Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-16 / 63. (3394.) szám

'PRSGM-Ma.O^HI^ 1934 március 16. pIntele. .w jjwm [ I ] 111 ] liiawai amelyen Franciaország, Olaszország, Magyar- ország, Ausztria, Bulgária és a kisantant álla­mai vennének részt. Dollfuss cáfol Bécs, március 15. Dollfuss kancellár interjút adott az olasz sajtó képviselőinek. Rámutatott arra, hogy a római konferencia kizárólag a 'bé­két szolgálja és a közgazdasági helyzet meg­javítására törekszik, Rómában lerakják Auszt­ria és Középeoirópa újjáépítésének alapjait. Dollfuss hangsúlyozta, hogy a konferenciá­hoz fűzött politikai kombinációk és híreszte­lések, különösen a Habsburgok restauráció­járól szóló hírek, alaptalanok. Ausztriának ma csak egy feladata van: az ál­lam szilárd kiépítése és gazdasági és politikai konszolidálása. A római konferencia gazdasági végcélja a dunai 'tér gazdasági helyzetének megjavítása. Ausztria és a kisantant Bécs, m'ároiuB 15. A hivatalos Wiener Zei­tung a következő félhivatalos jelentést fűzi a római konferenciához: — A kisantant külügyminisztériumai nagy érdeklődéssel figyelik a római tanácskozásokat és az ügyek intézésében való részvételük nem negatív, vagy kontemplativ természetű. A fél- hivatalos prágai publicisztika mindenáron arra törekszik, hogy a római megbeszélésekből ki­emelje a pozitívumokat és ne mulassza el a ked­vező alkalmat a gazdasági kibontakozásra. A pozitív állásfoglalást elsősorban Benes cseh­szlovák külügyminiszter nyilatkozata okozta, mert Benes kijelentette, hogy hajlandó Musso­lini dunai tervéről tárgyalni. Ugyanakkor Mus­solini kijelentette, hogy a római tanácskozások senki ellen nem irányulnak s igy meg van ad­va a platform a tárgyalásokra. Sokan meg­kísérelték ugyan, hogy a római tárgyalásokat agresszív diplomáciai cselekedetnek minősítsék éa diszkreditálják, de ez nem sikerült. Ma már az egész világ látja, hogy Rómában kizárólag európai gazdasági politikáról van szó és semmi egyébről. A képvíselőház is megkezdte húsvéti szabadságát Tanítói képesítést csak nyilvános tanítóképző intézet rendes tanulóin nyerhet ■ A ruszinszkói autonómia egy kormányjavaslatban ■■111iiiiinMitmini i iiiHiHiiii"'*"*-"™-1 Letartóztatták a Prager Tagblatt berlini tudósítóiét Berlin, március 15. Brnst Poppert, a Prager Tagblatt berlini tudósitóját a titkos állaanrendörség rendeletére csütörtökön dél­előtt letartóztatták. Azzal vádolják, hogy a Prager Tagblattnak küldött cikkeiben a né­met nemzeti szocialista kormány ellen iz­gatott. Prága március 15. A képviselőhöz mai csendes munkanapjával befejezte busvét előt­ti programját s igy jelenleg a nemzetgyűlés mindkét háza pihe­nőt tart. Ma reggel a mentelmi bizottság Stern és Jaksdh képviselők ügyével foglalkozott és mi­vel Jaksdh beismerte, hogy a pléniumbam tar­tott beszédében Stern képviselőre sértő kife­jezéseket használt, a bizottság javasolja Jakech képviselő megintését a pLénumlbam. A bizottság ezen kiviil mindössze Dvorák kom­munista képviselő letartóztatása kérdésével foglalkozott Rövid plenáris ülés A délben tartott rövid plenáris ülésen nyomtatásban kiosztották a kormánynak ama javaslatát, amely szerint a tanítóképző intéze­tekben átmenetileg beszüntetik a magántanu­lók képesítő vizsgáit. A négy paragrafusból álló rövid javaslat első paragrafusa kimond­ja, hogy tanítóképző intézeti érettségi bizonyítványt — tanítói képesítőt — az egyéb törvényes feltételeknek megfelelő oly jelölt szerezhet, aki valamely nyilvános, vagy nyilvánossági joggal felruházott tanítóképző intézetnék a rendes tanulója, aki ezt az intézetet tény­leg látogatta. Osztatlan népiskolákra szóló képesítést az Is szerezhet, aki a tanítóképző intézetnek leg­alább a legmagasabb osztályát látogatta tény­legesen. A második paragrafus hatályon kí­vül helyed a tanítóképző intézetek rendkívüli — externista — tanulóinaik vizsgáiról móló törvényes intézkedéseket. Közjogilag annyiban érdekes a harmadik paragrafus, hogy kimondja, hogy a jelen törvény ugyan a köztársaság egész területén hatályos, Rusdnszkó területére azonban csak annyiban, amenyiben annak szojmja által © tárgyban hozandó törvény másképpen nem Intézkedik. A záróparagra/fus szerint e törvény 1984 szep­tember elsején lép hatályba, Rnszinszkóban azonban csak később, azon a napon és olyan terjedelemben, amilyenben azt a kiadandó rendelet fogja megállapítani. A térvény nem vonatkozik azokra az extern istákra, akik az érvényes törvények alapján ismétlik a tanítói képesítési érettségi vizsgát, melynek letételére a jelen térvény hatálybalépése nap­ja előtt szereztek engedélyt. Ami a javaslat közjogi vonatkozását — ne­vezetesen a ruszinszkói szojmra való hivatko­zását illeti, nagy hiba volna a harmadik pa­ragrafus intézkedéseihez a ruszinszkói auto­nómia rövides megvalósítása tárgyában vala­mi vérmes reményeket fűzni. Ilyen záróintéz­kedés már egyéb törvényekben is található és éppen ez az egyetlen pont, ahol a ruszinszkói autonómia figyelembevétetik. A vérmesremé- nyüeket javaslat negyedik paragrafusa is tejesen kijózaníthatja. Interpellációk A parlamentben kiosztott nyomtatványok között szerepel a február 10-én aláirt cseh­szlovák-lengyel kereskedelmi szerződés, nem­különben Hokky Károly képviselőnek az iskolák dologi kiadásainak a községi költ­ségvetésbe való felvétele tárgyában s a be­regszászi péniziigyigazgatóság ée a bereg­szászi kerületi bíróság meghagyása tárgyá­ban benyújtott interpellációi. Ugyancsak Hokky képviselő interpellált a Rusrinszkóban végzett állami és önkor­mányzati testületi építkezéseknél igénybe­vett napszámosok és fuvarosok béreinek biztosítására leteendő óvadék tárgyában s a beregszászi járásban egyre több cseh iskola felállítása tárgyában. Ezekre az interpellációkra alkalmilag vissza­térünk. Az interpellációk között találjuk Hlinka- Rázufl interpellációját is, amellyel a néppárt és a szlovák nemzeti párt Szlovenszkó részére egy erős rádióleadó állomást követel. A plénuma a tárgysorozaton szereplő cseh­szlovák—svájci és csehszlovák—olasz gazda­sági pótegyezményeket hagyta jóvá első olva­sásban. A második helyen említett javaslat­hoz Sü'wlba lengyel kommunista képviselő szólalt föl, temperamentumos beszédéit azon­ban klubtársai is mérsékelt figyelemben ré­szesítették. Miért nem fogadta Bechyné Stétkát? Az tÜée befejezése előtt Roudnicky elnök ismertette Stétka kommunista képviselő be­adványát, aki az elnökséghez panasszal for­dult amiatt, hogy Bechyné vasutügyi minisz­ter nem akarta fogadni, amikor a beszünte­tett kommunista lapok szerkesztőinek vasúti jegyei ügyében kívánt interveniálni. Bechyné Második szereposztás ReQéhty Ida: TaiJtU BaldwU* 8. FEJEZET. Ma/ry Len nem tesz lakatot a szájára. Weetwood Houeeban ezidén nagy esemény­nek Ígérkezett a karácsony. Mióta Travers Lorrimer hazaérkezett Franciaországból, ez volt az első karácsony, mikor édesanyja igazi örömmel fogott hozzá az ünnepi készülődés­hez. Annyi sok minden volt, amiért hálát mondhatott 1 Első sorban is Lorrimer állapota határozottan javult. Mary Lou megérkezésé­nek napja óta egyetlen idegrohama sem volt. Egyre jobban aludt, nagyobb étvággyal evett és sokat járt a szabad levegőn. Nevetni is meg­tanult, valamicskét hízott is és már megtűrt maga körül idegen embereket. Egész ponto­san csak annyi történt, hogy megtűrte őket, mert azért igazában még nem látta őket szí­vesen. De, mert az anyja megmagyarázta ne­ki, hogy nagyon igazságtalan volna, ha „De- light“-et remete-életre kényszeriteniék, bele­törődött abba, hogy időről-időre társaságot fo­gadjanak. Leggyakrabban Jenny Wynne jött és magával hozta barátainak vidám csapatát. Ilyenkor Travers azzal vigasztalta magát, hogy Deliglht kedvéért történik a dolog. De már az is kitűnő jel volt, hogy egyáltalán gon­dolt a másik ember boldogságára vagy ké­m nyeknére is és törődött vele, hogy örömet szerezzen valakinek. Ez mér azt jelentette, hogy közeledik az egészséghez, „emberséges ember" lesz belőle, ahogy ezt Mary Lou mond­ta dfr. Mathewsnek. Aztán meg Mrs. Lorrimer maga is szaba­dabban mozoghatott már, meglátogathatta ré­gi barátait, némelykor a saját házában is ven­dégül láthatta őket. És küllőn öröm volt Mary Lou társasága, állandó jelenléte, a barátsága, mely mindig napifényes, meleg, szeretetteljes és megértő volt. Röviddel karácsony előtt Mrs. Lorrimer és Mary Lou több rejtélyes kirándulást tettek New-Yorkba- Lorrimer morgott kicsit, de csak fél-meggyőződéssel. Néhány hónappal ezelőtt még idegrohaanot kapott volna a gondolatra, hogy egyedül kell maradnia. Még igy is, mikor első alkalommal egész napon át magára hagy­ták, idegesen, nyugtalanul, elkeseredetten ta­lálták. Úgy látszott, hogy még most sem tud­ja lerázni rossz kedvét, amely elfogta, amint anyja ée Mary Lou kitették lábukat a háziból Csak nagymehezen sikerült a,lánynak kedves, diplomatikus csevegéssel visszahozni az utol­só hetek derűsebb hangulatába. Később Mrs. Lorrimer gondterhelten említette meg, hogy távollétük láthatóan rossz hatással van a fiá­ra és azon gondolkozott, nem volna-e jobb el­ejteni karácsonyi terveit, amelyek még több new-yonki kirándulással jártak. De Mary Lomnak az volt a véleménye, hogy jobb, ha Travers megszokja az egyedüllétet. Úgy tet­tek tehát, mintha nem vennék észre nyugta­lanságát és még néhányszor beutaztak a vá­ródba- Egyik alkalommal, bevásárlásaik vé­geztével, még egy délutáni előadást is meg­néztek, legközelebb pedig Oakdaiehe szágul­dott ki Mary Lou, temérdek apró csomaggal felszerelve, amiken mind ott állt a felirat: Csak karácsonykor szabad felbontaná! miniszter írásbeli válaszában azzal védeks*. I isiik,' hogy egyéb állami és szakmájából ab I foglaltsága miatt nem fogadhatta a kérdése* I napom Stétka képviselőt és hogy a személyes I kihallgatás céltalan is volt, mert a vasutügyt I minisztérium 1933. évi 49.830/III.-3. számú I határozata szerint I a beszüntetett lapok szerkesztői a kedvet- I ménye-s vasúti jegyüket a beszüntetés tar- I taniára beszolgáltatni kötelesek. Roudnicky elnök emellett a képviselőik figyel­mébe ajánlotta az alkotmánytörvény 22. para­grafusának azt az intézkedését, hogy törvényhozóknak személyes érdekek támo­gatására eljárniuk nem szabad. Az elnök ezután bejelentette, hogy március 31-én, nagyszombat napján á képvíselőház i helyiségeiben a csehszlovák Vöröskereszt- egylet rendezi meg szokásos húsvéti ünnep- ; ségeit. Ezután az elnök húsvéti jókívánságok kíséretében az, ülést azzal rekesz tette be, hogy a legközelebbi plenáris ülést írásban hívják'" össze, valószínűleg április közepetáján. A halálbüntetés; novella a bizottságban A plenáris ülés után az alkotmányjogi bi­zottság tartott ülést, amelyen vita nélkül el­fogadták a halálbüntetésről és az életfogytig­lani szabadságvesztésbüntetésről szóló s a történelmi országokban érvényes törvénye* j intézkedések novelláját. A képviselőház külügyi bizottsága március 1 lf>án, pénteken 9 órakor tart ülést; napirend- * jén a közmunkaügyi minisztériumnak a dunai hajózásról szóló jelentése s két kereskedelmi { egyezmény szerepel. A dunai hajózás helyzetéről részletes jelentést fog beterjeszteni Rouibik meghatalmazott miniszter, a közmunkaügyi minisztérium hajózáaügyú osztá­lyának vezetője. A nyilatkozat után szóbeli inter­pelláció fog elhangzani, melynek lényege az a kér. dés, hogy a kormány eddig mát tett a dunai hajó­zás terén a kisantant-államok. közös érdekesnek előmozdítására a gazdasági kigantant-program ér­telmében. A koalíció 8zloven*zkól tagjai — igy Hmsovoky képviselő — nagyobb megnyilatkozásra készül­nek, de résztvesz a vitában Ivánka nemzeti de­mokrata képviselő la. A ezloveoezkói képviselők Szlovemsakó gazdasági érdekééit akarják a vita előterébe álütani különös figyelemmel a komáromi ós pozsonyi kikötőikre. Ezzel azután Szlovénézkó gazdaságú problémáé a koalícióban ismét pihennek egy darabig. Ma délelőtt egyébként még a® volt a terv, hogy a bizottsági ülésen megnyúlat közük Benes fcüJügp miniszter is. Délután azonban olyan hírek voltak, hogy Benes holnap nem beszél, bár expozéja még a római konferencia megkezdése előtt készen voÖ s eredetileg annak a római találkozó előtt kelleti volna elhangzania. Benes expozéját tehát ismét élj halasztják a jövő hétre, ügy mondják, hogy már­cius 20-án, vagy 21 én fogja Benes elmondani ex­pozéját a képvíselőház és szenátus külügyi bázottr ságában Is. Remélik, hogy addig sikerül megbd*- bató híreket szerezni a római konferencia lefolyá­sáról BMly önömmel, de kiesé szórakozottan üd­vözölte Mary Lout. Szereiméinek tárgya ez időben már tanitónője veit, iskolatársai között is temérdek jó barátra talált, első soriban egy gőmdörhaju kislányra, aki minden érdeklődé­sét lefoglalta. így Macry Lou megkönnyebbülten látta, hogy a fiúcska örömmel fogadlja ugyan, de azért nyilvánvalóan egy csöppet sem hiány­zott neki, amitől, persze, kissé megsértődött, mert hiszen ő is csak ember volt. Adelaide három uj betegséget és ugyanannyi kilót sze­dett magára. Gram époly fürge és tevékeny volt, marat azelőtt és egyforma odaadással szolgálta ki izgalmasan beteg lányát és jóked­vű, csupaegészség unokáját. Adelaide részletes beszámolót kért Mary Lou uj gazdái felől és fájdalmasan csalódott, mikor a lány semmiféle súlyosan fertőző be­tegséget, vagy közveszélyes őrültséget nem tudott jelenteni. De azért ragaszkodott hozzá, hogy Mary Lón, amint megérkezik, rögtön alaposan mossa meg a kezét valami épp most divatba jött fertőtlenítő szeriben, mert, jelen- ' tette ki sötéten, „sohasem tudhatod, hogy nem hoztál-e habitusokat magaddal!" Egy másik new-yorki kirándulás alkalmá­val Mary Lou Larryvai ebédelt, mert Mi* Lorrimemek látogatási kellett tennie és utá­na ebédre volt hivatalos. Kis vendéglőbe mentek, mely már azelőtt is kedvelt helyük •volt és Larry megígérte, hogy karácsony nap­ját kinn tölti WestmilTben. Ha napközben el is váltak, Mire. Lorrimer és Mary Lou mindig megbeszélték, hol talál­koznak és együtt autóztak ki Westwood Hoki­séba. Kevéssel karácsony előtt Lorry egyszer be­nyitott a reggeliző szobába, ahol Mary Lou csomagokat állított össze. A földön ült irtó­zatos halom zsineg, aranyzsinór, színes sza­lag, ezüstpapír és angyalhaj között. Az ölé­ben rengeteg oédula, ezüst és aranycsillagok Boldog elmerüléssel dolgozott és remekül érezte magát. Épp most ment ki a szobából Mns. Lorrimer, aki, mint minden igazán me­legszívű asszony, sohasem nőtt ki egészen az ajándékozás ünnepének édes gyermek-izgal­mából és most is örömmel segített a lánynak Mary Lou fölnézett a temérdek vidám cifra­ság közül éis elnevette magát a Lorrimer arc- kifejezésén. — Ejnye — mondta Lorrimer — maga az­tán igazán megváltozott. — Ugyan miért? — kérdezte a lány és me­gint azt a furcsa kis szivszorulást érezte, amit mindig, ha a férfi az igazi Delightről és meg­hitt emlékeiről beszélt. (Folytatjuk.) 2

Next

/
Thumbnails
Contents