Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-27 / 97. (3428.) szám

1934 áiptrijtlíí-s 37, péntek. 3 A magyar* bolgár barátság kímélyitése jegyében folynak Musanov és Gömbös budapesti tanácskozásai Lelkes ünnepléssel fogadta a magyar főváros a bolgár miniszter* elnököt ■ Kiszélesítik a két ország között a gazdasági kapcsolatokat Buda p e s t, április 26. (iBiudapestj s*er- kesztőségiiiinlk telefonjelenté-se,) Miusanoov bolgárminisztere-lnök feleséglével és titkára kíséretében ma délelőtt tizenegy órakor érke­zett meg Budapestre. A Déli pályaudvart ez alkalomra magyar és bolgár nemzeti zászlók­kal diszitették fel. A bolgár vendléget a pá­lyaudvaron Gömbös Gyula miniszterelnök, Kánya, Keresztes-Fiseher, Hóntan, Lázár, Fa- biiinyi, Kállay és Imrédy miniszterek továbbá Nánássy Megay altábornagy, valamint Huszár főpolgármester fogadta. Popov budapesti bol­gár követ Székesfehérvárig utazott Musanov elé, s vele együtt érkezett meg a magyar fő­városba. A pályaudvar előtt diszmibás rend­őrök és cserkészek, valamint a frontharcosok diszszázada sorakozott. A perromon igen sok képviselő, politikus és diplomata,, a pálya­udvar előtti téren pedig hatalmas tömeg várt Musamovra. közötti gazdasági kapcsolatokat még szo­rosabbra fűzhetjük és a két ország gazdasági lehel őségéit egy­mással szemben még jobban kiszélesíthetjük­A budapesti sajté a látogatás jelentőségéről A budapesti, sajtó szinte kivétel nélkül ve­zércikkben foglalkozik a bolgár-magyar kap­csolatokkal és örömmel üdvözli Budapesten a bolgár nemzet képviselőjét, Musanov mi­niszterelnököt,. A Budapesti Hírlap rámutat arra, hogy a bolgár-magyar barátság nem csupán az évszázados hagyományokon, hanem vérségi kötelékeken is alapszik. A Pesti Hír­lap nagy fontosságot tulajdonit annak, hogy ERELMESEESEDES. ARTÉRIÁK, idegek, mirigyek, cson­tok megbetegedéseinél CSÍZ JOD-BROM OYOGYFURÖ rendkívül olcsó pausal arak Összköltségek: e leidén yben: iöidéflyben: 21 napra Ki 1110*— K6 ÍSOT— 28 Kö 1420*— Kö 1560'— Prospektust küld a Pürdöigazgatósüg Ci* klipele. londoni, párisi, berlini és római Htja utál? Musanov Budapesten is folytat tanácskozásom kát. A Magyar Hírlap megjegyzi, hogy a kél' ország népét az évszázadokon át ért közös balsors és gondolatközöeség mindenkor együ­vé kovácsolja, A* Újság, a Függetlenség és a Pester Lloyd meleg szeretettel üdvözli a bol­gár vendéget, aki szerintük nemcsak miw barát, hanem mint rokon jött Magyarországa ra. Meghalt Kordács volt prágai érsek A 82 éves aggastyán hosszú idő óta súlyos beteg volt Az érsek pályafutása ■ * A Kordács-Ciriaci affér A bolgár vendéget Gömbös Gyula minisz­ter elnök üdvözölte s a bolgár miniszterelnök feleségéinek bolgár sziliekből összeállító tt csokrot nyújtott át. Musanov a tömeg lelkes ovációja mellett a Duna-palotában levő laká­sára hajtatott. Még a délelőtt folyamán látogatást tett Gömbös Gyula miniszterelnöknél, akivel hosz- szabb megbeszélést folytatott. Délután fél­kettőkor Horthy Miklós kormányzó fogadta kihallgatáson, majd villásreggelit adott a bol­gár államférfin és felesége tiszteletére. A villásreggelin a magyar kormány tagjai és Számos előkelőség vett részt. Musanov pacifitta nyilatkozata Musanov megérkezése után rövid nyilatko­zatot adott a sajtónak. Kijelentette, hogy el van ragadtatva attól a rendkívül barátságos fogadtatástól, amelyben, a magyar nép része­sítette. Érzem és tudom. — mondotta egye­bek között, — hogy ezzel, a szeretettel és ba­rátsággal tulajdonképpen a bolgár nemzetet tüntetik ki. Magyarország és Bulgária őszinte jóviszo­nya és barátságos kapcsolatai szerintem csak még mélyebbek és bensőségesebbek, lehetnek. Mint a béke hirdetője jártaim Eu­rópát s mindenütt a legszivélyesebben fo­gadtak. Pacifista vagyok a szó legszorosabb értelmében, feltétlen Ilivé a békének, Prága, április 36. Dr. Kordács Ferenc volt prágai érsek, pápai trónasszisztens, csütörtökön délben néhány perccel tizenkét óra előtt az irgalmas test­vérek prágai kórházában hosszú szenvedés után nyolcvankét éves korában meghall Az érsek élete Kordára értjeik 1852 január liláén született a Jicin 'melletti Seletitz községiben. Szülei egyszerű cseh parasztok voltak. A cseh deaniLhe járt, majd 1862 bem a ma-riiascheimá német papnevelő intézetbe került Teplátz mellé. Kordára, aki egyetlen szót sem tudott németül, hamaroeam megtamiulta az uj nyelvet és a második gimnáziumban, már kitünte­téssel tette le a vizsgát német nyelvből. 1870-'ben a prágai Kleineeite gimnáziumában kitüntetéssel .maturált, mire a római Colegium Germanieumba került és ott filozófiát és teológiát tanult. Doktorrá avatták, majd 1878-ban pappá szentelték. 1881-ben. Reioheubergbe került mint káplán és 1887-ág ma­radt a tiszta német városiban, 1887-bem a leitmeritzi német papnevelő intézet tanára és rektora lett 1905-ben pedig a prágai cseh egyetem .teológiai fakultásának professzora. Tizen­négy évig működött az egyetemen és ebben .az idő­ben főleg nemzetgazdasági tanulmányokkal foglal­kozott. Amikor az államfordulat után 1918-ban Huyn bí­boros-érseknek el kellett hagynia Prágát, a pápa Kordácsot választotta Huyn helyébe. Az iuj érsek rendkívül népszerű volt a nép körében és a papok is szerették. Nemzetás'égi Szempontból soha sem ragadtatta magát túlzásokra, nem úgy, miint Snamek a caeh néppárt vezetője, aki gyakran esett a sovinizmus hibájába. Egy időben a cseh néppártban Srámek-számyró 1 és a vele szemben álló mérsékelt Kordács szárnyról beszélteik. Kor­dács rendkívül nagy szociális megértést tanúsított ■az alsóbb néposztályokkal szemben. Néhány cikke híressé vált, mert élesen elitélte a kapitalizmust és kijelentette, hogy a világ vörös lángtengerbe hull, ha a kapitalizmus kinövései meg nem szűnnek. A bankokat és a tőzsdét minden rossz kútfejének tartotta és a társadalmi dekandeneía főokának. A túl magas fizetések ellen foglalt állást és erkölcsi alapon, való kiegyezésre törekedett. Modern gon­dolkozás-módjára jellemző az is. hogy egy ízben ki­jelentette, hogy ha Szent Pál élne, az evangéliumot film ée rádió utján hirdetné­A politikai múlt 1931-ben személye nagy politikai bonyodalmakra adott okot. Nézeteltérés támadt Ciriaci pápai mm-1 cius és Kordái' között s a vita következményekép­pen Kordáénak 1931 július 3-án le kellett mondania, az érsekségről. Kordáé a pápai diplomatának nem akarta folyósítani a pénzt a nuncinsi palota és # marienbadi villa megvásárlására, holott e* m ér® sekség kötelessége volt. Kordáé lemondott, ée mindenki tudta, hogy a lemondás nem volt önkén­tes. Számos hive és papja azonosította magát Kor­dáccsal és csakhamar heves polémia támadt néhány prágai lap és a Vatikánhoz közelálló körök között* Ciriacit cseh körök élesen megtámadták amiatt, hogy a cseh katolikusok bálványát, Kordácot elej­tette, míg a Vatikán föltétien engedelmességet kö vetett. Kordáé néhány nyilatkozata hozzájárult ellentétek kiéleződéséhez. A lemondott érseket amáziai címzetes érsekké ég pápai trónaaszisztensg nevezték ki, valamint a pápai gróf rangjára emel­ték. i Életének utolsó három évét a volt prágai érsek Brezanybau lévő kis birtokán teljes visszavonult- sáigihan töltötte el. A nyolcvankét éves aggastyán hosszabb idő óta betegeskedett, úgyhogy környeze­tét M bekövetkezett halála nem érte váratlanul. Összehívták az osztrák Ezt hangoztattam mlnóeniü.tt és ezért fogad­tak mimdeniütt olyan barátságosam- Budae-psti tárgyalásaim lényegé tői és részleteiről most még természetesen nem beszélhetek. Politi­kám a béke politikája, ennek, jegyében foly­tatom a megbeszéléseimet. Londoni, berlini, római sbb- tárgyalásaim alapján remélem, hogy a Magyarország és Bulgária csonkaparlamentet A kormány megszavazták az uj alkotmányt « Dollfuss sziikségren- defeteinek legalizálása - Május elsején feloszlik az osztrák parlament LORDÁCS érsek % B é cs, április 26. Az osztrák kormány elha­tározta, hogy az akotmáuy ©fogadása és az ed­digi szükségrendeletek legalizálása céljából összehívja az osztrák csonka-parlamentet, amit könnyen megtehet, mert a parlamentben nin­csenek többé szociáldemokrata képviselők. Ka­in ek, a nemzeti tanács elnöke az ülést hétfőre, április 30-ra hivja össze. Ramek tehát hallga­tagon visszavonta lemondását és továbbra is a nemzeti tanács elnökének tekinti magát. A parlament ülésén a kormány benyújtja az el­múlt év márciusától hozott szükségrendelete- ket és azok legalizálását fogja kérni. A kon­kordátum és az uj alkotmány törvényjavasla­tait is benyújtják, miután a két fontos tör­vényt vasárnap, április 29-én a kormány szük­ségrendelet formájában már kihirdeti. Ugyan­akkor a kormány teljhatalmat fog kérni a par­lamenttől a további kormányzásra. A sziikség- rendeleteket, a felhatalmazási törvényt, a kon­kordátumot és az alkotmányreform törvényét még 30-án kiosztják az alkotmányjogi bizott­ságnak, amely egy-két óra alatt letárgyalja azokat, úgyhogy a nemzeti tauács még aznap megtarthatja második ülését és vita nélkül el­fogadhatja az Ausztria politikai rendjét alap­vetően átalakító törvényeket A nemzeti ta­nács tárgyalásai két-három óránál hosszabb ! időt nem vesznek igénybe. A kormány tudja, hogy a mai körülmények között biztos kéthar­mad többségre számíthat a nemzetgyűlésen. A ház elfogadja a parlament feloszlatásaiul szóló rendeletet is, úgyhogy május elsején föl- oszlik a mai osztrák nemzetgyűlés. Hitierpárti munkástüntetések Ausztriában Linz, április 26. A Linzer Tagespost jelenté­se szerint tegnap este Graunden közelében a munkásság nagy felvonulást rendezett és Hit­Brüsszel, április 26. Suvich olasz államtitkár csütörtök délben elhagyta Londont és Brüsszel­be repült, ahová 13 órakor érkezett. Mussolini kiküldötte a délutáni órákban a belga kor­mány illetékes tényezőivel a lefegyverzési kér­désről fog tanácskozni. A belga főváros politi­kai köreiben nagy érdeklődéssel várják e meg­beszélések eredményét, mert a belga kormány hivatalos álláspontja az utóbbi időben nagy közeledést mutat az olasz-angol állásponthoz. Belgium mindenáron a lefegyverzési szerződés megkötésére törekszik. A legutóbbi francia lert éltette. A tüntetők között számos ismeri kommunista volt. A mtínkások kövekkel bezúz­ták a gnumdeni polgármester villájának abla* kait és a polgármester családja órákhosszai életveszedelemben volt. A munkanélküliek és a munkások Hitler-tüntetései másutt is folytatód tak. Ismeretlen tettesek éjjel merényletet akar­tak elkövetni az aigeni vasúti hid ellen. jegyzék óta Brüsszel, London és Róma közös frontot alakított. Suvich most tájékoztatja a brüsszeli kormányt londoni tanácskozásairól Délután Hymans belga külügyminiszter fogad ta az államtitkárt, majd de Brouqueville gróf miniszterelnök tárgyalt vele. Este Suvich to­vább utazott Rómába. Angol forrásból szár­mazó jelentés szerint Mussolini olyan megálla podást akar kierőszakolni, amely nem irányul Németország ellen és céljának elérése érdeké­ben most Brüsszel által akar nyomást gyako­rolni Parisra a lulszigoru fracia felfogás meg­változtatására. Olasz-angol-belga front a lefegyverzési konvenció kierőszakolására Suvich Brüsszelben * ■ Nyomás Francia- országra a konvenció elfogadása érdekében

Next

/
Thumbnails
Contents