Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-22 / 68. (3399.) szám
Jggp 1 XIII. évf. 68. (3399) szám • Csütörtök • 1934 március 22 \ in i m ihwiimi > Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyed- ; évre 76, havonta 26 Kó; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kfc A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. R, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská nlice 12. Ili- emelet. Telefon: 34184. SÖRGÓNYCIM: HÍRLAP, P R A H t\ S JIZ ESSAY-EXPOZÉ (®p.) Prága, március 21. A tanár élemében volt. Régen nem hallottunk yesfajta politikai beszédet, mint amit Benes í •űJIiügymini&zter mondott él ezerdán délelőtt parlament (külügyi bteotteágájban az oezt- ik problémáról, régen nem olvastunk ily ta- ároe okfejtést é6 csoportoedtáist, amely valló- ággal (hemzseg a ezámoe szakoztál, a sok .először, másodszor, harmadszoridéi, a sok ■), b), c), d) alfejezettőil — és injkálbb a Linnébe rendszenbefogiiaílásolk műszerére emlékezet, mint a parlamentarizmus történ étéiből te-! •aert retorikai és vitatkozó expozék típusaira. i hosszúsága te tanáros: hetvenoMallias iziéses őldfedelü könyvecske az essay-<exipozé, s ha aeggondioljulk, ho'gy Bence ez alkalommal a tul- áapos német tudósok sokszor megmosolyigott ibájálba eseti és a kétórás beszéd ellenére az urópai problémáké m*ek egyelőre csak egy ds, babér fontos, részletére terjeszkedett ki; a osztrák kérdésre, miközben be jelenítette, i wgy egyebekről majd a további kötetekben, og nyilatkozód, akikor teljes a doktrínáé ta,- táriaisság kissé lehangoló benyomása, amit az Aőtttiiník fekvő külügyi (beszámoló keit. Készséggel eltemerjük, hogy a munka szóid, üogifcue ée alapos. Kitűnő történelmi viseza- aüSaatéeokat kapunk, egyetlen apró részlet lem marad, ki a felsorolásokból, Mtmennyire -feilectékteleri te, a „kőzépeiwópai megoldási módok44 osztályozása, csoportosítása, bemutatása, konanentálása tökéletes, — de, kérdjük* hol ra© m elméleteknek és a fenntartásoknak e remekművében az élet, az élőbbre vivő lépés, a nélkülözhetetlen lendítő erő, amelyre annyira gyors szükségünk van ma,a kátyulbajutott középeurópad helyzetben? Mitagadás, izgatot- ian vártuk napok óta a Benes-expozét. Az elmúlt hetekben, annyi miden pozitívum történt, annyi minden vált függővé a csehszlovák külügyminiszter állásfoglalásától, hogy kiváncsiak voltunk azokra az öltésekre, amelyeket most Benes tesz meg a munkáiban lévő, de jnég szakadt uj középeurópai köpeny szövetén. Nagyon szükségünk van erre a védő, gyámo- llfcó köpenyegre, hamar meg keli varrni. Benes nem siet: kényelmesen kontemplál, edmondja, mi történt eddig, mi sikerült, .mi nem sikerült, s elmondja azokat az elméleteket is, amelyek szerinte egyedül üdvözitőek. De pozitívumot nem cselekszik. „Majd megvárjuk-', „majd meglátjuk44, „most nem foglalkozhatunk vele44, „majd a jövőben rátérünk14, „ez alkalommal nem szólhatunk hozzá44 és hasonló kifejezéseket bőven találunk az expozéban, amely pompás séma, kitűnő rekapituláció, nagyszerű ismertetése és rendszerbe foglalása a középeurópai kérdésnek, —• de az illetékes miniszterektől nem e tanári feladat megoldását vártuk, hanem lendítő szavakat, javaslatokat, kiégés zitéseket. Tudjuk, hogy e doktriner elmefu itatásnak látszó, politikai essay ellenére Benes agyafúrt reálpoilitikus, aki jól tudja, mit kér ég mit cselekszik. Éppen ezért az az érzésünk, hogy a külügyminiszter csak játszik a szavakkal ég a szép tanári fölépítésekkel ebben az expozéban, mert időt akar nyerni és nem akar végérvényes nyilatkozatot tenni. Egyrészt leköti a kisantan- tot az osztrák kérdés „európai44 megoldása mellett (amely mellesleg szólva ugyanaz, amit.mi egy régebbi vezércikkünkben, — ahol ugyanúgy csoportosítottuk a középeurópai megoldási Benes-expozé az osztrák problémáról A külügyminiszter kizárólag az osztrák és a középeurópai kérdés megoldási módjaival foglalkozott ■ Csak az „európai megoldást** helyesli, minden más kísérletet elutasít • A középeurópai együttműködés feltéted Csehszlovákia* Mussolini és a római paktum a háboruutáni Európa és az osztrák külpolitika az osztrák kérdést, meg akarta oldani. Benes három nagy csoportra, osztja a megoldási kísérleteiket: 1. A legelső a* úgynevezett német megoldás, amely az Anschluss jegyéiben áll. 2. Sorrendben az olasz megoldás következik, amelynek formái Benes szerint nem annyira konkrétak, mint a német megoldás. 3. A harmadik megoldási módot Benes a „kö- zépettrópai* vagy európai megoldásnak neveri, amelynek fonnál szintén nem teljes* i konkrétak még és ezért számos alcsoportra osztható. a) A középeurópai megoldási mód első alcsoportját a köiépeurópai föderáció gondolata jelzi, amelyet főleg angol és francia körök lansriroz- nak. b) A második lehetőség Ausztria és Magyar- ország politikai és gazdasági egyesítése, amely megoldási mód eddig szintén nem kapott konkrét formákat. E megoldást Európa legtöbb hatalma ellenzi főleg azért, mert összeköttetésben áll a Habsburg-kérdéssel. c) A harmadik középeurópaj lehetőség továbbá Ausztria teljes függetlenitése a szomszédoktól és létének bizonyos nemzetközi utón történő garantálása. Az Anschluss megoldási mód mellett eddig csupán ez a n agyhatalmaktól garantált megoldási mód talált konkrét formákat és kifejezésre jutott az 1922 október 4-i genfi jegyzőkönyvben, amely állást foglal Ausztria függetlensége és gazdasági megsegítése mellett. Történelmi csoportosítás A tólügymintezter ezután történelmi visszapillantásokat közöl az osztrák probléma háború utáni fejlődéséről. 1919-en kezdi, amikor Ren- ner osztrák kancellár igyekezett fikálni Ausztria nemzetközi helyzetét s e célból 1920-ban Prágában te járt. 1921-ben Schober követte Re átver példáját és 1922-ben a burgenlandi afférok alkalmával a csehszlovák-osztrák közeledés bizonyos kristályosodási ponthoz érkezett, 1922 augusztusában Seipel szükségesnek látta, hogy a gazdaságikig leromlott Ausztriát végleg kivezesse a csáváiból és akciójának eredménye volt az 1922-ben Géniben létrejött ée előbb említett jegyzőkönyv. Benes ezután részié {esen foglalkozik a jegyzőkönyvvel, amely szerinte a háború utáni politika egyik legfontosabb dokumentuma g amely még ma te teljesen aktuális, mert a megoldás egyetlen útját jeilzd: Ausztria függetlenségének garantálását % nagyhatalmak által. Ausztria külpolitikáját 1922-től 1929-ig éz a genfi vonal determinálta. 1929-ben Ausztria súlyos gazdasági helyzetbe került g német nyomásra 1931-ben Schober és Curtius megkísérelte az osztrák-német vám- í unió megteremtését, Ekkor tűnt ki, mennyire ellenzi Európa a .német- osztrák'csatlakozást. Sétálója visszautasította az osztrák-német tervet és akkor alapjában véve Németország te elfogadta Ausztria teljes függetlenségének elvét. A Tardieu-terv bukása A német-osztrák csatlakozás veszedelme Európában váratlanul újra aktuálissá tette az osztrák problémát s 1932 tavaszán Tardieu uj tervet vetett föl a helyzet megoldására. A négy nagyhatalom 1932 április ó-i és 8-i összejövetelén kitűnt, hogy Taruieu terve megvalósíthatatlan, mert Németország és Olaszország ellenzi azt. Ennek ellenére 1932 juiius 15-én uj jegyzőkönyv keletkezett a nagyhatalmak között az osztrák kérdés ügyében, amely végérvényesen leszögezte Ausztria helyzetét és megújította az 1922-i genfi jegyzőkönyvet, A mai osztrák helyzet időközben a. németországi nemzeti szocialista mozgalom megerősödése és más, Olaszországból jövő befolyások Benes szerint ked- ivezőtlenül hatottak az osztrák belpolitika fejlődésére, A csehszlovák külügymintezter ezután hangsúlyozza, hogy tárgyilagosan szóvá akarja tenni e hatásokat és azoknak eredményeit, amelyek a következők: a) A mai osztrák kormány hivatalosan é> határozottan a függetlenség alapjára állott, Folytatás a 2, oldal 2. hasábján.. Prága, március 21. Benes csehszlovák külügyminiszter szerdán délelőtt a képviselőház külügyi bizottságaiban, majd pedig a szenátus külügyi bizottságában elmondotta nagy érdeklődéssel várt külügyi expozéját A két és fél érás beszéd kizárólag az osztrák és a középenrópai problémára! foglalkozik s a külügyminiszter bejelentette, hogy Csehszlovákia és a többi állam viszonyáról más alkalommal fog nyilatkozni. Az expozé tele van történelmi okfejtésekkel és felölel' é* rendszeribe foglalja mindazt, ami a háború befejezése óta a középeuröpai és az osztrák kérdés tekintetében a kontinensen történt Ehhez az összefoglaláshoz Benes .kommentárokat fűz és leszögezi a csehszlovák álláspontot, Csehszlovákia legfontosabb külpolitikai problémája A hosszú nyilatkozat beveztőjében Benes, mint említettük, kifejezi, hogy mai expozéjában kizárólag a középeurópai kérdéssel akar foglalkozni az osztrák probléma szemszögéből .nézve, mert az utóbbi hónapok nemzetközi politikájában főleg ez a probléma állt a diszkusszió előterében. Véleménye szerint az osztrák problémából látni a legjobban, hogy a nemzetközi helyzet mennyire megváltozott az elmúlt hónapokban. Csehszlovákia és a kisantant szempontjából különösen nagyjelentőségű az osztrák kérdés, amely a jövőben mindig meg fogja határozni a köztársaság ég a kásantant viszonyát egyrészt Németországhoz, másrészt Olaszországhoz. Benes aisonnal a bevezetésiben hangsúlyozza, hogy az osztrák probléma megoldása tekintetéiben teljes összhang uralkodik Csehszlovákia, a kisantant és Franciaország között. A megoldás kétségtelenül hosszú időre biztosítaná Európa békéjét. Kísérletek az osztrák kérdés megoldására Az expozé eteő szakasza ezután rendszeresen foglalkozik azokkal] a kísérletekkel, amelyekkel módokat, minit most Benes — „francia44 megoldásnak neveztünk a Be nőstől te „német*4 és „olasz44 terminus technikusokkal ellátott többi megoldási tervezet mellett), másrészt azonban elvileg' elfogadja az olasz megoldást, ha az megmarad az érvényben lévő szerződések alapján. E kettŐeég nincs áthidalva Benesnél. Vár, amíg az idő megadja a problémára a választ. Addig pedig megelégszik a középeurópai kérdég Linné- sze.rü merev rendszerbefoglailásával. az agyon-, hangoztatott „probléma44 elvi megoldásával. Ilyen, körülmények között annál a különös jelenségnél asszisztálhattunk, hogy Benes a két órás külügyi expozéban alig foglalkozik mással, mint a szomszédos Ausztria háború- utáni kiül- és belpolitikájának bemutatásával, csoportosításával és elemzésével. Efféle expozé-tanulmányt még soha nem hallottunk. Ili3 IIP SIPTT KÉSZÍTJÜK EL azon IOVITASOKST. MELYEKET Zl-lj IDHiffi IE HOZZÁNK. Kérjük, hozza cipőit mielőbb javításra, mert a később beadott cipőket csak az ünnepek után készíthetjük el. il/i/ia r
