Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-04 / 53. (3384.) szám

17 f9S4 mánrcfag 4, vasárnap. %^<OT-Mag^AR.-HTRIiOT AiílÚHUOH ÍAP.IA HHHHIHHV MM Mit és hol esznek Hollywoodban? A filmcsillagokról — hála a jól szervezett t ^erikái reklám- és sajtópropagandának — : intimitást tud a nagyközönség. Magán­zóik minden titka is szinte csak a nagy- rónség szórakoztatására, az érdeklődés fel­ütésére szolgál. Nincs is magáméletük. Vagy van, akkor egy második magánéletről is ndoskodniok kell szegény filmhirességek- k, egy másodikról, melyet állandóan fel­i-hatnak az érdeklődő nagyvilág előtt! Mit esznek a sztárok? Ez is olyan intimitás, sly érdekli a világot! Hollywoodiban, de általában Amerikában, indetnesetre más, egészen más az étkezés, nt nálunk Európában. A családok általában zetnek háztartást, de csak a jómóduaknak n szakácsnőjük. Akinek sikerül német, igyar vagy cseh szakácsnőt szerezni, az a i Ízlésünk szerint is emberi ellátásban szesül, a többiek kénytelenek megelégedni néger szakácsok és szakácsnők kétes értékű ivészetével. A családok nagyobb részében ónban, az asszony hazatérve munkájából, amerikai konyha és az amerikai konzerv­ár technikai tökéletességének kihasználó­val percek alatt készriti el az ebédet vagy vacsorát, természetesen távolról sem olyan hetesen, bőven és tartalmasán, mint az eu- pai háziasszony. Az amerikai lakosság tulnyomórésze, sta­tika szerint négyötöde drug-storok és lick-lunoh vendéglők látogatója. A drug- ore egyik oldalán van a counter, a bárpult- tk megfelelő asztal, amely mellett magas, 5 annál kisebb székeken foglalhatnak helyet b delikvenseik, akik a mechanikusan, min­in egyéniség nélküli készült ételeket gyasztják. Természetesen a tolongás, a zsi- aji a kellemetlen és minden kényelem nél- üli ülőhely idézi elő azt, hogy az amerikai cnbeif csak néhány percet tölt el az ét- Bzéssel. Hollywoodban, a stúdiók környékén, igen >k ilyen drug-store van és a statiszták, a tö- íeg rendszerint itt étkezik. A sztárok főleg a os Angelesben levő Victor Húgé vendéglőt fogatják, amelynek olasz konyhája van és a iszolgólóleéuyok nagyobbrészt kinaiak. Itgen lőkelő vendéglő a Henry is, amelynek német 5ztje van és amelynek tulajdonosa az a nagy, .övér színész, aki az Aranyláz cimii filmben haipllin partnere volt. A hollywoodi rossz yelvek azt beszélik, hogy Chaplin azért láto­ttja szorgalmasan ezt a vendéglőt, mert észes a tekintélyes jövedelemben. A sztárokról különben maguk a műtermek gondoskodnak. Minden filmgyár területén fan kantin és ezek a kantinok kétségtelenül i földkerekség legérdekesebb helyiségei, diliden gyárban ebédszünet van egy őrá tél íét óráig. Ilyenkor megtelik a gyártelep ven­déglője. Színes, tarka tömeg lepd el a vendég­ed asztalait, amelyek európai módra vannak tuegteritve. Joan Crawiford, Ramon Novarro, John Boles, Nancy Caroll, Kay Francia, Che- valier ott étkeznek saját gyáraik kantinjában felvételi napokon és velük egy asztalnál, kö­zöttük és mellettük, mint egyenrangú embe­rek a világosítók, diiszletezők, technikusok és egyéb műtermi munkások. Az amerikai de­mokrácia a legtökéletesebben uralkodik ezek­ben a kantiuokban, ezekben a termekben. A műtermi vendéglők személyzete a leg- elsőrangu szanatóriumok szakácsaival egyen­lő képzettségű, amire azért van szükség, mert az egyes sztárok fogyókúrát tartanak, mások betegek vagy gyomorbajuk, gyomorsavuk van és azok részére különleges diétás ellátást és ételeket készítenek. Hogy a sztárok étkezésé­re mennyire vigyáznak a gyárak, legjobban bizonyítja az, hogy ha szabadtéri felvételek miatt egv-egy film szereplői, rendezői és ve­zérkara Hollywood környékére rándulnak ki, az autóoszlophoz mindig, csatlakozik egy konvha-autó, ahol a kantin egyik jó szakácsa gondoskodik arról, hogy a „személyzet” min­den tagja megkapja kedvenc ételét, mert bis::en rossz gyomorral jó alakítást még egy amerikai rendező sem kíván a színészeitől. B. I* Napiprogram- - í. „Reggel Törődj Öt percet az egészségeddel.“ Ne mondd, hogy nincs Időm, (üres kifogás, tudjuk már azt.) Tornázz. Ne mondd, hogy nincs erőm. Fáraszt? Hát az a jó, ha fáraazt 2. 1 Gondod, hajód van? Van az másnak te. Kerüld ki, hogyha vermet ásnak Is. Ne bándd, ha a remény csak hiteget Célt ér, aki nyugodt, szorgalmas, gondos Munkádon: Istenáldás. Ez a fontos: Hogy rendben legyen minden ideged. 3. Szeretsz? Szeress deriteen, hittél. A szived dolga! Az vágyik s dobog. Szerelmed csupán mosoly légyen. Hidd el Sosem ez a legfontosabb dolog. 4. Ne mondd, hogy nem dohánycol többé! Pár cigaretta — nem oly nagy eset Nem az a hős, ki hol dohányzik, hol nem.»* Aki megállja: Csak egy keveset! 5. Ha levelet kapsz — válaszolj azonnal. Aznap irt válasz a válasz csupán. Ha azt mondod, hogy: no, majd holnap irok, Nem irsz se holnap, se holnapután. 6. Egyél jóízűen, mértékletesen. Néha épp elég az, ami — kevés. Gyümölcs, főzelék, pohár tiszta víz — Ne legyen legfontosabb az evés. 7. Olvass verseket. Hallgass muzsikát. Ha lelked üdül, a tested Is ép. Ne mondj mindig mérgesen kritikát, Keresd mindenben azt meg: ami szép. 8. Környezeteddel légy nyájas, derűs, Ne szólj mindenbe okvetlen bele, Ne feledd: minden fűszálnak, virágnak Megvan a saját külön élete! Szeresd, ami mulatságos, vidám. A jó hangulat: lélekaratás. Sokszor a könnynek is elébe vág Egy szívből jövő, hangos kacagás. 10. Ne feledd: minden hullámzik a földön! Nappalra éj jön. S az örömre bánat S lefekvéskor agg korodban is mondd el A gyerekkori estéli imádat!... FARKAS IMRE. Szlovenszkó, március eleje. Az „Asszonyok lapjában” felvetett; kérdésre és a szerkesztő­ség szives felszólító jegyzeté alapján hozzá­szólok én is, mintegy hangot adva a mai fiatal asszonyok és leányok ama csoportjának, akik a női módszerekben az arany középutat vá­lasztják boldogságuk megalapozására a házas­ságukban. .......... Mé g három évvel ezelőtt, ezerhetes korom­ban, vagyis legszebb leányéveimben, nem gondoltam még a férjbezmenetelre, modernül gondolkodó, úgynevezett mai leány voltam, sportnak, táncnak és munkámnak éltem. Egy késő őszi jótékonysági estélye® ismerkedtem meg mai urammal. Ez az ismerkedés maga is egy nekem felejthetetlenül kedves élményt .je­lent és emléke ma is bájos álomként él 'ben­nem. A következő hetekben többször találkoz­tunk, a tél folyamán sikirándulásokon és há­lóikon. Bennem megérlelődött a gondolat, hogy ö az, akire én várok, ő azonban nem nyilatko­zott, holott éreztem és láttam, milyen jól érzi magát társaságomban. Ez volt életem első és legnagyobb problémája: mit tegyek? ... Töp­rengtem napókhosezat, álmatlan éjszakákon, míg végre elhatároztam, hogy minden külső barátnői vagy szülői segítség és tanács nélkül Pétert vallomása- bírom és világos helyzetet- ■teremtek. Egy alkalommal, amikor hazafelé tartottunk egy sikirándulásról. megkérdeztem Pétert, egyenesen és őszintén: — Mondja, öreg fiú. még nem gondol a nő­sütésre? — Sajnos, rém merek belevágni, a mai bi­zonytalan helyzet, agyoncsökkentett fizetés, esetleges elbocsátás és a többi, már általáno­san ismert jeremiáda ... — adta meg a vá­laszt. — És ha én magának számszerűen bebizo­nyítom. hogy félelme alaptalan? ■ — További beszélgetésünk során megmagyaráztam neki- hogy helytelen a gondolkozása, e kérdésben. Kettőn jobban bírják el az élet megpróbáltatá­sait. jóban-rosszban összetartanak, beosztják azt a keveset, amijük van. és boldogulniuk kell, ha nagyon akarják. És igy, ebben a me­derbe® föladattam moadacivalámat, n»ggyőró­Ezzel többet árult el, mintha egy órakosezat áradozott volna- boldogságáról. Ha a nehézségek, akadályok még oly tenger­nyire is nőnek körülöttünk és más életkörül­mények, világnézetek és felfogások is váltják fel egymást, a nő és férfi mirdig megtalálja az utat egymáshoz a kölcsönös vonzalom alapján. De mert jövőnkről van szó, nem szabad csak ösztönünkre hallgatnunk, hanem a célt. is ki kell tűznünk, melyet el akarunk érni. Mi, ma­gyar nők, ebbe® a tekintetben szerencsés nem­zet gyermekei vagyunk. A történelem lapjai, népünk ősi felfogása, és nemzeti létünk mindig a feleség fenkölt fogalmát tükrözteti vissza, mint eszményt, és mert a magyarság évszáza­dos ba1 sorsban élve, a nő és férfi egymáshoz való viszonyát a kölcsönös megbecsülésben fe­jezte ki, adva van számunkra is az ösvény, melyre lépnünk kell. A sok csüggedő vélemény ellenére is. én bizom a magyar nőik okos életfelfogásában, ha vannak is kivételek, a többség mégis megta­lálja a helyes utat még ebben a. kérdésiben is: fussunk, vagy ne fussunk a férfi után. A régi „boldog” időket ne sírjuk vissza, mert részünk­re, a mai kor leányainak, úgy sem jelentenék a boldogságot, hanem inkább azon legyünk, hogy a ma körülményei között megteremtsük a boldogságot. Mint végeredményt, azt mondom, ne fussunk a férfi után, mert az nem méltó hozzánk, de ha kell, tegyük meg a.kellő lépést, ha rajtunk múlik valamely akadály elhárítása. De hagy­juk el minder esetre a csábítást és beháló zást, legyünk egyenesek és őszinték. Emmi. déssel. mint egy porszivógépet eladni akaró ügynök, aki a, háziasszonyt érveivel vásárlásra kényszeríti. Péter a fejét lógatta és hallgatott. Azt persze, hogy én igénylem a. feleség helyét az ö oldalán, egy szóval sem említettem, azt már a jósorsra bíztam. Két na.p múltán beállít Péter szüléimhez, ün­nepélyesen nekiült özköd ve... és megkérte a, kezemet.. Szüleim nem tudták és nem értették az egészet. Csak mi kerten: ő és én. Könnyez­ve öleltem át emberemet, telesirtani ünneplő- kabátja kihajlását keservesen boldog köny- nyeimmel. Azóta három év telt el és ma is boldogan, megelégedetten élünk, ha szűkén is. de kölcsö­nös szerelem tölti ki küzdelmes életünket, A tanulság, amit saját esetemből levonni kí­vánok, nem más. mint az, hogy a módszer és ut- a szeretett férfi meghóditására mégiscsak a nő kezében van és ha nem is futunk a férfi után, nem árt. — sőt, amint az én esetem mu­tatja, — ha egy-'két tépést megteszünk. De e lépésnek őszintének és szívből fakadónak kell lennie. A nő ma is Éva leánya és rendeltetése nem lehet más. mint. azt a magyar szó. „fele­ség”, oly mély értelműén megmondja. Vagyis: félsegitőtárs, aki az élet terhét szívesen meg­osztja férjével, hogy ezáltal részese lehessen az élet napfényes oldalának, a boldogságnak. Az élet ma sem kíván alapjában véve többet a mai nőtől, mint régente. csak más formában és elgondolásban. Felfogásom szerint, tisztult,abb és egészségesebb, természetesebb formában és elgondolásban, mert. tág tere nyílik feladata teljesítésére. A férj igénye sem más feleségével. szemben, mint valaha, ma is büszke akar len-. ni élete párjára, aki méltó hozzá és megérti.! A nő még ma is fel akar nézni férjére, mint erősebb félre a szövetségben. Nálunk bevált a közmondás, hogy a zsák megtalálja foltját, amint azt. egy kedves ismerősünk rólunk meg­áll apitotta. Nem Í6 régen megkérdezte Pétert: ugyancsak ez az ismerősünk, hogy boldog-e' még ma is. három ért házasság után, a jó fiú meleg tekintetével megsimogatott és szájaszeg- letében egy mosollyal csak annyit mondott, csendesen; „Istenem, hit mit caínáljjaik..i Vége a violaszin púdernek Az uj évad divatja a természetesség jegyé­ben indul, érthető tehát, hogy a mai nagy­világi nő az arcfestésben is kerülni igyekszik minden különlegeset, éleset, feltűnőt. A ter­mészetesség, fiatalosság és könnyedség vonz megint- egy időre vége az erős szögleteknek, színeknek és vonalaknak. Az ápolt hajviselet époly szerepet kíván játszani, mint harminc esztendővel ezelőtt, A keskeny szemöldök megmaradt, de nem abban a túlzott formájában, amelyet úgy ka­pott, hogy szinte minden szálát kiszaggatták és a szemöldökre már csak egy cérnavékony szál emlékeztetett. E téren is közeledni kell a természethez, amely nem tűr meg teljes változtatást, csak javítást. Nappalra a szemhéj festése nem nagyon előnyös. Aki festi a pilláját, vigyázzon, hogy festéke ne kenődjék a szempilla alá is, mert a szemek alatti sötét karika nagyon öregít. A szemhéj festése nappal csak lehelletnyi legyen, estére már kissé erősebb is meg­engedhető. Az ajakig és az arcfesték szintben és fel- használásban legyen a lehető legtermészete­sebb. A természetellenesen leégetett arcbőr és a violaszinü púder, hál’ Istennek, kiment divatból. Kinek milyen az arcbőre, aszerint válasszon festéket. Persze, vegye tekintetbe a haja színét is. Minél világosabb a hajiunk, annál halványabb festék való hozzánk és annál inkább kell választgalnunk a rózsaszín árnyalatok között. A narancssárga arcpirosító elsősorban a bamahaju nők kincse. Barna- bőrű és barnahaju divathölgy használjon narancs- vagy korállszinü festéket és sötétes púdert. Ha szőke a hajunk és mégis a na­rancspiros arcfestéket szeretnénk használni, akkor legalább maradjunk meg a leghalvá­nyabb árnyalatnál. A szőke nőnek úgyis nagyobb választék áll rendelkezésre, mint a barnának. Hiába, szőkék előnyben!... A szőke nő, aszerint, hogy a szeme mennyire sötétes, már máskép árnyalhatja az arca festését. Akinek a haja is, szeme is világos,, használja a legvilágosabb színeket. Fontos dolog a festésnél, hogy az ajak- pirositó színben ne üssön el egészen az arc-" festéktől. Igyekezzünk egyforma alapszínben tartani a két pirositót. Legokosabb, ha az uj szezonban állandóan tekintetbe veszünk két tényezőt: először a természetesség parancsát, másodszor pedig azt, hogy a hosszabbodó nappalokkal arcunk és egész megjelenésünk egyre élesebb és tisztább megvilágításba kerül és igy jobban, ügyesebben kell leplez­nünk azt a szépítő munkát, amelyet a festés szolgálni kíván. Ha figyelemmel tartjuk ezt a két irányelvei, akkor az Ízlésünk minői-' meg fogja mondani, hogy mit tegyünk és mit .mellőzzünk. Fussunk, vagy ne fussunk? Hozzászólás a „Kétféle női módszer" cirnü cikkhez

Next

/
Thumbnails
Contents