Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-25 / 71. (3402.) szám

io Az otthoni öltözék — Vasárnapi divatlevél — A mai nagyigényü környezet megkívánja a nőtől, hogy necea-k az utcán, az irodában, vagy hivatalban, színházban és táncteremben legyen a helynek megfelelően divatosan és csinosan öl­tözve, hanem az otthon falai között is. Elvárja azt is, hogy az otthoni öltözék az utcaitői lénye­gesen elütő, nőiesebb ég dekoratívabb, de amel­lett a divat fejlődésével lépést tartva változatos legyen. Innen van az, hogy egyik idényben a pon­gyola, a másikban a pizsama kerül az előtérbe. Pillanatnyilag mindkettőt egyformán viselik és — az általános divatiránynak megfelelően — fodrokkal, hímzéssel, csipkebedolgozásokkal te­szik nőiessé. Az egyszerű és praktikus tenden­ciájú uocai öltözékkel szemben az otthoni ru­házatot ezidoszerint múltból vett és a prakti- knsságtől távoleső öltözetek után készítik. A bécsi tavaszi vásár keretében megrendezett Üivatrevün újszerű földiigérő pongyolákat és bő szoknyához hasonló pizsamákat láttam. A pon­gyolákat, ahogy az a 80-a6 évek megfakult di­vatlapjaiban látható, fodrokkal szegélyezik. A szsegélyezés szószerint értendő; mert a nyak- kivágáetól kiindulva végig, még a pongyola al­ját is fodrokkal szegik. A bő ujjakat pedig tel­jesen felifodrozzák, úgy hogy viselő női a fodrok felhőiben szinte — repülni látszanak. Míg a 80-as években megelégedtek a batiszt- pongyo'lákkal. addig ma, a fokozott igények században, batiszt helyett cröpe de oh inét, cré- pe de mongolt, marocaint sőt áttetsző mouse- hnt és georgettet dolgoznak fel. Csak a szinek- jben van hasonlatosság, hosszú szünet után újra az egész világos pasztell színeket: világoskéket, rózaszint, halványzöldet, lilát és aprómintás fe­héret viselik. A pizsamákról ugyanez mondható. Anyagok­ban a könnyű selymet, színekben a lágy pasztel- árnyalatokat, díszítésként a szines hímzést és a csipkebedolgozásokat alkalmazzák. Különösen a nehéz, kézzel varrott csipkéket részesítik előny­ben. így a nagymamák idejéből félretett, öreg csipkéket újra viselhetjük. Valencien, Alecon, Chantilly, Bruges, de Lilié csipkék kerültek a vezetőhelyre. Némely pizsamánál csak a gallért, másoknál az egész felsőrészt csipkéből készítik. A sokat gáncsolt pizsamák szabása lényeges változáson ment át. A nadrágot derékban szűk passzórészre dolgozva, majdnem föld ígérő hosz- szuságának és nagyon bőnek szabják. Ezért az uj pizsamák már nem is a nadrág, de a bő szoknya benyomását keltik. Némelyiket plissé- ós húzott harangrészek bedolgozásával bővítik. ‘Mégis, minden megszolidulása mellett még ma is megvan a pizsama elleni előítélet. Sokan me­résznek tartják és még a divatrevü hölgyközön- ségén is meglátszott, ha választani kellene so­kan a szolid és nőiesebb pongyola mellett dön­tenének. Pedig a pongyola ősének, az úgynevezett „negligé "-nek a feltűnése annak idején sokkal nagyobb ellenszenvre talált, mint a szűk, fiús pizsama! Pedig nem kisebb személyiség, mint Montespan asszony viselte elsőként a kényel­mes, egy darabból szabott negligét, melynek feltűnését az egész francia közvélemény nagy felháborodással fogadta. Az orleánsi hercegnő -— aki Montespan asszonynak nem volt nagy ba­rátja — az amúgy is idegenkedő udvart a ^fel­háborítóan tisztességtelen41 ruhadarab ellen hangolta. A polgárság, amely a tradíciók meg­sértője!, látta benne, szintén magáévá tette az udvar véleményét. Évekig tartó harc és felháborodás tört ki a negligé viselete körül. Az általános ellenszen­vet mi sem jellemzi jobban, mint egy feljegyzés, mely szerint a párisi közönség kifütyülte és hagymával dobálta meg egyik kedvelt szinész­— Az iglói német tannyelvű polgári leányiskola, egyéves női kereskedelmi tanfolyam és internátus igazgatósága közli: Az intézet különösen alkalmas olyan leányok számára, akik a német és szlovák nyelvet akarják elsajátítani. Magánórákban a fran­cia és angol nyelv, a zeneiskolában zongora és he­gedű tanulható. A város a Magas Tátra közeliben fekszik és éghajlata különösen fejlődésben levő leányoknak igen alkalmas. Az épület mondern, egészséges, napos. Nagy kert, tágas játszótér, torna- csarnok. Az internátusbán a felügyelet és ellátás elsőrendű. Naponta ötszöri étkezés. Az ellátási dij havonta 300 korona. Felvétetnek leányok feleke­zeti különbség nélkül. Prospektussal és minden­nemű felvilágosítással mindenkor szívesen szojgál az evang. polg. leányiskola igazgatósága Spisská Nová Vés. 'PiVttíAl-/>WvfiVARHlKnAn nőjét, mert a szokásos szűk, páncélszerü ruha helyett kényelmes negíigében jelent meg a szí­nen. A negligé körüli bonyodalmak belekerültek még a vígjáték irodalomba is. Gellert bohózatot irt, amelynek főtémája a negligé kicsúfolása volt; nagy sikert ért el véle! Természetesen az ellenszenv egyre több hívet szerzett, különösen a fiatalabb generáció köré­ben. Nemcsak Páriában, de a többi nagy váro­sokban, igy. Bécsben is sok negligét kedvelő „forradalmár" akadt. Az újítás — mint minden­hol — itt is ellenzőkre talált. Az intrikák meg­indultak és eTedményeképen Mária Terézia hiva­talos rendeletben tiltotta meg a „zsákszerű ru­hadarab viselését, melyben a nőszemélyek meg- 'botránykoztató formátlan hustömegekhez hason­lítanák!14 Mária Antoinetfe, mikor királynő lett, úgy akarta- a pongyola iránti ellenszenvet megtörni, hogy negíigében festtette le magát. A kép na­gyon jól sikerült, de a célt mégsem érték el vele. A bemutatása olyan botrányt okozott, hogy a képet — épségének érdekében —- jobb­nak találták azonnal eltávolítani. Évtizedek kellettek aihihoz. mig az ellenzék megadta magát, a kor szelleme is meváltozott és a pongyola viseletét nem tekintették többé er­kölcsbe ütköző bűnnek. Népszerűsítésében nagy szerepet játszott Watteau, aki a hátán berakott, egybeszabott és fodros negligét számos képén •megörökítette. A negligéket egészen a 80-as évekig, Watteau ábrázolta eredeti formájukban viseljék. Egészen 'addig, mig a kényelmesebb és újabb kimonó- szabás fel nem tűnt, ami a sok vihart megért negligét a háttérbe szorította. A mostani tavasai évadban újra a,z egy­kori negligékhez hasonló pongyolák lettek di­vatosak. A hölgyek, akik elragadtatással nézik taz újdonságot, nem is sejtik, hogy a sok fodros nőies pongyola ősének mennyi ellenszenvvel kellett megküzdenie ,.. Ne vesződjön nyá ron vasalással* Csináltasson kabátja alá ruhát és kosztüm- blúzt Sochor bevált nemgyürődő SOTILA selyméből. Az idén uj, szebb mintái vannak és sokkal olcsóbbak. A válódi SOTILA szélén viseli a SOTILA nevet és a SOCHOR véd­jegyet. Mindenütt bármely üzletben kap­ható, csak kérjen kimondottan valódi Sochor Sotilát. RADVÁNYI MAGDA. 1 Milyen arcszint viseljünk a tavaszi sportruhánkhoz? Párisi szalonok legfrissebb tanácsai Indiszkrét és kíméletlen a tavaszi napfény. Az a púder, rúzs és ajak-festék, ami a villanyiényü bálterem-bein a legdiszkrétebben hat, ©ok, sőt túlsók lehet a márciusi jókedvében mosolygó nap éles vi­lági tásában. Előbujnaik a szeplők, a kellő óvatos­ság hijján feltett festék álarc gyanánt karikaturá. vá varázsolhatja a legszebb arcot. A tavaszi séták, a nyári ©portok egészen más kozmetikát imák elő, -mint a téli szórakozások. Állítólag az i-dén óvakodni fognak a hölgyek az erős lesüléstől. A hazai Josephine Raker-imitáto- rok eltűnnek. Mindamellett a kissé napbarnított, axcszin jól fest az ü-de színű nyári ruhákhoz. Valamelyik pá­risi szálén, a következő tanácsokat szervírozza legújabb modelljei mellé: Kissé sárgás púder az arcra, nem sokkal, legföljebb etgy két árnyalattal sötétebb az arcszinnél. Ez védi a bőrt az ultra - violett sugarak hatásától -is, amely oly veszedel­mesen csalja elő a szeplőket. Kevés rúzs az arcon, csak leheletnyi. A száj lehet sötétvörös, -d-e óva­tosság: az ajkak színe egyezzen, a még mindig -di­vatos sötétvörös körmök tónusával. A „nap-bamitott-puder" sárgás színét a beleke­vert okkerpor adja. Ez könnyebben olvad a púder többi alkatrészénél. Nin-cs kínosabb látvány, mint mik-or a kimelegedett arcon, különösen az orron vagy hom-1 okon sárga csikókban áll össze a meg­olvadt okkerpor. Éppen ezért kétféle púder hasz nálata ajánlatos. Az orr, esetleg a homlokra vilá­gosabb. rózsaszínű okkerme-ntes pu-der. Az erős rúzs, ahelyett, hogy üde külsőt adna az arcnak, optikai hatásánál fo-gva néha homorú lát­szatott kelt, beesetté teszi, öregít. Elfutóm, mond­hatnék naturalisztikus-an, kisebb felületen, tegyük fel, magasan, a pofa-csontok helyén. Az ajkfestésre vonatkozóan igy hangzik a ta­nács: keskeny ajkú nők a száj közepét fessék, vi­szont pontosan kövesse a szájruzs a szélesebb aj­kak olykor nem annyira szép de többnyire érde­kes vonalát. A teljesen kitépett, csak utánarajz-olt szemöldök bálterembe való. A tulerős szem öld ökvonalat nem árt korrigálni. Viszont óvatosan járjon el az, aki­nek szemhéjai húsosak. A vonalszerűén keskeny és éles szemöldök azoknak áll jól, akiknek mélyen- fekvő szemük van. Általában a fényes, zsíros arcbőr, époly borzal­mas látvány a teniszpályán, mint a bálteremben. Jó minidig, ha púder, szarvasbőr vagy arcpapir kéznél van. Viszont inkább semimi festék és egé­szen kevés púder, mint túlsók. Nem sportszerű, nem illik a tavaszi és nyári nappali ruhák egysze­rűen angolos, fiús vonalaihoz. Ennyi az, ami az arc festésére vonatkozóan ál­talánosságban megjegyezhető. Tulajdonképpen, ■ahogy a szintet az arc egyénisége szabja meg. Az a rckoz inetika, ma, amikor annyira általános, szinte elkerülhetetlen, de túlzásba vinni, olyannyira, h-ogy kivetkőztesse az arcot egyéniségéből, nem szabad. Tulajdonképpen művészet, amit mindenkinek ön­magán kell kitanulnia. SJTÍagyar asszony lapja a Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3.50 K Biztató a szegényekhez Irtat Mikes Margit Mennyi rongyot viselt testem! ( milyen türelemmel cipeltem & nyomor undok színeit! Pedig néha jólesett volna egy szép ruha, elegáns bnnda . . . De hisz még fiatal vagyok 1 — mondom lassankint lázadozva, és eszembe jut (mit szégyenem?) hogy télen mennyit irigyeltem a gazdagok örömeit: őnáluk csupa szépség minden, ők nem dolgoznak szinte ingyen, én szenvedek és koplalok és mégse segít meg az Isten! Élek! élek! — mondom remegve — a jövő még enyém lehetne, aki él, még minden lehet: ki tudja, hogy mit hoz a holnap! Elég siratni a halottat, lent a sötétben nincs remény, de rám még szerencse ragyoghat! Bízva nézek a koponyámba: mennyi lázas terv kalapácsa dolgozik benne, mily erő akar kitörni a világba; csak bírni kell, csak merni bátran, hinni magunkban, senki másban, és nem törni meg sohasem ebben a rettentő tusában. Jaj volna, hogyha elfáradnék, vagy ha ijedten tétováznék, itt csüggedésre nincs idő! Csak előre nézz, sohse vissza, minden sikernek ez a titka. Küzdj, merj, akarj te is, szegény, és nem dőlsz koldusán a sírba! llj találmány a sooányodásra Tizenöt esztendeje innen-onn&n, hogy * divat a női alakot illetőleg hadat Üzent a klasszikus felfo­gásnak. A párisi szabók egy szép napon kisütötték, hogy miliői Vénusz az eltelt kétezer esztendő alatt elhízott s az a kövérkés menyecske, akiről a név­telen halhatatlan a szépség istennőjének szobrát megmintázta, immáron közelről sem személyesíti meg a formai tökéletesség és szépség ideálját. A forradalmi állásfoglalás pillanatok alatt viharos visszhangra talált és a divat vezérlő hölgyei olyan szilaj koplalásba kezdtek, hogy lélév múltán a leg­több társaságbeli hölgynek valósággal zörgött • csontja a soványságtól. A szem bekarikásodott, i kar megnyúlt, a hát meggörbült, a vonal, mint nfr vészi elem, egyszerűen átalakult rideg sikmértui fogalommá. A forma uniformizálódott, nem volt többé, csak sovány nő, mert a molettek, akik sem böjttel, sem tornával, sem gyógyszerrel nem tud­ták megbontani kellemükön a plasztikai harmóniát, bőregérré fogytak irigységükben. Korai vénülés, betegség, hirtelen halál jelentkes- vón a mesterséges soványodás nyomán, hamarosan megjelentek a porondon a szakértők is, akik cso­dákat hirdettek veszélytelen és biztos eredményit fogyasztó kúráikról. Az uj eljárási módok termé­szetesen megoldás helyett csupán megkerülték o kérdést, mert valamennyi hadat üzent a kiadós ét­kezésnek. Amilyen arányban nőtt a ruzsfogyasztás, olyan arányban csökkent például a töltött káposzta népszerűsége. A főtt tészta, kenyér, leves stb., ön- éis közveszélyes étel, háziasszonyi erőszakkal rövid utón eltávolíttatott a családi étrendből és olyan öldöklő éhségverseny kezdődött, hogy az em­bernek belesajdult a szive, ha egy divathölgyre te­kintett. Most azután, annyi egészségtelen és veszélytelen kísérlet és módszer kárpótlásául, Amerikában föl­találták a „tökéletes" soyányitó kúrát. Dr. W. G. Anderson newyorki orvos és étrendspecialista cik­ket irt az egyik előkelő folyóiratban, amelyben megállapítja, hogy a legeredményesebben és leg­biztosabban a lassú evés soványit. A hosszú, gon­dos rágás alatt az izlési idegek huzamosabb érint­kezésben állanak az étellel, ennek következtében az izlési érzékek jóval hamarább elégül ki és igy ki­sebb ételmennyiséggel lehet a jóllakottság érzését kelteni, mint gyors étkezésnél. Anderson előadja, hogy ő maga lassú evési móddal 12 hét alatt 6.5 kllomrammot vesztett és derékban 10 centiméter­rel karcsúbb lett, mig egyik 49 éves betege, aki­nek testsúlya 15 éven át 95 kiló volt, 75 kilóra fo­gyott. Izlési ideg és izlési érzék, — tagadhataflauul jól hangzik mind a kettő, az meg egyenesen egyenér­tékű eredmény Amerika fölfedezésével, hogy An­derson doktor ur a lassú evés folytán Hz egész centiméterrel megkarcsult. Az uj soványodási mód jelentősége egyelőre természetesen beláthataílan. Belátlatatlan, mert hogyan osztja be ezek után az idejét a divathölgy ,mikor borzózik, hogyan jut el színházba, ha a reggelizés legalább két órát, az ebédje hat órát, a vacsorája legalább négy órát vesz Igénybe? Merthogy az étkezés lassúsága ha­marosan kitölti a nap egész huszonnégy óráját, ar­ra máris mérget vehetünk. Hacsak a kalap- és divatszalonok bele nem szól­nak a dologba. Mert rendes, szabályos, kifogásta­lanul sovány divathölgynek nálunk is el kell (öl­tenie legalább napi három órát. (—ó—}.

Next

/
Thumbnails
Contents