Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-21 / 67. (3398.) szám
1984 mftrcfag H. Óriási érdeklődés nollvánol meg a magyar országos mezőgazdasági kiállítás és vasár iránt Háromezernél többre becsülik a felhajtandó <enyészállatok számát ■ Hagy forgalmat várnak Budapest, március 20. Vasárnap délután a (magyar f>0kímü velé&ügyi minisztérium rádió-elő- adás-soTOzatáibau Hoyos Miksa gróf, az Országos Mezőgazdasági Kamara, elnöke tartott érdeikes felvilágosító előadást a március 22-én, csütörtök-ön kezdődő tavaszi mezőgazdasági Iká- álöátásról e vásárról. Elő adásának első részéiben ismertette a mezőgazdasági kiállítás intézményének kialakulását és fejlődését. Az idén immár 43-ik ízben nyílnak meg Budapest határában az országos mezőgazdasági kiállítás s vásár kapui. Az idén íe megérdemelt nagy váraké zássá,I tekint a termelő, vásárló és érdeklődő közönség az Országos Mezőgazdasági Egyesület immár fogalommá vált kiállítása elé, amely hivatalosan a,z országos mezőgazdasági kiállítás és vár sár nevet viseli. Az intézmény eredete 43 évre nyúlik vissza, 1881-ben volt az első ilyen kísérlet s akkor tenyészáliatvásár volt a neve. Minden egyéb jelleg nélkül évről-évre megtartották ezeket a tavaszi 'tenyészállatvásárokat, amelyek Magyarország tenyészállat-kultirrájá- nak kifejlődésére igen nagy hatással voltak. A rakodással tekintünk. Minden, jel arra mutat, hogy a vételkedv az idén még fokozódik. A magyar földművelésügyi miaiisztérinm által tenyészállatok vásárlása céljából nyújtott hitelkedvezményt már eddig is tuügényélték. — Az Országos Mezőgazdasági Egyesület pontos összeállítást 'készített, arról, hogy a, kiállításon megvett tenyészállatok hová kerültek. Megállapítható, hogy majdnem minden fajtából az ország minden megyéje vásárolt. Ez a körülmény Magyarország állattenyésztésének fokozása szempontjából elsőrendű jelentőségű. — A tenyészállatkáállitás csupán egy része a magyar mezőgazdaság tavaszi eseményének. A kiállítás anyagát a legkülönbözőbb oktató- csoportok tanulságos gyűjteményei egészítik ki Évről-évre más-más oktató-anyag kerül bemutatásra. Újszerű lesz a Zöldmező Szövetség kiállítása, amely a ré tlegel Ő-k ült urát mutatja be, hogyan leibet azt megjavítani s így több, jobb kesébb állatot termelni. — Igen érdekes lesz a gyümölcstermelő kiáfKtáei csoport. A gyümölcstermelés eddigi eredményeit mutatják be itt s a módokat, hogyan lehet a gyümölcstermelést, még fokozni, ha már a mar gyarországi talaj és éghajlat magában foglalja a zamatos gyümölcs minden feltételét. — Nagy érdeklődésre tarthat számot a magyar külkereskedelmi hivatal kiállitá&a. Nagyon komoly kérdéseket, a mezőgazdasági termények kiviteli lehetőségeit öleli fel ez az anyag. Bemutatja, hogy egyes mezőgazdasági termények kivitele miként alakult, mely terményeidből milyen országokba irányult a kivitel. Rámutat, hogy a. kivitelre dolgozó mező- gazdaságot mily irányban kell kifejleszteni, megváltoztatni s egységesebb fajtákra, jobb minőségre hívja fel a, figyelmet. — Az országos mezőgazdasági kamara, kiállításának anyaga a termelés s kivitel alakuháboni után aztán ez az intézmény tovább fejlődött, először termény- és mezőgazdasági gépcsoporttal gyarapodott, majd általános mezőgazdasági kiállítássá fejlődött, melynek hivatalos neve most országos mező- gazdasági kiállítás és vásár. — Ezeket a kiállításokat. — mondotta előadásában Hoyos gróf — mindig tavasszal rendezik meg s ma már fogalommá váltak, átmentek a köztudaitba, bár az irántuk való érdeklődés fokozódik ugyan, de még mindig nem olyan komoly, mint amánőt Magyarország ag- rárjellege melletti elvárhatnánk. Németország tulnyomólag ipari jelege ellenére ezen a téren példát mutat, amikor valóságos ünneppé avatja aa évenként más-más városban megrendezett mezőgazdasági kiállításokat, amelyekre nagy távolságokról sereglenek össze tenmeí'ők, vásárlók s érdeklődök. Magyarországon is kiemelkedő jelentőségűvé kell fokozódnia ezeknek az alkalmaknak s általános • felismeréssé kel válnia annak az igazságnak, hogy a mezőgazdaság az ország gazdasági életének fentartó oszlopa. Nem egyoldalú agrárpolitika a mezőgazdaság fejlesztése, hanem egyetemes nemzeti érdek. — Az elmúlt években a budapesti mezőgazdasági kiállítások iránt határozottan fokozottabb érdeklődés mutatkozik, annak ellenére, hogy a gazdasági válság kihatása talán az agrárius osztályra a legsúlyosabb. — Mit jelent az országos kiállítás és vásár a mezőgazdaság szempontjából? A múlt év nagy sikere feleletet ád erre a kérdésre. A termelők a válság 'ellenére igen szép állatállományt hoztak fel. Igen bő válogatás volt s a vásárlási kedv annyira megmutatkozott, hogy a felhozott anyag nem is volt elegendő a kielégítésre s így az érdeklődők a vásár befejezte után a kiállító gazdaságokat keresték M tenyészállat beszerzése céljából. Az idén a felhajtandó állatok száma a múlt évit is meghaladja. Egyes fajtákban kétszer, háromszor annyi állatot jelentenek be, mint amennyi tavaly elhelyezhető volt, úgyhogy a jelentkezéseket előre korlátozni kellett. A felhajtandó állatok Száma jóval meghaladja a tavalyit. Az idén 180 anéulovat állítanak ki a múlt évi 140-nel szemben, a szarvasmarhák száma — *§00 — kétszeresen meghaladja a tavalyit s 1700 sertés, 450 juh kerüli még kiállításra, jóval több, mint a múlt évben. A kiállítás állatanyaga tehát meg fogja haladni a 3000 darabot. — A gazdáik részére a kiállítás és vásár alkalmával komoly üzleti lehetőségek adódnak, mert a kiállított állatok nagyon jó áron kelnek el. A múlt évben egy ménlóért 1220, egy bikáért 660, üszőért 440 pengőt ás megfizettek, lényegesen magasabb árat, mint 1932- besn. Rendkívül biztató kép ez, mert azt mutatja, hogy a magyar gazdaközönség rettentő nehéz helyzetében sem adja fel, a küzdelmet, — A mostani kiállítás elé a legnagyobb vá-j Barlanglakó ősember koponyáját találták meg a hosszuszói cseppkőbarlangban Prága, március 20. Tegnap olyan hir futott be Prágába, amely valószínűleg nagy szenzációja lesz a tudományos világnak. A hosszuszói Domica-barlangban végzett kutatások során Majka szemlész uj nyílást fedezett föl s annak 170 méter hosszúságú folyosóján egy koponyát találtak. A koponya teljesen ép s csepkö burkolattal van bevonva. A csepkö- burkiolat érdekes tanúságot tesz a koponya ősi voltáról. Az első becslések szerint a talált fejcsontok legalább ötezer esztendeje feküdtek helyükön s igy újabb bizonyítók van amellett, hogy a hosszuszói csepköbarlangot barlanglakó emberek lakták az őskorban. Párisi intim krónika A francia főváros a taxisztrájk napjaiban Páris, március. (A P. M. H. párisi munkatársától.) Reggel kilenc. Az újjáépített Gare de l‘Est roppant üvegosarnoka ilyen korai órában szokatlan képet mutat. Máskor csak a helyi vonatok, elkülön- zött részén nyüzsög az élet, a nagy internacionális úttest perronja pedig teljesen üres. Egyedül az Orient-Express befutása várható s erre a nagyméltóságok ünnepélyes vonatára nem lesnek csoportos várakozók, legföljebb egy-egy cilinderes, diszkrét diplomata, mint most is, ez a testes idősebb ur, ki kimért léptekkel méregeti a perront: Quinone de León, a spanyol királyság egykori párisi követe, kit az emigráció nyugtalan semmittevésébe sodort a spanyol forradalom már évekkel ezelőtt. Hanem ő rajta kívül, sőt feléje sem tekintve, egész újságíró- és fotográfushad táborozik ma az Orient-Express érkezési oldalán. Csupa nyurga fiú, eleven, mint a kéneső; mind izgatottan szaladgál ós kapargatja. illegeti a nyakán lógó ki&ebb-hosszabb kürtőjű Leica-gépet . . . Seipel és Bethlen érkezései óta nem láttam itt ilyen csoportosulást a Konstantinápoly, Budapest, Béos, Páris között futó kerekes szalonok jöttekor. És talán akkor sem voltak eny- nyien . . . Ugyan ki aa, ördög érkezhetik; a lapok nem tudnak semmi keleteurópai nagy eseményről! Aztán puhán, hangtalanul, szinte begördülnek az óriási Pullmann-ok az impozáns mozodonyször- nyeteg mögött, SzemmellátOnató, hogy alig van bennük utas. Hosszuk áru nyúlánk, platinaszőke leányok, puffos nadrágban a prémbundák alatt; szépség és fiatalság sugárzik belőlük, az az életvágy és egészség, amit csak a gondtalan jólét szüntelen öntudata adhat meg. A szürke szemük még tükrözi Ghamonix és Árosa hómezöit. Két vizonbundás magas, szőke szépség, sötétkék hósapkában csacsogva üdvözli a mosolygó exnagykövetet: a két emigráns infánslány, Alfonz gyermekei. Hanem a megérkezésük a legkisebb feltűnést sem kelti. Egyetlen magnézium szemecske sem csattanik el; a kollégák felbőszítő udvariatlansággal hátat fordítanak a kis csoportnak és annál izgatottabban tolonganak a hátsóbb kocsihoz. Onnan most két mérsékeltebb eleganciáju jogászkülsejü úriember feá- 6zolódik elő, egyik francia, másik osztráknak látszik, valami szobalány vagy komornaszerü ho gy intézkedik egy nagy kalapskatulyával. És aztán mint tüzrekész üteg- szegeződik minden Leica-gcp a vonatablakra, ahol most egy kissé kócos, egy kissé fáradt, kedvesen, de irónikusan mosolygó szőke fej mutatkozik: Rita Georg. (Csalk néhány órára jött Párisibe, hogy a Stavisky-ügybem vallomást tegyen s azóta már vissza is vitte Bécsbe a vonat.) óz egész pályaudvar fellobban pillanatnyilag a magnéziumf'ényben és Maifcre Beinex. a művésznő francia jogtanácsosa, alig győzi elhárít-'ni a tolako dü sajtót a szenzáciőillatu művésznő utjából, Jd csaknem futólépésben siet az első várakozó taxiba ugrani . . . Bizony, ha csak e,gy-két nappal előbb is érkezik, külön gépkocsiról kellett volna gondoskodniuk barátainak: Páris autótaxi nélkül volt egy teljes hónapigA példátlan szívóssággal végsőkig feszitett taxisztrájk első percben alig látszott meg a francia fővárosban. Az Opera vagy a Szent Ágoston temploma előtt csak oly életveszélyes volt a kocsitorlódás taxi nélkül is és csak a Páris-ismerő vehette észre, hegy a véget nem érő, összecsapó, egymásra- ágaskodó pazar autóözön csupa magánfogat. Furcsa,, hogy az úrvezetők, kikről azt hinné az ember, hogy a taxisztrájk nekik csak megkönnyebbülést okozhat, ellenkezőleg, többet panaszkodtak a gyalogosoknál. — Ez az autósztrájk — mondogatták — s még hozzá a folytonos tömegtüntetések, egészen meg vadították az embereket. Már-már azt hiszik, hogy az ucoa arra való, hogy járni lehessen rajta! Csoportosulnak a kocsiút közepén, keresztül-kasul fut- károznak, megállnak csókolódzni a fordulóknál ée karonfogva ődelegnek a Champs Elysées avenue kellős kösepén ... És valóban, soha annyi gázolás, ucoai szerencsétlenség nem esett Páriában egy hónap alatt, mint e négyhetes taxisztrájk idején! Másrészt észrebető volt, hogy az emberek — kük valami furcsa szolidaritást érztek a megbántott sofőrökkel és nem kultiválták a sztrájktörőket — valósággal berendezkedtek már a íolytontartó sztrájkra. Élvezték a Párisban szokatlan gyalogolást. A sztrájk második hetétől fogva pedig amerikai szokások kezdtek meghonosodni. Gyakori látvány volt, hogy a sétáló ur (vagy inkább hölgy) leszól it. ja útjában az úrvezetőt: — Nem vinne magával Auteuil-be? S tanúja voltam, mikor egy ilyen kedves párisi úrnő kiszállva az alkalmi Peugot-ból, hálás szemeket szögez elegáns kocsisára: — Megengedi ugyebár, hogy megtérítsem a benzin árát? — Nem mondom, ha húszadika volna, — nevetett az elegáns úrvezető — de ilyenkor elseje körül, még van pénzem elég . . . A taxisztrájk keuyérfcelenmé tett egy speciális foglalkozási ágat: a kocsiajtó-nyitogatókét, amilyen minden bérkocsi-állomáson található. De amilyen találékony a párisi ember: a taxinyitogatók Au- teuil-ben, a Champs de Mars-on s más urlakta vidékeken a földalatti vasút állomásain helyezkedtek el és annak nyitogatták az ajtóit kinyújtott tenyérrel . . . A városi autóbusz- és villamosvállalatok egy hóT a Berghoffer János MAGKERESKEDÉSE most Pozsonyban aköztártatágtér2 alatt van aföpostával szemben. — Tel. 24-15 Nagy választék konyhakerti, veteményes is virágmagvakban / M&áit, a válság sók érdekes problémáját moitw ja be beszédes képek,ben. Rendikiivül érdékfe a búza problémája. Szemlélető képeik mutas jáik, hogy terményei mennyi iparágnak ezolgí j; tatnak nyersanyagot. — A többi csoport: gazdasági szakoíktatát erdészet, baromfi- és házinyul-tenyésztés, h? jászai, méhészet stb. stb. méltóan, egészíti .[ a 43. budapesti mezőgazdasági kiállítás aryi gát. nap alatt sem tudták elhatározni, hogy ideiglen: sen legalább szaporítanák járataikat. A büroflarál nem alkalmazkodik! De ehelyett múltak kisé Hetei tűntek fel a pariit ucoa tengerén, mint bolygó hollandi tépett fregatji ja a modern óceánjárók között, előtántorogtak is meretlen ködökből, talán Maupassant és Rarbo d'Aurevilly elfeledett novelláiból pókos gebéikké fehér cilinderes mackinthosba burkolt kocsijaik^ a ,fiacre‘-k és ,sapin‘-ek, a rozsdás rugókon ringj kényelmetlen kis szürke .,coupé“, mely annyin hozzátartozott a hajdan volt vidám Parishoz, hág; öregebb uraknak megneévesedet! a tekinteti ahogy elnézte' őket kocogni az esti ködből mess mondóan Iknvilágló sárga lámpásaikkal a ,,szent he gyen* (le Bút Sacré), a montmartre-i temető körül Persze, lovagias úrvezetők, sírjukból feltámad egylovasok nem pótolhatták a megszokott taxit, <1 nevezetesen éjjel egy óra után, mikor szünetel j földalatti vasút, nagy bajban voltak a mór lé soirékrőll megtérő szegényebb emberek, kiknek 1 Jóisten csak frakkot, estélyi ruhát és lakcipö adott, megfeledkezvén a hozzátartozó Rolls Roycc ról. Ha van emberi érzés Germain-Martin pénzügy miniszter ur excellenciás keblében, fölteszem, bog, karvastag gyertyát fog gyújtani a Szt. Fiacre olfcá rán ezek után, mert hogy ilyen hamar tető alá hoz ta a büdzsét, azt végeredményben a taxlsztrájknaí köszönheti. Éjfélkor még úgy látszott, hogy lehetetlen le* lezárni a vitát. — Talán ha az urak jóakaratot tanúsítanak | enunciálta magas székéről a gyengélkedő elnŐkS Fernand Bouisson, — sikerül elintéznünk méj ezeket az államvasutakra vonatkozó paragrafusé kát hajnalig. De erre hangok szólaltak meg a terem különbözí oldalairól: — Ez nem vasúti probléma, elnök ur, ez taxjj probléma! És. a szavazómasina gőzmozdony gyorsasággá működött, hogy 617 képviselő elérhesse az utolW villamost . . . Az örökifjú francia főváros káprázatos rugalmas1 ságát bizonyítja, hogy ennyire túltette magát ) taxi'hiáuyon, mely minden más népnél hasonli helyzetben a legkomolyabb zavarokat idézhette volna elő. Páris városában nem kevesebb, min) 25.000 autó-bérkocsinak van hajtási engedélye. Egy egy sofőr átlagban napi 130 frank forgalmat esi nál, ami a 10 százalékos borravalókat hozzászámítva, minden egyes napon 4 millió frank forgalmai jelent. Nemcsak 25.000 jármüvet vont tehát ki 1 sztrájk a párisi forgalomból, hanem közel 120 millió frank pénzforgalmat is immobilizált — nem szól va arról a mérhetetlen kárról, amit az egész üzlet* élettempó meglassudása a magángazdaságnak 8 a* adók utján az államgazdaságmak okozott. És mindezt a benzinilleték pár filléres emelés# tévé . . . Benedek Károly. Megjelent a „Nagyasszo ti márciusi száma s a magyar asszonyok mindig örömmel várják a „Nagyasszony*4 érkezését, mert mindig szépet, jót és helyeset hoz, amit nem csak élvezhetnek, h<v nem tanulhatnak is belőle. A körkédesekre beérkt* zett nagyszerű válaszok okosak és mulatságosai^ míg a háztartási rovat — melyre bizony nagy szükség Tan — ismét nj résszel gyarapodott; fontot manapság a baromfitenyésztés, mert a háziasszorf ezzel csak a házi szükségletet láthatja el, de még egy kis jövedelemre is szert tehet. Nagy szükségünk van a „Nagyasszonyára, mely mindig jó t.v náccsal lát el. Előfizetési dija egy évre 36 korona.; Kívánatra mutatványszámot küld a „Nagyasszonyt kidóhivatala, Praha II., Panská-11. 12. III. L 4
