Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-08 / 81. (3412.) szám
TK^GM-iV^AG^R-HnOiSÖ 1934 április 8, vasárnap. Oroszország a második ötévesterv árnyékában A „vörös üzlet" leveti forradalmi szineit Mi történik a szovjethatárokon belül ? ■ Állami uzsoraüzlet Prága, április 7, Az első megbízható és pontos tudósítás, ami az oroszok tervgazdaságáról megjelent, az angol Farbman tudósítása volt s ez a szűkszavú, megdöbbentően hűvös jelentés volt az első figyelmeztetés Európa és Amerika számára: az orosz forradalom uj szakaszba lépett, lezárta a hadi- kommunizmus romantikus korszakát, amely valójában csak komor és véres előjátéka volt az igazi forradalomnak, amely tiz évvel az októberi események után jelent meg a történelem színpadán. Farbman az első ötéves tervről szóló könyvének ezt az alcímet adta: A bolseivizmus uj offenzivája. És az első ötéves tervben valóban benne voltak mindazok a harcos tendenciák, amelyeket a bolseviz- mus első pillanatától kezdve zászlajára irt. Az első ötéves tervgazdaság szabályos folytatása volt a hadi kommunizmusnak, helyesebben egy másik területen továbbvitte azt a harcot, amely az októberi forradalommal vette kezdetét. Az első ötéves terv nagy eseményei: a döm- ping, a kulakok elleni harc, a kiskapitalisták megrendszahályo'zása és végül politikai téren a Trockij—Zinovjev-féle irányzat letörése. A külföldi tőke szerepe a második ötéves tervben Az első ötéves terv az erők koncentrációjának jelszavával indult, de ezeknek az összefogott erőknek harcos frontbavetósét hirdette. A második ötéves terv ebből a szempontból döntő fordulatot jelent a szovjet történetében, mert a második ötéves tervből teljesen kiestek a harcias tendenciák: a szovjet világihelyzetének és kereskedelmi kapcsolatainak konszolidálásán fáradozik. Amint az első ötéves terv még magán viselte a hadi kommunizmus szellemének bélyegét, úgy a második ötéves terv már a „Nep“ szellemében, tehát más viszonylatokban a kompromisszum taktikájának előretörését jelenti. S ahogy a „Nep“ következménye az volt, hogy míg 1923-ban a nagykereskedelemben a magántőke mindössze tiz százalékkal volt érdekelve, addig 1924-ben a magántőke már harminc százalékát tette a nagykereskedelemben forgó tőkének, úgy a második ötéves terv a külföldi nagytőkének biztosított igen kiváltságos helyet az orosz újjáépítésben s ezt Stalinék politikailag azzal magyarázzák, hogy igy tudják legbiztosabban távoltartani Oroszországtól egy intervenciós bábom veszélyét, mert azok a nagyhatalmak, amelyeknek súlyos tőkeérdekeltségeik vannak Oroszországban, százszor is meggondolják, míg háborút kezdenek egy ország ellen, amely nekik kamatokat fizet. A szovjet külpolb’Mját is ez az elgondolás irányítja és minden irányban békés kapcsolatok kiépítésén fáradozik, ami — tekintettel az adott világpolitikai helyzetre — mindenütt sikerrel is járt. A szovjet magatartásából tehát le kell vonni azt a konzekvenciát, hogy a bolsevizmus gazdasági offenzivája ugyanúgy hajótörést szenvedett, mint ahogy hajótörést szenvedett a világforradalom jelszavával meghirdetett politikai offenziva is* A szovjet tehát visszatér oda, ahol a hadi kommunizmus veszélyes pillanatában Lenin megállította a forradalmat, visszatér a kompromisszumhoz s feladja egyrészt a gazdasági forradalmasitás elvét és mindössze jó és megbízható üzletfél akar lenni úgy Amerikáival, mint Németországgal szemben, másrészl a magántulajdon elvével szemben újabb messzemenő engedményeket tesz és igyekszik minden eszközzel becsábitani aj országba a külföldi tökét. Kniokerbocker ma az orosz kereskedelemrö' irt két könyvét egy harmadikkal egószitiietné ki, amelyben talán rá sem lehetne ismém: arra a forradalmi arcra, amelyet az amerikai újságíró néhány év előtt festett a „vörös üz lekről1*. / ^ácínthagyma je^véber Milyen h.ei)//■'( í leiem' 'I a/miban .•/. <*r i-zúg bán a második >■ l'.v, uiutd/ ikiifelt annyira anegszelidüilt, hogy már alig hallani róla? A második ötéves terv útját Oroszországban néhány gigantikus ipari központ jelzi, amelyeknek legnagyobb részében azonban idegen tőke foglal helyet. Az orosz gép- fetisizmus, amely az első ötéves terv lélektani kisé-rőjelensége volt, lényegesen gyengült, ellenben lábrakapott egy „ellenforradalmi" jelenség. Az oroszok végre nyugtalanOLASZ Búcsúk G. A. Borgese < — Tudok követni egy szálló pacsirtát — siró szememmel s könnyen rejtenei. — Tudok remegve, reszkető kezekkel — görcsös csomót fölfejteni, — Tudok haladni csöndesen előre, — nem nézni hátra, szót sem ejteni, — arról, ami a semmiségbe eltűnt. Tudok élni. Tudok felejteni. A Föld Enrico Pea Kigyók ragyognak áprilisi fényben És a vizek már a keblébe futnak, Hozzá, ki itten minden dolgot őröz, a padmalyok, borús vápák odúin, melyek remegnek és lüktetve élnek ... Megnyirkosulnak most a te tanyáid, csorog a viz maja szerte a dűlőkön, oly kócosán — ziláltan, mint a mótring, völgymélyedésben, útvesztők homályán, szolgálni azt az Óriás Anyát, ki nem pihen és szirtről.szirtre ugrál, a Nagy Vakot, akit még sohase botlott. Bábuk párbeszéde Sergio Corazzini — Mért ölsz meg, én kicsiny királyném, meghalni mért hagysz a hidegben? Benn alszik az öreg király: egy dalt dalolnék most neked, nem hallaná! Ó légy kegyes, engedj föl, erkélyedre kúszom! — Jaj, drága jó barátom, az erkély csak keménypapír, lerogyna a súlyod alatt! Vagy azt kívánnád, hogy leüssék szegény fejem? — Kicsiny királyném, bontsd ki nekem hosszú, remek aranyhajad! Költő te! Hát nem látod-e, hogy hosszú, szép aranyhajam kóc és csepü! — ó megbocsáss! kodni kezdenek sajat somsuk miatt. Egyre gyakrabban hallani a kérdést: eddig mi szolgáltuk baromi megadással a gépeket, mikor kezdenek már a gépek kiszolgálni bennünket? A kérdés sokkal tragikusabban hangzik Qroszorságban, mint ahogy egy európai újság hasábjain cseng. Az orosz munkás a szó leg- barbárabb értelmiében kiszolgáltatottja volt KÖLTŐK — Nos? — Nos? ... — Egy szót se szólsz hozzám, kegyetlen? — Én meghalok. — Meghalsz ezért, pusztán ezért, — Ne gúnyolódjál... Ég veled! — Mit képzelődől? — Nem fáj szived, ha visszagondolsz, hogyan találkoztunk utóbb künn a papirerdőbe ketten? — Édes szerelmem, erre én nem emlékezem ... Hát mégis elmégysz ...? Örökre ...? Jaj, jaj, sírni vágynék, zokogni. Ámde hogy tehetném, hiszen az én picinyke szivem fából van. A lat Ada Negrt Magas, kopár fal zárja uccám, meredt s a [végtelenbe tágul Napfényben óriási máglya, holdfénybe halvány, [néma sírbolt Ha nap, ha éj van a falon túl hallom nehéz lépted [kopogni. Tudom, hogy itt vagy és szeretsz még, arcod fehér, [amint utolszor. Tudom, hogy itt vagy s nem találok kaput [kinyitni, rést kitörni. Járok tevéled egy vonalban, követve, várva [a hívásod. Reménykedem, hogy végre látlak, hogy boldogan [szivemre omlasz. De az idő csak egyre múlik, már minden izem [holtra fáradt és lépted úgy dong a falon túl, mint ájuló szivem [verése. Éjszaka Giuseppe Ungaretti Minden kinyul, széthull viharzón. Vonalok, messze füttyeikkel. Hogy senki sincs itt, most tűnik fel fáradt, csalódott, igaz arcom. Kosztolányi Dezső. éveken kérésziül annak a konstrukciós munkának, amelyet a szovjet az állam indusztria- lizálása és kollektivizálása érdekében folytatott. Ugyanakkor, amikor Oroszországban van á világ legnagyobb izzólámpa-üzeme, a legtöbb orosz városban ma is példátlan világítási nyomor uralkodik. Az orosz kormány most újabb engedményt tett az úgynevezett magánüzletnek, amikor megengedte, hogy az egyik legnagyobb moszkvai áruházát európai mintára átalakítsák és megnyissák a vásárló közönség számára. A „Mostorg", amely valamikor a legnagyobb orosz cég, a Murir és Mirellis tulajdona volt, ma a legnagyobb eseménye Moszkvának. Ezrekre menő tömeg keresi fel a hatalmas áruház csarnokait és észre sem veszik, hogy micsoda fantasztikum tulajdonképpen ez az áruház. Például van egy tökéletesen berendezett gyermekosztálya, amely a legkényesebb európai ízlést is kielégítené. Ugyanekkor a legfontosabb szükségleti cikkek vagy hiányoznak, vagy pedig olyan silány kivitelben kaphatók csupán, amilyet Európában még a zsibvásáron se lehet eladni. A gyönyörűen berendezett gyermekosztályon két- és háromiéves gyermekek részére a legpompásabb kötött ruhákat és fehérnemüeket lehet kapni, egy-egy garnitúra vagy ruhácska ára azonban 180 rubel, tehát annyi, amennyit egy jól kvalifikált munkás vagy egy közepes hivatalnok egész hónapban keres. Ennek az a magyarázata, hogy nagy angol cégek jelentékeny megrendeléseket tettek orosz gyáraknál, természetesen az angol piac részére. Ezek a cégek a krízis kcivebkeztében tönkre mentek és nem tudták átvenni az orosz gyárnál megrendelt holmit, most a szovjet kénytelen a belső piacon értékesíteni az előkelő angol gyerekek részére szánt kötött ruhákat és selyem alsóruhát. Persze, melyik orosz szülő engedheti meg magának ezt a lukszust? Vagy például az áruház egyik eseménye, hogy gyönyörű japán teáskészletek és hindu csecsebecsék kaphatók, persze, ugyancsak drága pénzen. Ez is visszamaradt angol áru. De hát melyik orosz munkás vagy hivatalnok hajlandó az éhezés és a lakás nyomor I borzalmas évei után hindu csecsebecséket . vagy japán teáscsészéket vásárolni? A legbizarrabb eset azonban Odesszában tör- * témt, ahol sokszor hetekig nem érkezik el a várva-várt élelmiszer-szállítmány és ilyenkor a szó legbajmeresztőbb értelmében éhség telepedik a város fölé. Odesszába a szovjet többezer jácint-hagymát küldött, hogy a kenyérért sorban álló munkás-asszonyoknak adják el, mert az orosz kormány Hollandiából rekonipenzá- ciós alapon ötmillió jácint-hagymát kapott s ezt most, amennyire lehet, értékesíteni akarja. _ Vége következik. — Pályázat város-könyvekre Kassa, április hó. A Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége pályázatot hirdet kisebbségi városok leírására. A pályamű irodalmi alkotás legyen, élénk képekben, hangulatosan dolgozza föl anyagát és adja vissza a város lelkiségét. Terjedelme 80—90.000 betű, legfeljebb 4 (négy) nyomtatott i:v, melléklendő hozzá 12—24 klisére alkalmas fénykép, vagy 1—12 művészi rajz, vagy fametszet. A szövetség egyelőre 3 (bárom) egyenként 10.000 lei, 1500 csehszlovák korona pályadijat tűz ki három városismertetőre, a dijakat csak egészben adjuk ki. A pályadi j kiadásával a tulajdonjog az ösz- szes ludasokra nézve a Szövetség tulajdonába megy át, mely a pályanyertes müvek hidasáról gondoskodik. A pályadijat nem nyert müvek közül jogosult a Szövetség vásárolni. A díjnyertes munkánál a képekért, rajzokért külön tiszteletdij jár. A nyertes pályamunkák a Szövetség „Magyar Sors Könyvek" című sorzatában jelennek meg, de jogosult a Szövetség azokat előbb külön tiszteletdij nélkül folyóiratában is megjelentetni. A gépelt, lapszámozol t, pályamunkák jeligés levéllel 1934 junius -5-ig küldendők be Csehszlovákiában dr. Sziklay Ferenchez, a P. M. H. kassai szerkesztőjéhez, Kosioe, Slefáuik u. 87/89. sz. I. em. (Romániában az Erdélyi Helikonihoz, Oluj, Kolozsvár, Piata Miknél Viteazul 40. Budapesten Németh László da\ cimére, Budapest, II. Ilona-u. 75.) A bírál óhizottság határozatát legkésőbb 1934 október 1-ig az Erdélyi Helikon, a Magyar Írás, a Válasz, a Kalangya cimü folyóiratokban, a budapesti és Csehszlovákia napilapokban teszi közzé. A pályázat állandó lesz, Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Kassa, Pozsony stb. után a magyar vidéki városok, Szeged, Debrecen, Pécs slib. is sorra kerülnek. 6
