Prágai Magyar Hirlap, 1934. április (13. évfolyam, 76-99 / 3407-3430. szám)
1934-04-25 / 95. (3426.) szám
2 'PPAGAIv'^ACifeP.-Ht RTiAI? 1934 Apríts 25. *ncanda. tesen a német fegyverkezásről gyakorlati következtetéseket kell levonni. A népszövetségről való szkeptikus fölfogásban Pilsudskl kőnél jár Mussoíini véleményéhez. A L’Oetrvtfe Szerint a marsall kijelentette, hogy a német-lengyel közeledés átmeneti jellegű. Az Echo de Piariis megállapítja, hogy Franciaország presztízse megerősö- dötten került ki a varsói cészejövetelből. Franciaország lefegyverzési nézeteit Lengyelortszág, a kteantant, a fiaíkán-államok és Szovjetoorószor- szág is osztják. A csehszlovák lapok Barthou varsói eredményeiről Prága, április 24. A cseh lapok bő kommentárokkal kísérik Barthou francia k'iMgy- miniszter varsói tárgyalásait. A Národní Politika szerint föltehető, hogy Varsóban a régi francia-lengyel szövetségi szerződést hozzá idomították Lengyelország kívánságaihoz és uj helyzetéhez. A gazdasági természetű kérdések megoldása mellett elsősorban Lengyelország nagyhatalmi jellegének elismeréséről volt szó. A Lidovc Noviny véleménye szerint Paris és Varsó nyílt kártyával fog játszani s nem Jognak (megismétlődni olyan kínos jelenetek, hogy Franciaország belemegy valamilyen Loearnófea Lengyelország közvetlen részvétele nélkül, vagy aláírja a négyek szerződését, amelyet Lengyelország elutasított s ana sem ismer el. Ugyanakkor Páris ímeg akarja akadályozni oly esetek megismétlődését, hogy Lengyelország messzemenő lépésekre kötelezze el magát Berlinnek és Moszkvának s csak utólag közelje a részleteket a nyugtalankodó Párissal, mért viselkedett igy, mire kötelezte magát s mi minden van az mj szerződésekben olyan, ami nem irányiul Franciaország ellen. A szociáldemokrata Právo Lidu azt fejtegeti, hogy a leszerelési kérdésben Francia- ország az angol közvélemény szemében defenzív szerepet játszik s ily szerepben utazik Franciaország külügyminisztere keleti szövetségeseinek meglátogatására. „Ez a szerepe nem lesz terhére Prágában — folytatja a lap — ahol a francia-csehszlovák viszony nem függ a konjunktúrától s nem függ egyik vagy másik politikus kényekedvétől, azonban mindenesetre kárára van Varsóban, ahol még egyelőre a Hitlerrel való nász hangulata uralkodik. Mint hallottuk, Barthou elutazása előtt leszegezte azt a kívánságát, hogy nemcsak Beckkel, hanem Pilsudskival is fog tárgyalni. De éppen Pilsudskinak imponálnak a legkevésbé az intellektuális és politikai érvek. Előtte az imponált volna, ha Barthou nem kérvényezőként jött volna — és Francia- országot inai izolált helyzete erre készteti — hanem Angliával és Amerikával való egyetértésének tudatában mint vizsgálóbíró. Attól félünk, hogy a dolgok mai állása mellett nincs sok értelme mindazoknak a politikai és gazdasági engedményeknek, amelyeket Barthou magával vitt Varsóba. M rőt tárgyalnak Prágában - Tessan volt francia külügyi államtitkár szerint? A Národní Osvobozoní Francois de Tessan volt francia külügyi államtitkár cikkét közli. Tessan méliatóan emlékezik meg Benes ama formulájáról, hogy Ausztriát meg kell védelmezni minden kapzsi szándékkal szemben, hogy ne lehessen senki önző expanziójának és hegemóniájának tárgya. — Ez szükségessé teszi — úgymond — Olaszország, Franciaország, Németország és a kisanlarit megegyezését oly formáiban, hogy kiegészítenék az 1922-es genfi jegyzőkönyvet ée valamennyi érdekelt állam csatlakozna hozzá. Úgy látszik, ez a kérdés a prágai megbeszélések napirendijére is kerül. Nem lesz lehetséges nem beszélni a dunamenti területe!: gazdasági megújhodását szolgáló különféle tervekről, Franciaországot e tekintetben hálás feladat várja, amit máris azzal teljesített, hogy megkönnyítette a kisanlant ó» az Tízezer angol hallgatta meg Mosley fasisztavezér programbeszédét SA egyenruhák Londonban - Mosley a korporációs állam mellett London, április 24. Az elmúlt napokban a londoni Albert-haMban az angol fasisztáik nagygyűlést tartottak. Ez volit eddig a legnagyobb fasiszta összejövetel Angliáiban, mert több mint tízezer lelkes fasiszta vett rajta részt. A rendőrség nagyarányú előkészületeket tett az esetleges összeütközések meggát- lására, de a gyűlés súrlódás nélkül ért végetMosley szónoki emelvényét a fasiszta párt vezérkara vette körül, amelynek tagjai a német irdhainosztagok egyenruhájához hasonló egyenruhát öltöttek. Mosley, az angol fasiszták vezére hatalmas porogrambeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta az angol fasizmus nemzeti jellegét. A szónok a parlamentarizmus ellen fordult, de kijelentette, hogy az angol fasiszták nem akarják az ősi tradicióju angol páriámemtet teljesen kikapcsolni s céljuk csak az, hogy az utj rendszerben a kormánynak teljes cselekvési szabadságot biztosiísanak. Az angol fasizmus uraloinralkerülésekor nincs szükség arra, hogy korlátozzák a sajtószabadságot és ellenőrizzék a közvéleményt. Mosley fölvetette a kérdést, hogy tulajdonképpen mi az, amit Európában bizonyos sajtó a fasizmus tiranu- sának nevez, mert. pozitív adatokat erre vonatkozólag még soha nem hallott. Az elmúlt év novemberében a fasizmus ellenségei kijelentették, hogy Hitler negyvenmillió német szavazót arra kény szeri- tett, hogy mellette szavazzanak. I]y>en kényszerről beszélni nevetséges, de ha Hitler tényleg oly csodás képességek birtokában lett volna, hogy ezt megtehette, akkor a világ legnagyobb zsenijének kell nevezni. Mosley síkra szállt az angol imperializmus mellett és szükségesnek tartotta az erős kéz politikáját Indiával és Írországgal szemben. Gazdasági téren Mosley a védvámok híve. Az angol fasiszták vezére az angol légi flotta megerősítését kívánja. Véleménye szerint egyébként a fasizmus korántsem jelent háborút, mert azok a férfiak, akik ma Európában a fasizmust hirdetik, valamennyien részt veitek a bábomban és tudják, mit jelent az. Mosley a kocporativ állam megteremtését követeli, mert véleménye szerint kizárólag a rendi állam tudja megmenteni a nyugati civilizációt. A gyűlés a fasiszta himnusz és az angol nemzeti himnusz elének- lésével ért véget. Oroszok, ukránok, rusziaszköi csehek közös platformon ■» Mae* akadályozták Beszkíd főtanácsos Pozsonyba való áthelyezését Ungvár, április 24. (Ruszinszíkói szerkesztőségünktől.) A poíkar-patszká-ruBzi közélet erős zajlás'ban van azóta, amióta a kormány a nyugdíjba vonuló Jefh országos alelnök utódául Mezőik pozsonyi kormányfőtanáesőst nevezte ki. Ez az intézkedés szenzációs egyetértést- váltott ki a széthúzásáról igen híres lluszinszkó- bam. Egy plattforthra helyezkedtek az orosz irányzatú ruszinoí az ukrán irányzatú afekal, a kormánytánngatók az ellenzékkel, sőt egy plattformra kerültek a ruszinokkal a ruszin- szkói csehek is. Valamernyíeii egyhangúlag állást foglaltak Mezőik Ungvár a való helyezése s főkép országos elnökké -aló kinevezése ellen. Ennek a szenzációs egyetértésnek az indoka a ruszinok részéről az a követelés volt, hogy a főtisztviee- lői kaiban töjténő üresedéseket ruszinokkal töltsék be. A csehek, akik tizenöt est zenélő óta Kárpátalján Jak0-'a, hova-tovább ottani lakosoknak érzik magukat, szintén hasonló indokolással az ottani lakosok számára reklamálják a pozíciókat, tehát csaknem a ..Ruszinszkó a ruszinszkóiaké“ jelszóval. Még nagyobb egyetértést váltott ki az a hir, hogy dr. Besalrid Sándort, a.z egyetlen ruszin főtiszt-viselőt Pozsonyba akarják áthelyezni. E •birre a ruszinok és ukránok egyaránt.megmozdultak. A Volosin-féle ruszin nemzeti tanács ülést tartott s leszögezte annak követeléséi, hogy Ruszinszkóban minden hivatali állást ruszinokkal töltsenek be s az országos alelnöki szék szerinte csak Beszkid személyével tölthető be közmegelégedésre. Ez az első eset, amikor a nagyorosz és az ukrán nyelvi irányzat minden nyelvi vitát félretéve kezei nyújtott egymásnak és egységes akciót bonyolítóit le az autonómia és az őslakos gondolat jegyében. A kezdettől fogva itt tartózkodó cseh hlvatatl- nokoik is mellőzést látnak abban, ha máshonnan hoznak ide vezető'tisztviselőket. Nem kis meglepetést keltett, hogy dr. M-ezrik kinevezésével . egy időiben dr. Toupalik főtanácsos Rusziné zk óból való elhelyezését kérvényezte, Roz- sypail elnök pedig a helyzet tisztázása végett Prágába utazott. Rozsypal visszaérkezto után megnyugtatta a sajtó képviselőit, hogy Beszkid főtanácsost nem helyezik el Ruszinszkó ró l, de az alelnöki szék betöltése továbbra is nyílt kérdés maradt. Bence május 2-iiki ruezdiszkói körútját a ruszin körök valószínűleg föl fogják használni arra. hogy autonómista követeléseiket a külügyminiszter elé tárják. Vasutí katasztrófa Amerikában: Tizenegy halálos sebesülés Newyork, április 24. Az Associated Press jelentése szerint Mexikó City töl mintegy kétszáz kilométernyire, Loreda város közelében kisiklott egy expressz-vonat. Tizenegy utas halálosan, huszonhat könnyebben megsebesült. A (közlekedés a vasútvonalon szünetel. Suvicti Maii tárgyalásai London, április 24. Suvich olasz államtitkár, aki Londonban időzik, tegnap Grandi olasz nagykövet társaságában meglátogatta a külügyminisztert és hosszasan tárgyalt vele. Az olasz diplomata ezenkívül számos más előkelő angol politikai személyiséggel is tanácskozott. Olaszország közötti érintkezést. Azonban sokat kell ínéig /tisztázni s szét kell oszlatni egyes élői téliteket. Ha Franciaország és Olaszország el tudnak jutni a megnyugtató .megegyezéshez a tengeri fegyverkezésben és az afrikai kérdésben, ezzel első példát szolgáltatnának a szolidaritásra s annál nagyobb tekintéllyel közreműködhetnének a közép- európai probléma megoldásán. Abban a pillanatban, amikor megvalósulna a francia- olasz megegyezés, maguktól elesnének az indokai annak, hogy kisantan Lszövetségeseink bizalmatlanok legyenek Olaszországgal szemben. Épp azért azt véljük, hogy egyetemes érdekből a Róma és Páris közti tárgyalásoknak mozgékonyabbaknak kellene lenniük. Prágában bizonyára előbbre juttunk a közös 'megegyezés utján — azonban beszélni kell tudni az olasz kormánnyal és a berlini kormánnyal is. A Polední List hasábjain Kabánek „Franciaország, Olaszország és Németország között** címen a következőket írja: — Barthou francia k ül ügy miniszter látogatása alkalmai szolgált arra, hogy a kormány- lapok és Télig kormány]apók dicsőítsék a Franciaországgal való barátságunkat. Mi a dolgokat higgadtan, józanul, nemcsak érzelmileg nézzük. A baloldali kormányok hibájából Lengyelország az utóbbi éveidben elhi degiilt Franciaországtól, s miuálunk is kénytelenek voltunk uj szövetségesek után körülnézni. Franciaország néhány éven át engedékeny volt Németországgal szemben s az engedményeket a Lengyelország és a mi rovásunkra telte. A locarnói szerződés biztosította a francia-német határt, elleniben nem biztosította a csehszlovák-német és lengyel- néirnet határt. Franciaország ma már maga érzi, mit jelentett ez az engedékenység. — Jöttek a csehszlovák kölcsönre vonatkozó tárgyalások s a Franciaország által megszabott föltételek súlyosak, a tárgyalások ránk nézve kiuosák voltak. Aztán jött a négyes paktum, Franciaország lehetővé tette a két blokk: a kisállamok és a nagyhatalmak blokkjának létrejöttét s ezzel elvben veszélyeztette a népszövetség értelmét. Ma Francia- ország a maga jövőjéért harcol. Tartós szövetség köt bennünket hozzá, tekintettel Németországra. Az erősen fölfegyverkezett Németország fenyegetés reánk, Francia- és Lengyelországra nézve egyaránt. Mihelyt Németország önkényesen fegyverkezni kezdett, Franciaországnak meg kellett volna szakítania a szóvilát és katonai szankciókat kellett volna alkalmaznia. Franciaországban ehelyett csak vitáztak, ko- kettálini kezditek a revízióval ja négyes paktumnál) s Sauerwein ur a Habsburgokért kezdett lelik ceedni. Ilyen balgaságokat csak Csehszlovákiában tudtunk lenyelni, dte nem viselt el ilyeneket sem lengyel ország, sem Belgiiutm. A francia és a mi politikánk oly helyzetibe juttatott minket, hogy válaszúton állunk Néanetország és Itália között. Szükség van arra, hogy együttműködéssel és megegyezéssel szilárdabban biztosítsuk jövőnket. Franciaország gyengesége, határozatlansága és habozása arra késztet, hogy az eddigi kereten fölüli újabb szövetségeseket keressünk. A Németországgal való megegyezésünk gazdasági tekintetben igen sokat hozna, polifi'kai szempontban alapjainkat veszélyezteti. A Lengyel országgal való megegyezést, mely egyedüli okos Németországgal szemben, elszalasztottuk. Közép-Eurépába való beletagi;; (kiásunk ma az Olaszországgal való tárgyalások főié vezet bennünket. Gazdaságiikig ettö! aránylar keveset várhatniuk, politikailag kipótolja nekünk Franciaország gyengülését és bizton.'arc ( ad Németországgal szentben. Ma. súrlódási felület vagyunk az említett három nagyhatalom között. Ennek ellenére üdvözöljük Barthout. Prácában. S aö véts ágiin k F r a ne i a o rs zá gg a 1 termés z e t es. Egészséges dolog lesz. ha megegyezünk az egységes védelmi taktikában és a Farktól Varsóig húzódó front, újból egésszé zárkózik löl. Azonban tudjuk, hogy délvidékünk nyitott. Itt szilárdabb egyezségre van szükségünk, mint amilyet • Ausztria labilis maga tartás a nyújt, számunkra. Franciaországnak ma meg kell tudnia, mért tárgyalunk Rómával. A tények, az ész arra késztetnek. hogy saját érd ekünk lsen a „szent eaoiz- mms“ politikájához kezdjünk. Gn/.rt cinked e- sümk ott. véget, ér, ahol az állam biztonságáról kezd szó lenni. _ A Nezitik-affér meglepd eíiclcrfésl teremtett a széthúzó RusztaszkOhan
