Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-08 / 81. (3412.) szám
1S84 április 8. vasárnap. mRflGAT.A\\G^ARHtRIiAE> ecr Van-e az írónak és művésznek »kotelessége<< a mai világeseményekkel szemben? Molnár Ferenc beszél erről a mindenkit érdeklő kérdésről A Pesti Napló húsvéti számából vesszük ál ezt az érdekes Molnár-interjút. Molnár Ferenc rövid idő óta ismét Budaipesten tan-tó zik odúik. Egy du napan ti szálloda szerzetesi ésszerűséggel berendezett szobájában lakik. Ágy, egy zöld posztóval letakart Íróasztal, néhány szék: ez a tágas szoba teljes berendezése. A hatalmas ablakon túl tavaszi párás napsütés 'és esőt igére) felbők a budai hegyek felett. Ebben a különös világításban, az ablak mellett, kissé elörebajolva, ezüst-ősz hajjal, mosolygó és mégis majdnem bánatos arccal: Molnár Ferenc Gaiusborough ecsetjére kínálkozó arc: előkelő lágysággal ívelő, finom vonalak ezen az arcon, azzal a melegragyogásu atmoszférával, ami a Blue boy feje körül sugárzik a fekete felhők alatt, egy távoli klasszikus parton, barna tölgyek erdeje előtt, úgy. ahogyan azt a nagy angol vászonra álmodta az örökkévalóság számára. Beszélgetünk : — Valamelyik külföldi lapban olvastam egy rövid nyilatkozatát arról, hogy van-e az írónak és művésznek „kötelessége11 a mai világeseményekkel szemben? Ez a kérdés az egész világon disskusszió tárgya. Nagyon szeretném, ha erről részletesen nyilatkozna a magyar olvasók előtt. Molnár Ferenc így válaszolt: — Ami a külföldi lapban velem kapcsolatban erről a kérdésről megjelent, rövid „meg- jegyzés“ volt, amiből arra lehet következtetni, hogy az a véleményem, hogy Írónak és művésznek nincs kifejezetten „kötelessége*1 a világpolitikai eseményekkel szemben. Ennek az ellenkezőjét ma sok kiváló szellemű író és művész vallja. Jól ismerjük a világhírű és igazán nagy hegedűművészt, aki manapság majdnem több időt és fáradságot szentel a páneurópai propagandának, mint saját művészetének. Kétségtelenül tiszteletreméltó dolog ez, ami azonban nem jelenti azt, hogy a hegedűművésznek kötelessége is, hogy inkább világpolitikai propagandával, mint a saját művészetével foglalkozzék. Akármilyen paraszti felfogás is ez, azt hiszem, az illető művésznek egyetlen kötelessége van csak, az, hogy szépen hegedüljön és ebben a nyomorult időben az embereket kiemelje ebből a rettenetből és legalább egy-egy órára felemelje odá, abol megtalálhatják az élet szépségeit is. —- Vannak művészetek, amelyekben ez a probléma nem vetődik fel ilyen élesen. Itt van például a festő. Művész, mondjuk: tenger-, vagy tájiképfestő. Csakugyan, nem lehet tőle azt kiivánni, hogy akármilyen világrengető eseményt is bekapcsoljon művészetébe. Ennek a művésznek nincs más parancSoló- ja, mint a természet és a szeme. Lángokban áll a világ és a festő ott ül egy hegy tetején, festi a hegycsúcsokat és festi az eget. Nem kell, hogy lelkiismeretfurdalása legyen, hogy haszontalan dolgokat csinál, mialatt az emberek milliói szenvednek. Erőt kell, hogy adjon neki a tudat, hogy tulajdonképpen ő szolgálja az örök problémát s ő az ő hegyvidéki tájképével és a föl éje boruló ég le festésével közvetlenebb kontaktusban vau Istennel és a világgal, mint azok, akik például Ázsiában most egy uj császárságot alapítanak és ezért küzdenek hittel és lelkesedéssel— Másképpen prezentál ódik ez a probléma, amikor az Íróról van szó. Az író mesterségének határai nincsenek olyan élesen megvonva, mint a festő, vagy a zeneköltő mesterségének határai. Az irómüvész mestersége olyan szorosan határos a publicisztikával, vagy a propagandisztikus történetírással (amelyek kötelesek a világeseményekbe beleavatkozni), hogy ezen a határon ez a két mesterség úgyszólván összefolyik és a publikum, főleg a nagypublikum nem tesz szigorú különbséget aközött, hogy valaki irómüvész-e, aki csak az emberiség örök kérdéseiről és örök problémáiról ir. vagy publicista, aki szépirodalmi formába öltöztetve (regényben, vagy drámában) szól hozzá a niai idők múlandó politikai és szociális problémáihoz. Itt aztán, talán éppen ezért, állandó vita van akörül a kérdés körül, hogy kötelességére az iróniiivésznek a tehetségét, művészetét s nem utolsó sorban a nevét és népszerűségét is arra használni, hogy segíteni igyekezzék az emberiség aktuális bajain. — Lehet, hogy egyedül állok ezzel a véleményemmel, de nekem az a meggyőződésem, hogy költők és szépirók, amikor segíteni akarnak az emberiség pozitív bajain, rendszerint több kárt okoznak, mint hasznot. Nemcsak azoknak, akiken segíteni akarnak, hanem még maguknak is. Rengeteg példa van a közelmúltban arra, hogy politikai változásokban, fő rra.da-1 makb a n, szociális világa kciókban nagy költők, épp mert költők, a. szó szoros értelmében — hogy egy köznapi kifejezést használjak — „blamirozták** magukat A költő agyrendszere, idegei, ideáljai, szellemi nevelése, mindez egyenes ellentétben van azokkal a tulajdonságokkal, amiket egy olyan embertől várnak, aki tömegeket tud irányítani é« tömegek bajain hivatva van segíteni. — Termésszete'S, hogy önnek dacára ezen a ponton mégis kétfelé válik az írói világ. Az Írókat ebből a szempontból a temperamentumuk választja két csoportba. Az egyik hiva- tottságot és erőt érez magában arra, hogy költői formában bár, de a világ közügyeivel foglalkozzék. A másik megijed a felelősségtől, nem tartja magát elég iskolázottnak erre a feladatra. Aki liivatottságot érez magában, mint például Bemard Shaw, az minden újabb szépirodalmi munkájában, legyen az regény, dráma, vagy vígjáték, világpolitikát csinál. Nálam nincs nagyobb tisztelője Bemard Shawnak, de néha, álmatlan éjjeleken azt kérdezem magamtól, mit használt ő az emberiségnek az ö politikai munkásságával?... — Az írók másik eso-portja (a felelősségérzet fanatikusai) szigorúan megmaradnak mesterségüknél. ők viszont álmatlan éjszakáikon azon gondolkoznak, hogy ivajjon nem nagyobb, Étvágytalanságnál, gyomorhurutnál, gasztrikus láznál, bé'lrekedésné!, emésztési renyheségnél, anyagcsere- zavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes „Ferenc József" keserüviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól, Az orvostudomány számos úttörője megállapította, hogy a Ferenc József viz abszolút megbízható hashajtó s ezért az emésztőszervek megbetegedéseinek kezelésénél állandóan alkalmazható. A Ferenc József keserüviz gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüz- letekben kapható. * ban, fontosabb és tragikusabb problémája-e az, emberiségnek például a nő és a férfi egymáshoz való viszonylata, mint bármely gazdasági kérdés?... A francia Akadémiát örökéletü intézménynek tervezték és mégis csak egy feladata van, az, hogy a francia nyelv szótárát megcsinálja. Kicsiben ez ugyanaz, mint nagyban az irodalom, amely egy örökéletü stúdium, de érzésem szerint osák egy feladata van; az emberrel foglalkozni, drámában, regényben, versben, kabarétréfában, novellában, történelmi munkában, stb- Magával a meztel e n e mib err e 1! Szerény nézetem szerint csak ez az egy kötelessége van az írónak, a sok százezer írónak és költőnek ebből a hangyamunkájából tevődik azután össze a mi tudomásunk arról, hogy miért vagyunk a világon, hogy kik vágjunk, miért élünk, hogyan kellene élnünk, hogy jobbak legyünk és elviselhetőbbé tegyük magunknak és másoknak is az életet. Az Írói és költői munka, egy óriási anyagfelhalmozás, A hgdveze- tők. diktátorok, forradalmak vezérei aztán __ ha akarnak — táplálkozhatnak ebből az évezredeken át felhalmozott anyagból és ezeknek a tanulmányoknak alapján irányító l«g ssólhatnak bele az emberiség dolgaiba. De nem az írót és a költők kötelessége az, hogy paxancsolólag átvigyék aj életbe az ö szent mesterségük eredményeit! — Ezer tudós ül ma a mikroszkóp mellett és parányi sejteken vizsgálódik. Valamennyinek ez a kötelessége. De jön azután egy, az •ezenegyedik, aki ezeknek a tudósoknak munkája alapján meggyógyít egy addig gyógyít-1 hatatlanunak hitt betegséget. — Az igazi művészeknek a praktikus élettel szemben való szerénysége az, hogy a maguk meghatározott munkájánál maradnak. Egy Shakespeare-nak vagy egy Balzac-nak egész életmunkássága, az általuk felhalmozott óriási emberismereti anyag, nekik öncél volt és kellett, hogy Jegyen. De az ilyen nagy költőknek ez az életmunkássága azután bele- szKvárog a köztudatba és megteliti az emberi gondolkodást. Ahhoz, hogy ez az évezredek alatt felhalmozott gondolatanyag praktikusan alkalmas legyen az emberiség boldogitására, nem költők kellenek, hanem a cselekvés emberei, hívják őket akár Washington Györgynek, akár Mussolininek. — Röviden összefoglalva az itt elmondottakat, meggyőződésem az, hogy az írónak és a A képviselőház klubépületében ma és holnap, vasárnap a német keresztényszocialista párt szükebbkörü országos pártvezetösége tart ülést, amelyen elsősorban belső pártigazgatási kérdéseket tárgyalnak, de igen széleskörű vb tát váltott ki eddig is a katolikus blokk létesítésére irányuló tárgyalásokat ismertető jelentés. Értesüléseink szerint a német keresztényszocialista párt országos vezetősége a katoliBukarest, április 7. A felkavart román belpolitikai élet még mindig nem csendesedett le teljes mértékben. Ma délelőtt kilenc órakor kellett volna megtartani a király személyes elnöklete mellett a koronatanácsot, ezt azonban váratlanul délutánra halasztották. Lapjelentések szerint a koronatanácson a király bizalmáról fogja biztosítani a jelenlegi kormányt s ezenkívül a konverziós törvény végrehajtásával kápcsclatos ügyeket fogják tárgyalni. Beavatott politikai körök azonban ennek az állításnak nem adnak hitelt, mert köztudomású, hogy elsősorban a fennálló kormányválság megoldásának kérdése kerül szóba a mai koronatanácson. Kiiriák a községi választásokat Bukarest, április 7. A koronatanáceot megelőzően a román kormány ma déle lő ti miniszter- tanácsot tartott, amelyen Tatarescui elnökölt. A minisztertanácsról kiadott közlemény szerint Slr.eec-u Viktor pénzügyminiszter az állami 'költségvetésről és külföldi pénzügyi tárgyalásairól tett részletes jelentést. A minisztert,anács elhatározta, hogy rövidesen kiírja a községi választáso. I. Tatarescu miniszterelnök '"ók előtt ki jelenítette, hogy ma már semmi sem Lépes megbontani vagy megszakítani programját. A kormány a közigazgatási választ ás okát rövi.lesen kiírja. A minisztertanácson egyébként Látogassa meg 16. sz. kiállításunkat a Prágai Autószalonon művésznek nincs más kötelessége, mint irodalmat. és művészetet csinálni. Elvitathatatlan a joga ahhoz, hogy beleszóljon a világ irányításába, de kötelességről szó sem lehel. Az iró és a művész meghatórolt munkájának eredményét hadd használják fel mások, akik boldogítani akarnak, vagy akik propagandát csinálnak. Mikroszkopikusan kicsi példa: egv szelíd, kedélyes kis lírai angol nótából valahogyan ívé tétlenül flott az a harci induló, amelynek hangjainál ezreik menteik a halálba az yperni fronton ... F. I. kus blokk kérdésében elvileg pozitív álláspontra helyezkedik, azonban nagyon óvatos a gyakorlati kérdéseiét illetően. „Mi a katolikus kifejezés körül is elővigyázatosak akarunk lenni, — Írja a párt hivatalos lapja, a prágai Deutsche Presse, — mert ezt úgy cseh, mint Szlovák részen gyakran olyan dolgok köpenyegéül használják föl, amelyek tisztára politikai ügyek és nem a közéletben való vallásos állásfoglalás do)gai“. valamennyi miniszter résztvett, azok is, akik tegnap benyújtották lemondásukat. Csak Ti-tívleseu maradt el, ő is azonban un- tit'kárjávad képviseltette magát s igy cím -UTATARESCU, román miniszterelnöki. sának politikai jelentőssége nincs. Általában azt tartják, hogy a román 'kormányválság kedvezően megoldódott. — Másfélmillió dolláros palotát építtet Douglas Fairbanks. A kaliforniai San Diego mellett befejezéshez közeledik idősebb Doaiglas Fairbanks uj palotája, melyet, a híres filmcsillag 1200 hektár kiterjedheti birtoka közepén másfélmillió dollár költséggel építtet. A kastély a végi spanyolországi mórpaloták stílusában épül és egyetlen modern vonása a parkja közepén levő repülőtér lesz. A német keresztényszodaBsták állásfoglalása a katolikus blokk kérdésében KerouUnáctet hívtak össze Sakareiiben a válság megoldására 5
