Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-03 / 52. (3383.) szám

2 ———aaqMWB—BWSa^y.fi' *»MHM«B«WKBiH»7iHn Tost Lászlót, Kassa helyettes polgármesterét a közgyűlésen tett állítólagos közbeszólása miatt, közbékeltáborilás címén 100 korona pénzbüntetésre ítélték A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása Prága, márciiuii 2. A Gsebszk)vákda-i Nemzeti Bank február 28-i keltezésű ma kiadott kimutatása ezer­koronás tételekben a következő adatokat tartal­mazza: Követelés: Aranykészlet 2,668.337 (plusz 962.823), külföldi követelések és vakitakéezlet 78.471 ('mí­nusz 508.402), egyéb készpénz 207.961 (mimuez 9143), eezkoutált váltók 774.510 (iminuaz 122.276), eezkcntált értékpapírok 74.067 (plusz 58.741). ér­tékpapírokra nyújtott kölcsönök 497.477 (plusz 58.438), az állami baukjegyadósság maradványa 2,149.738 (mínusz 432.388), egyéb aktíva 437251 (plusz 68.075). Tartozás: Részvénytőke 405.000, tartalékalapok és tártál ék t őkealap 47.010 (plusz 246), bankjegy- forgalom 5,523.367 (plusz 141.923), hitelezők zsiró- követélései és egyéb azonnal esedékes összegek 443.552 (mínusz 159.308), egyéb passzíva 464.883 (plusz 93.009). A csehszlovák korona aranyfedezete 44.7 száza­lék. A kimutatásból kitűnik, hogy a bankjegyforga­lom az előző kimutatás óta 141,923.000 koronával emelkedett. Az aranykészlet gyarapodásának oka a valutaszabályozási törvény, melynek következ­tében az arany é« a külföldi fizetési eszközök ér­téke 20 százalékkal emelkedett. A rutzmzüói országos választmány a beregszászi Kerületi bíróságért U n g v á r, március 2. (Ruszioszkói szer­kesztőségünk jelen l鮩.) Az országos választ­mány február 28-áu tartott ülésén indítvány hangzott el, -hogy az országos választmány memorandumban kérje a kormányt, hagyja meg Beregszászom úgy a kerületi bíróságot, mint a járási pénzügyigazgatóságot, mert ha ezt a két hivatalt is elvonják Beregszásztól, a város teljesen faluvá sülyed ás elsorvad. A választmány az indítványt egyhangúlag el­fogadta. A választmány a beregszászi vizsza- báiyozási és gátvédő szövetkezetnek az utak karbantartására 30 ezer koronát utalt ki, míg a cseh agrár érdekeltségű úgynevezett föld- míives kamara munkácsi hivatala különféle földmives intézmények céljaira 115.000 koro­na szubvenciót kapott. Az ungvári görög ka­tolikus ruszin tanítóképző a torna terem be­rendelésére 40 ezer korona segélyt kopott az országos választmánytól, míg az ukrám Pro- szvita egyesület 30 ezer koronát. Folyó és pa­tak szabályozására 270 ezer koronát fordít az országos választmány. Két cseh cég 47.000, il­letve 207.000 korona értékű patakszaíbályozási munkát kapott. Kassa, március 2. (Kassai szerkesztőséglink ! telefonjelentése.) Érdekes rend-törvényes ügyet tárgyalt ma a kassai kerületi bíróság Móricz- tanácsa. Az ügynek Tost László, Kassa város helyettes polgármestere a vádlottja, akit az ügyészség a rendtörvény 14. paragrafusába ütköző köz- közbékeháboritás miatt helyezeti vád alá. A vádirat szerint Tost László tavaly május 10-én a városi közgyűlésen a költségvetés tár­gyalása folyamán dr. Neuwirt Elek képviselő- testületi tagnak arra a közbeszólására hogy nin­csen kizárva, hogy a csehszlovák pártok néhány hét múlva ismét indítványozni fogják a ház- béradó felemelését, Tost állítólag olyan kijelen­tést tett, amely sértő volt. az államra nézve. Tostnak ezt a kijelentését azon az ülésen nem vették észre, s a városi képviselőtestület csak másnap szerzett tudomást róla, amikor Magáíh János szlovák néppárti képviselőtestületi tag tett az esetről említést. Magát bejelentése nagy felzúdulást idézett elő a csehszlovák pártok képviselőtestületi tagjai­nak sorában és azután a főjegyzői hivatal följe­lentést tett Tost László ellen rendtörvénybe üt­köző vétség miatt. A mai árgyalást általános érdeklődés előzte meg. A közgyűlésnek számos tagját hívták be tanúként. A tárgyalóterem is megtelt hallgató közönséggel. Tost László vallomásában kijelenti, hogy nem emlékszik ugyan pontosan arra, hogy a kérdéses napon mit mondott, de határozottan állítja, hogy nem azt mondta, amit a vádirat terhére ró. Amit mondottam, — mondja — azzal nem az államot akartam sérteni, hanem csak a csehszlovák városházi blokk működését akartam bírálni, amihez pe­dig mint képviselőtestületi tagnak jogom van. Az elnök ezután Maxon Milán polgármestert hívja fel tanúvallomásra. Maxon kijelenti, hogy nem halltota az inkriminált kifejezést s igy arra nem is emlékszik. Tost polgármester- helyettes ugyan a polgármesteri emelvénnyel szemben ai első padsorban ült, de olyan zaj volt a költségvetési vita tárgyalásán, hogy Tost szavát nem lehetett hallani. Csak másnap volt felháborodás a kifejezés miatt. Akkor is a jegyzőkönyvből azt konsta­táltam, — mondja Maxon, — hogy Tost Lász­ló költségvetési beszédét papírlapról olvasta fel, abban pedig semmiféle ilyen kifejezés nem volt. Az első ülésen nem is volt felhábo­rodás Tost állítólagos kifejezése miatt. Következő tanú Magáth János. Hliimka-páir.ti képviselőtestületi tag. Magáth kijelenti, hogy ő hallotta az inkriminált kifejezést. Elnök: A vádlott azt állítja, hogy ő csak azt mondta, hogy „minálunk minden lehetsé­gest ellenben azt a. kifejezést, hogy ,jogál­lam'*, nem: használta. Magáíh: Nem emlékszem egészen pontosan Tost szavaira, de igaz az, amit a vizsgálóbíró előtt, vallottam. Majd részletesen ismerteti az ülés lefolyását. Elnök: Mi volt a benyomása, vájjon Tost polgármesterhelyettes az államot akart-e sér­teni, vagy pedig csak az ellenpárt állásfogla­lását bírálta. Magáth: Az volt a benyomásom, hogy in­kább az ellenpártoknak, a csehszlovák blokk, nak a munkáját akarta birálni. Utána dr. Bada Emil városi főjegyző tauu- vailoanására kerül a sor. Kijelenti, hogy az in­kriminált kifejezést hallotta és azt fel is je­gyezte magának. Neki is az volt a benyomása, hogy inkább csak a városházi csehszlovák blokk munkáját bírálta a vádlott. A költség­vetési vita gyors tempója miatt nem akart az üggyel rögtön foglalkozni, csak a vita végén volt. szándékában azt tisztázni. Az elnök most Tost Lászlóhoz fordul s meg­kérdezi, lehetséges-e, hogy az ülésen olyan izgatott volt az atmoszféra, hogy izgalmában ilyen kifejezést használhatott? Tost: Ez teljesen ki van zárva, én ilyen* ki­fejezést nem használtam. Dr. Bticsek, szlovák néppárti képviselőtestü­leti tag a következő tanú: Kijelenti, hogy a kérdéses időben éppen a folyosón tartózkodott s csak a lármára ment be aí- ülésterembe, ahol másoktól hallotta a (kifejezés elhangzását. Marendiak Péter tanfelügyelő, kinevezett tag azt vallja, hogy hallotta a kifejezést. Be­Második s&uefioscdás Ida: T-aÁiU BoMwái A hálószoba színe sötét elefántcsont volt, de a függönyök rózsaszínűek és itt-ott kis kék folt élénkítette a hatást. Öltözőasztaíka, író­asztal. nagyon szép. modern ágy, néhány ka- rosszéik, könyvszekrény és varróasztalka egé­szítették ki a berendezést. A szomszédos für­dőszoba halványkék volt, a falakon márvány- utánzalu erezés, a fürdőkád, a mosdó sötét- sárga márvány. — Hogy tetszenek a szobák? — kérdezte Mrs. Lorrimer aggodalmasan. — Gyönyörűek! — kiáltotta Mary Lou bol­dog izgalommal és, nem tudva abba hagyni a nézelődést, elragadtatva bolyongott a szobák­ban. Mrs Lorrimer visszavezette Marv Lout a nappaliba és leült a kedves kis kerevetre. A lányt odavonta maga mellé. — Ha megkérjük a rokonait — kérdezte —■ elküldik ide a maga holmiját, ugy-e? Mary Lou gondolkozott. — Szeretnék telefonálni Larry Mitchellnek. Valakit föltétlenül be kell avatnom a dolgok­ba és erre ő a legalkalmasabb. Howardnak és Clarának írni fogok — folytatta, szinte han­gosan gondolkodva. — Nekik és Lánynak megmondom az igazságot. Hiszen a leveleket is az... az uj nevem alatt kell kapnom. Larry majd elintézi, hogy e[küldjék a dolgaimat. Sok holmim úgy sincs, — vallotta be moso­lyogva. — Szerencsére Grammnak és Adelaide nem nem kell elmagyaráznom a dolgot, nekik úgy se jutna eszükbe, hogy levelet írjanak. Telefonjuk van. majd felhívom őket és azt mondom nekik, hogy állást kaptam, rögtön be. is kellett lépnem és azt is megmondom, hogy továbbra is érintkezésben maradok velük, (17) már csak Billy miatt is. — Itt a szobában van a telefon — figyel­meztet te Mrs. Lorrimer. — Innen nyugodtan i beszélhet. Ma éjszakára majd ellátom min­dennel, amire szüksége van, és különben is ügyelek majd, hogy minden meglegyen addig is, áruig bőröndjei megérkeznek. És mihelyt kicsit be leszoktunk az uj szerepbe, beme­gyünk együtt New-Yorkba és rengeteg uj ru­hát vásárolunk, meg egyéb mindenfélét is! Mary Lou fülig pirult, aztán felhúzta az or­rát és kicsit sértődötten felelte. — Sok holmim nincs, ezt őszintén meg­mondtam. De amim van, az nekem teljesen elegendő. Nagyon kérem, ne törődjék ezzel. Mrs. Lorrimer. — Ne haragudjék rám és ne sértődjék meg — kérte .szelíden Margaret Lorrimer. — Ez a rész benne van a megállapodásunkban és tu­lajdonképpen nékem lesz benne örömöm. Mindig úgy szerettem volna, ha lányom is van... — Az asszony mosolya megható volt. — Mikor Travers még kisfiú volt, úgy iri­gyeltem azokat az anyákat, akiknek kisír nyuk is van, akit öltöztethetnek, csinos!tha nak... Most. hogy nekem is van kislányon; ...valódi, húsból és vérből való kislány: ér is hódolni akarok öltöztetési szenvedélyem nek. Maga el se tudja képzelni, milyen öröm ez nekem. Mairy Lou hangjában egy kis kételkedés volt. — De valahogy úgy érrzean .. nincs jogom hozzá. — Nyelt egyet, aztán kibökte: — Utó- végre is... utóvégre mégse vagyok a lánya. • j A szive mélyén tulajdonképpen azt kívánta, j hogy bár az lenne. Mrs. Lorrimer mosolyogva I nézett rá­— De igenis az. Legalább is az uj szerepé­ben­Mary Lou rápillantott. Az asszony sorsára gondolt, az elmúlt évek szörnyű fájdalmára és boldogtalanságára, a bátorságra, amivel a rettentő csapást viselte, változatlan jóságára és szelídségére, végtelen kedvességére. Hir­telen megadta magát... — Hát... ha igazán akarja... Kicsivel később Mrs. Lorrimer behívta hű­séges, régi cselédeit abba a szobába, ahol Ma­ry Lout is fogadta. Peter, Hilda és Mrs. Lorri­mer kőimomája már évek óta voltak a ház­ban, a szakácsnő pedig egyenesen Mrs. Lor­rimer házassága óta. Teljes bizalmát élvez­ték és most is beavatta őket a készülő kegyes csalásiba. A személyzet többi tagja aránylag rövidebb ideje élt a háziban, azoknak elég lesz majd a hivatalos magyarázat is. Velük köny- nyen elhitetheti, hogy ..Miss Harford“ Tra­verznek régi ismerőse és most hosszabb időre látogatóba jött Mrs. Lorrimerhez. Ha pedig valami régi szerelmet, gyanítanak a dolog mö­gött, vagy romantikus részleteket szőnek a látogatás köré. az sem lesz baj. Viszont a légi cselédeknek, akik már azóta szolgálják, mi­óta Travers hazatért Franciaországból, a tel­jes igazságot mondta el az asszony és meg­kérte őket. hogy’- legyenek segítségére. Ezalatt Marv Lomnak, apróbb bonyadalmak Mást és már nem is megy vissza Oakdaleibe. ’egkérte. hogy ha teheti, •szánjon rá másnap gy kis időt, utazzék ki Oakdalebe és gon- ioskodjék róla. hogy a bőröndje, a könyves- ládája és kis utazótáskája útnak induljon. Még minden kicsomagol atlanti 1 áll. egy-két apróságot kivéve, amiket be tehet rakni az utazótáskába. Ezt Gram szívesen megteszi. Aztán arra kérte, hogy g küldeményt ne Ma­ry Lou Tihurstónnak, hanem ..Miss Delight Hanford“-nak címezze. Larry hangosat rik- j kantól! csodálkozásában, amire Mary Lou azt | j felelte, hogy ezt telefonon nem lehet elrna-1 gy a rázni, de este majd hosszú levelet ir neki,! ‘ után.. sikerült telefonon beszélnie Larryval. Röviden elmondta neki, hogy elvállalta az 1934 március 3, szambát. nyomása az volt, hogy a vádlott az államot akarta megsérteni. Rácz Gyula szociáldemokrata tanúvallomá­sában csak annyit mond, hogy ő a kérdéses ülésen nem volt jelen, csak másnap hallott az egész ügyről. Ábrahám Károly szociáldemokrata (képvi­selőtestületi tag az utolsó tanú. Ő hallotta a kifejezést — mondja — is neki is az volt a be­nyomása, hogy az állaimét akarta megsérteni a vádlott. Dr. Pillát József védő azt az indítványt ter­jeszti be, hogy a bíróság rendelje el a bizo­nyítás újabb kiegészítését és ezért huszonöt újabb tanú b&idézését kéri. Az ügyész ellenzi az indítványt, A bíróság el is veti a védő indítványát, ami miatt a védő semimiségi panaszt jelent be. Az ügyész iuditiványára ezután Maxon polgár- mester kivételével valamennyi tanút meges­ketik vallomására. A perbeszédek során az ügyész szigorú büntetés kiszabását kéri. Dr. Pilát védő hosszabb beszédében rámu­tat arra, hogy a vádlott nem olyan formában használta a kifejezést, ahogy azt a vádirat be­állítja. A vádlott a nagy vitában szembenálló pár­tokat akarta csak kritizálni, amihez neki mint egy nagyobb városi pártfrakció vezé­rének joga volt, sőt ez kötelessége is kellett hogy legyen. A bíróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki Tost Lászlót köz- békeháboritás vétségében és ezért őt 100 korona pénzbüntetésre ítélte, ami behajtha­tatlanság esetén ötnapi elzárásra változtat­ható át. A büntetést azonban egy esztendőre felfüggesztette. Az ügyész a büntetés alacsony volta miatt folebbezett, a védő pedig fenntartva benyúj­tott semmiségi panaszát, a bűnösség kimon­dása miatt jelentett be felebbezést, úgy hogy az ügy még a felsők Íróságot is foglalkoztatni fogja. — Uj repiilövonal Prága—Bréma között. Március lén lépett életbe az uj menetrend Prága—Bécs és Prága—Drezda—Berlin kö­zött. A repülőgép Prágából Bécsbe 15 óra 55 perckor indul, Prágából Drezdába pedig 11 óra 5 perckor. Március elsejével megindul a közlekedés Prága—Lipcse—Hannower— Bréma között is. Ezen a vonalon 11 óra 40-kor indul a repülőgép Prágából. A menetddjak a következők: Prága—Bécs 820 Kő, Prága— Drezda 160 Kő, Prága—Berlin 386 Kő, Prága—Lipcse 225 Kő, Prága—Hannower 475 Kő, Prága—Bréma 570 Kő. ——— iMiMilwmMMWWMWBMMMIMBBW azt azonnal „expressz" postára adatja és ab­ból mindent megtud. Addig csak annyit, hogy nagyon meg van elégedve az uj „munkakör­rel", nagyszerűen érzi magát és rövidesen meghívja majd Larryt, hogy látogassa meg. (Erre már előzőleg engedélyt kért Mrs. Lorri­1 mertől, aki készségesen beleegyezett.) Larry elképedt. Sző le nem írhatja megle­petését. Kérdéseket tett fel, kért, könyörgött, •fenyegetőzött, de Mary Lou. aki — valljuk csak be — kicsit, élvezte ezt a titokzatossá­got, megingathatatlan maradt. Ismét csak azt mondta, hogy Larry másnap részletes levelet kap tőle. Ennél többet harapófogóval se lehe­tett kiszedni belőle. Aztán Oakdalet hívta fel Mary Lou és kín­lódott vagy félórát, amíg Jennings nagymamá­val megérttette, hogy honnan beszél, hogy nincs semmi baja és hogy nem tér vissza Oak- daleibe. Az öreg hölgy tulajdonképpen nagyon félt a telefontól és titokban az volt a meg­győződése, hogy ez a szerkezet az ördög saját­kezű találmánya. Csak Clara hosszú rábeszé­lésére engedte meg annak idején, hogy a la­kásába felszereljék. A végén mégis csak sike­rült elmagyarázni neki, hogy Mary Lou kitű­nő állást kapott, azt a bizonyos állást, amely­ről néki említést tett és hogy Larry másnap le fog utazni Oakdalébe és segítségére lesz a bőröndök feladásában. Ezután Mary Lou csó- koltatta Billyt és megígérte, hogy gyakran fel­hívja őket telefonon és megtudakolja, hogy jól van-e a fiatalember. Á beszélgetés fárasztó volt, különösen, mert a tetejébe Adelaide közben hangos kérdéseket üvöltött az anyja fülébe. Mary Lou kimerültén tette le a kagy­lót. Aztán leült az íróasztalhoz, hogy sok hosszú oldalon elmagyarázza Larrynak, mi- lye nagy fába is vágta a fejszéjét. Alighogy megcímezte a borítékot, Hilda ko­pogtatott az ajtón és jelentette, hogy Mrs. Lor­rimer teára várja. — „A nagyságos asszony a dolgozószobában vau, Delight kisasszony" — mondta Hilda és a szempillája sp rezdült meg. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents