Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-29 / 99. (3430.) szám
1934 április 29, vasárnap. MMffflMMBma—M 1>RX<^-MaG^AR.-HIRIiAP Törköly képviselő a szabadságjogok teljes garantálását s a büntető eljárásjognak angol mintájú reformját sürgette a parlamentben Megszervezendő a videskiidttzék és kiterjesztendő az esküdt- birőságok hatásköre ■ ■ A mai bOntetőeljárásjog hiányai Prága, április 28. Pénteki parlamenti beszámolónkban röviden közöltük, hogy a halálbüntetésről szóló törvénynovella plenáris vitájában íelszó- lalt dr. Törköly József képviselő és hogy dr. Déréi- igazságügyminiszter az egész beszéd alatt a képviselőházban tartózkodott s csak a beszéd végezi távozott. A nagy felkészültségre valló beszédet alább ismertetjük. Dr. Törköly beszéde elején hivatkozott a saint- germaini békeszerződésre, amely kimondja, hogy a csehszlovák köztársaság az összes lakosoknak garantálja az élet és a szabadság teljes védelmét. Ennek a tételnek szempontjából veszi bírálat alá a javaslatot és az igazságszolgáltatást. Kifogásolja, hogy a törvényjavaslat- nem intézkedik pontosan a tekintetben. mikor van a halálbüntetésnek helye, hanem csak azt szabályozza, miként kell a halálbüntetést egy más büntetésnemmel pótolni. — A helyes ut — úgymond — az volna, hogyha a halálbüntetést egyáltalában eltörölné a törvény- hozás, vagy legalább is csak kivételképpen engedné alkalmazni akkor, amikor az esküdtszék esküdttagjai a büntetés kiszabása előtt — úgy ahogy a javaslat is ajánlja — megkérdeztetoének, hogy milyen büntetést kivannak alkalmazni és amennyiben egyhangúlag a halálbüntetést tartanák alkalmazandónak, csak ebben az egy esetben lenne helye a lialálhüntetés kiszabásának. De még ebben az esetben is. tehát az esküdtek egyhangú véleménye ellenére sem volna köteles « biró a halálbüntetést kiszabni. De fontosabb az, hogy szabályoztassék egy olyan eljárás, amelyik az élet és szabadság teljes védelmét lehetővé teszi. Egy miniszteri ígéret — Az 1933. évi 50. számú törvény, a rendtörvény is tartalmaz olyan deliktuim meghatározásokat, amelyeknek büntetéstétele a halálbüntetés. E törvény fogalmazása ellen jogi szempontból igen sok kifogást lehet tenni, de még inkább kifogásolni lehet a bíróságok alkalmazta jogkiterjesztő magyarázatot annak a feltétlen helyes iogi szabálynak is, hogy bűncselekmény csak az, amit a törvény annak minősít. — Ennek helyességét Meissnerdr. volt igazságügyminiszter ur négy évvel ezelőtt beismerte és akkor megígérte, hogy ezt a kérdést a törvény szerkesztőivel, szakemberekkel tanulmányoztatni fogja és annak eredményeképpen a reformjavaslatot be fogja terjeszteni a törvényhozás elé. Azóta eltelt négy esztendő és a törvényjavaslat máig sincs beterjesztve, ellenben megtörtént ehelyett a rendtörrény szigorítása. A Csehszlovák köztársaságban az úgynevezett a ut okirat i fcus-bü rokra tik us iga zságé z olgáltat ási rendszer uralkodik birói függetlenség nélkül és birói abszolutizmussal. Ezt mindenesetre fel kellene váltani az autonóm igazságszolgáltatási rendszerrel, amely egy oly állami berendezés, amely biztosítja a népnek ön. kéntes közreműködését az igazságszolgáltatásnál, a birói hatalom gyakorlásában. Az autonóm igaztágtzolgáltatáti rendszer első sorban azon alapszik, hogy az egyes bíróságok csak akkor Ítélkezhetnek, hogy ha a nép a maga intézményével, a vád esküdtszék által kiadja az illető polgárt az illető ítélő bíróságnak. Ez Angliában egy olyan elv, amely elv voltaképpen az alkotmányra is rányomja bélyegét, mert hiszen aiz alkotmányiban a páriáméntarízmus és esküdtbiró- ság egyenrangú tényezők Angliában. — Ezt utánozni kellene nálunk ás, annál is inkább, mert igazi demokrácia igazi szabadság nélkül nem lehet és ahol népszuverenitás van, ott a néip részvétele a birói hatalomban kell, hogy érvényesüljön. — A mai rendszernek megváltoztatása maga után vonja az esküdtszék] eljárásról szóló törvénynek reformálását és az esküdtszéki eljárásnak kiterjesztését, úgyszólván az esküdtszéki bíráskodásnak általánosítását és mindenek előtt a vádcsküdtszéki eljárás alkalmazását. A személyes szabadság kérdése a Csehszlovák köztársaságban nagyon roeezul áll. Az államügyészség berendezés és ezen berendezés szerinti működése az államügyészségnek már maga úgyszólván lehetetlenné teszi a személyes szabadság jogos védelmét. Az államügyészség egyszerűen alá van rendelve a végrehajtó hatalomnak és egyszerűen engedőimeskedm tartozik akár a minisztériumnak, akár a miniszternek, sőt bizonyos | befolyásolása alatt- áll a katonai rendőrségnek, aj kémirodáknak, ami szintén nem használhat a szabadságnak. A mai bűnvádi eljárás hiányosságai — A vád képviseletének módja és gyakorlása is nagyon kifogásolható. A büntető perrendtartásnak első szakasza világosan kimondja, hogy bűnvádi eljárás csak az esetben indítható bűntett, vagy ki. hágás miatt valaki ellen, ha nyomatékos gyanú forog fenn. Ennek a nyomatékos gyanúnak a fennforgását a mai jogállapot mellett sem a rendőrség, sem az ügyészség, de még a bíróság sem vizsgálja és ezért van az, hogy annyi csomó ártatlan ember van fogságba vetve anélkül, hogy csak egy bizonyíték is volna ellene. Tudok ez évben olyan letartóztatásról, ahol a nyomatékos gyanú teljesen hiányzott, semmiféle bizonyíték nem volt, egyedül a katonai rendőrségnek és a kémiródának a véleménye és ezeknek beavatkozása pótolta a nyomatékos gyanúnak a fennforgását. — Tudok olyan esetről, ahol házkutatások lettek ezen ártatlanul letartóztatott egyének lakásán elrendelve. A házkutatások semmiféle pozitív eredménnyel nem végződtök, mert csak nieséskönyveket, iskolai atlaszokat és egyéb olyan tárgyakat foglaltak le, amelyek a vád tárgyát képező bűncselekménnyel semmiféle összefüggésben nem voltak. Tudok olyan esetet, -ahol az ügyészség, amikor a szabadlábra helyezést ellenezte és az illetőnek mégis reménye volt arra, hogy szabadlábra helyez, zék, akkor a vád kiterjesztéssel élt és a katonái árulás vádját emelte csak azért, hogy hivatkoz- hassék arra., hogy ez egy olyan bűncselekmény, amelynél a kiszabadandó büntetés előrelátható nagysága alapján a szökés veszélyét lehet feltételezni. — Tudok olyan esetet, ahol teljesen megbízhatatlan egyénnek egyedülálló vallomására tartanak valakit fogságban már há- j rom hónap óta anélkül, hogy' valami bizonyíték volna ellene és anélkül, hogy levonnák annak konzekvenciáját.! hogy az az egyén, aki mint terhelő tanú szerepel, j ötévi fegyházra lett ítélve éppen a rendtörvény j alapján és, hogy ennek a megbízhatatlan és észbe- lileg is tökéletlen egyénnek a vallomása az eset körülményéivel is meg lett cáfolva. Ennek dacára fogságban tartják és amikor már nincs semmi bizonyíték, mikor a vizsgálat befejeztetett, akkor elküldik még az összes aktákat a kémirodához véleményezés végett, hogy ilyen módon legalább mesterségesen húzzák a vizsgálati fogság tartalmát és kitolják a kaució melletti szabadlábra helyezés kérdésében -szükséges döntést. — Tudok egy olyan letartóztatásról, hol a letartóztatottnak szabadlábrahelyezése iránti kérelmét azzal utasítják el, hogy katonai árulás cselekményéről van szó és dacára annak, hogy nyomatékos gyanú nem forog fenn, mégis azt használják indokul, hogy ennek a delik, búmnak olyan súlyos a természete, hogy előreveti a szökés veszélyének árnyékát. A bíróság mégis úgy dönt, hogy neim helyezhető szabadlábra a gyanúsított még 50.000 korona kaució elleai sem. Kubáé: Mit csináljon az, akinek nincs 50.000 koronája? Törköly: Ennek sincs pénze, de van ingatlan vagyona, amire betáblázható 50.000 korona. De különben sínes most arról szó, hogy mennyiért helyeznek valakit szabadlábra, hanem arról, hogy itt voltaképen jogtalanul vonják -el személyes szabadságát egy polgárnak. Még egy miniszteri ígéret Ezeket az eseteket azért hoztam itt fel, hogy rámutassak arra, hogy mi megkíséreltük a más utón való segítséget is. Mi Írásban fordultunk az igazságügyminiszterhez és kértük az ügyek megvizsgálását és a reparációt. A miniszter ur maga is belátta a hibákat, a sérel. mek reparációját ígérte, de az ígéret csak Ígéret maradt, igazságot nem szolgáltattak 6 több esetben nem engedik meg a szabadlábon való védekezést. Dr. Törköly a továbbiakban az angolországi büntetőjog alapelveit fejtegeti beható alapossággal s azt követendő példaképpen állítja. Majd szó- szerint így folytatta: A nyomozó hivatalok jogkórének reformja A személyes szabadság érdekében feltétlenül törvényes intézkedésre van szükség, ki kell mon- 1 dani, hogy az államügyészek és a rendőrségi hí- j 1 vatalnokok mindenkor büntetendő cselekménytj< követnek el, amikor nyomatékos gyanú fennforgása nélkül előzetes letartóztatást indítványoznak és a már folyamatban levő nyomozatot nyomatékos gyanuhiányok miatt meg nem szüntetnek. Ki kell mondani azt is. hogy az előzetes letartóztatás, a vizsgálati fogság és a szabadi ábrahelyezés kérdésében mindazok a bírák, akik nyomatékos gyanú fenforgása nélkül a személyes szabadság elvonását elrendelik, szántén büntetendő cselekményt követnek el és ezért a bíróság előtt felelősek. Ki kell mondani azt is, hogy mulasztás az, ha vizsgálóbíró a rendőrség által letartóztatott egyénnek 48 óra alatt való kihallgatását elmulasztja, vagy nem csinálja meg az előzetes letartóztatás kérdésében a döntő végzést és annak kihirdetését, ami által delikhumot követ el és nuég fegyelmi utón i>s felelősségre vonható. A személyes szabadság kérdésében olyan intézkedéseket is kell mindenesetre tenni, amelyek a fogságnak szükség nélkül való hosszú időtartamra való kiterjedését megakadályozzák. Ha tud az emberiség, a- népek, nemzetek és államok összessége olyan törvényeket alkotni, amelyek egyetemes érdeküek és egyforma, egyöntetű eljárást nyernek, mint a váltójognál és váltó eljárásnál, nem tudom megérteni, miért nem lehetne az élet és személyes szabadság védelmében szintén egyöntetű törvényt alkotni az egész világon, az összes államok között. Ennek előkészítését kormányzati feladatának kell hogy tartsa ez a kormány, de ezen igyekezetének semmi-féle nyomát nem tudjuk felfedezni, bár a re. formokat a köztársasági elnök is szükségeseknek mondotta. Az elnöknek a véleményét a kormány egyáltalában nem tette magáévá, dacára annak, hogy mi a parlamentben, indítványt is terjesztettünk elő a köztársasági Elnöknek véleménye alap/fissL \p2sv&anó^ a Kárpátok gyöngye 700 év óta gyógyít páratlan sikerrel Rhe urnát - Köszvényt Isiászt - Neuralgiákat Strand - Sport - Tánc - Zene - Társaság ján, de a parlamentáris többség szükségesnek tartotta azt leszavazni és nyíltan szembehelyezkedni a köztársaság államfőjével csa'k azért, mert nem tartották elviselhetőnek azt, hogy egy nemzeti kisebbség a bel- és külpolitikai reformok kérdésiében egyforma nézeten lőhessen az államfő nézetével. A közelmúltban Baxa egyetemi tanár nyilatkozott arról, hogy szükséges-e itt- egy alkotmányro- viziió és annak az alapjára helyezkedett, hogy nem, mert az alkotmányunk jó és a köztársaság viszonyai nem változtak olyképen, hogy szükségessé tennék az alkotmány megváltoztatását. Mi ellenkező véleményen vagyunk, mert azt tartjuk, hogy az alkotmány nem jó. miiért nem tartalmazza a népakarat érvényesülésének biztosítékait, szankcióját, mert nem gondoskodik a személyes szabadság cs az élet jogának teljes védelméről. Dr. Basa azt mondja, hogy a. most életben levő alkotmány nincsen megtartva. Hát ilyen körülmények között az alkotmány re vízió utján kell olyan garanciákat létesítenie, amelyek az alkotmány rendelkezéseinek megtartását biztosítják. A szónok végül a novella egyes intézkedéseivel foglalkozott. Kié volt a pozsonyi A Nap? 750.000 koronás követelés keresi az adóst » ■ Klein Miklós 40.000 koronás pőre Zay Károly ellen a pozsonyi bíróság előtt Pozsony, április 28. (Pozsonyi szerkeszt ősegünk telefonjelentése.) A .pozsonyi járásbÍróság ma kezdte tárgyalni Klein Miklósnak, a megszűnt „A Nap“ cimü lap volt kiadóhiva- taü igazgatójának dx. Zay Károly ellen 40.000 korona összegű elmaradt fizetés és végkielégítés iránt beadott keresetét. A tárgyaláson fölolvasták Latkóczv Józsefnek, a lap volt kiadójának. maid felelős szerkesztőjének a tren- csénbáni járásbíróságon jegyzőkönyvbe vett tanúvallomását. Latkóczy eskü alatt vallotta, hogy A Napot 300.000 korona megtakarított pénzén ő alapította és a pozsonyi rendőrségen csak azért vallotta, hogy a tényleges tulajdonos dr Zay, mert annak idején Zay-val haragban volt. A vaPomásból az az érdekes körülmény is kitűnik, hogy Latkóczy saját lapjának példány- számát nem ismerte. Latkóczy vallomásának ismertetése után Sübr járásibiró kihallgatta a felperes által indítványozott egyik tanút. Simái Sándort, a Magistrála-cég üzletvezetőjét, aki azt tanúsította., hogy' dr. Zay Károly előtte ismételten kijelentette, hogy ő A Nap tulajdonosa és hogy Latkóczy csak stróman. A tanú később, mikor a lap már a Kiélné volt, Trencséntepiitzen találkozott dr. Zay föld- birtokossal. aki elvkor ezt mondta neki: Ezt jól elintéztem ezzel a Kleinral. Eme tanúvallomás után a bíróság szükségesnek látta dr. Zay személyes kihallgatását és evégett a tárgyalást, június 2-ára elnapolta. Ennek kapcsán megemlítjük, hogy Pozsonyban érdekes mozgalom indult meg. Zay Ká- ro'lynak, A Nap tulajdonosának hitelezői permanens értekezleteket tartanak s arról tanácskoznak. hogy koliektive mikért érvénye- itsék •követeléseiket. A követelések összege eddig 750.000 koronát tesz ki. fisén BRISTOL.... BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szofgálta- fásban vezeti Szoba teljes ellátásai személyenként napi 12 pengőért 7 Bmttéavizág az alahamai szSráfktemieien Newyork, április 28. Az alabamai szén- területen a bányamunkások április 6-a óta sztrájkolnak- Tegnap óta a helyzet kritikussá vált ezen a vidéken, mert nagyjában négerekből álló fegyveres bandák jelentek meg a vidéken és gyújtogattak. A vasutat annyira megrongálták, hogy a forgalom megakadt. Az egyik bányában szerdán újból meg akarták kezdeni a munkát, de a bandák erőszakoskodásai következtében a munka hamarosan ismét félbeszakadt. A hatóságok erősítéseket kértek és a helyzetet rendkiviül veszedelmesnek minősítették. T anácsköztársasági elnökből pincér Belgrád, április 28. Garbal Sándor, a magyar anács'köz társaság volt elnöke, miután Becsből’ J utasították. Belgrádiba költözött ^ ott egy ven- iégloben mint pincér nyert alkalmazás.
