Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)

1934-04-27 / 97. (3428.) szám

1934 ájpcPÍB* 2E7. péntek. kezdi érezni, mert az állapotok bírálatában mindinkább közeledik az őslakos ellenzék álláspontjaihoz. Eleinte föltűnt, később meg­szokottá vált, hogy az orosz és a magyar ellenzék indítványait, különösen azokat, amelyek nnező- és hitelgazdasági és vízépítési kérdésekben hangzottak el, az agrár többség szívesen támogatta. Különösen beszédes volt az országos vá­lasztmány gerinces, egységes állásfoglalása Meznik kormánytanácsosnak országos al- elnökké való kinevezése kérdésében. Érde­kes, de a mondottak után nem meglepő, hogy ez az állásfoglalás a mindig kiváló taktikával dolgozó, sok sikert elért erélyes és szívó® knrtyákpártá Damkő Mihály országos választ­mányi tag indítványára egyhangú határozat formájában történt s éppen Rozsypal orszá­gos elnök elnöklete alatt hangzott el. Ezzel az ellenzéki őslakos autonómisták tételét, — amely személyi kérdésekben azt kívánja, hogy a kárpátaljai közigazgatást kárpátaljai őslakosok vezessék, — a kor­mánytöbbség és maga Rozsypal országos el­nök is magáévá tette. Ez az állásfoglalás az alkotmányjogi alapon álló ruszinszkói patrió- tizmus gyönyörű dokumentálása volt. Egyben figyelmeztetés Prága felé, hogy elkövetkezett a legfőbb ideje az alkotmánytörvényben le­fektetett kárpátaljai önkormányzat életre- hivásának. A Meznik-ügyben való állásifoglalásnak to­vábbi érdekessége az, hogy a tiltakozást tar­talmazó ellenzéki indítványt Rozsyipal orszá­gos elnök tárgyalni engedte s az euunciálást megtette. Ez nemcsak az országos elnök őszinte, nyílt politikai magatartására jellem­ző, hanem bizonyítéka annak is, hogy sok tekintetben együtt érez a kárpátaljai őslakos­sággal. Rozsypal magatartásából azt követ­keztethetjük, hogy ő kárpátaljai őslakos vagy legalább évek óta működő főtisztviselő ki­nevezését javasolta az országos alelnöki székbe. Az önkormányzati gondolatnak hatalmas előnyomulását dokumentálja a Meznik-eset. A lelkekben mutatkozó változás nézetem szerint nem pillanatnyi jelenség, hanem az utóbbi évek eseményeinek logikájából folyó természetes eredmény. Lehet, hogy Rozsy- palra ennek személyi kihatásai is lesznek, de lehetséges, hogy az illetékes tényezők is igazat fognak adni Rozsypalnak és az orszá­gos képviseletnek. Egy azonban bizonyos, az: hogy a történ­tek után az országos elnök és alelnökök tisz­tét a jövőben csak az önkormányzati szellem­nek megfelelően kárpátaljai főtisztvdselőkkel tölthetik be. Mert Podkarpatszká Rusz ezt egyhangú határozattal, egy-akarattal kívánja. A szervezett autonómista őslakos ellenzék pedig változatlanul tovább halad alkotmá­nyos utján s elvileg ragaszkodik a saint germaini békeszerződésben és a csehszlovák alkotmánylevélben biztosított önkormányzat életbeléptetéséhez. De addig is, az átmeneti időre, modus viveudi-képpem az orosz ajkú országos elnök mellett magyar nemzetiségű országos alelnök kinevezését kívánja. S addig is, amíg a kormánytámogatő országos választ­mányi többség az önkormányzati gondolatot kihangsúlyozza a kormánnyal szemben, az ilyen alkalmi közös frontot minden erejével szívesen támogatja. ] A francia külügyminiszter Prágában TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. nes kűlügyimindezter mosolyogva, mondta. Bar- thounákt — Át kelll esnünk ezen, a szükséges ceremó­nián. A légionáriusok, a ez okotok és a prágai vá­rosi gárda magas kucsmáé iegényeáiniek sorfala, között élíhailadva Barthou kilépett a pályaudvar terméből, miközben a zenekar a jAIadeliom" francia dalt játszotta, amely rendkívül köz­ikedvelt volt Franciaországban a háború utolsó évében. A pályaudvar előtti tömeg percekig viha­rosan éltette Barthout és Franciaországot Az előkelő vendég a szakadó eső eöltenéne vé- giihaladt a pályaudvar előtt feksorakoBott lé­gionáriusok sorfa-la előtt, miközben, ezek zász­lóval tisztelegték előtte. Barthou a francia kö­vetség autójára szállt és Noel követ társasá­gában a Malá Stranán fék vő francia követeégi palotába hajtatott. Az elhaladó autót a Verne el­térőn is lelkesen megéljenezte az egybegyttlt közönség. Első konferencia a várban Aljechin a harmadik játszmát nyerte Bogoljubov ellen Pforzheimban Pforzheim, április 26. Tegnap itt óriási kö­zönség előtt kezdődött meg az AljeeiMr, és Bo­goljubov között a világbajnokságért folyó küz­delem negyedik szakasza. A lejátszott kilence­dik játszmában Bogoljubov kezdésére Aljechin ismét szabálytalan húzással, a „c“ gyalog kettős felhúzásával válaszolt. Ezt a kezdést általában rossznak tartják, de senki sem tudja megmondani, hogy miért. A világbajnok szabálytalan nyitása következté­ben Bogoljubov időzavarba került és az utolsó 22 lépést alig 20 perc alatt kellett megtennie. Ennek ellenére bizonytalan paraeztáldozatot hozott és a következő gyenge húzásokra Alje- ehin gyors, kiszámított lépésetokeil válaszbllt. Bogoljubov számára kilátástalan báetyiajátéik folytatódott, mígnem Bogoljubov a 47. lépés után feliadta a játsz­mát. Aljcebiri lélektani fölénye újabb győzelmet ho­zott, számára és így a verseny állása 3:0 a vi­lágbajnok javára hat, eldöntetlen** játék mélr 1 ott.. A 10. játszmát, ma este hét órakor boimyo- ftjáv !e Pforzfcstanba** Barthou 10 óra 30 percig maradt a francia követs^^en, majd 11 órakor Noel követ és Roehette kabinetfőnök kíséretében autón a várba ment, ahol a harmadik várudvaron szállt ki kocsijából. A várnak ezt a részét Barthou tiszteletére földiszitették. Az őrség megadta a tisztelet jelét, majd Barthou vé­gighallgatta Noé követ magyarázatát, aki le­írta neki a várat és megmutatta egyes ré­szeit. Ezután bement a külügyminisztérium épületébe és meglátogatta Benes külügy­minisztert, aki dolgozószobájának ajtajában fogadta. A két külügyminiszter első konfe­renciája 12 óra 10 percig tartott. Noel és Roehette is résztvett a megbeszélésen. Audiencia Masaryk elnöknél 12 óra 20 perckor Barthou, Noel és Strimpl ceremóniamester elhagyta a külügyminisztériu­mot és átmentek a vár másik szárnyába, ahol a köztársasági elnök ünnepélyes audiencián fo­gadta Barthout. Közben a francia külügymi­niszter az újságíróknak a következő nyilatko­zatot tette: — Három fárasztó nap áll a hátam mögött. Rendkívül fáradt vagyok, de ennek ellenére jókedvű. Benes lojális volt velem szemben és nem nagyon vett igénybe. A tárgyalás fo­lyamán újból megállapíthattuk, hogy Fran­ciaország és Csehszlovákia között változat­lanul fönnáll a régi barátságos és intim vi­szony, amely eddig Is jellemezte politikáikat. Az eresz ügyvivő Beneshez siet Miközben Barthou Benessel tárgyalt, a kül- ügyminisztériuiwban megjelent Alexandrow­szki Szergej szovjet ügyvivő, akit Benes azonnal Barthou távozása után fogadott. Ille­tékes körök szerint a megbeszélés Össze­függésben áll a francia külügyminiszter prá­gai és varsói utazásával. Az ünnepi ebéd Délben egy órakor Masaryk köztársasági elnök a Hradzsin egykori tróntermében Ün­I népi ebédet adott Barthou tiszteletére. A diné részt vett Malypetr miniszterelnök, Benes külügyminiszter. Hodzsa földművelés­ügyi miniszter, Bradács nemzetvédelmi mi­niszter, Krcsanár iskolaügyi miniszter, to­vábbá Bteha tábornok, a köztársasági elnök katonai irodájának vezetője. A meghívott vendégeb között volt még Fancher tábornok, a francia katonai misszió főnöke, Eiseoman n tanár, a Denís-intézet vezetője, Masaryk Alice és Benes felesége, Benes Hanna asszony. „Barthou felbátorítani jött" A Veöer mai számában Pluhár József in­terjút közöl, amelyet Osusky párisi csehszlo­vák követtel folytatott. — Nagy jelentősége van annak, — mon­dotta Osusky — hogy abban az időben, ami­kor valamennyi európai állam a többi állam politikai értékét és céljait kutatja, a francia kormány külügyminiszterét Prágába küldöt­te. Barthou miniszter azért jött Prágába, hogy fölbátoritsa népünket. Az ismeretlen katona sírjánál Barthou francia külügyminiszter délután öt órakor meglátogatta Malypetr miniszterelnö­köt, majd öt óra harminc perckor katonai pom­pával koszorút helyezett el a prágai ismeretlen katona sirján és a verduni földet tartalmazó szekrény előtt. Az óvárosház-téren Syrovy had- seregtábomok és Baxa polgármester üdvözölte az előkelő vendéget. Este hatkor a francia kül­ügyminiszter meglátogatta a Denis-intézetet, majd nyolc órakor résztvett Benes külügymi­niszter ünnepi vacsoráján a Rudolf-galériáiban. Este tiz órakor a Hradzsin spanyol termében recepció vöt. Újból kiutasítottak egy csehszlovák állampolgárt Lengyelországból Oderberg, április 3(8. Április 24^én Uj- odorfbergbe érkezett a negyvennégy éves Nadhimílner József, aki eddig Lengyelország­ban a zawiercei üveggyárban volt alkalmazva, NachmiInért április 23-án kiutasították Lengyelországból, mert csehszlovák állampolgár, annak ellené­re, hogy Lengyelországban született, 44 évig ott élt, a felesége lengyel asszony és csehül nem beszél. Nachmilner huszonnégy óra alatt volt kénytelen elhagyni Lengyelország terü­letét, ahol családja és vagyona visszamaradt. E jelentéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az első kiutasítottak a kiutasító rende­let visszavonását kérték. A lengyel hatósá­gok a 21 kérvény közül egyet kedvezően in­téztek el. mBasmmm Bűnvádi eljárás indul a bukaresti p8r tiszti tanúi ellen? Bukarest, április 26. Hoímeanu ezredes katonai ügyész kérdést intézett a hadügyminiszterhez a bukaresti összeesküvés! pőrben tanaként szerepű tiz katonatiszt ügyében. Ezeket a tiszteket tanuk­ként hallgatták ki, de a katonai ügyész úgy véli, hogy vallomásuk alapján esetleg bűnvádi eljárást is kellene ellenük indítani, ami lefokozásukra ve. zetne. Amennyiben a hadügyminiszter a bűnvádi eljárás lefolytatása ellen foglalna állást, valószí­nűleg fegyelmi eljárás Indul a bukaresti nagy pór tiszti tanúi ellen. Hlinka: A szlovák kérdés a köztársaság legkardinálisabb problémája A szlovák néppárt vezérének és főtitkárának előadása Prágában ■ A Právo Lidu heves kirohanása Tiso ellen Prága, április 26. HMn'ka András tegnap este a prágai egyetem egyik termében nagy számú hall­gatóság előtt előadást tartott a szlovák autouó- miiista követelésekről „Miért kívánjuk a® autonó­miát?" óimén. Előadásában megelégedéssel állapí­totta meg, hogy az utóbbi időben Prága intenziveb­ben érdeklődik a szlovák kérdések iránt. A szlovák kérdés szerinte a köztársaság legkar­dinálisabb kérdése, s ennek helyes megoldásától függ a köztársaság jövője. A szlovák néppártnak — úgymond -— nem lehet szemrehányást tenni azon a elmen, hogy nem volna eléggé hazafias, mert tagjaiban az államfordulat alkalmával eléig bátorság volt annak kimondására, hogy szlovákok és azok ás akarnak maradni. A szlovák néppárt nem rejti véka alá ama nézetét, hogy a csehek és szlovákok két külön egyéniség- igei bíró egymástól eltérő nép, azonban ezzel egy­idejűleg azt is hangsúlyozza, hogy a szlovákok a közös állam keretén belül a cseh nemzettel közös sorsot vállaltaik « itt ak,árják elérni boldogulásu­kat. A szlovák autonómi®ták híven állanak a cseh­szlovák köztársaság és a csehszlovák állameszme alapján. Előadásának további részében Hlinka szen­vedélyes érveléssel fejtegette azokat a divergáló pontokat, amelyek a csehek és szlovákok együtt­élésében zavaró mozzanatokat képviselnek. Ezek vallási, egyházpolitikai, gazdasági, közigaz­gatási és kulturális természetűek. Hlimikával egyidejűleg a Pfjitomnost-klubban Sokol, a szlovák néppárt főtitkára az autonómista mozgalom történeti fejlődéséről és statisztikai meg jogi indokairól értekezett. Ismertette a Tuka-féle autonómiatervet, melyet a párt nem fogadott el, a LaJbay-félét, melyet 10212-ben a képviselőháziban benyújtottak s azóta a bizottságok irattárában fekszik, végül a Hiinkáót, melyet 1900 júniusában nyújtottak s a Labayéhoiz hasonló sorsra jutott. A szlovákok megelégedet t«égé a legjobb gát a magyarok írredentizmuea élten r— mondotta egye­bek között az előadó. Az előadást követő vitában Dusek mérnöknek az volt a főérve az autonómia ellen, hogy ez na­gyobb reményeket jelentene a magyarok számára. Medvecky azt hangoztatta, hogy az államalapítás elvi alapja a csehszlovák egység volt. A két nem­zet viszonyát tulajdonképpen ugv kellene fogal­mazni, hogy itt egy nemzetről van szó, amelynek két neve van. Az autonómia nemzeti alárendeltsé­get, az államnemzet lefokozását jelen,tenné. Hu­mán kérdésiére az előadó kijelentette, hogy aaneny_ nyiben a szlovákok autonómiát kapnak, e® nem jelentené, hogy a magyaroknak is meg kellene adni az autonómiát, mert a magyarok nemzeti ki­sebbség, a szlovákság pedig álla mneimzet. A vita éjjel 12 óráig tartott. A Právo Lidu föltümést keltő személyes támadást, intéz vezető helyen Tiso képviselő, a szlovák nép­párt ügyvezető elnöke ellen. Autonómista követeléseit azzal akarja diszkre- ditálni, hogy Tisot — magyarónnak minősiti. A szociáldemokrata lap állítása szerint Tiso és Hlinka között nagy méze telté, rés van, mert míg Tiso autonómista, addig Hlinka — az idők szavára hallgatva —lemondott az autonómiáról, s helyette megelégszik a — decentralizációval. Uj német ellenzéki Bárt alakulása előtt? Prága, április 26. Némtet politikai körök* ben úgy hírlik, hogy belátható időn belül uj német politikai párt fog alakulni. A párt- alaipitás előkészítő munkálatain serényen dolgozik egy német politikus, aki a prágai nemzetgyűlésnek tagija volt s aki régi nem­zetgyűlési — bár ellenzékit — munkássága alapján a kormány körökben is bizonyos to­ikintélynek örvend s kinek egyénisége garan- J ciát nyújt arra, hogy az általa alapítandó uj párt a csehszlovák állammal szemben pozitív álláspontra helyezkedik. A csehszlovákiai németek politikai tábo­rában ma nagyon súlyos viszonyok uralkod­nak. Tény az, hogy a politikai kikristályoso­dás nehezen indul meg — komoly ellenzéki párt hiányában. A Henlein-mozgalomról he­tek előtt irtuk meg észrevételeinket, amelye­ket az események később igazoltak. Henlein- német politikai pártoktól is teljesen függet- nal a csehszlovák körök és a szudetanémetek máig sincsenek tisztában. Ami az uj párt- mozgalmat illeti, csak annyit mondhatunk, hogy az Heinlcintól és a meglevő és működő len és önálló mozgalomról van szó. A francia Kamara pénzügyi bizottságának elnöke Budapesten Budapest, április 26. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) öhapetelaire francia képviselő, a kamara pénzügyi bizott­ságának al el nőiké, volt miniszter tegnap este Budapestre érkezett. Öhapetelaire tanulmány- utóin vám Közép euró pában s a napokban Prá­gában járt, ahol Benes és Krofia miniszterek­kel tárgyalt. Bécsiben is volt, ahol Dől lfuss kancellárral folytatott megbeszélést. Pesti tartózkodása alatt Gömbös Gyula miniszter­elnököt és Kánya Kálmán külügyminisztert látogatja meg. A francia képviselő újságírók előtt kijelentette, hogy Franciaország kiilö- nösképem örülne, ha hozzájárulhatna a duna- menti országok gazdasági életének megerő­sítéséhez, mert ez országok gazdasági fellen­dülésében látja a politikai paciíikáció egyet­len útját. Trockij Törökországba megy Sztambul, április 26. A török kormány megengedte, hogy Trockij visszatérjen a Mar­ina ra-tengerbon fekvő Príméipo szigetre, ahol száműzetése után egyszer már tartózkodott. Troakijnnk természetesen újból szigorú sem­leges ségi nyilatkozatot kell tennie. 2 _____________________________<ri«GM-A^A&ÁSiR-'FrrRijaS'

Next

/
Thumbnails
Contents