvéit, hogy sikerrel állja, ki a vizsgát, amely talán na­gyobb izgalmakat okoz neki, mint a kalandos utazás Ázsiában, A tizenhatéves pilóta — Tizenbatéves koromban hirtelen kedvet j HaHuéihálaii kezdtünk a szomjúság következ- ! tóben, epibefi hangokat véltünk hallani a la­katlan pusztaságban. Végre egy arab karaván vonult keresztül és az arabok kecskéid üllőik­ből szennyes vizet adtak inni. A legszebb pil­lanat .volt életemben ... Tigris vadászat páncéltankon — Tovább repültünk. Az iránytűnk Ihász- nálhatatlanná vált. valószínűleg azért, mert homok ment bélé. A nap és az óramutató ál­lásából igyekeztünk megállapítani az irányt. A Bagdad-vasut mentén repültünk, mindig a sínek mentén. Elérkeztünk Bagdadba., onnan tovább repültünk India felé. Fivérem itt megelégelte a dolgot, elbúcsúzott tőlem és hazautazott. — Pedig ekkor kezdődött az igazi á,zsiai űrt a felejthetetlen élmények útja.. Elérkeztem Jodbpurba, a sivatagi városiba, a legmodernebb maharad­zsa államába. A maharadzsa autót és repülő­gépet vezet és jelenleg olyan palotát építtet, amelynek költségei félmillió koronát tesznek ki — havonta. A palota, garázsában % automobil áll, kö­zöttük 13 RoBs Royce. Hat hétig voltam a maharadzsa vendége. A városban található India legmodernebbül fel­szerelt kórháza, és a legelegársabb szállodája. A város uccái aszfaltozva vannak és villany­világítás van a városban. A maharadzsának csak egyetlen feleség© van. A fejedelem nem iszik és nem dohányzik, de annál szívesebben vezet autót és ezenkívül a tigrisvadászat a szenvedélye. Egyszer meghívott a tigrisvadászatra. Páncél- tankon indultunk útnak, amelynek helseijóben karosszékék vannak. A maharadzsa az egyik széken ült, a lörésen át vette célba a tigriseket és terítette le őket jól célzott lövésekkel. Megelőzött Lindbergh 4- Egy év óta voltam már távol hazulról és ezért itt volt az ideje, hogy gyorsan haza kerüljek. Részben hajón, részben repülőgépen tettem meg az utat. Mikor megérkeztem Svájc­ba, a genfi repülőtéren óriási embertömeg tolongott. Nagy meglepetésemre — engemet vártak. Beszédek hangzottak el, interjúkat kellett ad­nom, — Az érettségi után az államtudományi szakra iratkozom be, tanulmányaimat minden­esetre megszakításokkal fogom folytatni, mert időnk int átrepülök majd Ázsiába. Aki egyszer a. Himalája vidékét látta, annak szivében örök vágy él ezek után á hegyek után. — Egy nagy feladat megoldását mulasztot­tam el. Most már késő. A feladatot megoldotta más előttem. Charles Lindbergbnek hívják az illetőt.. kaptam rá, hogy megtanuljak repülni.' Nyá­ron Angliában voltam, őrt beiratkoztam egy repülőiskolába és tetettem a pilóta vizsgát. Meg kellett fogadnom, hogy tizenhétéves ko­romig nem viszek utast magammal. Ekkoriban egy luzerni internátusbán tanultam, a szombati és vasárnapi napom szabad volt. Kérésemre Éleiiogyiigtani (egyházra Ítélték Gettle amerikai milliomos elrablóit Vasketrecben, meglőne óivá tartották az elrabolt hatéves leánykát papa vett egy repülőgépet és minden hét végén nagyszerű kirándulásokat tettünk. Egyszer Barcelonába, egyszer az Al­pokon keresztül repültünk, mindig olyan helyre, amelyről éppen tanul­tunk a földrajzórán. Mondanom sem kell. hogy földrajzból mindig jelesem volt. Fivérem, a „leásiykereskedő4 — Nemsokára felmerült a terv, hogy körül-' utazzam a világot. Egyszer már startoltam Északafrika felé, de Spanyolországban lezuhantam. Súlyosan sebesült állapotban húztak ki a. re­pülőgép roncsai alól. Ilyesmi mindenkivel meg- esketik, — ezt sikerült megértetnem szüleim­mel is. — És megkezdődött a nagy ázsiai utazás. Sok gondot okoztak az előkészületek, a vízu­mok megszerzése. Jól zongorázom, ezért, a fivérem, aki szintén velem utazott, egy énekesnőt akart szerződtetni, h-ógy hangversényéket rendezhessünk a külön­böző országokban. Hirdetéseket tettünk közzé a svájci és németországi lapokban. Bátyám ép­pen Münchenben volt és ott a hirdetések miatt, letartóztatták mint leánykereskedőt A svájci szövetségi tanács egyik tagja és- a. svájci követ jártak közben, tinire tisztázódott az ügy és fivéremet szabadon bocsátották. Végre hosszas bonyodalmak és akadályok után megkezdődhetett a világkörüli ut. A homoksivatagban — Fivéremmel együtt útnak indultunk és Milánón, Velencén, Zágrábon. Bélgrádon ke­resztül repült ünk Konstan tinápolybá, Konstan­tinápoly7 közelében szálltunk le először. Art hallottuk, hogy a hegyi lakosók rendkívül vendégszeretők, de csalódás ért bennünket. Kémkedés gyanúja miatt elfogtak bennünket és a rendőrség csak hosszas kihallgatás irtán bocsátott szabadon. Ezután kezdődött a repülőút legnehezebb része a Tabumz-hegység fölött. Elértünk a Szíriái si­vatag fölé, amely egyike a világ legmelegebb vidékeinek. Borzalmas homokvihar tört ki és leszállásra kényszerítőit bennünket. Sémit sem láttunk a, eürü homókbam. Letéptük testünkről az ingét, azzal burkoltuk be a, mo­tort, nehogy homok ménjen bele. különben végleg a. sivatag foglyai maradunk! órákig dühöngött fölöttünk a homokvihar, de ezerén- efvésen rn ég mértek ül tűik. Borzalmas szomjúságot Néztünk, •te sem közel, zem távol um találtunk vizet. Los Angeles, május 16. Mint tegnap jelentettük, a gaugsztérek fogságából két elrabolt, embert si­került kiszabadítani: June Robbles hat évés arizo­nai lánykát, akit. hetekkel ezelőtt raboltak el-a ban­ditáik és WiHiám Gettler milliomost, akit házának kertjéből, vendégei közül hurcolták el néhány nap­pal ezelőtt. A két ember megszabadításának körül­ményeiről és a banditák kegyetlenségéről most megdöbbentő részleteket, közölnek. Gettle él­mondottá, hogy elrablói rendkívül kegyetlenül bántak vele és állandóan fenyegették, hogy meggyilkolják, ha a követelt váltságdíjat nem kapják meg. Getila elő­adása következtében a felháborodott tömeg a lós- áugelesi fogház elé tódult, amelyben az emberrabló gangsztérbanŐa öt tagját őrizték. A tömeg megostoromolta a fogházat és követelte, hogy a foglyokat, adják ki nekik. A fogház igazga­tósága kénytelen volt erősítést kérni, hogy a fog- vatartott banditákat, akik között B erlin, május 16. Szerdán délelőtt a ber­lini külön bíróság nagy esküdtszéke tárgyaló­termiében megkezdődött Sclmjze Difin 31 éves kommunista, lrünpöre, akit azzal vádol­nak, hogy március 21-én az Untér dén Linden utón az egyik ház tetejéről kézigránátot do­bott az nceárá. A hírek szerint á kézigránáttal merényletet akartak elkövetni Görirtg porosz miniszterelnök ellen, aki épen akkor autón végighaladt az útvonalon. A pör folyamán azonban Oöring nevéről nem történik emlí­tés. A tárgyalásra négy szakértőt ég 79 tanút idéztek meg. A mai tárgyalás elején a vádlott az elnök kérdésére határozott igennél felelt arra kérdésre, vájjon ö dobta-© a kézigráná­tot. Később azonban a vádlott belezavarodott mondanivalóiba s amikor az elnök megkér­dezte, hogy hóimét szerezte a kézigránátot, Sehulze nem tudott felelni. Sírva jelentette be, hogy előző vallomását visszavonja, mert ö semmiféle kézigránátót nem dobott. A ház­ba, ahol az állítólagos merénylet után talál­ták, lopni jött és szégyenében, nehogy tólvaj- Iásoii érjék, magára, vállalta a merénylet el­követését és igennel féléit, a reíidőröknek, áruikor azt kérdezték, vájjon kézigránátot dó­két HŐ is van. üiegiméaitíié a néptömeg haragjától. A hat évés Julié Róbblés, aki már órvogi ápolás­ban van, elmondotta, hogy férfiak rabolták el egy autón és Tüéom közelében egy barlangban rejtenék el. A barlangban vas- ketrec van, abba zártak be és meg is láncolták. A rablók időnk int eljöttek hozzá, élelmiszereket, különösen gyümölcsöt és kalácsot hozta kneki. A rablók mindig éjszaka látogatták még. Nö nem volt. a banditák között. A kisleány meglepőén jól viselte el a kiállóit fáradalmakat S félelmet és valószínű, hogy néhány nap múlva már teljesen egészséges lesz. A gyors ítélet Los Angeles, május 16. Az itteni törvényszék ma délelőtt ítélkezett Willia-m Gettle elrablói felett és a három férfivádlottat életfogytiglani fegyházra ítél­te. A három elitért bandita csak nemgrégiben szö­kött meg egy indianapolisi fegyházból. bótt-e az uncára. Most azonban annyira bele keveredett az ügybe, hegy nem tud „se be, se ki** és kénytelen visszavonni eredeti vallomá­sát, A vádlott szavai ellenéré a tanuk egyönte­tűen azt vallják, hogy március 24-én bombát dobtak az uocára és hallották is a detonációt. Az elnök kijelentette, hogy véleménye szerint a vádlott követte el a merényletét, de most félőlhiébep visszavonjál vallomását, hogy senki mást ne legyén kénytélén kompromittálni. Magassági világrekordot javított egy francia katoftai repülőgép Paris, 'május 1Tegnap a Paris melletti repü­lőtéren egy francia katonai repülőgép világrekordot javított. A repülőgép 2000 kg. súllyal tízezer mé­ter megártja emelkedett, s ezzé! megjavította éjidig az olástók álfal tartott nyolcéZérüég'yszázharminc.- ayolc méteres rekordok Rejtélyek egy állítólagos berlini bombamerénylet körül Kézigránátot dobtak (iüring autóiéra! A vá&oti vall, majd mindent visszavon 1934 május 17, csütörtök; rtflREK __ VÍ ZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyefc országba és Bulgáriába még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap44 pozso­nyi kiadóhivatala. Lőrinckapn-ucca 17„ ü. (Central passage), ilyen útlevelek meghass- szabbitását is vállaljuk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai ki* adóhivatal: Prága, Panská ni. 12., III. em, A tanító uj orgonája A tanítóról, — okit itt említünk, — az a hír jár* ja a vidéken, hogy mindenütt megszeretik, ahol csak tanított egyideig. Nem akarják elengedni se. honnan s minden lehetőt megtesznek mindenütt, hogy a tanító körükben maradjon. Megható ez a ragaszkodás, éppen ma, ebben a hálátlan világban, amikor egy-egy falu világnézete úgy változik, ősz. lik, csavarodik, mint egy természetrajzi őslény. Néha a tanító nem is a maga akaratából távozik egy faluból, hanem kényszerítik a körülmények, a család, a jövedelem, a rokonság s így a mi tani- tónk is most van harmadik állomáshelyén. Az első állomáshelyen egy évig tanított, fiatal* korában. A második állomáshelyén készített egy olyan falumonografiát, hogy büszkesége az egész környéknek. A harmadik állomáshelyén mintais. kólája van, környékszerte híres. Sajnos, az isko= Iájában az egyke miatt egyre kevesebb a nebuló. Ehhez az iskolához azonban nagyon kedves csalá­di tradíció köti. Ám a legelső állomáshely még mindig ragasztó* dott hozzá. Emlékezett a tanitó nagy ügybuzgósá* gára, szaktudására s szerette volna, ha a tanitó visszakerülne ismét régi barátai és tisztelői közé. A jelenlegi falu azonban nem engedte. Kitataroz, tatta a házát, felszerelte az uj iskolát, ellátta min* den jóval, körülvette szeretettel. Megsejtették, hogy a tanítót nagyon hívják első állomáshelyére vissza. Az első állomáshely is minden jóval kecsegtette. Minden befolyását latba vetette, bőgj7 a tanitó át* tegye székhelyét hozzájuk. A tanitó már-már haj'ott is. Közelebb volna a városhoz, nagyobb hely, jövedelmezőbb ,.. A falu mindent megtett a kedvéért, esaküogy maradjon. Apja is ott tanított, sok a rokona, talán róluk is ir egy monográfiát, híressé teszi a falut, kitünően tanítja az egyre jobban gyérülő számú gyerekeket, híre van a vidéken... Maradnia keli; —- Nem szabad elengedni, emberek! — adták ki a jelszót.. Ritkán volt tülekedés tanítóért ilyen erővel. Hívták vissza a régi falujába is. Sokkal Recseg* tetőbben. A tanító szive már már hajlott a hivoga= tásra s azt találta mondani az embereknek végső kifogásul: — Maradnék, maradnék, de ilyen rossz orgona mellett, mint a mi templomunkban van, nemigen van kedvem maradni. Hiszen tudják, mennyire sze­retek orgonáim s az üj helyemen pompás orgona várna .,. S azzal elment egy vasárnap a leendő uj helyre, próbaszereplésre. Fogadták is igen szivesen. Itthon azonban összedugták a fejüket az atya­inak. Orgona kell? Az orgona árán itt maradna köztük? No, válság ide — válság oda, hacsak az orgona bántja a tanítónkat, hát megszerezzük neki ezt az örömet is. S nagy mosolygással jelentkeztek másnap a visszatérő tanítónál, hogy meglesz ám az orgona is. Hatvanezer korona az ára, de megéri nekik a tanitó, csak maradjon, szépen kérik... A tanítónak könnybelábadt a szeme. Lehet, hogy jobb lenne a dotációja, nagyobb kényelme az uj helyen, lehet, hogy kedvezőbbek ott a körülmények* de, abo! a szeretet így kimutatkozik, azt a falut el=, hagyni nem szabad, itt maradni kell! Nem ment eb Maradt. Visszafogták az orgonával. Őszre meg lesz az orgona s csupa szeretet billen* tyükön fog rajta .játszani a tanitó... Ha ilyen nagyon szeretik, talán még arra is rá tudná őket venni a tanitó, hogy mondjanak le az egykéről, hadd népesítsék vidám, ragyogó arcok a magyar udvarokat. Megérdemelné az a falu a szaporaságot, ahol ilyen szivek vannak ... (thyvi) — Meghalt Polinszky Béla nyugalmazott tá­bornok-orvos. Kassai szerkesztőségünk letefo- po.il jelenti: Kassán ma reggel hetvennégy©vés korában meghalt, dr. Polinszky Béla, nyugal­mazott, tábornok-orvos, a, kassai katolikus egy­házközség világi elnöke, a. vadászati védegy­let ©tóöke s egész sor más társada.lmi egyesü­ltet közszeretetben és közmegbecsülésben álló vezető tagja. Polinszky Béla- 1918-bati vonult nyugalomba, s azóta megszakítás nélkül Kas­sán élt. Az időé ur már hosszabb ideje gyen­gélkedett, Pénteken délután temetik a. Rozáüia- térne tőben tevő családi sírboltba.. Polinszky Bé­lát kiterjedt rokonságán kívül Kassa város és a környék egész magyar társadalma őszinte szívvel gyászolja. Fischer Colbrie Ágoston püspök határinak kilencedik évfordulója. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Kassa nagy püspökének, dr. Fischer-Col- brie Ágoston halijának kilencedik évfordulója .ri­tka,Imából május lé-in, pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyes jeJcviem lesz a kassai székesegyházban.

Next

/
Thumbnails
Contents