Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-08 / 81. (3412.) szám
1934 április 8, vasárnap. t^^uu-Mag^arhírlap tousi meguotésutl Ida: Heu&óue* Pál A Faust-kommentárok egy jelenettel rendszerint. nem tudtak mit kezdeni; Goethe FauetjánaJk azzal a zárójelenetéved, amikor a százéves Faust minden metafizikától és meifiezt ófeli démoni át ól oly mentesen, mint élete végén Goethe maga, megáld egy terraszon, végigtekint, egy mocsaras területen és az élet bölcsességét, abba az óhajba foglalja, hogy ezt a területet lecsapoltassa: Szabad földön szabad emberek munkás tömegét szeretné látni. Ez a bölcsek köve, ennél többet senki nem mondhat, senki sem követelhet, aki. mint Faust, felszabadult a túlméretezett igények alól és megtanulta, hogy a szerénységben benne foglaltatik az emberi maximum, a látszólag csekélyben a totaflitás: amire Goethe egy hosszú életen át törekedett. Ez a jelenet nem fért bele a Faust-kommentá- rokba, mert nem elégítette ki azokat, akik a világirodalom leghatalmasabb drámai koncepciójában a végső filozófiai megoldást keresték. Amit Faust ezen a helyen mond, az egy egyszerű, földhözragadt paraszt bölcsessége, amelynek a gyökerei a földéhségben találhatók. így fest ez, ha. nem gondoljuk él oly mélyen, mint Goethe és ha elégedetlenek vagyunk, mert. Faust közismert és hétköznapi realitással menti ki magát a látszólag megoldhatatlan feladatok alól. Száz évvel Goethe után két modern nép, az olasz és a hollandus .megvalósította Faust álmát. A hollandúsak a Zuider-tavat. csapolták le és nyertek hatalmas szántóvető területet. Az olaszok a Pontini mocsarakat tüntettek el és két év leforgása alatt Littoria és Sabaudia városa épült ott, ahol tegnap még ember nem tudott áthatolni. Mussolini megígérte, hogy félév alatt fel fog épülni a harmadik város is: Pontinia. Faust álmának megvalósítása mindkét helyen igen modern és reális eszközökkel történt. Litito- ria felépülése mutatja, hogy nincs oly realitás, amelyben ne nyilatkozna meg metafizika, és az uj olasz város számadatai igazolják Goethe zsenijét, aki tudta, hogy egy darab uj föld elővará- zsölása jobban megoldja a világszemléleti problémákat, mint. a Faust bármilyen nagyarányuan metafizikai befejezése. Mussolini és a reális hollandusok minden bizonnyal nem gondoltak Faustra és Goethére, amikor a nagyszabású gazdasági tervek realizálásába belefogtak, viszont semmi sem igazolja jobban a világirodalom legmélyebb drámai költeményének igazságát, mint ez a két nagysikerű gazdasági kísérlet, és igy történt, amit a Faust-kommentárok nem tudtak elképzelni, hogy Goethe ott volt a legnagyobb, ahol látszólag lemondott a költészetről és a filozófiáról és filiszteri módon egy darab földdel és a rajta elvégzett munkával elégedett meg. Akik Littoriát látták, igazolják' ezt, de igazolnak mást is, amire nem jutottak rá öntudatosan, mer talán soha sem olvasták a Faustot és távol áll tőlük minden metafizika: elmondják Littoria keletkezésének a történetét és ebben a történetben benne van az az egész mérhetetlen etikai világ, amelyet a százéves Faust csak két mondattal érint: szabad földön szabad nép. Miikor Mussolini felavatta Littoriát, talán élete legszebb beszédét mondotta el: , .Ide nézzenek, amikor szükségben vannak, mert itt támogatást és •igazságot találnak!" Támogatást és igazságot, — a munkálatokat a frontharcosok nemzeti, szövetsége vitte keresztül], hogy beteljesedjék annak a kardnak a szimbóluma, amely békében ,eke. Igazságot pedig úgy találtak, hogy mindenki munkájához mérten kapta meg a maga földjét, amelyen’ Faust szózata értelmiében mint szabad ember szabadon dolgozhat és élhet. 2.100.000 munkanapot vett igénybe az álom megvalósítása és 14.000 ember jutott igy földhöz és megélhetéshez. Nemsokára, a. terveknek megfelelően, 50.000 ember fog itt megtelepedni, ahol eddig legjobb esetben csak állatok tanyáztak. Bármilyen jelentős is ez gazdasági szempontból. etikai jelentősége sokkal nagyobb. Nincs lehetetlenség. mondja Littoria mindenkinek, aki odajön, hogy lássa a csodát: kétezer éven át hiába küzdöttek népek és fejedelmek ezzel az áthatolhatatlan láppal és most mégis sikerült, mert igazán, etikai erővel és akarattal] akarták, ötvenezer ember beláthatatlan perspektíva: ötvenezer lélek összefogása egy jobb és uj világ égisze alatt. Az az ötvenezer, aki itt fog élni és az utánuk következő százezrek mindenkor tudni fogják: nincs lehetetlenség, csak akarni kell. Soha ilyen mauzóleumot, ilyen emlékművet nem emelt magának ember és Mussolini elmondhatja, hogy az ő emlékműve azért olyan páratlan, mert nem magának emelte hanem ötvenezer embernek, akiket nem ismer, akik idegenek, de akik inától fogva akaratlanul is őt dicsőítik, akkor is, ha ez nem hangos szóval és rakétás ünnepségek keretében történik, hanem csak úgy, hogy szabad földön szabad emberek munkája szerényen, de feltartózhatatlanul folyik és Rómától alig kilencven kilométerre egy város kezd terebélyesedni, mint hajdan Róma. Mikor Goethe-Faust az utolsó szót mondja ki, tudatában van annak, mi a különbség az egyiptomi zsarnok piramisa, amelyet egy nép véres verejtéke épített egyetlen hiú ember számára, ég egy darab föld között, amelyen ezrek szabadon élhetnek. Az egész etika ebbe az ellentmondásos szimbólumba foglalható össze: a piramisban az egyed egoizmusa csúcsosodik ki mérhetetlenül és ezért, van, hogy 'bármilyen ég- ibetörő is, „pár század gúláidat elássa és örök homályba temeti neved". A kiszárított mocsár területén épült város a sokak emlékműve, amely azért őrzi meg az alapitó nevét. mert. az élet nagyobb dicsőségére emelte és a sokakat maga fölé helyezte. Nem kövekből rakott és vérrel összetákolt piraimig éli túl az embert, hanem az élet. maga. Littoria esetében ötvenezer ember élete. Most, hogy már a második várost avatták fel és a harmadik felavatása rövid idő A tucUHnántyOs UowneiiUa sdtece: Fél kilét fogyni egy éra alatt! Amit a kozmetikai tudomány a szépség terén az utóbbi években teremtett, igazán csodálatos. Nem elégedett meg azzal, hogy a női arcot megszépítse és megfiatalítsa, hanem lehetőségeket teremtett, hogy az egész megjelenés báját is emelje. A modern nő nem utolsó gondja, hogy karcsúságát megtartsa, különösen a molett nők leghőhb vágya, hogy felesleges kilóikból annyit adjanak le, hogy alakjuk rugalmasan karcsúvá váljék. Mennyi éhezéssel, mennyi tortúrával kellett eddig megfizetni minden nehezen lefogyott dekát. Ennek a szenvedésnek a kozmetikai tudomány jóvoltából vége, mivel a legújabb rendszerű paraíin- pakkolásokkal egy óra alatt fél kilót, sőt még többet is le lehet fogyni. örvendetes hírként fogja tehát a bratislavai hölgyközönseg fogadni, hogy Mme. Alexandra 1). J ü r s s kozmetikai intézete, orvosi ellenőrzés mellett, a soványitó kúráknak erre a legmodernebb módjára is berendezkedett és ezzel véget vetett annyi asszony önsanyargatásának. Érdekes az is, hogy a fogyasztást egyes testrészekre lokalizálni lehet. Az intézet cime: Bratislava, Goethe-u. 15. Telefon: 56. kérdése, a Spengler értelmében vett fausti'kuis ember megállhat e városok előtt és minden további kommentár nélkül értheti meg a Faust ama részét, amelyre eddig azt mondták, hogy homályos és érthetetlen. A beteljesült álom egyszerű igazodása az álomnak: a valóság misztikuma felpattanja, mint az osztrigát, és az ember mély elcsodálkozássail veszi észre, milyen igazgyöngyöt rejtegetett éppen ott, ahol legkevésbé remélte: a lecsapolt mocsaraik igazgyöngyét. Faust tudja, hogy az egyén veszendő és múlandó, de örök az élet. Az élet pedig a földből táplálkozik. Ezért követeli Faust a mocsár lecsapódását: földdél gazdagítja az életet. Aki pedig az életet gazdagítja, elnyerte Faust bölcsességét és egyben a maga halhatatlanságát, — ötvenezer ember halandóságán keresztül. így lesz a Faust utolsó nagy jelenetéből és a legmélyebb álomból örök valóság. Ez a valóság pedig mélyebb minden álomnál: Élet. A gellérthegyi sziklatemplom várja uj gondozóit, a magyar pálosokat Csodálatos barlangüregek nyíltak meg a hitbuzgó templomépitők fúrógépei előtt ■ Két templomrendszer alakult ki a Gellérthegy dolomitszikláinak gyomrában ■ Budapest, április 7. (A FMH munkatársától.) MegiLletödést ébresztő korkép: balkézre világvárosi palota, modern gyógyfürdő, amely európai hirü szállodával kapcsolatos, télen- nyáron előkelő, nagyvilági élet központja. A másik oldalon a Gellérthegy déli oldala ereszkedik alá, nagyszerű szerpentin vezet a sziklatetőre, a citadella kőfalaihoz, most tavasszal virágzó facsodák bájolják el a lelket. Az örömnek, a gyönyörűségnek ebben a túláradó bőségében Nagypénteken ezren és ezren kapaszkodtak fel a szerpentin első járatán a Megfeszítetthez, a Hétfájdalmu Anyához, akinek tiszteletére itt a Gellérthegy déli sziklaoldalában gyönyörűséges sziklatemplomot épített a törhetetlen hitbuzgalom. Magyarország zarándokhelye létesült ebben a sziklatemplomban, amely ugyan nem éri el Lourdes világraszóló hírnevét, mégis páratlan a maga nemében, nemcsak a vallásos lélek megnyugvó helye, hanem liturgikus érdekesség, idegenforgalmi vonzóerő is. Május havától pedig történelmi jelentőséget nyer azáltal, hogy gondozását az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a viss zatel epi te nd ő Pálosrend veszi át. A magyar főváros büszkesége, a 224 méter magas dolomit-hegy, amely a magyar egyháztörténelemben kiemelkedő szerepet játszik, hiszen már abban a korban szerepelt, amikor a pogány világ érintkezett a feltörekvő kereszténységgel s a pogány ellenállás megkísérelte a történelem fejlődés menetének a megáilitását. Mártír vére öntözte akkor a fehér sziklákat. 1046 szeptember 24-én itt, a pesti révhelynél támadta meg az első Csanádi püspököt, Gellértet a felizgatott pogány néptömeg. A püspököt kétkerekű talyigán a Kelen-hegyre vonták s onnan a mélységbe lökték. Azóta ez a hegy a mártir-püspök nevét viseli és resztet tartó kőszobra ott áll védelmező- les: a város felett. Hogyan szüléiéit a sziklatemplom eszméje ? Tíz évvel ezelőtt, 1024 őszén egy kicsiny kongregációs zarándokcsoport indult el a távoli Lourdes és Limpias földjére. Pfeifer Gyula miniszteri főtanácsos lelkében született meg ekkor a kegyeletes gondolat, hogy a Gellérthegy déli lejtőjének oldalában lévő természetes barlangban meg kell építeni a magyar Lourdest. A zarándoklat visszatérte után a kisegítő kápolna egyesület keretéiben azonnal megalakították Zadravecz püspökkel és doktor1 József Ferenc főherceggel az élen a szent- gellérthegyi sziklatemplom bizottságot és ma már ott áll a Nagyasszony sziklatemploma a magyar főváros legforgalmasabb helyén, a Szent Gellérthegy legdélibb sziklafokán. Hitbuzgalom és áldozatkészség emelte ezt a gyönyörű kegyhelyet. Százan és százan siettek ingyenes munkaerővel, ingyenes anyagszolgáltatással a kegyeletes cél valóra váltására. Ha cementre volt szükség, jött az imgyencement, ha homokra volt szükség, jött az ingyenihomok, ha kavicsra volt szükség, azonnal ott volt az ingyenkavics. Egy nemeslelk'.i vállalkozó ingyen csinálta meg a villamosberendezést, egy másik a vízvezetéki berendezést ajánlotta fel díjmentesen. A diósgyőri vasgyár keresztényszocialista munkásai örömmel és lelkesedéssel vállalták a 12 méter széles és két és fél méter magas — ókeresztény stilusu, nehéz vasrácsnak és kapuknak elkészítését és felállítását. Egyesek üvegfestményü ablakokat ajánlottak fel, mások pénzáldozatot hoztak, művészek ingyen állították istenadta tehetségüket és munkaerejüket a sziklatemplom feldiszitésének szóIgálatába. A hívők buzgalma és áldozatkészsége hihetetlenül rövid idő alatt megteremtette ezt a legérdekesebb magyar templomot, az őskeresztények imahelyére emlékeztető földalatti istentiszteleti helyet. A sziklatemplom megépítése nem tervszerű, előre megállapított irányelvek alapján ment végbe, hanem a munka közben felmerült különös körülmények adtak fokozatosan ujaibb és újabb irányítást az építést vezetőknek. Kezdetben az volt a terv, hogy a Szent Gellérthegy déli fokán levő ősi barlang lesz csupán lourdesi mintára kicsiny sziklatemplomnak bérén dezve, alsó templomra senki sem gondolt s mégis úgy lett, hogy a föld. alatt is barlangkápolnák egész sora jött létre és — amire eleinte nem is gondoltak, — a sziklatemplom rendszere közvetlen összeköttetésbe kerülhetett a létesítendő Pálos- kolostorral. 1925 novemberében kezdődtek meg az első sziklamunkálatok. A barlang mennyezetéről leszedték a sziklatömiböket, hogy a templomban való tartózkodás biztonságos legyen, majd megkezdték az alagút fúrását abban az irányban, amelyet teodolittal kitűztek. Az alagút azonban nem a terraszra, hanem a Dunára lyukadt ki. Az alagutat most már az alsó kórus előtt derékszög alatt meg kellett törni, hogy kijuthasson a keleti terraszra. Az alagút közepe táján a sziklatömbök csodásán úgy váltak le, hogy sziklaoszlopokkal alátámasztott templom- szerű boltozatos helyiség keletkezett. így jött létre, nem is remélten, nem is várva, az átjáró alagúttal együtt az alsó templom. Az alagút irányának megváltoztatásánál, a robbantások alkalmával szintén tágasabb, boltozatos helyiség keletkezett, amelybe az alsó kórus, illetve a pálosoknak oltárral felszerelt Szűz Mária házi kápolnája került. És igy folytak a munkálatok tovább és tovább, migcsak 1926 május 23-ára, piros pünkösdre, a kegyeletes hely első részének megáldása napjára, el nem készült a sziklatemplom felső szentélye a lourdesi grottával, a sekrestye, a kórus s az alsó templom kisebbik hajója, amelyben ma a Szent Erzsébet oltára áll és végül az alsó kórus egy része. 1930-ban az alsó templom már annyira szűknek bizonyult, hogy gondolni kellett annak mielőbbi kibővítésére. 1930 novemberében újból megdördültek a bányászok lövedékei s teljes két és fél hónapig rengett a hegy a lövésektől, hogy a sziklatemplom befogadhassa az oltárokat, amelyeket a bizottság a magyar szenteknek: Szent Istvánnak, Szent Lászlónak, Szent Imre hercegnek, Árpádházi Szent Erzsébetnek és Boldog Margitnak ott a hegy mélyében elT_ BRISTOL.... | BRISTOL.... | Szálloda Budapest g Dunapart árban és szolgáltatásban vezet; Szoba teljes ellátássá! 1 személyenként nap: 12 pengőért
