Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-28 / 98. (3429.) szám
Befejeződtek a francia külügyminis Barthou ét Masaryk tanáctkozáta Benes villájában Saitőfosadtatás a francia követségen - Az előkelő vendég második napja s csehszlovák fővárosban - Az eredmény - Középenrópai kérdések a napirenden Páris téliét összhangot állapit meg Jtagy lendülettel hozzálát a szomszédaival var, M gazdasági tárgyalásokhoz és különösen Ajb* sztriáral óhajt kiegyezni. Claiudie Jeantei, a Petit Journal mnink&táa'* sa szériái a két nemzet rokoaiszemve több szál éves. Saint Brice, a Journal mai számában részletesen foglalkozik a kiOiigymiíiis zterels politikai megbeszélésével és megállapít^ hogy a francia politika nemcsak Csehszlovák Mában, hanem a kisantant valamennyi álla* mában megerősödött. A francia hetilapok ugyancsak nagy cikkeket szentelnek Barthos csehszlovákiai utazásának és az Illnstratio* példáiul közli munkatársának, Sckreibeornetí beszélgetését Masaryk köztársasági elnökkel meg Franciaország és Csehszlovákia visz®- nyát. Példás politikai barátság uralkodott, amelyhez hasonló talán sehol sem létezik. Sokan azt hangoztatták hogy a barátság a hegemónia és a vazalliusság alapján áll, de Benesnek mindig mosolyognia kellett, ha ilyenekről hallott, A két népet közös politikai, kulturális és erkölcsi ideálok, a szabadság, a béke és a demokrácia ideáljai fűzik össze, Benes szerint a francia-csehszlovák barátságnak egyik főcélja az, hogy minél jobban kiszélesítse Közép európában azoknak a körét, akik őszinte és lojális barátságban együtt akarnak működni. Hangsúlyozva mondotta a miniszter, hogy Közép európának különösen szüksége van egv általános megállapodásra, amely minden problémát szabályoz. A forrongd Spanyolország Prága, április 27. A spanyol kormány tehát lemondott, ami a ÍPireneusokon túl ugyan nem jelent sokat, mert hiszen „a százéves forradalom" egyik mozgalmas szakaszában Seignobos feljegyzései szerint „huszonöt év alatt Spanyolországnak negyvenhét kormánya, hetvennyolc- pénzügyminisztere és nyolcvanhét hadügyminisztere volt". Ennek mindössze száz esztendeje, de ezalatt a száz év alatt — noha alig van ország, még Franciaországot is ideértve, amelynek mozgalmasabb története lett volna, mint Spanyolországnak — valójában semmi sem változott. S erről van sző a mostani forradalomban is — arról, ami nem változott. A hároméves köztársaság nem hozott enyhülést azokban a nyomasztó gazdasági és társadalmi kérdésekben, amelyek valójában ©1- Skxflditották a spanyol nép szivét a királyság-; ÜtőL A respublika miniszteri székbe ültetett (néhány előkelő intellebtuelt, néhány kifogástalan modorú urat és néhány kitűnő tanárt, {elkergette, helyesebben kitessékelte az országból a királyt, — ezenkívül azonban nem pináit semmit. S határozottan nem áll távól fez igazságtól az a f rancia újságíró, aki ezelőtt az első forradalmi feszültségek Idején, azt irta lapjának Madridból, hogy ez- időszerint a királypártiak a legtántorithatat- Üanaibb hívei a respublikának. Aminek a magyarázata az, hogy a modern alkotmányos köztársaság Spanyolországban ugyanarra a íélfeudális társadalmi talajra épült fel, amelyre a királyság s hogy ez a talaj éppoly vulkanikus nyugtalanságokban izzik a resipu- ibükánus rendszer alatt, imrnt ahogy folytonosan háborgott a katonai diktatúra idején, könnyen érthető. A jobboldali és a baloldali (forradalmárok egyformán bejelentik, hogy első dolguk lesz a földbirtokreform. Ami persze megint csak nem jelent sokat, mert hiszen tudjuk, hogy sokféle földbirtokreform van; többek között a spanyol republikánus kormány is csinált egyet, még pedig az úgynevezett progresszív, fokozatos földhözjutta- tás elve alapján. A fokozatosság megvan, de ha meggondoljuk, hogy három év alatt alig tízezer család részesült a földreform áldásaiban, akkor egyszeriben érthetővé válik, hogy miért bizalmatlan a spanyol paraszt a republikánus kormánnyal szemben. S azután Spanyolország koránt sincs azon a ponton, hogy egy úgynevezett demokratikus földbirtotoreformmal meg lehetne oldani a (parasztság problémáit, A koldus parasztság millióit a félfeudális rendszerből nem lehet megváltani egyszerűen földosztással, A demokratikus rezsim pedig a gazdag parasztsággal igyekszik megoldani a kérdést, ami részben nem jelenti a problémák mélyreható megoldását, másrészt pedig olyan kis rétegre támaszkodik, amelynek politikai súlya el- íenyésző. A festői Sevilla környéke, az egész yJPueblo dél Ruo“ három nagybirtokos kezén van, akik az év nagyrészőt Fárisban vagy 'Londonban töltik. A parasztok pedig éheznek. „Ma már megettem a macskámat, jól vagyok lakva, nem kell semmi" — utasította el az európai adakozót egy huszonhét éves anda- luziai asszony, akiről romantikus filmekből tudjuk, hogy forró dalokat énekel és „ha nem szeretsz, úgy én szeretlek" alapon jaj a férfiúnak, aki közelébe kerül. Ezzel szemben a könyörtelen igazság megállapítja, hogy a regényes Andalúzia huszonhét éves lánya szürke, piszkos, arca beesett, szemei lázban égnek és negyvenhétnek néz ki, amikor a falubeliek Életmódjáról beszél -és többek (között megemP ar á g a, április '&7, Béniiteken délben 13 óra 15 perckor Benes k ülügy miniszter a Zá- ínerkám lévő villájába intim ebédre hívta meg Barthou francia külügyminisztert. A* ebéden Masaiyík köztársasági elnök is részt vett. Tekintettel arra, hogy a kii lügy miniszter' csak nagyon kisszámú vendéget hívott meg, valószínűnek tartható, hogy ebéd után fontos politikai megbeszéltekre került sor, A köztársasági V*nökön és a két külügyiBiiniszÉeren kívül ráalc León Noel prágai francia követ és Osnsky István párisi csehszlovák követ jelent meg Benes villájában. A Prágában időző francia külügy miniszter mai délelőttjét nem töltötték ki politikai események. Barthou délelőtt tíz óra tájban egyedül elhagyta a francia követség palotáját és egy óra hosszat sétált a prágai Malá Strana bárok palotáikkal felt orcáin. 11 óra 30 perckor Barthou fogadta a francia kolóniát és 12 óráig elbeszélgetett honfitársaival. Ezután Benes külügyminiszter villájába hajtatott. Délután 15 óra 45 perckor Barthon meglátogatta a KlementLuum egyetemi könyvtárát, mert a nagy bibliofilt rendkívül érdekelték a prágai könyvritkaságok, öt órakor fogadta a prágai sajtót, majd részt vett a (francia követség ünnepi dinerjén és az azt követő recepción. Barthou szombaton d élelőtt 11 óra 417 perckor elhagyja a csehszlovák fővárost. Páris ünnepli Prágát Párás, április 27. A lapok részletesen beszámolnak a francia külügyminiszter prágai tartózkodásának első napjáról és a Masunkkal, Malypetrrel, Benes&el folytatott megbeszélésekről. fékezik azokról a szép időikről, amikor még egy ló összeesett a falu közepén és a házakból ikirohantak az asszonyok és mindenki kivágott magának a ló húsából, amekkorát csak tudott. Ha Spanyolországnak nemcsak kiváló írói és rajongó intellektueljei, hanem például egy Disraelije is lenne, akkor ez elmondhatná a respublika parlamentjében, amit Disraeli mondott él az angol alsóházban az ir kérdésről: jf...Éhező nép,idegenben élő arisztokrácia és a világ legrosszabb közigazgatása: ez az ár kérdés." A nép között élő alsópapság a forrongó parasztság igazi vezére. A spanyol nép éhezik — ez a politikai helyzet — mondta egy barcelonai katolikus pap az egyik külföldi újságírónak, aki megkérdezte tőle, hogy miről is van szó tulajdonképpen Spanyolországban. Ugyanennek az ujságirónak Azana, az akkori minisztere&nök, típusa a Jóhiszemű tanárLucáén Bourgues, ,a iéllmafcalo?, Petit Párisiién külön munkatársa megállapítja, hogy nemcsak a francia külügyminiszter, hanem valamennyi Prágába érkezett francia újságíró azonnal érezte, hogy testvéri milliöben tartózkodik. As újságíró beszámol Bteuessel folytatott besfélgetéséről és megállapítja, hogy a csehszlovák és a francia külpolitika között teljes a* összhangTabouis asszony, az Oeuvre munkatársa szerint egyetlen megoldatlan probléma sincsen Barthou és Benes között, Henri de Korab, a Maiin munkatársa különösen annak örül, hogy Csehszlovákia újabb Prága, április 27. Tegnap este nyolc óra-, kor Benes külügyminiszter Barthou francia külügyminiszter tiszteletére a prágai vár Rudolf-csarnokában estélyi adott. Az estélyen Benes és Barthou fontos pohárköszöntőket mondott, amelyeket a rádió is továbbított. Benes külügyminiszter abból indult ki, hogy az a lelkes fogadtatás, amelyben Prága Barthout részesítette, minden tekintetben megfelel a cseh nép őszinte és megváltozhatatlan érzéseinek. A középkor óta elszakít hatatlan kötelékek fűzik Csehszlovákiát a francia kultúrához. A cseh királyok a legrettenetesebb években is francia pártiak maradtak. és a csehszlovák nép százéves elnyomatás után a francia forradalom nagy elveiben találta meg erkölcsi újjáéledésének alapjait. Csehszlovákia függetlenségének tizenöt év© alatt a legkisebb ellentét sem zavarta 'politikusoknak, iki jelent ette, hogy a republikánus kormánynak először a világnézeti ellenfelekkel kell megmérkőznie s addig ivárni kell a szociális kérdésekkel. Az újságíró nem értette egészen ezt a finom megkülönböztetést és csodálkozott, hogy a földkérdés rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot másfél évig készítették és amikor végre elkészült, akkor azzal, a megjegyzéssel, hogy most sürgős világnézeti kérdéseket keli tisztázni, félretolják a ímegvalósitást, mert a szociális kérdések rendezésére most nincs idő. Spanyolországban a kritikus események hatása alatt valami sajátságos pszichózis vett erőt a baloldalon és egyre csak az eszme szentségét hangoztatják s nem tudnak le- szálini a világnézeti lóról, közben a nép az ördöggel is szövetkezik, hogy végre teletömhess© a gyomrát. Lehet, hogy a nép ismét véresen csalódni fog, de ezen ma már, ügylét- szik, aligha lehet változtatni abban az országban, amelynek pitoreszk népzenéjéből egyre disszonánsabb forradalmi hangok rikoltanak elő. Ez egy félfeudális ország, amely nem alkalmas arra, hogy egy előkelő és európai színvonalú, de igen kisszámú polgári osztály tisztázza a maga intellektuális aggályait. A küzdelem, amelyben részt vesznek a radikális munkások és résztvesz az ugyancsak radikális, de nemzeti érzelmű kispolgárság is, valójában a falvakban dől el, mert hiszen a parasztság az igazi forradalmi elem Spanyolországba. A parasztság a papok politikai vezetése alatt áll. A katolikus papság egy nemzeti színezetű, de határozottan szociális rendszer kezébe tenné le legszívesebben b hatalmat. Az is megtörténhet azonban, ami Oroszországban következett be 1917-ben, amikor az ugyancsak feudális állapotból kitörni akaró parasztságot az események sodra egyenesen a bolsevisták karjaiba hajtotta. Ha: RADIÓMELLÉKLET jp|| Jlpjjr I xm. évf. 98. (2429) szám & SSONlfeat • 1934 április 28 Előfizetési ár j évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, >4 SzloVeUSzkÓi ÓS rilSZijlSzkÓi mCLgl/Gírság ulic«12, II. emelet • Kiadóhivatal* félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KS. • ^ ö Prága II., Panská ulice 12, III, emelet, R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-va! több. DGlltlKai napilapja •• TELEFON; 303-11. » • Egyes szám ára 1.20 Kíj vasárnap 2*-— IC?, SÖ. RGÖNYCIM: HIRLRP, PRflHR. Benes a francia-csehszlovák barátságról
