Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-25 / 71. (3402.) szám

ft Fegyelmi utón azonnali hatállyal elmozdították állásából Gallas István szepsi járásfőnököt Alacsonyabb állásba került a magyarfaló tisztviselő Dr. Hrabovszky uj járási főnők elfoglalta hivatalát Kassa, március 24. (Kassai szerkeszt öeégíink- -*81.) A Kassával szomszédos szepsi járásban, ■de egész Keletszlovcnszkón is nagy feltűnést feltett az a hír, hogy a pozsonyi országos hivatal fegyelmi utón azonnali hatállyal elmozdította állásából Gal­las István szepsi járási főnököt és beosztott szolgabirói minőségben a komáromi járási hivatalhoz helyezte át. Vele együtt elhelyezték Szepsilből Nálepka András járási biintetőbirót is, akit viszont az érsekujvári járási hivatalhoz osztottak be ezolgálattételne. Az elmozdított Gallias István utódjául dr. Hrabovszky közigazgatási főtanácsost ne­vezte ki az országos hivatal a szepsi járás élére, 'aki eddig a pozsonyi járási hivatalban teljesí­tett szolgálatot. Az uj járási főnök tegnap már át is vette hivatalát. Gallas István elmozdítása egy hónapok óta tartó fegyelmi vizsgálat ered­ményeként következett be s azt a szepsi járás .lakossága föllélegzéssel vette tudomásul. A túlnyomóan magyar több­séggel biró szepsi járás élén ugyanis Gallas István járási főnök úgy akart „eredményes és konszolidációs14 munkát végezni, hogy vak gyűlölettel fordult minden ellen, ami magyar. Az ő rovására írják azt is, hogy tavaly fel­oszlatták Szepsi képviselőtestületét, s a község élére kormánybiztost neveztek ki. Gallas Ist­ván ex járási főnök ugyanis több szabálytalan költ6égmegtéritést akart megszavaztatni a saját részére a községi kép­viselőtestülettel s ennek ellenében® különféle előnyöket helyezett kilátásba a község részére. Amikor a képviselőtestület erre nem volt haj­landó, keresztülvitte annak feloszlatását, mert azt remélte, hogy a kormánybiztosi re­zsim ideje alatt sikerül majd terveit megvaló­sítani. Ehelyett az következett be. hogy több feljelentés eredményeként, az országos hi­vatal október elején fegyelmi vizsgálatot indított ellene s előbb egy fegyelmi biztost, majd ennek je­lentése nyomán a múlt hét elején vizsgáló­bizottságot küldött ki Szepsibe. A vizsgáló­bizottság közel kétszáz tanút hallgatott ki a Gallas István ellen felhozott vádpontokkal kapcsolatban s pénteken délelőtt hozta meg a döntését, amely a volt járási főnök azonnali elmozdítá­sára vonatkozott. Nálepka András járási biin- tetőbiró áthelyezése viszont, értesülésünk sze­rint, azért történt, mert ez a fő tiszt viselő egyi­ke volt azoknak, akik a Gallas István ellen irányuló kampányt elindították s a szolgálati szabályzat rendelkezései szerint neki is állo­máshelyet kellett változtatnia. Áthelyezése azonban előléptetést jelent a ré­szére. Az öttagú vizsgáló-bizottság tovább folytat­ja munkáját Szépeiben s elsősorban a jánsi számvevőség ügyvitelét teszik alapos vizsgá­lat tárgyává. Nincs kizárva, hogy ezzel kap­csolatosan újabb meglepetések következnek be, mert a vizsgáló-bizottság eltökélt szándéka, hogy a legcsekélyebb részleteiben is likvidálja a rosszemlékű szepsi GaUas-rezeiimet. ^^wrcA&---'"’ ^íMwr*IAUTHMGR MAG / Ij j' tj áldást és bő termést a«il ti ' Kárle mindenütt! sok ezer bizományosunk kétséggel áll rendelkesásáre, vagy forduljon Mauthner tüdőn cágBies, Bratíslava, Segnerova 3. tiétszázötoen éooel ezelőtt született Bél Mátyás, a magyar-szlooák életközösség nagy apostola Harmincöt évig élt Pozsonyban a tizennyolcadik század legtudósabb embere ■ Sirja eltűnt a rohanó nagyváros uccai sodra alatt és szobor nem őrzi emlékét a berlini, jénai és londoni akadémia tagjának jnxrxB,' >#ós Prága, március 24. A magyar szellemi élet ara nevezetes emlékünnepeit ül, de emlékünne­pe ez a nap Szlovénézkó kulturéleitének is, ma­gyarnak és szlováknak egyaránt. Kétszázötven esztendeje annak, hogy egy zólyommegyei kis faluban megszületett a 18. század kulturéletének kiemelkedő vezéralak­éi ja, Bél Mátyás. Egyetemes ünnepe ez a szlovák és magyar kul­túrának, mert Mathias Befláus mindkét nemzet­iek kulturálományát jelentős és maradandó ér­tékekkel gyarapította. Különösképpen megkell ■emlékeznünk róla azért-, mert az ő életében, pe­dagógiai és tudományos munkásságában Szintétikusan fejeződött ki a szlovák lélek, a magyar és szlovák nép testvéri együttélése, együit írnunk álkodása a közös szülőföld érde­kében. A két évvel ezelőtt megjelent szlovák lexi­kon, de sok régebbi és újabb szlovák irodalom- történet Bél Mátyást egészen a szlovák nem­zetnek vindikálja. Nem akarunk meddő vitá­ba szállni, mert ebben a vitában a döntésre egyedül illetékes maga az érdekelt fél. Hall­gassuk meg majd, mit mond a származás, mint objektív'ismertető-jegy s a nemzetiségi vallo­más, mint szubjektív jegy az ő hovatartozá­sáról. A história korszaka Ha a magyar irodalmi, szellemi élet- fejlődé­sét vizsgáljuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a 17. század a teológusok százada. Soha annyi teológiai tárgyú, főleg polemikus mü meg ■ nem jelent irodalmunkban, mint ékkor és nem­csak egyháziak, hanem világiak is, mert ez a század a vallásháborúnak a kora. A harc a 17. század végén befejeződött, a katolikus egy­ház győzött, a teológiai munkásság értékét vesztette. A szellemi élet vezéreinek érdeklődé­se a történelem felé fordult. Soha azelőtt annyi fáradhatatlan, buzgó s Szakavatott histórikusunk nem volt, mint a 18. században. Ebben a históriai érdeklődésű században élt és működött Bél Mátyás, az a férfi, áld négy nyelven: latinul, magyarul, szlovákul és né­metül egyforma tökéletességgel irt s akinek Prodomusa, Adparatusa s Hungáriáé nova© uititi a-ja örökre megőrzi nevét. Sírját emlékkő nem őrzi. Abban a temetőben földelték el, amely fölött az uj Pozsony egyik legforgalma­sabb uccája vonul. Korának legismertebb, leg­kiemelkedőbb tudósa, akit az uralkodó feje­delem nagyra becsül, kortársai „historicus pat- rius“-nák nevezik, maga ikürül tudósok társa­ságát tömöríti, a berlini, olmützi, londoni s jé­nai tudományos akadémia tagjainak sorába ik­tatja. Az a tiszteletreméltó tudós, aki élete vé­géig hü jelszavához: „Veritate duce, comdte la­boré44. A gyermekkor Zólyomtól északkeletre, a Ganamba siető 0csóva-patak völgyében, ahol a Polána délnyu­gati lejtői a zólyomi feneikra ereszkednek, te­rül el a 3500 lakosú Ocsova község, amelynek 47. jelzésű házában született s töltötte gyermek­korát Bél Mátyás. Édesapja Bél Mátyás mészá­rosmester, édesanyja Cseszneky Erzsébet, ahogy Bél kortársa s első életrajzírója, Tröbst mondja, magyar asszony, alki a kis gyermeket magyarul tanítja. S valóban, ha magyarul irt munkáit, különösen imáit olvassuk, oly velős magyarságot találunk, hogy azt csak az anya­tejjel szívhatta he. ö maga vallja „Dér ungarische Sprach- meister“ cimü müvének előszavában anya­nyelvének a magyart. Ellensége, Jewer János azt írja, hogy családi ■nevük Fűtik volt, de ez csupán gúnynév lehe­tett, mert a mészáros apa mesterségére cél­zott. 0 csóván különben ma is élnek egy Bel, máskép Belay nevű római katolikus család le­származottai s a családi hagyomány azt tartja, ■hogy a Bélekkel egy törzsiből származnak. A kis Bél vallásos érzéseinek feltámadása és meggyőződése a kor szelleméből fakadt. Még tartott a protestánsok üldözése, de az üldözöt­tek annál inkább ragaszkodtak hitükhöz. 0csó­ván a legvaílálosább ház Bél mészárosé volt. Az 1681. évi soproni országgyűlés csak bizo­nyos helyeken, az úgynevezett arbikulált váro­sokban engedte meg a protestáns istentiszte­letiét. Zólyomban két ilyen hely volt: Osztroluka s GaramSzeg. A Bél-család minden vasárnap felkerekedett hebandukoilt a másfél mérföldnyire fekvő Ga- ramszegre, hogy istentiszteletet hallgasson. Vi­harban, hófúvásban pedig a Bél-házban volt a vallásos gyakorlat, az öreg Bél prelegált a bibliából s a Tranosciusból énekeltek. Ebben a környezetben fejlődött ki Bél Mátyás vallásos érzülete. De a gyermekkor benyomásai ébresz­tették fel benne a történelem iránti érzéket is, hiszen Ocsova környékén a dobronivai. zólyo­mi e véglesd vár falad évszázadok dicsőségéről regéltek. A diákévek Amikor Bél az iskolába került, az evangéli­kus tanintézetek már nem a legjobbak, mint a 16. században s a 17. század elején. Az egy­ház nyomott állapotában nem tudta, jól dí­jazni tanárait, akik inkább papi vagy városi állásra törekedtek. A tananyag is szűk volt s az alsó osztályokban a káté, latin, colloquiu- fflek & a grammatikai szabályok bemagoltaiásá- ra szorítkozott. A legfőbb pedagógiai eszköz pedig a bot volt s maga Bél panaszosan Írja, hogy „plagosus44 mester keze alatt nőtt fel. Ocsován szüleitől s párászttanitóitól meg­tanult írni s olvasni s hétéves korában BulovSzky Ferenc losonci magániskolájába vitték be. Az iskolának ekkor öt osztálya volt: donatus, grammatica, 6yntaxis, humauioriák (poétika és retorika) és philosophia e ez a beosztás meg­maradt a 19. század derekáig. Bulovszky mes­ter vagyonosabb, nemes szülők gyermekeit gyűjtötte össze, ezeknek aztán minden csinyjét elnézte, úgyhogy féktelenül zsarnokoskodtak a szegényebbekkel. Egy alkalommal egy ha­talmas kamasz tört a kis donahistára, s úgy a földhöz vágta, hogy a kis Matyi feje besza­kadt. Négy hónapig ágyban nyögte a brutális támadás következményeit, halálra rémült szü­lei aztán kivették. 1694-ben Káinéra vitték, ahol vattai Batta Pál nógrádi főszolgabíró tar­tott fenn gyermekei neveltetése céljából ma­gániskolát. Csak félévig lehetett itt, mert a fő­bíró halála után az iskola feloszlott. Innen a Madách János korponai kapitány alapította alsósztregovai Madách-iskolába került s ebben a magánintézetben végezte a gramma­tikai osztályt. 1695-ben Besztercebányára adják német 6zóra, itt azonban Hodikius János kezé­be kerül e ez a roeszlelkü ember annyira üldö­zi, hogy fed akar hagyni az iskoláival 6 mester­ségre készül. Az elkeseredett gyermeket Piilá- ilárik János s Rurius János rektor veszd gond­jaiba, úgyhogy 'befejezi a syntaxiet. Humaniórákra Pozsonyba kerül, három évig van itt, tökéletesen elsajátítja a németet s mint az intézet legjobb növendéke hagyja el a várost. 1700-ban Veszprémbe megy, ahol magánoktatással foglalkozik s 1702-ben tér vissza Besztercebányára. Megállapodik egy kis időre Ocsován, ahol haldokló apja szemét fogja be. Besztercebányán keleti nyelvekkel, történelemmel, földrajzzal és filozófiával foglal­kozik. A hallei teológus A tehetséges fiatalembert a besztercebányai s rozsnyói egyház ösztön­díjjal kiküldi Haliéba, •teológiára. Halié ekkor a pietizmus főfészke. A 17. században ugyanis a német evangélikus egyházban a dogmatikus irány kerekedik fe­lül s ez annyira szélsőségbe megy', hogy az el­lenhatásnak jelentkeznie kell. Spenner -Jakab Fülöp frankfurti, később drezdai, majd berlini lelkész az élő hitre tanítja híveit, akiknek gyü­lekezeteit collegia pietatisnak nevezik. Halle a teológiai fellegvára ennek az irányzatnak s itt szívja magába Bél a pietizmus elveit, csakhogy az ő pietizmusa nem elmerült elmél­kedés, hanem gyakorlati értelmű. Halléban különösen Franeke professzor, az ószövetség tanára van rá nagy hatással, akivel később is levelezésben áll s az ő tanítására fo­gadja el azt az elvet, hogy egy ország, vidék leírásában a földrajzot és történelmet egybe kell foglalni. Haliéi tanulmányainak befejeztével egy évig a bergemi gimnáziumban Igazgató. A leg­szebb jövő vár rá Németországban, tanárai egyetemi katedrát szánnak neki. de mikor a ■besztercebányai egyház meghívja, a hálás ifjú visszatér szüikebb hazájába. A besztercebányai évek 1708 március 24-én érkezik Besztercebányá­ra. Pilárik Józsefnek, atyai jóbarátjának olda­lán conrector, egyúttal az ispotály-templomnak lelkésze. 1710-ben rektor. Pedagógiai érzéke azonnal kitűnik, az iskola növendékeinek száma megkétszereződik. Nem­csak igazgat, de tanít is. a retorico-poetica-osz- tályban történelmet s földrajzot ad elő. Beve­zeti, hogy a diákok egyenruhában, tógában jár­janak s prédikáljanak is. Az alsó osztályokba bevezeti a latin és a szlovák nyelvtant. Nyugodtan, csöndben é! Besztercebányán ab­ban az épületben, melynek falát emléktábla jelzi. Az Erzsébet-templom melletti római kato­likus elemi iskola épülete ez. Csak egyezer ke­veredik bajba., amikor Heister bevonul a város­ba s néhány magával hozott halálraítéltet biz Tá a császári generális, hogy lelki vigaszban részesítse őket. Bél a Nagyságos Fejedelemnek rajongó híve e ebből az alkalomból összeesküvés gyanújába keveredik. Már a siralombázban iil. amikor 1709 január 21-én Heister megkegyelmez neki. Amikor nagyhírű ember lesz, a generális hol­5 ki _19£4 március 25, vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents