Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-20 / 66. (3397.) szám

.ojj AMUÍ 1 XHL évf. 66, (3397) szám • Kedd • 1934 március 20 " .......................... IP 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, : í félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& f\ képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több ' Efyas szára ára 1.20 Ki, vasárnap 2,-Kt A szlovenszkái és ruszímzkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11, Psnská ulice 12. 0, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága H, Panská ulice 12. Ili emelet Telefon: 34184. SÜKÖÖrtYCIM: HIRLflP. A római paktum kilátásai A duce külpolitikai expozéja Olaszország változatlanul kitart Magyarország mellett Ázsiai és afrikai expanzió - Németország nem maradhat fegyver nélkül - Megoldatlan kérdések Paris és Róma között A francia sajtó erélyesen visszautasítja Mussolini szavait két oi«eág gazdaságilag kiegészíti egymást *Ax olasz-jugoszláv közeledésre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a megoldáshoz szükséges elő­feltételeket pontosan determinálják.*1 Franciaország, Magyarország, Népszövetség A francia-olasz viszonyról a dúc* megállapí­totta, hosrv az az utóbbi időben lényegesen Ja­vait, ámbár i Róma és Párig között tizenöt év óta klsédő nagy és kis problémák közül eddig egyet aem elkerült megnyugtató módon meg oldani Ennek ellenére erkölcsi téren ég néhány fontos európai kérdés tekintetében bizonyos kö­zeledés észlelhető. Mindez kedvező előjelnek fog­ható föl és Mussolini reméli, hogy az egészséges fejlődés útjában nem áll akadály. Magyarországról Mussolini megállapította, hogy a kis dunai állam izolált és olyan terüle­tektől rabolták meg, amelyek abszolutan ma­gyarok voltak. Magyarország azt kívánja, hogy igazságosan bánjanak vele és a hatalmak telje­sítsék azokat az Ígéreteket, amelyeket a béke- tárgyalásoknál tettek Magyarországnak. Olasz­ország támogatta Magyarország követeléseit és a jövőben lg támogatni fogja, A magyar nemzet erős nemzet és megérdemli a jobb jövőt, ame­lyet föltétlenül el fog érni. A népszövetség Mussolini szerint reformokra szorul, de a reformokra csak akkor kerülhet sor, ha a lefegyverzési konferencia sorsa beteljesedik. Ha a konferencia végleg csődöt mond, akkor meg lehet állapítani, hogy a népszövetség meg­halt A lefegyverzési kérdésben Mussolini megje­gyezte. hogy Németországot nem lehet örökké lefegyverzett állapotban tartani. Ez csak akkor történhetne meg, ha a hatalmak Németország esetleges lassú főlfegyverzését erőszakos utón meg akarnák akadályozni De ez a törekvés « háborút jelentené Célok Afrikában és Ázsiában Beszédének végén Mussolini kijelentette, hogy Olaszország történelmi célja! ma Ázsiára és Afri­kára összpontosulnak. A nyugati nagyhatalmak közül Olaszország a legközvetlenebb szomszédja Afrikának és Ázsiának. Róma nem territoriális hódításokra törekszik hanem természetes expan­zióra, amely Olaszország és az ázsiai és afrikai népek együttműködését eredményezné. Afrikái jobban be kell vonni Mussolini szerint a világ civilizációjába. Kedvezőtlen benyomás Párisban Pária, március 19. Azt a kedvező benyomást, — amelyet a senki ellen nem irányuló olasz- magyar-osztrák paktum és a római kormány számos, határozottan békés hangú és közeledést óhajtó nyilatkozata az elmúlt napokban tett, — ma szétoszlatta Mussolini legújabb beszéde, ame­lyet a legtöbb párisi lap elítélően kommentál Tegnap a lapok még azt írták, hogy Olaszország a középeurópai államok kibékitésére és együtt működésére törekszik, de ma megállapítják, hogy a duce védi Magyarország territoriális kő- vetéléseit, továbbá Németország felfegyverzé­sére törekszik és nyíltan lándzsát tör Olaszország afrikai ikTtvanxins mvfitikáia mellf-tf A lannL- ki­(«p.) Prága, március 19. A szombaton Rómában megkötött olasz- jztrák-magyar gazdasági paktumnak íegina- robb jelentősége kétségtelenül az, hogy sza- t az önellátás (az autarkia) divatos rendező­vel és a csaknem feledésbe ment sfcresai ha- rozatofk értelmében regionális paktumok ké­sével megkezdi a középeurópai tér gazdasá- njjászervezéeének munkáját. A szerződés, mint minden megállapodás, -ak kiinduló pont lehet, amelyet alapos szálk­áéi munkával ki kell építeni és realizálná. Ér­ke talán nem is annyira abban van, amát w, hanem abban, amit, megindít. Lám, alig vta meg Mussolini Gömböst és Dollfussfc Ró- iba, alig közölt a világsajtó riasztóérajü köz- ményeket a három állam gazdasági összefo- isának jelentőségéről, az idegessé vált Né- letonezág azonnal rendkívül kedvező kereske- ahni ajánlatot tett Magyarországnak és sie- te Bétgrádöan tárgyalásokba bocsátkozni. % vette észre » kisantant, hogy Magyaror-j cág a nyitvahagyott nyugati résen ügyesen ibujik * gazdasági gyűrűből, Benes nyom­án szakított a hónapokkal ezelőtt még váltig írdetett gazdasági kisantant-autarkía gondo­ltával és sietett bejelenteni Rómának csatla- ozásí készségét. Ha meggondoljuk, ihogy Né­metország hónapokkal ezelőtt hallaná sem kart & magyar vagy a jugoszláv búza fölvá- árlásáról és bizonyos financiális érdekei miatt akább Kanadában vásárolt, s most hirtelen jánlatot tett Budapesten és Belgrádiban buza- ásárLásra, — ha meggondoljuk, hogy Benes 'áratíanul csatlakozott a múlt év szeptember ®-án kiadott olasz memorandumhoz, amelyet ddig csak fölényes mosollyal intézett el, ak- :or láthatjuk, mennyire fontos és mozgalmas ejlődéeá korszakot vezetett be a római ezer- ődés, A népek úgy viselkednek, mint a szépasezo- lyok. Amit az egyik cselekszik, utána cselek­éi valamennyi Évekkel ezelőtt egy ország '/zorult pénzügyi helyzetében a határok elzá­rásának, az autarkiának fegyveréhez nyúlt, hogy megakadályozza vagyona szétfolyását. Valamennyi ország utána csinálta. Azután jött % valutahigitás módszere. A legtöbb állam utá­nozta az elsőt ezen a téren is. Most, az önellá­tása rendszer holtpontra futása után három or­szág merészen és elszántan igyekezik áttörni az autarkiák várfalait, —• bizonyosra vehetjük, hogy & Legtöbben követni fogják. A politikai és a gazdasági rendszereknek is van divatjuk, s egyik állam sem akar lemaradná a divat kö­vetéséről Magyarország egyike volt az elsőknek, amely kényszerhelyzetében és főleg tényleg meglévő önellátási lehetőségei miatt annak­idején bevezette az autarfciát, de Magyaror­szág, a Duna. medencéjének egyik vezető népe, az elsők között van, amely az elvégzett szol­gálat után szakit a fölöslegessé vált rendszer­rel. Olyan partnerekre akadt, akik megértik és követik elhatározásában. A római paktum megkötésének érdeme kéfr- sógtefenűl Mussolinié. A Duce ismét bizonysá­gát adta, hogy olyan államférfin, aki eszmé­ket és célokat tud megvalósítani. Hányán kí­sérleteztek eddig a bonyolult középeurópai gazdasági probléma megoldásával! A háború utáni keservek és csalódások egész történetét kiadják e sorozatos és. sikertelen kísérletek. Alig került ki Középeurópa az inflációk káo­szából és álig múlt el az amerikai pénzbeszi- vattvuzások nyomán támadt mesterséges fel­lendülés korszaka, valamennyi nagyhatalom Róma, március 19. Vasárnap a római királyi operaházban megnyitották a fasiszta kormány­zat második ötéves munkaeredményének kon­gresszusát A fasiszta párt valamennyi előkelő­sége megjelent az ülésen, amelyen Mussolini asb niezterelnök viharos tetszésnyilvánítások mellett nagy beszédet mondott Olaszország belpolitikai és külpolitikai helyzetéről. A fasizmus Mussolini szerint egyetemes nem­zeti fenomía, amelynek két tétele volt: égy ne­gatív, amely a múlt doktriner szempontjainak likvidálásából állt és egy pozitív, amely rekon­strukcióra törekedett Ma már esak a másik, a pozitív tényező hat. Olaszországban a közeljövő­ben a korporációk megkezdik működésüket xés megteremtik az ember és a gép közötti egyen­súlyt, amelyet a fasizmus annyira követel. Mus­solini bejelentette, hogy 1940-ig Olaszországban befejeződnek a nagy vasúti, útépítési és víz­vezetéki munkálatok. Ezek után a duce a kül­politikai problémákra tért át Mindenekelőtt az osztrák-olasz viszonyt tag­lalta. Olaszország volt az, amely elsőnek köze­ledett Ausztria felé és garantálta a kis köztár­saság territoriális integritását és függetlenségét Hosszú ideig Olaszország állt egyedül Ausztria oldalán s a többi hatalom érdeklődése csak ak­kor éledt föl, amikor az események drámai fordulatot vettek. Olaszország nem tér le az eddig követett útról és Ausztria tudhatja, hogy mindenkor számíthat Rómára, amely védeni fog­ja az osztrákok függetlenségét és szuverenitását A jugoszláv kérdés Mussolini az olasz-jugoszláv viszonyról megál­lapította, hogy az normális, azaz diplomáciáikig korrekt A viszonyt meg lehet javítani, mert a hozzálátott a közép európai probléma megoldá­sához. Németország az osztrák-német vámunió­vá! kísérletezett és — póruljárt. Franciaország a Tardieu-féle gazdasági konföderáció eszmé­jét vetette fél — elutasították. A kisantant igyekezett a dunai kisállamok Monroe-elvét fölállítani — ez is lehetetlenségnek bizonyult. Végre előállt a kedvező pillanatot kiváró Mus­solini és 1933 szeptember 28-i memorandumá­ban előadta a WllateráJlis szerződések alapján álló megállapodások tervét. Mussolini szerint előbb közelebb keli hozni egymáshoz az egy­forma érdekű államokat, » az igy keletkezett egyforma erős és a mások gazdasági nyomá­sától nem tartó egységeket könnyebb azután összeegyeztetni Egy ilyen középeurópai blokk a kisantant. Egy másik az olasz-oeztrák-ma- gyar egység. A harmadik Németország, A ki­bontakozás első etapja megvalósult: a három egyforma erős, független és semmiféle túlsúly­tól nem remegő regionális csoport készen van — és készen áU a tárgyalásokra. A kisa ntant-blokfeal ellentétben a romai blokk nagy előnye, hogy a legtávolabbról sem nevezhető agresszívnak, § ma valóban pusztám gazdasági érdekszövetség, amely ügyesen meg tudta oldani Középeurópa legégetőbb problé­máját: az osztrák kérdést. Magában véve ez az eredmény elég volt ahhoz, hogy megnyerje Franciaország jóindulatát 6 ezzel tárgyalási platformot teremtsem Középeurópában. A ró­mai szerződésnek nincsenek ellenzői, s e* óriá­si előny a jövő szempontjából. A kisantant- szerződésnek például számos ellenzője volt és van, a német és a francia szerződési tervek meg sem valósultak, annyian ellenezték, — Mussolini zseniális elképzelése készen áll, anél­kül, hogy a tiltakozás legcsekélyebb hangja bárhol felcsendülne. Kifejezhetetlenül nagy ügyesség és hozzáér­tés kellett ahhoz, hogy a mai bizalmatlan vi­lágban a dolgok eként alakuljanak. De igy alakultak, sőt jobban: számos állam máris be­jelentette, hogy hajlandó tárgyalásokba bo­csátkozni a római alapokon. A platform ked­vező, az egyensúlyi helyzet teljes, Mussolini vezetését a kisantant is, — legalább Benes —- elfogadta. Három állam egymás között áttörte az autarkia frontját, nagyobb gazdasági tért teremtett, a többi hatalom nem akar lemarad­ni és sietve részt kíván az újonnan inaugurák fejlődésben. Ezután divat lesz az autarkiáfc széttörni akarni. Mussolini memoranduma győ­zött, mert részleteiben mám megvalósult és eb fogadták hajdani ellenzői is. A nagy szót róla a közelmúltban Benes mondta ki s éppen ezért kiváncsian várjuk a csehszlovák külügyminisz­ter szerdai expozéját, amelyből megtudjuk, váj­jon a római szerződés zárt szövetség marad, amely a többiek elzárkózása következtében ere­deti gazdasági elképzeléséből kénytelen egyre határozotabban politikaivá fejlődni, vagy — ami valószínűbb — a többi dunai partner meg­ragadja a kedvező alkalmat, s félretéve túlzot­tan nacionalista és érzelmil eg a utunk s zem­pontjait, igyekszik kiszélesiteni a római plat­formot és kiépíteni, kidolgozni belőle a gazda­sági lehetőségeket, hogy életerős fa nőj jön az egészséges csirából

Next

/
Thumbnails
Contents