Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-18 / 65. (3396.) szám

1964 mámus 18. vasárnap.

^iwgaiMag^arhirmr

Interpelláció az iskolaügyi miniszterhez a beregszászi járásban mind több és több cseh iskola felállítása tárgyában

Beadták: Hokky Károly képviselő és társai

Prága, március 17. Jelentettük, hogy a kép- .ríselőháziban Hokik y Károly nemzetgyűlési kép- -tlieelő interpellációt nyújtott, be az iekolaügyi hinisz terhez a beregszászividéki cseh tan- yél'vii iskolák szaporodása tárgyában. A 508/XI. szám alatt- 'beiktatott s a kópviselőtház yonatatványai sorában a legutóbbi ülésen ki- sztott interpelláció szövege a következő:

Miniszter Ur!

Számtalanszor kértük a magyar iskolák fel- fii tását és építését ott, ahol túlzsúfoltan tani- anak a magyar iskolákban. Elég azonban Ba- aló községre hivatkoznom, ahol egy magtárán volt éveken keresztül az iskola. A magtár Hjyképét is bemellékeltem egy interpellációm- oz. Az eredmény az lett, hogy a badalói isko- i építését megkezdték, azonban felépítve ma incs. A tanulók 6e a régi magtárba, sem a léig felépített iskolaépületbe nem tudnak járni, 'anitás nélkül ténferegnek a 6zegény badalói rtagyar gyermekek. Pedig azért is érdemes lett

WCgSWS II III lllll MII IIIIIMIIIB WBWWBBBIMiTI

volna felépíteni, hogy az iskolaügyi minisztérium eldicsekedhessék vele, hogy mégis csak építettek egy magyar iskolát RuSzinSzkóban. Ellenben a szinmagyar beregszászi járásban és szinmagyar községekben a következő cseh iskolákat állították föl: Bene 1 tanitó, 19 tanuló, MacSola 1 tanító, 20 tanuló. Mezővári 1 tanitó, 26 tanuló. TiszacSoma 2 tanító, 29 tanuló, Me- zőkászony 2 tanitó, 30 tanuló. Bórágy 1 tanitó, 40 tanuló. Beregszász 9 tanitó, 270 tanuló, Vagyis összesen 434 gyermeket 17 tanító tanít, s igy összesen 26 gyermek esik egy tanítóra, így csábítják a színmagyar gyermekeket a cseh iskolába, ahol néhány tanulóval kell csak a tanítónak foglalkoznia és nem százzal, mint a többi magyar iskolákban. Ehhez járni még természetesen az, hogy karácsonykor és még más alkalommal ruhát osztogat ki ezeknek a cseh iskolába járó gyermekeknek a Vöröskereszt, ellenben következetesen elfeledkezik a többi magyar iskolába járó gyermekekről. Sok szegény gyerek ingyen tankönyvet, cipőt is kap a cseh

iskolában, hogy lássák a demokratikus egyenlőséget a cseh és magyar iskolákban.

Hangsúlyozni kívánom, hogy nem vagyok az ellen, hogy akár az elemi iskolákban is tanítsák a cseh nyelvet. Azonban semmi szin alatt sem vagyok amellett, mint pedagógus, hogy szinmagyar gyermekeket kizárólag cseh nyelven tanítsanak, mert igy sem tárgyi ismeretet nem szereznek, sem pedig a nyelvet el nem sajátítják.

Tisztelettel kérem ezután a Miniszter Urat:

Hajlandó-e sürgősen intézkedni aziránt, hogy a fenti községekben felállított cseh iskolák megszűnjenek. Szükséges és kívánatos, hogy a gyermekeik tanulják a cseh nyelvet, de ne legyen az oktatási nyelv kizárólag cseh, amely lehetetlenné teszi a gyermekeknek tárgyi ismeretek szerzését,

Praha, 1934. március hó.

'H személyes szabadság és az Orizetbevétel Angliában

irta: Dr. Törköly Józsel képviselő

Anglia a demokrácia hazája, ahol a szabadág igazán valóság. „Az angol felfogás a szemé- yes szabadságot, az egyén méltóságát, szabad mozgását és erőkifejtését mindenek fölé he- yezi.“ Angliában nemcsak névleg van meg a zemélyi szabadság joga, nemcsak a jogkijelen- és van meg, de a jog tényleges gyakorlata is eljesen biztosítva van. A személyes szabadság lem kiváltság, de az országos jognak bixóilag (lismert folyománya, az alkotmányjognak alap- a. A személyes szabadság joga lényegileg egy íz egyénnek azzal a jogával, bogy letartóztatás- tak, fogságnak és egyéb fizikai kényszernek sak jogos alapon vethető alá. „A személyes zabadság elvétele csak két okkal igazolható: izzál, hogy a fogoly vagy a kényszert szenvedő személy bűncselekménnyel vádoltatik és itélet- íozatal végett a bíróság elé állítandó, vagypedig izzal, bogy bűncselekmény miatt elítéltetvén nintetést kell szenvednie.*4 (Dicey.) Az ily érdiemben vett személyi szabadságnak Angliában negvannak a biztosítékai. Akit jogtalanul meg- ’osztanak a- személyi szabadságától, annak joga zan vád vagy kereset utján az elégtételhez, vagyis megbüntettetheti a törvénysértőt és izonkivül kártérítést is követelhet tőle, amelynek összegét az esküdtszék állapítja meg tekintet nélkül az emelt vád súlyosságára. Ezenkívül mint védelmi eszköz rendelkezésre áll a törvénytelen fogság megszüntetése habeas-corpus parancs utján.

Angliában bíróság elé állítottak már gyarmati kormányzókat, államtitkárokat, katonatiszteket, akik a hadi törvényszék alatt nem álló személyeket a hadbíróság elé állítatták, rendőri közhivatalnokokat. Ez a biróság nem fogadta el azt a védekezést, hogy a jogsértő kor- mányhivatalnok és felsőbbeégi parancsra cselekedett, tehát hivatali biróság elé tartozik. Angliában mindenki common law alá tartozik és aki jogot sért, személyesen felel a jogtalan és * sérelmes cselekményekért, amelyben részt- !»esz, mert még magának a királynak parancsa sem igazolja a sérelmet és a törvénytelen cselekedetet. Anglia joga minden támadás ellen biztosítja a személyes szabadságot-. De a törvénytelen fogvatartásért való elégtétel joga nem volna elég biztosíték a személyes szabadságnak, ezért gondoskodott az angol jog arról, hogy aki törvényes ok nélkül cizárattatott. az ki tudjon szabadulni. Ezt a biztosítékot megadják a Ha- bea6-Corpus' törvények és a habeas-corpus parancs. A két leghíresebb Habeas Corpus törvény az 1679 és az 1816-i. Az előbbi a bűntett esetében való fogvatartás ellen, az utóbbi azoknak ad védekezési eszközt, akik nem bűntett vádja alatt vannak letartóztatva. A fogolynak; illetve

bárkinek a- folyamodására vagy kérelmére, hacsak valószínűvé teszi, hogy Angliában valaki személyes szabadságától jogtalanul meg van fosztva, a biróság és pedig a High Court of Jus- tice parancsot ad ki a fogvatartóknak, hogy megbatározott időben a letartóztatásban lévőt állirtsák a biróság el. Ezenkívül tudassák elfoga- tásának és fogvatartásának napját ég okát avégből, hogy a biróság meghallgathassa és határozhasson a szabadlábrabacsátás iránt az esetben, ha jogszerű ok nélkül szenvedi a szabadságvesztést a fogvalevő, vagy a biztosíték melletti szabadságjogot adja meg vagy azonnal intézkedjék, hogy gyorsan kapjon a fogvalevő ítéletet. Az utóbbi intézkedés lényege az. hogy a fogoly ügye az elfogatási követő legközelebbi ülésszakban letárgyaltassék, ha pedig akkor nem vétetik elő, biztosíték mellett szabadlábra helyeztessék. Ha az ügy az elfogatás utáni második ülésszakban sem tárgy altatnék, a fogvalevő kívánhatja, hogy kaució nélkül azonnal helyeztessék szabadlábra. Tehát a- bűntett vádja miatt elfogott ember nem maradhat soká letartóztatva, mert a Habeas Corpus törvény hatályban léte alatt megvannak a törvényes lehetőségek arra, hogy biztosíték mellett szabadlábra helyezhetik, vagy gyorsan ítéletet kap.

Az 1816-1 Habeas Corpus törvény azokra vonatkozik. akik nem bűntett- vádja miatt vannak fogva, például reá fogják, hogy őrült és elmegyógyintézetben fogvatartják, vagy elrabolnak valakit a családjától, hogy pénzt zsaroljanak stb. Ekkor valószinüsitése mellett annak, hogy a jogtalanul fogvatartás esete forog fenn, a bíróság kibocsátja a habeas corpus parancsot. A fogva-tartot-t ©lő áll i bt a tik a biróság elé, amely — ha jogszerű ok nélkül szenvedi a fogvalevő a szabadságvesztést, — azonnal elrendeli a szaba- donbocsátásá-t.

Angliában a személyes szabadság jogának gyakorlata azonban a teljesen független biróság

intézményében és az autonóm igazságszolgáltatási rendszerben találja a legfőbb biztosítékát. A Habeas Corpus törvények a bíróságnak megadják a jogot a végrehajtó hatalom ellenőrzésére és ezzel törvényes védelmet nyújtanak a polgároknak az önkénykező hatalom támadásaival szemben. Az. hogy minden katonai vagy polgári hivatalnok minden cselekményéért a comon law szerint felelős és minden felhatalmazás nélkül vonható felelősségre a bíróság előtt; az, hogy a vád alá helyezés kérdésében a polgárok önkéntes közreműködése mellett a vád esküdtszék, a girand jury dönt ég hogy az ítéletet is esküdtszék, a petit jury mondja ki; végül az, hogy a minisztereknek és alantas hivatalnokaiknak nincsen dikrecionárius joga, — vágyig mindezeket összefogva az, hogy a jog uralma, a common law fensőbbsége biztosítva van, bogy a parlament a népakarat közvetett kifejezője szuverén, jelentik, hogy Angliában a szabadság tényleg a legteljesebb mértékben uralkodik és afölött az igazán független bíróság őrködik. Hapedig rendkívüli körülmények adódnak, amelyek az állam életét veszélyeztetik, akkor a Habeas Corpus hatályát felfüggesztik annyiban, hogy a minisztérium a felfüggesztő törvény hatálya alatt a féleégsértő üzelmek vádja miatt fogvalevő személyeknek az itélőbiró elé állítását elhalasztja. Azonban a felfüggesztő törvény csak egy évre szól és ha az továbbra meghosszabbítható lenne, akkor minden évire uj felfüggesztő törvény kell hozzá.

Ámde, ami a fő, a felfüggesztő törvény senkit sem mentesít a törvénysértés miatti polgári és büntetőjogi felelősségtől és ha valakit jogtalanul megfosztanak személyes szabadságától, akkor a felfüggesztő törvény hatályának leálltával a sérelmet szenvedő kérheti a Wright of Corpus kibocsátását és elégtételt kérhet. Az angol igazságszolgáltatás nem ismer sem gyorsított bűnvádi eljárást, sem rögtöniitélő bíráskodást, hanem minden ügy a common law, a közönséges jog alapján rendes bíróságok által esküdtek közreműködésével bírál tátik el. Ég ha a Habeas Corpus törvény felfüggesztése mellett és alatt a kormány kivételes rendszabályokat hoz működésbe, akkor ezt a kivételes állapot-ot az angol felfogás nem tartja jogállapotnak, a végrehajtó hatalom kivételes rendszabályait nem tartja jogszabálynak és a kivételeb eszközök alkalmazása nem jogi eljárás, hanem az angol felfogás szerint ilyenkor a jog uralma szünetel. Amikor pedig a normális viszonyok helyreálltak. akkor az az eljáró kormánybivatalnok,

I n 1 CTf%. 1 iLssántult ma^cai, Mim a * 1 w &» meggyógyulnak, erese,

biztosan meggyógyítja méfeltfas !| fejlődnek, ha a napi takarmányhoz szarvasmarháit és juhait. néhány pram

KEBAL MM Ö-VÍTMNT kévén

Csak néhány fillér a napi kiadás ginSZtült. r , ,, , n„T7T7' '#

[ Leszállítottuk a PÉK ív arat.

Kapható minden patikában! Fölerakat: IS^EB!KJI * Bf3tÍSÍ8V9r

5

köhögés és rekedtség ellen.

aki szükségen túl élt valakivel szemben rendkívüli eszközökkel, vagy visszaélt vele és igy valakinek sérelmet okozott, a rendes biróság által esküdtek közreműködésével felelősségre vonható, hacsak a. parlament idemnity törvény meghozatalával a felelősség alól nem mentesiti. A felfüggesztő törvény lejárta előtt meghozzák az angol parlamentben az Idemnity törvényt. A felfüggesztő törvény a kormánynak lehetőséget nyújt, oly eljárásra, amely politikailag szükséges. de nem szigorúan törvényes.

„A parlamentnek, midőn a személyes szabadság főbiztositékáit lerontja, helyesen vagy nem, de azon a nézeten kell lenni hogy válság van, melyben az állami tekintetek előbbrevalók a személyi jogoknál. A felfüggesztés főcélja érdekében szükséges, hogy az eljáró hivatalnokok biztosítva érezzék magukat a biztosíték tekintetében politikai cselek ed etii kért. “ Ezt a biztonságukat abból merítik, hogy a felfüggesztő törvény lejárta előtt a parlament indemnity törvényt fog megszavazni, amely megvédi azokat, akik a kormányra ruházott hatalmat használták vagy vélték használni. így tehát- maga a törvény mentesíti a felelősség alól, amelynek szavai irányadók és amelyek az embertelenségek, a. kegyetlenségek, a zsarolások rosszindulatú cselekményeiért nem adnak amnesztiát, hanem csak az alaki szabályoknak a törvénynek alaki megsértésére.

A személyes szabadság fontossága okozza, hogy Angliában a személy ellen elkövetett bűncselekményeket, köztük a személyes szabadság megsértését, a hivatalos hatalommal való visz- szaélést igen súlyosan büntetik, mig a tisztán politikai bűncselekményeket (amelyek alatt ne<m lehet érteni a politikai okokból elkövetett bűncselekményeket) enyhén. Az angol felfogás szerint „a személyes szabadság egyedüli védelme az az alkotmányos berendezés, amely szerint a király, illetye hatóságai (bíróságai) csak azt büntethessék, akit a polgárok neki vagy hatóságainak (bíróságainak) kiadnak.“ A polgároknak, a népnek részvétele a bírói hatálom befolyásában ez alapon nyugszik s ez az alapgondolata az es- küdtbÍróságnak Angliában, ahol az esküdtbirás- kodás époly integráns része az angol alkotmánynak, mint a parlamentarizmus. A népakarat, a nép önkéntes részvétele és közreműködése a bírói hatalom gyakorlásában elsősorban a személyes szabadság védelmében és védelmeért történik.

Angliában nincs köz vád és nincs államügyészség, nincs igazságügyminiszter. De van népvád! Van vád esküdtszék, grand jury s van Ítélő esküdtszék, petit jury, amelyeknek a pillérei a független értelmes esküdtek, a magasabb ügyvédek, az úgynevezett baristerek sorából kinevezett, minden gyanún föl ül álló. igazán független s a legkényesebb feladatok megoldásához hozzászokott és szigorúan alkotmányosan gondolkozó, időskorú szakbírók és valódi jogtudósokból álló, mag assz in vonalú ügyvédi karból, a haris- terek sorából meghívott teljesen egyenrangú vádló és védő ügyvédek. Ott csak azt lehet büntetni, akit a grand jury, a vádesküdtszék a vád alá helyez.

Angliában a biinper előzetes eljárása nem oszlik meg nyomozat-ra és vizsgálatra. Ott csak előnyomozat van, amely a rendőrség hatáskörébe tartozik. De ott a rendőrség is a törvény és a törvényekben elismert személyes szabadság legnagyobb tiszteletében működik. Külön vizsgálat nincs, mert a vizsgálat beletartozik a vád alá helyezési eljárásba, amelyet már a huszonnégy tagból álló vádesküdtszék, a grand- jury végez. Az orizetbevétel az előnyomozatra. tartozik és azt a rendőrség rendeli el, de az őrizeíbe- vétel másnapján a gyanúsított, illetve őrizetbc- vett a teljesen független békebiró (magiét-rate) elé állittatik, aki afölött dönt, hogy továbbra is őrizetben maradion-e a gyanúsított, vagyadig biztosíték mellett, a tárgyalásig szaoadoö hagyandó. A békebiró döntése ellen semmiféle jogorvoslat nincs s igy a véd képviselője, vagy a rendőrség még jogorvoslat elmén sem lehet az őrizetbevétel önkéntelen, vagy tudatos meghosszabbítója.

Ez lényeges különbség a kontinentális jogrendszerekkel szemben, amely különbség jelen-