Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-25 / 71. (3402.) szám
1984 Mtoájg 25. rasámap. 'PRAIGAW v YAOYARHIRLAI? Francia és német szinten méri össze erejét a két legnagyobb orosz sakkozó Aljechin és Bogoljubov második viadala a világbajnokságért ■ Áprilisban nyolc német városban folyik le a küzdelem Prága, március 24- Megírta a Prágai Ma- ( fyar Hírlap, hogy a Ttrihergben élő, német ] illampolgárságu, de orosz származású Bogol- t ubov újabb páros mérkőzésre szólította hon- i 'itársát, Aljelhint, aiki évekkel ezelőtt francia i illa mipolgárságot vett fel. Aljechin a kihívást 1 elfogadta s igy az érdekes mérkőzési április 1 iaváfoa/n játszák le. 1 A mérkőzés 24 játszmából fog állani, lyolc német városban, Baden-Badenben, Vlis- ángenben, Karlsrulhéban, Pforzheimban, ilünohenben, Bayreuthban, Nürnbergiben és 1 Wdesbadenben játszák le, úgy hogy minden ■ /árosra három-három játszma jut. A hírben az a legmeglepőbb, hogy a mai ■ jazdasági viszonyok közepette létrejöhetett. ' Mert a világbajnoksági küzdelem elsősorban pénzkérdés, : r még pedig igen nagy pénz kérdése. Capa- , blanca bástyázta körül trónusát azzal a súlyos anyagi feltétellel, hogy a kihívó félnek • 10.000 dollárt kell a kihívás alkalmával deponálnia. Amikor a kubai dicsősége tetőpontján ragyogott, 1921-ben elhódította Laskertől i a világbajnokságot, 1922-ben pedig a londoni I nagymesterversenyt szinte sétagaloppban megnyerte, akikor ült össze a londoni konf erencia a bdg tree-nek, Capablancámak, Alje- dhinnek és Rubinsteinnak a részvételével s az akkori világbajnok diktálta a feltételeket. Akikor nem gondolta 'volna, hogy a súlyos anyagi megkötöttség éppen reá nézve jár a legnagyobb hátránnyal és meg fogja gátolni abban, hogy visszaszerezni próbálja az elvesztett trónust A világbajnoki mérkőzések jelentősége Sakkverseny igen gyakran van, ezeken találkoznak a világ legjobb játékosai és ezeken választódik ki az utánpótlás, a jövő nagymesterek gárdája. Aki egy nagy nemzetközi mes- terversenyen első dijat nyer, bevett tradíció alapján nagymesteri címet kap. Aljechin, Bogoljubov, Nimzoivics, Flohr, Vidmar, Maróczy, Spielmann, Capablanca, Duras, Euwe a ma elismert nagymesterei, de Capablanca és Duras már nem játszik. A világbajnokságot azonban nem sakkversenyen, hanem páros mérkőzésen döntik el és ennek feltételeit kihívó és kihívott szerződésben állapítják meg. A világbajnoki küzdelemnek tehát nagy je lentősége van. Versenyen ugyanis folyton uj és uj ellenfelek kerülnek szembe s az elsőség kérdésében zavaró körülmények is szerepet játszanak, például a szerencse. Megtörténhetik ugyanis, hogy két favorit közül a jobbik legyőzi ugyan vetélytársát, de egy-kót outsider ellen vészit és igy nem lesz első. A páros mérkőzésben viszont a két küzdő a játszmák egész sorozatát 'váltja s igy a jobbiknak kell győznie. A világbajnokságok története A 19. század első felében MacDonald és de la Bourdonnaiis neve szerepel a világbajnokok listáján. Az 1855. évii londoni mesterver- senyen, az első nemzetközi versenyen An- derssen nyeri az elsőséget, őt azonban a zseniális Morphy győzi le páros mérkőzésben. Morphy csak két évig szerepel, elméje elborul, a világbajnoki cim egy ideig gazdátlan, mígnem Steinitz szerzi meg 1867-ben. Steinitz korától lesz intézményes a világbajnoki páros mérkőzések rendszere. Huszonhét évig ül trónusán a sakk legnagyobb stratégája, mígnem 1894-ben a megöregedett óriást Lasker 10:5:4 arányban le nem győzte. A becsvágyó öreg ember revansért liheg. 1896-ban Moszkvában folyik le ez a mérkőzés, amely 10:2:5 arányban újból Lasker javára dőlt el. •Érdekes, hogy Lasker is 27 érig viseli a Ohampkxn ohip of the World büszke címét. Egyéni, pszichológiai sakkja ellem senki sem tud érvényesülni, Marshall, Janows/ky és Tar- rasch hiába ostromolják trónusát. De a vas- idegzetü Sahlecbterrel ő sem bir s páros mérkőzésük döntetlenül végződik. Mindenki érzi, hogy az 1908—1918. évek sakk-hérosza, Ru- binstein legyűrné Laskert. A világbajnok azonban olyan súlyos anyagi teltételeket állít, hogy ez a mérkőzés nem jöhet létre. 1911-ben, a san-sebastiani mesterversenyen lép a sakkarénára Capablanca, a kubai sakkozó csodagyerek, aki a legjobbak elől viszi el a pálmát s utána két páros mérkőzésben megsemmisítő fölénnyel győzi le Marshallt. Mindenki benne látja Lasker méltó riválisát s az amerikai tőkével szemben a világbajnok nem állíthat olyan feltételt, amit ne teljesítenének. Havannában megy végbe a mérkőzés. Tíz játszmát váltanak. Hat döntetlenül végződik, négyben a kubai győz. Lasker az idegen környezetre, a szokatlan, forró kiimára hivatkozik s a további küzdelemtől visszalép- Az anyagiakban gazdag kárpótlást talált s van olyan filozófus, hogy nem kereste a re- váns alkalmát, viszont az 1924. évi newyorkl versenyen kitűnő játékkal lett első s megelőzte Capablancát, bár egymásközti játékukban a 'kubai győzött. A sakkvilág igy Capablanca, a hivatalos világbajnok mellett elismerte LaskeT világbajnokságát is, sőt sokan — veresége ellenére — jobbnak tartották a kubainál. A pünkösdi királyság 1921-ben szerezte meg Capablanca világ- bajnokságát s 1922-ben, a londoni nagymester versen yen egy automata biztonságával lett első, egyetlen játszmát sem veszítve. Sokan legyőzhetetlennek tartatták, annyira tökéletes volt a technikája. Ezt a babonás hitet Réti Richárd törte meg, aki az 1924. évi newyorki versenyen ragyogó játszmában győzte le. Ez volt Capablanca első vesztett játszmája. Most már megtalálták a kubai Achilles-sar- ikát. Tüneményes technikája s gyors áttekintése mellett rájöttek hibáira. Gyöngén kezeli a megnyitást s játszma-megalapozása nem egészen mély. Valakinek jönnie kell, akinek hasonlóan tüneményes a technikája, de nagyobb az intuíciója s mélyebb a saikkgondol- kodása. Ez a sakkozó már készen volt. Az 1920. évtől kezdve Aljechin volt a sakkaréna hőse. csaknem 'minden első díj nyertese. Amikor a szükséges anyagiakat előteremtette, létrejött 1927-ben Buenos Airesben a világbajnoki mérkőzés. Hat évig ült csupán Capablanca trónusán és detronizálták. Harminchat játszmában őrölte fel Aljechin Capablanca idegeit. Nagyobb elméleti felkészültséggel szállt szembe KERESZTREJTVÉNY 36. sz. Tervezte: G. J. Megfejtésnél beküldendő a vízszintes 1, 20, 45, 51, 69, 85 és a függőleges 1, 24, 37, 67, 58. Megfejtési határidő: Április 5» a kubai szegényes megnyitás repertoárjával. Huszonöt játszmában az ortodox vezércselnek mindig egyanzon változatát nyúzták, úgyhogy akár a 20. lépéstől kezdhették volna a játszmát. Ezek a partik döntetlennel végződtek. Capablanca megérezte, hogy egyenlő technikai felkészültségű ellenfélre talált. Ez idegessé, bizonytalanná tette. Hibákat követett el s most ezeket kíméletlenül használták ki ellene. 6:4:26 arányban győzött Aljechin. Hét éves az orosz sakkzseni világbajnoksága s számláján csatában bizonyította be, hogy ma tényleg ő a világ legjobb sakkozója. De a mai gazdasági viszonyok között elég biztosan is ül trónusán. Idáig csak egyszer hívták ki mérkőzésre. Akkor is Bogoljubov. Aljechin azonban 11:5:9 arányban megvédte címét. 1929-ben volt ez a páros mérkőzés. Azóta öt év telt el. Bogoljubovra nem is szerencsés öt esztendő. Sok kudarc érte. A sakkvilág nem ds tartja őt Aljechin méltó ellenfelének. Mit akar Bogoljubov? ez a kérdés most 'bizonyára elhangzik. Annyi bizonyos, hogy Aljechinnek ma még nincs méltó ellenfele. Egyik legutóbbi rádió-előadásában a világbajnok Botviníikban, Flohrban és a magyar Liliéntihalban látja azt a triászt, melyből a jövő világbajnoka kikerül. Bogoljuboivinak nincs győzelmi esélye, de a sakkvilág sokat, nagyon sokat nyer ebben a mérkőzésben. A Flohr—Botvinik páros-harc unalmas, óvatos tologatása, a fiatalok merkantilista sakkja után igazi küzdelemben lesz részünk. Hogy sportbeHlég szóljunk: álló harc helyett iskolajáték lesz ez a mérkőzés, két robusztus erőnek, tulcsapó fantáziának ragyogó összecsapása, mint azt az első mérkőzésen is láttuk. Minden egyes játszma igazi tűzijáték lesz. Amint az Aljechin—Caipablanca és Aljechin—Bogoljubov-meccs idején a P. M. H a magyar sajtóban elsőnek közölte az összes játszmákat, úgy most is megszereztük a játszmák közlési jogát és azokat a küzdők szakszerű megjegyzéseivel ismertetjük lapunk hasábjain. Vízszintes sorok: 1. Madách idézet. 14. Hangszerek. lő. Olaszország része. 16. 50, 500 — római számmal. 17. Ritka — németül. 18. Némely intézkedés. 20. Nem ép. 23. Ibsen-alak. 25. E napon. 26. Kozmetikum. 27. Ékkő. 20. Paripa. 30. Vissza: kerület rövidítése. 31. A hét vezér egyike. 33. Hideg ellen véd. 35. Falusi lánynév. 37. Sajátkezüleg rövidítése. 99. Vissza: bismuth vegyjele. 40. Rangjelző. 41. Seb bekenése. 43. Meghatározni. 45. Asszír, szumir, babiloni, kvód. 48. Ideszállit. 49. Vissza: attól fogva. 50. Némely olaj. 51. Ruit bűn. 56. Hanga 59. Római pénz. 60. Tenger — németül. 61. Sógornő. 62. Kiihajit. 64. Igerag. 66. Főütőér. 68. 51 — római számmal. 69. Anyagszerütlen görög építőelemek 73. Hová magánhangzói. 74. Szállít. 75. Ar- les része. 76. Zuduló. 78. Édes anyag mássalhangzói. 79. Fontos érzékszervhez tartozik. 83. Kihaló mássalhangzói. 84. Vissza: gondoz. 85. Uralkodói cim. 88. Állatlakás. 89. Hasadékok. 90. Vissza: táplál. Függőleges sorok: 1. Szőrmeállat. 2. Vissza: finn egyetemi város. 3. Germán párkák. 4. Vissza: nyújt. 5. Történelmi szakasz. 6. Lao-oe bölcseletének alapelve. 7. Vissza: Penn6ylvánia rövidítése. 8. Folyó. 9. Vissza: északi férfinév. 10. Micsodákban 11. Hímek. 12. Síkság. 13. Nem áll. 19. Nem hamis. 21. Vissza: egyiptomi isten. 22 T. X. T. 24. Kenés. 28. Szép magyar tánc. 30. Rózsa — németül. 32. Japán őslakója. 34. Adventi istentisztelet. 35. Hogyishívják. 36. Mocsár. 37. Elkülönít. 38. Hőmennyiség. 42. Abauji község. 44. Buthanbam van. 46. Kólómén része. 47. Hüllő. 49. Indulatszó. 52. Alant. 53. Igerag. 54. Ón vagyele. 52. Gallyak. 57. Korjelző- rövidítés. 58. A menő csorda. 63. Kaszálok. 65. A levegőre. 67. Pusztulás. 69. Ruhadarab 70. Némely vaj. 71. Sejt — régiesen. 72. Hamis. 76. Edémyfül — németül. 77. Madár. 80. Vissza: köszönés. 81. Görög törzs. 82. Zenei hang. 83. Kérdőnévmás. 86. Kicsinyítő képző. 87. Igekölő. Mibe kerül a népszövetség? A népszövetségnek 1934. évi költségelőirányzata 30,827.805 svájci frankra, azaz több mint 190 millió csehszlovák koronára rúg. Ez összegből magára a népszövetségre kerekszámiban 20 millió, a nemzetközi munkahivatalra 8 millió és a hágai nemzetközi bíróságra 2 és fél millió esik. Ezzel a kiadások az 1930. évi állapotra szállanak le, miután az utolsó három év alatt a kiadások állandóan emelkedtek. A megtakarításokat a népszövetségnek tisztán politikai munkájánál érték el, ami a népszövetség tevékenységének s munkaképességének határozott csökkenésére mutat. Meg kell jegyeznünk, hogy a leszerelési konferencia az előirányzott 6 millió frank helyett eddige’.é mindössze csak 1 és fél millió frankiba került. Például 1932-ben az előirányzott 3 és fél millió svájci frank helyett a leszerelési konferenciára csak 700.000 frankot költöttek; az 1934. évi költségvetés pedig ugyané célra már csak 500.000 frankot irányoz elő. Az állandó elnapolás folytán ugyanis az ülések száma s vele a napidijak és egyéb költségek csökkentek. A népszövetség jövedelmeit első sorban a tagok évi járulékai alkotják. 1932-ben a trg- sági dijaknak 80 százaléka, 1933-ban 75 százaléka folyt be; 1934-ben 85 százalék befizetését remélik. Az évi bevétel a tagsági dijakból 33 és fél millió aranyfrankra telhető. A tagsági dij nagyságát az illető államok fizetőképessége és lakosságának száma szerint állapították meg. A legnagyobb járulékot Nagyibritannia fizeti; (1934) 3,195.378 aranyfrankot; utána következik Franciaország és Németország (Németországnak formailag még két éven át a népszövetség tagjának kell maradnia és az évi járulékot fizetnie). Ausztria s Magyargrszág egyformán évi 343,457 aranyfrankot fizet, mely ösz- szeggel közvetlen Peru és Siam után és Uruguay és Görögország előtt állanak. Olaszország évi 1.8 milliót, Jugoszlávia 608.000, Csehszlovákia 8S0 0C0, Lengyelország 1 millió frankot fizet évente. A tagsági dijakat az 1934. évre leszállították; igy Ausztria és Magyarország az elmúlt évben még 261,161 aranyfrankot, Anglia pedig 3,466.724 aranyfrankot Fizetett. Az államok tagdijhátraléka a 22 millió frankot haladja meg. melynek felével maga Kína tartozik. A tagsági dijakon kívül a népszövetség egyéb jövedelmek fölött is rendelkezik: igy például Rockefeller a népszövetség könyvtárának múlt évben 2 millió dollárt adományozott; az International Health Board pedig arra kötelezte magát, hogy az egészségügyi bizottságnak évenkint 140.000 dollárt bocsát rendelkezésére. Érdekes, hogy a nép- szövetség 1932. évben nyomtatványokra és közleményekre 1.305.0-16 frankot költött; a folyó évre e címen csupán az összeg felét irányozták elő.
