Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-25 / 71. (3402.) szám
dogan mondogatja, ihoigy milyen 'bűnt követett volna el hirtelen' haragjában. Rendbehozza a pozsonyi iskolát 1714-iben gimnáziumi rektornak hívják meg Pozsonyba. A zord időkben ez az intézet teljesen eftzülllött s amidkor Pozsonyiba jön, alig van negyven ■növendéke. Rövid idő mülya több száz növendék seregliik egybe s méltán nevezik őt el „rector et instaurator saholanimu-naik. A magyar pedagógia történetében két maradandó intézkedéssel örökítette meg a nevét: ő vezette be a tanári értekezletet s a tanárokkal hebdomadariumókát vezettetett, amelyekbe a tananyagban való etőhaladást irtá'k. Ez a mai osztálykönyv őse. Azután tankönyveket dolgozott ki és nyomatott ki, mert addig diiktálás utján tanitottaJk. 1716-ban megh ázásod ott-. Hermanin Zsuzsám nát, a besztercebányai gy ógys zenésznek leányát vette feleségül. Nyolc gyermeke született, de mind Németországba vándoroltak ki 1719- ben Mikésze lett a pozsonyi egyháznak s ez életét végleg Pozsonyhoz kötötte, ahol három évtizednél hosszaib időig (működött. ő az első pozsonyi lapszerkesztő is, amennyiben 1721 március 15-én kiadja a Nova Po®o- niensia cimü hetilapot. Szorgalmasan gyűjt rá előfizetőiket 6 ir bele cikkeket. Kémgyamisből a király kegyeltje Zichy Jenő gróf 1893-ban 100 példányban újra ki nyomatta. A kéziratok sorsa A többi kéziratban maradt s 1762-ben a. nagy mecénás, Batthyány József gróf kalocsai érsek a 82 kötetet kitevő Bél-kém at-hagy atéfcot az özvegytől 1600 forintért megvásárolta. A Dunán szállították, de gondatlanul kezelték, átázott s 'egy része olvashatatlanná vált. Az első 4 kötet eredeti kézirata 17 ivrét kötetben a pa- zsonyi evangélikus líceum könyvtárában van, a többi kézirat az esztergomi fő egyházmegye könyvtárában. 19 kötet kéziratot Kollár Ádám, a tudós császári könyvtárőr vett meg s ezt a bécsi titkos császári levéltárban őrzik. Több ezer ivet irt össze ez a nagy tudós, ■akit kortársa, Pfiegler, a 18. század legnagyobb tudományu emberének nevezett. Sokat és gyorsan dolgozott, de gondosan is, úgyhogy kéziratát háromszor is átdolgozta, migűien nyomdába, adta. Levelezése is köteteiket tevsz ki. Adparatus. Cseh és szlovák munkái Másik jelentékeny müve az „Adparatus ad historicum Hungáriáé" cimü. amelyben magyar ■történelmi kútfőiket adott ki. 10-—10 kútfőt akart egy-egy kötetben közrebocsátani, de a második kötetre már csak (két monumentum jutott. Bél behatóan foglalkozott a cseh és szlovák irodalommal is. Krmian Dániel szuperintendenssel] együtt nézte át s adta ki a cseh testvérek bibliáját, továbbá Rajská zabrádka óimén kiadta a haliéi Arndt jeles teológiai müvét. Csak uccanév őrzi emlékét Harmincöt évig élt Pozsonyban a 18. század legnagyobb polihisztora. 1742-ben szélütés érte, de toválbb dolgozott. Csak 1749 június 5-én ment nyugdíjba. A Pozsony melletti németóvári fürdőben keresett gyógyulást, ahová naponként kijárt. Augusztus 29-én újból szél érte, gyorsan kocsira ültették, de még Pozsony előtt meghal. Általános részvét mellett temetik, de emlékét nem tartják kegyeletben. Hálátlan örökösei még a sírkövet is eladják a kőfaragónak. A szentmihályi temetőben hántolták el, Klára pensio O-TátrafUred. Legkedveltebb családi pensio. Kitűnő konyha. Mérsékeli érák. Bővebb felvilágosítást ad: KLÁRA PENSIO, STARY SMOKOVEC. améflyett II. József lezáratott, de még 1855-ig temetkeztek beléje. 1815-ben Palkovich mái; hiába keresi sírját. Aztán ueoáik épülnek a sárikért fölé s haló porai a zajló élet dübörgése* alá kerülnek. Harmincöt pozsonyi évének emlékét csupám; egy ucca neve őrzi. De emléke a kultúra történetében örökké ék És megérdemelné az a tudós, aki egész éle-1, tét Szlovenszkón töltötte, aki tudásával Londonig Sugározta be a kontinenst, hogy Szüle.: tésének két és fél évszázados évfordulója alkalmából méltó emlékmű felállítását hatá-i rozzák el. Pozsony tartom árny-gyűlésén kell elhangzania: az indítványnak, hogy Sziovenszkó fővárosári bán emléket állítsanak annak az embernek, aki: egész életmunkájával Sziovenszkó lelkét sugározza s aki két évszázaddal ezelőtt messze elhangzó szóval hirdette: ..Magyar, szlovák é német testvér ezen a földön.“ Fratres suunj et sicut fratres voiuimujs vivere. M # 0 Ida: (fömöcyTanári működése közben rá kellett jönnie, hoíry összefoglaló munka hiányában nem lehet Magyarország földrajzát megtanulni. A müveit, intelligens emberek ismerték Ázsiát, Afrikát, de a környéken kívül semmit sem tudtak Magyarország földjéről. így jutott arra a gondolatra, hogy ezt a munkát el kell végezni. Tisztában volt a nehézségekkel, hiszen forrásmunka nincs, egyes vidékekről semmiféle feljegyzés nem állt rendelkezésre. Ezért már iskolai célokra összeállított munkájának anyagát az ország különböző részeiből ö-sszesereg- let-t diákjai utján hordja össze. 1720-ban közli a nyilvánossággal szándékát: meg alkarja iráni: >1 :ig var ország földrajzát. Egyszerre megindula a rosszakaratú mende-monda: külföldi hatalom z«oldjában áll s- ki akarja kémlelni az ország földjét. A pletykák eljutnak a nádor füléig, Pálffy Miklós maga elé citáltatja, de amint megismeri szándékát. Linzendorf kancellár figyelmébe ajánlja a tudóst, aki bevezeti őt III. Károly királyhoz. A tudományok és művészetek iránt érdeklődő uralkodó rendkívül szívesen fogadja a tudóst, akit többször is meghív magához. Bél Mátyás kellemes modora annyira elbájolja a királyi családot, hogy egy látogatása után az uralkodó igy szólt hitveséhez: — Mit szólna hozzá, Felséged, ha Mária. The- rézia, főhercegnő nevelését ráibiznók Matthias Beírás uramra? — A legnagyobb örömmel. — Csakhogy Beírás uram evangélikus pap, — jegyezte meg nevetve a király. Elkészül a nagy mü Királyi támogatás és szinte királyi ellenőrzés mellett készül el a nagy mái. a Notitia Hungáriáé novae hisíoria-geogra- phica, amely Bél nevét halhatatlanná teszi. Először a ' Prodomus jelenik meg. amely amolyan bevezető Szepes-vármegye monográfiáját adja elő. Aztán nagy utazásokat tesz, hogy anyagot gyűjtsön, például 1726-bau Pozsonytól Erdélyig megy. Felkutat minden történelmi s földrajzi : vonatkozást. Sok nehézséggel kell megküzde- ' nie. A nemesi családok féltékenyen őrzik levél- 1 tárukat. Megdicséri a túróéi nemeseiket, akik ■ készségesen segítik. Lelkes munkatársai van- 15 na'k. A király a helytartótanács utján elrendeli, 1 hogy a megyék minden anyagot bocsássanak rendelkezésére. De amint egy-egy megyével elkészül, be kell mutatnia felülvizsgálat céljából a megyének s a helytartótan ácsnak is. A ki- 1 rály rendeletére Mikovinyi kataszteri mérnök a * térképeiket metszi rézbe. ^ így halad az úttörő munka lépéeről-lépésre. * Feldogoz minden földrajzi s történelmi vonatkozást, tökéletes, amit alkot, ma is mintául szolgálhat, j Minden eldugott falu. hegy. patak, régiség, ne- mesi család, történelmi emlék benne van a mü- | ben. Eredetileg 6 kötetet tervez, de a megjelent 4 kötet csak 10 megyét ölel fel, f úgyhogy ha ebben a keretben folytatja, lég- alább 10 kötetben jelenik meg a munka. Am- s fezterdambau, a van Gheím-cégnél nyomatja s ,|. a holland cég megérd emel te a bizalmat, fisz- r ta, hibátlan nyomás, iniciálék, rézmetszetü vág- ^ netták teszik bibliofil értékűvé a müvet. Kor- g jellemző, hogy a nyomtatási költséget Radt tj, és Hösslin bécsi bankároknak kellett garam- g tárátok. ^ 1735-ben jelent meg az első kötet, amely \ Pozsony, 1736-ban a második, amely Zólyom, a Liptó. 1737-ben a harmadik, amely Pest-Pilis- l Solt-Kisikul).-megyét tárgyalja. A király halála miatt hosszabb szünet következik, majd 1742- ben megjelenik a 4-ik kötet Nógrád. Bars. v Nyitra, Nagy- és Kishont-vármegyékkc. Az 5- ti dák kötetből csak Moson jelent meg. a tudós ,< halála megakadályozta a teljes mü megjclené- T sót. A majdnem teljesen elfogyott 5. kötetet e > Súlyos pörölyütések zúzzák szét a, gyakorlati életben, az elméletben az egyéniségnek eddig bevehetetlennek hitt fellegvárait. A napi sajtótól kezdve a tudományos irodalomig minden szellemi fegyver e romboló munka szolgálatában áll. A gazdasági élet, a társadalom lassú átalakulása, a, nagystílű politika, mind az egyéniség korlátozását, megsemmisülését szolgálja 'és a kollektivizmusnak jogosultságát, elkövetkező diadalát hirdeti. A szabad kereskedelem, az ipari verseny, az egyén szabad érvényesülése az élet minden terén ma úgy vannak feltüntetve, mint amelyek okai: az európai civilizáció'válságának, a lehetetlen gazdasági helyzetnek, milliók nyomorának, rabszolgaságra emlékeztető helyzetének és az erkölcsök eülyedésének. A demokráciáról, a parlamentarizmusról] és az egyén politikai és lelkiismereti szabadságáról sem vélekednek ma valami kedvezően. Hirdetik politikusok, nem- zetgazdászok, tudósok, hogy a XIX. század uralkodó eszméi nem alkalmasak többé az emberiség boldogitására. Ma általánossá lesz a vélemény, hogy az emberiség mai kétségbeejtő leromlásáért „a XIX. század eszméitől befolyásolt" és az egyéni függetlenségre büszke európai ember a felelős. Ez ma az a bűnbak, akit 'büntetni kell. * A X.TX. század individualista szelleme igen korán ellenhatásra talált. Ilyen ellenhatásnak tekintem a marxizmust, amely először üzent hadat a kapitalista-individualista társadalomnak. Merev állásfoglalása szerint a tő kef elh almoz ódás törvényéből kellett volna bekövetkeznie a mai társadalom összeomlásának. A marxizmus az egyéniség lét jogosultságát tagadja, mert a proletariátust egy ettől függetlenül ható erőinek, a gazdasági termelés és megosztás ellentéteinek kellett volna belehajtani a világforradalomba. A technika vívmányai, a gépek rabszolga- sorsra juttatták a munkások millióit. Hogy miképpen lehetne a munkás sorsán segíteni? Erre a kérdésre akart felelni Marx. Osztályharoot kezdeményezett, amely a II. internacionáléban, már a szellemi és a földmunkásokat is bevette i káderei közé. A marxizmus ezzel milliók élet- i színvonalát emelte, a kultúra áldásaihoz köze- [ lebb juttatta, de végeredményében a szegénység-gazdagság problémáját mai napig seim od- < dotta meg; ellenben társadalomi elforgató tőreik- ; véseivel és sivár materializmusával hozzájárult 3 az európai civilizáció válságához és a nyájem- < bér kiformálódásához. j * • A francia forradalmi eszmék Napóleon had- 1 vvzéri sikereinek nyomában lettek ösinertekké, i terjedtek el egész Európában. Európa rendi tár- 1 sad alma igy alakult át polgári társadalommá. i Persze. Napóleon hadjáratai után sok idő telik i el, míg ezek az eszmék diadalt ülnek Európa- ; i[ szerte. El kell azonban öemerná, hogy Napóleon f nélkül ez az erjedési folyamat nem indul meg- és nem születik meg a modern Európa. t S habár ez igy van, mégis észre kell vem- nünk azt is, hogy a „kalandor" Napóleon eze- l két a forradalmi eszméket csak eszköznek te- • kin tel te a maga nagyravágyó céljainak e-léré- , sere. Az újdonsült csiszár hatalmának tetőpont■ ján megfeledkezik arról, hogy elnyomott népek szabadságáért indult hódító útjára. Most végső , célja Európa országainak föderatív alapon való egyesítése saját jogara alatt. Mintha a középkori római Szent birodalom eszméjét akarná megvalósítani modern formáiban, vagy a most annyiszor hangoztatott Páneurópai. És meg akarja ezt valósítani — milyen paradoxon! — a népek és egyeseik szabadságának letiprása , árán. így jut ellentétbe azokkal az eszmékkel, amelyek őt, az ösmeretlen lángészt, a homályból kiemelték és Európa urává tették. Napóleon vakmerő kísérletét az elnyomott népek nemzeti öntudatra ébredése hiúsítja meg. A nemzeti eszme a francia forradalmi eszmékkel egyesülve teremti meg azokat a nemzeti államokat, amelyek most már egymással versenyezve, az egyén szabadságát törvénybe iktatva megteremtik az emberiség történetének ■egyik Legnagyobb korszakát: a XIX. századot. * + A XIX. század a görög történetből Perikles korát juttatja eszünkbe. Ebben a korban az egymással versengő kicsiny görög városok — XIX. század szabad népeinek korlátot nem ős- merő szabad versenyéhez hasonlóan — egy csodás műveltséget teremtenek, az úgynevezett 'hellénizmust, ami mai műveltségünknek egyik alappillére. Ezt a műveltséget is az egyén szabad érvényesülésének köszönhetjük. 'Ennek a műveltségnek épp úgy vannak fattyúhajtásai, miként a XIX. század műveltségének. A pelo- pomnesosi háború után a hellén műveltség épp oly válságba kerül, miként a mi műveltségünk az utolsó világháború után. Amott a, dór és ión törzsek, az arisztokrácia és demokrácia engesztelhetetlen harca, az egész görög világ erkölcsi süllyedése, emitt a polgári és proletár társadalom harca, a demokráciába vetett bizalom ■ megrendülése, az egyéni szabadság elfajzása (igy a kapitalizmusban), az emberi duvadak elszaporodása jelzik, hogy az emberi művelődés zsákuccába került. Az egyéni szabadság igv válik népsezrütlenné. Az embert meg kell fékezni és nem kell engedni, hogy ura legyen- önmagának. Ez az uj jelszó! Hódit a sejtrendszer, ahol az egyén semmi, vagy eszköz, sokszor ösmeret- len hatalmak kezében. Hódit a diktatúra, amely az egyén szabadságát letiporja a közjó érdekében. Az individualizmust' felváltja, a 'kollektivizmust. A talajt e nagy változásra mint mondottam a marxizmus készíti elő és 1 a bolsevizmus, fasizmus, hitlerizmus pedig Tamás Lafos: Csókolva és sebezve A kin is kin, a harc is harc És nem tudok veled megbékülni, Akárhogy akarsz. Néha találkozunk: ez a fegyverszünet, Amikor csend van a fronton, nem szór Se füstöt, se lángot egymásra A két üteg. Ilyenkor ünnepel a mező, A virág friss harmattól ékes. A .szemed mindenre felel, de Nem kérdez. Már barátok vagyunk, szavunk becézi Egymást, mint gyerekét az anyja. Aztán a békét a tavon egy hullám Megzavarja. Előkerül a rostély ,rejtett tőr és penge S küzdünk tovább a nagy mezőn Csókolva és sebezve. ■ megvalósítja. így jön el a nyájemfoer ideje, ami■ kor milliók és milliók önként lemondanak egyé■ ni szabadságukról. A nyáj vakon követi pásztorait, akik egyik karámból a másikba hajtják a tömegeket. Most azonban még nem látjuk ■ tisztán, hová fog az mdividualizmjus és kolleik- tivizmus ádáz harca vezetni? Görögországban a gordrási csomót egyszerűen Nagy Sándor vágta széjjel. Már apja, Makedón,iái Fülöp egy karámba hajtotta az egymással gyűlölködő, egyéni függetlenségükre oly 'büszke, de romlott görög államoicskáikat. Hiábavalóknak bizonyulnak az egyéni függetlenség utolsó nagy harcosának, Demosthenes- nek megrázó filippikái: Fülöp vesztegetéssel és fegyverrel urává lesz Görögországnak. Fülöp fia. Nagy Sándor az egyesített görög törzsek erejével, katonai lángelméjével ezek után meghódítja az akkor ösmert világot és az univerzális jellegű görög műveltséget szétviszi, elterjeszti a Himalája lábáig, a Nílus forrás vidékéig. A görög műveltség ilymóöon fennmarad, de nincsen többé fejlődése. Halott műveltség ez, miként a latin a Római birodalom bukása után. I£ívész az egyéni színe, nincsenek többé nagy művelői. A mái ^urópai kultúra jövője és diadalmas elterjedése az egész világon nem egy uj Nagysándortól függ. Ezt a gordrási csomót karddal megoldani nem igen lehet. Pá lién róna eszméjét sem teremti meg egy Makedónjai Fülöp. Amint ezt Napóleon kudarca bizonyítja a legjobban. Napóleon ma még inkább szembetalálná- magát a nemzeti gondolattal, amely sohasem volt oly erős, mint épp napjainkban. Bármily halálos csapásokat szenvedett, is ezért az egyéniség, még ma biztosan nem állíthatjuk: a kollektivizmus végleges diadalát. Az egyén még nem adta át helyét a nyáj embernek. Az európai ember sorsa valóban tragikus. Amikor eljut a- fejlődésnek eddig nem ősin,ért magaslataira, egy világháború borzalmai figyelmeztetik arra. hogy agyonmagasztalt elvűi zár dója mérgező anyagokkal van inficiáivá.-----&----_____1934 március 28, vasárnap* j 5
