Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-25 / 95. (3426.) szám
fc|L HkJgK I Xm. évf. 95. (3426) s*ám • SMTll« • 1934 április 25 Előfizetési ár; évente 300, félévre 130, negyedévre 76, havonta 26 KE., külföldre: évente 45Q, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K$. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több. Sgyei szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— KI, A szlovemzkói és ruszimzkáé magyarság politikai napilapja Sserkesatőság: Prága II., Panaká aüeelS, ü. emelet • Kiadóhivatalt Prága 1U Panská alice 12, íü, emelet m • TILIFOH: 3 0 3-1 1, • • 8ÖRGŐNYCIM: H l R L fi P» P R fi H fi, Lengyelország nagyhorusitása (stp) Prága, április 24Európa feszülten várta Barthou francia kiüii- :ügy miniszter varsói utazását, mert titokban ; meglepetést és szenzációt íreméit tőle. Most, Ihogy a fiinomszabásu francia államférfim elhagyta a lengyel fővárost, a lapok egyöntetűen megállapítják: tudtuk, ez lesz a vége.!' A francia—lengyel egyensúlyi helyzet — j legalább ikiíilisőleg — helyreállt és Bartkou j a jólvégzett munka tudatában távozhat. A Iá-1 fogatáé külső programja szinte alkalmazkodni ! látszott a barátság felélénkitésének afeoiójé- hos (hiszen a dáiplomaták jól tudták, mi fog Dörbénmi) s míg Bariban érkezésekor Beck külügyminiszter mintegy szianibóiikiis duzzo sgást kifejezve, nem imént a pályaudvarra, ma már lelkesen és mosolyogva Krakkóig íkisérí francia kollégáját, azaz a legnagyobb arányai szívélyességet és barátságot mutatja, A látogatásnak előre meg volt adva a tartalma, A lengyel közvélemény két szóra várt. Mereven, udvariasan, de hidegen leste, megkapja-e Franciaországtól a bét szót. Ha Barthou ki- mondja a boldogító igent, túláradó örömmel, ‘szinte könnyezve a nyakába borul a nagy ba- ííáfcna!k, ha nem, duzzogva veti magát egy nj» tiruoo-politíka karjaiba, Nos, Barthou hangosán és határozottén M- itöoodottR a két várt, ezót., amit annál inkább mcgteehtetett. mert a lengyel kívánságok alapiakban véve piától kívánságok voltak s nem sértették Párás érdekeit. — E két szó pedig: ^(agyhatalom" és „kedvezmények**. A • kocka eldőlt, amikor Bar tkon rövid puhatólődzás után hétfőn délelőtt a lengyel 'ujeágiróknak már csak agy beszélt Lengy el őrs zágról, mint a francia birodalommá! egyenrangú nagyhatalomról, amely —. j természetesen — szabad, azt teheti. ®grM akar e> független elhatározással vállasat ba-; iátokat vagy •ellenségekéi Ezzel jóvá volt tóv® & hiba, tárni a 'lengyel—[francia konfliktust elím flotta: Franciaország nem kezeli 'többé másod- yemdü vazaliliisiként L engyelországo t, mint a négyhatalmi paktum megkötésének idején tette. A lengyelek rendkívüli érzékenyen viselkednek minden francia fölényeskediésssel vagy többretor- tással szemben. Ez a gyengéjük talán azóta van meg, (amióta a 16. században egy Valók herceg, 'akit a. lengyel rendek királlyá választottak, egyszerűen falképnél hiagyta kelteti birodalmát, •amikor váratlanul alkalom kínálkozott arra, ‘hogy Franciaország királya legyen. .A szökés és Franciaország itötobrebecsülése akkoriban vérig sértette a lengyelekéit, s nem akarják, hogy ma bárki, elsősorban a franciák, különbnek, magasabbra® górnak tartják önmagokat, mint a lengyeleket Elvégre Lengyelország ma a szláv népek legelső birodalma és vezető állama, tele nagy tervekkel és nagy oélókkal, Varsóban fájt, hogy Páris egyformán kezeli a lengyel államférfiakat és Bemest vagy Titnlescnt, sőt llagujiaíbba® az utóbbiakat mintha előnyben ré- ■(jzeeitetüe volna. A lengyelek megimnitatták, hogy a francia politika szempontjából nem elhanya- gO'lhatók. Barthonnafc Varsóiba kellett Jönnie — amolyan kisebbfajta Ciánossá-jár ás volt &% *—> és ünnepélyesen megerősítem a lengyel dogmád kot. Szívesen .megtette. Lengyelország megér •néhány szép szót, ha csak az kell. De nemcsak ez kellett, A másik 'bűvös sző * ,,kedivezményekre“ vonatkozó ti:. A lengyel barátságot, vissza kellett vásárolni. Egyelőre nem tudjuk, mtt adott Barthou érte, de egyre töblb szó esik „jhfi'telekrőT, a lengyel üzemekbe invesztált francia tőke nacioinálizálá- sáról, utj kereskedelmi megállapodásokról. A lengyel birodalom a vasenergiájiu Pilsudski ^•olcóvee uralma alatt csodalatos fölleodür Teljes megegyezés Pilsudski és Barthou között Véget ért a francia külügyminiszter varsói konferenciája Barthou kedden este Krakkóba utazott - Hivatalos kommentár Pilsudski és Barthou történelmi nevezetességű összejöveteléről - A lengyelek a népszövetség ellen A csehszlovák-lengyel kérdés felgöngyölítése Ymtgé. április M, Basriihou francija Mfogy- mJnisvCeír raxwói lartósíkodásánaik tetőpontját kétségtelenül a Hi*odsíkinél te# háromórás látogatás jelentette, Hétfőn délben Barthou hosszabb audiencián jelent meg a köztársaság elnökénél, majd a régi királyi palotában állami dézsámé volt m előkelő vendég tiszteletére. Délután M érékor Barthou Beek lengyel MMgymtnisfter és gráf Sneudeek váeekü társaságában a Belvedeiro-pa!o= iába ment, ahol Pilsudski marsall, Lengyel - ország tulajdonképpeni diktátora fogadta, A találkozód rendkívül szívélyes volt. A háromórás konferencián szóba került a lengyel- francia viovonyt érdeklő valamennyi probléma és estefelé, amikor Barthou kijött Pilsnd- skitól, a lehető legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a tanácskozásokról az újságíróknak és kijelentette, hogy ez a konferencia történelmi jelentőségű volt, A találkozás folyamán Németország fegyverkezésén kívül a lengyelnémet és * lengynl—eeehszfovák viszony Is esóba került Este 8 órákor a francia nagykövet dinét adott amelyen a lengyel kabinéit valamennyi tagja, a diplomádat testület, számos képviselő és szenátor és háromszáz meghívott vendég vett részt A kedd orogram V«r«é. április 6M, Barthou francia Mlttgy= mifiiwter kedden délután § ónkor Varsóból Krakkóba utazott, A lengyel sató nagy elragadtatással ir a francia külügyniniszter varsói látogatásának eredményéről is arról, hogy sikerült a francia-lengyel visrony régi barátságát minden kérdésben lelyreállitaní. Kedden délelőtt a francia külügyminiszter a francia nagykövetségen a varsói francia kolónia tagjait fogadta, valamin; a lengyel- francia társaság képviselőit. Bitók out a krakkói nfra Beck külügyminiszter és Laroche varsói francia nagykövet ki séfre el. Lengyel magyarázat ¥ a f • ő, április 24, A hivatalos kommentárok szerint a francia külügyminiszter varsói tartózkodásának második napja ugyanolyan jelentős volt, mint az első. A köztársasági elnöknél és Pilsudski marsallnál az illetékesek ünnepélyesen hangsúlyozták, hogy Franciaország és Lengyelország között változatlanul fönnáll a baráti viszony. Az eddigi helyzet semmiben sem változott meg. Pilsudski marsall a Belvedere-palotában részletesen kifejtette Barthou előtt a lengyel külpolitika alapveit és rámutatott arra, hogy Beck külügyminiszter legújabb tettei nem állnak ellentétbe® a francia-lengyel jó- viszonnyal. Lengyelország törekvése kizárólag az volt, hogy megjavítsa helyzetét közvetlen szomszédaival, azaz Sm jeiOroszországgal és Németországgal szemben, de a megkötött szerződések nem érintik Lengyelország függetlenségét. Pilsudski nemi hallgatta el, hogy a lengyel közvélemény az elmúlt hónapokba® rendkívül kritikus szemmel nézett a népszövetségre, amelynek munkájával nincs megelégedve. Ennek ellenére a lengyel nép illetékes tényezői nem gondolnak a népszövetségből való kilépésre. A Havas-ügynökség félhivatalos kommentárából kitűnik, hogy- a tegnapi közvetlen tárgyalás után Barthou és Pilsudski között a francia illetékes körök kifejezték teljes megelégedésüket és biztosak abban, hogy a lengyel-csehszlovák ellentétek is hamarosan elmúlnak. — Barikon keleteurópai utazása után erre a* utóbbi kjérüésre vonatkozólag határoaott »*-- riaíiva fog történni Prágából Francia értelmezés Paris, április 24. A Petit Párisién varsói külön tudósítója a következőkben számol be lapjának Barthou én PUsudsfcí tegnapi íelérfűs PÜsndsk! aramat! kifejezte csalódását « népszövetségben és tudomására hozta Barthou nők, hogy a legtöbb kte~nemzet nincs megelégedve a genfi munkával. Pilsudski annak idején lelkes hive volt az általános lefegyverzési konvenciónak, A lefegyverzési kérdésben egyébként a francia és a lengyel érdek teljesen azonos. A francia-lengyel szövetség katonai szövetség is, amelyet a diplomáciai jellegű nehézségek nem befolyásolhatnak, Barthou a Pilsudskival való tanácskozás után meggyőződhetett arról, hogy a német-lengyel támadást kizáró szerződésnek nincsenek titkos klauzulái. Pilsudski bebizonyította Barthounák, hogy a lengyel kormány fönntartotta a szabad kéz jogát mind Németországgal, mind Oroszországgal szemben, A lengyel-csehszlovák konfliktus is szóba került az összejövetelen, amely ko®= fliktust a Petit Párisién munkatársa a lengyel politika „neuralgiás pontjának** nevezett, Saint Brice, a Journal (külön tudósítója ugyanígy nyilatkozik és kijelenti, hogy Lengyelország főleg Románia és Franciaország barátságára helyez súlyt, a többi hatalom nem nagyon érdekli, Szovjetoroiszorsízággpl szerűben & marsall tiend- kirvül rezerválta® viselkedett és Barthou ebben a tekintetben nem mindent éri él, amit akart. Pilsudski ugyanig nem tartja lehetetlennelí, hogy Oroszország belső életében hamarosan nagy változások történnek. A raansaM ug\"amikkor azt gondod ja, hogy a Hitler-korfciány sem lesz hosszú életű Németországban. A birodalom fegyverkezését a marsall nyugodtan ítéli meg és olyan ténynek veszi, amellyel számolni kell. TermésreHÜB1 léét imutatobt, s aa önállóvá lett lengyel iparnak ée kererskied eleminek ma már nyűgös a franola gyámolltás. Varsó nem akar tÖbibó kiselejtezett repülőgépeket- és fegyvereket vá- sárolul FranciaországbarL (amire eddig kény- szeritetfték)^ hiszen Németországiba® jolbbat -és olcsőWbat kap. Nem akarja, hogy a lengyel gyárak, a lengyel hadsereg, a lengyel közélet fölött, iframciék dieapo®állja®ak, annál kevésbé, ment Pilsudski íháte legaljábban megingott a franciák erejében, és üzleti képességedben, A Stavisky-komupció gondolkodóiba éj- tett© az ősz marsallt, aki lassan-laesam ama a meggyőződésre jutott, hogy a francia szervezőerő ©lzüllött s korántsem oly tiszta és hatalmas, .mint a német Mondják, hogy a mar- eali m közelmúltba® kijelentett hogy a belső kormpcdóvol küzdő Francia ország hamarosan Spanyolország másodrendű, nagyhatalmá szerepére fog alábukni. Barthou a politikai barátság biztositása érdekéiben nagyfokú engedményeket volt kénytelen tenni az üzleti élet, a lengyel gazdasági szabadság, a lengyel közélet heinstmálásának tekintetében:. Mintegy a lengyel nagyhatalom magykorusági Oklevelét vitte el Varsóba, s amint a díszes dokumentumot s az azzal járó Jogokat és előnyöket átadta, a régi (feszültség elpárolgott, mint ahogy elpárolog a Ifleezültsóg az okos apa és a felnőtt fiú között, ámultat az előbbi, nem akarja az utóbibit kisfiúként kezelni, hanem egyenrangaisitja és (beiktatja jogaiba. Lengyelország nagykorú, ujjong a lengyel sa|bó Barthou elutazásának' pi'll'anatábast, A régi barátság, vadonatoij alapokon, hely íeáJi, a lengyel érzékenységet sértő francia fölé- myeskedée eltűnik. Mi lesz ilyen körülmények között Beok miniszter uj politikájával, a német-lengyel barátsággal? Az is megmarad. Lengyelország elég erősnek érzi magát, hogy két vasait tartson a tűzben és minden eshetőségre felkészüljön. A jövőben Németországnak is udvarolnia kell Varsóban, ha valamit akar, Franciaországnak is. Parancsokkal többé senki nem ér el semmit, Pilsudski Arany János „Füleműléjének“ bírójához hasonlóan rámutat az egyik szerződ'ésre, s azt mondja ,itt is fütyül", rámutat a másikra, s mondja ,itt is fütyü'r4. Szerencsés, független és irigyelt helyzetiben lévő ország, amely ezt nieg- tehett,
