Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-10 / 82. (3413.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ké, A szlovenszkói és ruszinszkői magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II,, Panská nlieelZ, II. emelet, f) Kiadóhivatal? Prága 11., Panská ulicel2. 111. emelet. • TELEFON: 303-1 1, « SÜKGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfí. Szenzációs iordutat a lefegyverzési politikában? Franciaország beleegyezik Németország fölfegyverzésébe Ellentétes hírek Barthou középeurópai útja körül - Ha Anglia garan­tálta Franciaország biztonságát, Páris teljesiti a német kívánságokat A katolikus blokk kibiceí (d) Vannak dolgok, melyekről nehéz szatí­rát nem írni. Nehéz nem írni szatírát és mégsem folyamodhatunk a szatíra könnyed morzsájához, mert a mai időkhöz a szatíra könnyedsége tulnehéz és veszélyes. Pedig szatírára méltó fonákság van azokban a tá­madásokban, melyek lapunkat cseh laptár­saink részéről abból az alkalomból érték, hogy a katolikus blokk ügye nem abban az ütemben halad előre, ahogy ezt egyes prágai politikai körök szerették volna. Srámek és Tiso eddig nem egyezett meg, tehát hajrá, ki lehet a hibás, ki más volna az akadályozó­ja, a meghiusitója, ki más bűnbak, mint, cetemül censeo — a Prágai Magyar Hírlap? Ha valaki bosszankodhatnék a tárgyalások lassú üteme, vagy esetleges megzavarása mi­att, az cseh oldalról egyedül és kizárólag egy ©mbar és egy párt lehetne: a katolikus gon­dolat hordozója, a katolikus blokk kezdemé­nyezője, Srámek és a cseh néppárt. Azon­ban erről az oldalról egyetlenegy hang, egyet­lenegy zokszó nem esett ellenünk azért, hogy fi, blokk tervéről véleményt nyilvánítottunk. Már csak azért sem eshetett, mert a katolikus cseh párt nagyon is jól tudja azt, hogy lapunk szelleme eleve kizárja azt, hogy ártóan akar­lak befolyásolni a katolikus erők világnézeti alapon való tömörítésének kísérletét. A ka­tolikus pártoknak a katolikus kulturkérdé- gefeben való együttműködését egész termé­szetesnek véljük annál is inkább, mert a katolicizmus aa ország túlnyomó többségét képviseli s ennek ellenére a politikában mindeddig hamupipőke-szerepre van kárhoz­tatva. A mi kifogásoló szavaink nem a ka­tolikus blokknak szóltak, hanem csak azt állapítottuk meg, hogy a katolikus együtt­működésen túlmenő politikai arcéiróltozta- tás, a kormánybalépés lenne olyan, amely a szlovák néppártra nézve az adott pillanatban nem kecsegtethet sok politikai sikerrel, ellenben annál több kudarcot hozna. A kato­likus blokktól még a tisztára evangélikus jellegű szlovák nemzeti párt sem fél, hanem azt mint természetes dolgot fogadja s ©leve úgy képzeli a dolgot, hogy a katolikus blokk automatikusan keresztény blokká fog kibő­vülni azon a réven, hogy a szlovák néppárt­tal fennálló szövetségi szerződése értelmében ■a szlovák nemzeti párt is bele fog tartozni Hlinkáék uj szövetségébe. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a keresztény politika gondolata számunkra nem közömbös, mert hiszen egyik pártunk a címében is kihang­súlyozza keresztény programját. Nos, ismétel­jük, a cseh néppárt és annak szlovenszkói tényezői, Micuráék részéről nem kaptunk szemrehányást. Ellenben annál több szemre­hányást kaptunk a blokk körüli tárgyalások nemkatolikus kibiceitől. Ezek a nemzeti szocialisták. Ép annak a pártnak a sajtója félti tőlünk a katolikus blokk sikerét, amely annak idején fölidézte a Marmaggi-affért! Hogy milyen természetűek a cseh nemzeti szocialista lapok támadásai, Ízelítőül álljon itt néhány sor a Benes-párt hivatalos lapjá­nak, a Ceské Siovónak április 5-iki cikkéből: „A szlovák néppárt a megtisztuló újjászületés napjait éli. Az államesame szempontjából üdvözöltük a katolikus blokkra irányuló tár­gyalásokat, mert a blokk megerősíti a szlo­vák néppárt államhüségét. De éppen ezért lehetetlen, hogy az államkormányzat meg­tűrje, hogy a magyar lap, mely csak és csak­is idegen érdekeket szolgál, uszítsa a szlo­vák néppártot s ne lépjén közbe a köztársaság konszolidálásának érdekében. — Amit a prágai magyar lap csinál, lassankint meg­haladja a megengedhet őség és türelem hatá­rait Egyszer már nagyon határozottan érté­Paris, április Q. Francois Pontét berlini francia nagykövet hétfőn délben Párisba ér­kezett. Á félhivatalos Havas-ügynökség Poncet utazásával kapcsolatban megjegyzi, hogy a nagykövet nyolcnapi szabadságát tölti Páris- ban. A Paris Midi szerint Poncet utazása a nap legnagyobb eseménye, mert összefüggés­ben áll azokkal a nagyarányú változásokkal, amelyek m elmúlt napokban a lefegyverzési tárgyalások körül történtek. A német—francia fegyverkezési eszmecsere, amely január óta szünetelt ismét fölélénkül és kedvezőbb me­derbe kerül. Ha az időpont kedvezőnek ma> tatkoaná, Barthou francia külügyminiszter varrói 4. prágai látogatásával kapcsolatban Berlint le meglátogatná és tárgyalna ott a le­fegyverzés kérdéséről. A helyzet egy szóval kedvezően fejlődik Londonban és Berlinben és növeli a küszöbön álló genfi lefegyverzési megbeszélések jelentőségét. Páris és London szemmelláthatóan megegyezett a fegyverke­zési kérdésben és most Párás és Berlin is kö­zeledést mutat. Ilyen körülmények között Henderrón európai útját siker koronázta és megvan a remény arra, hogy a lefegyverzési konvenciót a közeljövőben elfogadják a ha­talmak, Cáfolják Barthou berlini útját Páffe. április 9. A Havas-ügynökség jelenti: Ma délben a lapok azt a hint hozták, hogy Barthon francia küNigyminis zter lengyelor­szági útja után Berlint is meglátogatja és ott sere kell adui, hogy vagy teljesen lojálisán fog viselkedni, vágj' nem fog egyáltalában megjelenhetni. Az idő tulkoonoly ahhoz, hogy szabad teret adhassunk a felelőtlen és be­tegesen ellenséges elemek izgatásainak." Bármennyire hízelegne is nekünk, hogy a nemzeti szocialisták ily nagy befolyást tu­lajdonítanak lapunknak a katolikus bloikk sorsát illetően, kénytelenek vagyunk meg­állapítani, hogy Benesék publicistája túlbe­csüli szerepünket A szlovák népipártét pedig lebecsüli. Hát gyámjai vagyunk mi a szlo­vák néppártnak, hogy olyasmit tételezzen föl valaki, hogy a katolikus blokkhoz való csatlakozása tekintetében Hlduka és Tiso pont a Prágai Magyar Hírlap nézetétől fogja füg­gővé tenni elhatározását? Kérdjük viszont, mért fáj egyszerre oly nagyon a katolikus érdek pont annak a sajtónak, amely eddig mindig és mindenben a trómaellenesség hir­detője volt és tábora elsősorban a felekezeten kívüliek és a nemkatolikus nemzeti feleke­zetek hiveiből rekrutálódik? E tábor egyik vezérpublicistája, Penoutka, a katolikus blokk lehetőségének első komolyabb hiteire csak nemrégiben fejtette ki, hogy a cseh nemzeti szocialisták minden erővel azon lesznek, hogy a katolikus blokk politikai befolyását, a mmimumra csökkentsék, Mért, és hárman tárgyalni fog az illetékes német körökkel, Bet, a hírt hivatalosai: megcáfolták, A döntő fordulat A lefegyverzési tárgyalásoknak a döntő for­dulatot London és Páris megegyezése adta meg. Kendereim napok óta intenziven tár­gyalt a londoni illetékes körökkel és Barthou francia ikülügyminiszterrel s e tárgyalások eredménye az, hogy a legutóbbi angol lefegy­verzési jegyzékre adott francia válasz már engedékenyebb hangokat hallat, mint a* ed­digi jegyzékeik. A francia engedékenységet bizonyos angol engedékenység előzte meg, Aa angolok mindeddig hallani sem akartak arról, hogy a lefegyverzési konvenció aláírá­sát bizonyos biztonsági garanciák megadásá­tól tegyék függővé. Szemmelláthatóan az an­gol kormány időközben belátta, hogy e garan­ciák vállalása nélkül a franciák nem egyez­nek bele Németország felfegyverzésébe és ez­zel a lefegyverzési, kérdés szabályozása lehe­tetlenné válik és a versenyfegyverkezés meg­kezdődik. Henderson révén az angol kormány értésére adta Franciaországnak, hogy az ügy érdekében hajlandó a kért biztonsági garan­ciákat megadni, azaz hajlandó a támadófél definícióját elfogadni és megfelelő szankciókkal sú jtani azt az or­szágot amely vét a lefegyverzési konvenció ellen. most ez a váratlan szerelem pont a katolikus blokk iránt? A Ceské Slovo hirtelen föl- lángolt katolicizmusa inkább azt árulja el nagyon ás kirívóan, hogy itt a kibicék nem a katolikus blokkot védik és nem katolikus érdekek védelméről, van szó. Hanem inkább a szlovák néppártnak a katolikus blokk platt- formján keresztül a kormánytöbbségbe való édesgetéséről. Nos, ée ha már ennyire kibujtatta cseh laptársunk a szöget a zsákból, kérdjük tőle, hát már maga az a puszta tény is, hogy mi nem tartjuk most időszerűnek, vagy a szlo­vák néppárt programja szempontjából elég­gé kedvezőnek a néppárt kormánybalépését, hanem azt valljuk, hogy a párt ellenzékben maradásában több ígéret van ugyanezen program jövendő győzelmére vonatkozóan: már ez is veszélyeztetése a konszolidáció­inak? Miféle húsvéti himes tojás és tabu ez a szlovák népipárt, hogy róla és problémái­ról a magyar sajtóban — nulla mentio fiat? Masaryk elnök mondotta, hogy a demokrácia lényege a diszkusszió, az eszmecsere szabad­sága. Ez pedig elsősorban a sajtó szabad vél em én vn y ilván itá sava 1 egyenlő. Nagyon szomorú jelenség a prágai sajtó mai lélek­tanára, hogy találkozik lap s mellesleg éppen annak a pártnak az ©igiánuma, amely & nem­randáik miféle jellegűek s vájjon magukban foglalják"© a Franciaországgal szövetséges ha- 'tataiak helyzetének garantálását is. Ha az angolok megadják a franciáknak a kért biztonsági garanciákat, akkor a fran­ciák beleegyeznek abba, hogy a német had­seregeit az angol jegyzékben foglalt módon fölfegyverezzék. Hir szerint Németországnak ni.nos kifogása a francia—angol megállapodás ellen és elfo­gadja. az angol biztonsági garanciákat, meri. főcélja az, hogy hadseregét a defenzív kővé- itetaiényeknek megfelelően fölfegyverezze, A lefegyverzési konferencia kilátásai Barthou és Henderson megállapodott ab­ban, hogy a lefegyverzési konferencia főbb zottságát május 23-ára Gertibe összehívják. Addig tovább folynak a tárgyalások az egyes kormányok között. Barthou varsói és prágai utazása alkalmá­val a kisanitant-hatalmakkal és Lengyelor­szággal is tárgyalni fog arról, vájjon elfo­gadják-e az uj francia elvet, amely bele­egyezik Németország felfegyverzésébe ab­ban az esetben, Jia Anglia csatlakozik a francia- és a ki sántán t-bi zto nság pozitív ga­rantálóihoz. Előbb meg kell várni az angol—francia, ». német—francia és a francia— kísantant-tár- gyalások eredményét, mielőtt a lefegyverzési nevezni, amely ügyészt és feszitsdmeget kiált reánk és irredentizmussal vádol meg azért, mert a szlovák néppárt kormánybalépési szándékáról véleményt merünk nyilvánít and. Sejthető, hogy milyen „katolikus blokk" akar az lenni, amelyért oly hevesen, oly hisztéri­kusan szállnak síkra a — szocialisták. A ka­tolikus blokk játszmájának nemkatolikus bí­bicei túlságosan, kimutatták a — kártyáikat. Azon nem csodálkozunk, hogy a szlovák néppárt ama szárnya, amelynek nem a kato­likus blokk, hanem a mielőbbi kormányba­lépés a fontos, ugyanoly ingerült, mint cseh nemzeti szocialista érdektársai. Ugyanazon oknál fogva. S azon sem csodálkozunk, ha egy pozsonyi magyar nyelvű lap, amely Nyílra után Hlinkát és pártját a politikai analfabéták módijára ócsárolta, egyszerre szintéin a katolikus blokk mentő kibicei közé ál'l. Ugyanazon oknál fogva. De lehet-e más­sal, mint mosollyal fogadni a Slovák ama ötletét, mely szerint a katolikus blokknak két ellensége van*, az egyik a cseh agrárpárt S7>lorók szárnya, a másik az országos keresz- tényszocialista párt, s mindeme két csoport­nak egy közös szócsöve van: a Prágai Ma­gyar Hírlap? Nagyon, nehéz szatírát nem írni. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az angol ga­zét! szocialistákat Masaryk pártjának szereti.

Next

/
Thumbnails
Contents