Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-02 / 51. (3382.) szám

£&& , 1 XIII. évf. 51. (3382) szám * Péntek • 1934 március 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450. félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ R képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki A szlovenszkói e$ ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, H. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága ll„ Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRAHA MIS akar a mandzsu császár? Az ui harmincmiliiós birodalom megkapta régi-uj uralkodóját Kelet csodás pompájával Mandzsúria császárává koronázták Pu-Yit A csütörtöki ünnepségek lefolyása — Az u\ császár „őseivel társalog“ — A fehér bika áldozata Pu-Yi trónbetzédében a nemzetközi tzerzódétek betartását ígérte (sp.) Prága, március 1. A háború utáni Kimi történetének különös útja van. Bolsevista forradalmakkal, a kommu­nista eszme őri ám arányú térhódításával kez­dődik a hirtelen föleszmélő és lángold,, nyugta- I lan Ázsiában14 és — császársággal végződik. Ki hitte volna Borodir diadalmas délik inai naip- • jaiiba.n, hogy egyrészt Csanikaiezek, a igyőzedel- tnes kina.i vörös hadsereg vezére, nacionalista diktátorrá válik Nankmgban, másrészt Mand­zsúriában, a legk özvetleneibbb szovjetbefoilyáK vidékén, uj ragyogásban kibontakozik a ha­lottnak vélt óvzredes Csu-dinasztia és Pu-Yi, • törékeny fiatalember — aki hosszú ideig csendes elhagyató ttságbán ólt japán gyámoflitás alatt. é« éppen tenoristának készült, — európai fogalmakat túlhaladó fényességű ünnepségek (között elfoglalja a cseppet sem megvetendő ■ nagyságú — másfélmillió négyzetkilométeres, faarmmcegymiiílid lakosú — uj birodalom csá,- i szári trónját. A fejlődés különös, de európai szempontból sem érthetetlen, él végre a fehér kontinens politikája is sok helyütt szélsőséges baloldalakról fejlődött ál atz elmúlt években szélsőséges jobboldalakra. Pu-Yf császársága befejezett tény. Falt a«- compli, amelyet vállvonogatva tudomásul vesznek a kezdetben berzenkedő nyugati ha- talmaeeágok is és fásultan engedik, hogy Ja­pán 'berendezkedjék Keletázsiában, amennyi­ben határait ezer kilométerrel beviszi Ázsia szivébe észak, nyugat és dél felé. Az öt évvel ezelőtt kezdett japán külpolitika-, amelyet a kianai hatalom és polgárháború teljes össze­omlásakor, az emlékezetes Shanghai-i incidens alkalmával (amikor még angol katonákkal együtt vonultak be a japánok a zemdülö vá­rosba), Araki japán generális kreált, a teljes siker jegyében befejeződött. A világháború be­fejezése óta egyetlen hatalom sem könyvelhet e! ily teljes sikert, hiszen a japán, erély és cél­tudatosság erőveszteség és diplomáciai bonyo­dalom nélkül akkora birodalmat és oly határ­talan stratégiai előnyt tudott kiépíteni saját előnyére Keletázsiában, amilyenekért máskor véres háborúk és tüzes diplomáciai csaták dúltak volna. Ma Japán Koreával., Mandzsúriá­val és a szigetekkel csaknem hárommillió négy­zetkilométer és százhuszonkétmnllió egységes, erős, egyivásu, igénytelen és szapora sárga em­ber ura, — vájjon van-e hatalom, amely egye­dül fel tudja venni vele a küzdelmet? Pu-Yi Japán embere, Mandzsúria Japán tu­lajdona, ehhez kétség nem férhet. Nippon százhúsz millió embert tud már kiállítani a százötven millió orosz és a százhúsz millió amerikai elé és létszáma napról-napra a leg­rohamosabban gyarapodik. Nem szabad meg­feledkezni arról, hogy aki Japánt akarja ;me,g- támadmii, annak ezer és ezer kilométer ten­gert vagy szárazföldet kell átlábalnia, miig Japán otthon van a saját birtokában. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a száz­ötven millió orosz keveréknép és a százhúsz millió amerikai elkényeztetett ember, míg a felkelő nap birodalmának fiad igénytelen kis idegducok, s minden egyénit hajlandók fel­áldozni hazájukért. Alapjában véve Mandzsú­ria nem jelent mást, csuk harci értéket. Rideg, hideg föld, terméketlen, szeszélyes és mos­toha, e a japán szigetek kertparadi Csornából érkező hódlitók sohasem gyarmatosithatják jelentősebb arányokban. De határai bevehe- f,etlenek, titokzatos hegyeit nem repülheti át veszély nélkül idegen repülőgép s az óriási föld semmi egyebet nem tesz. mint a tenger­partról könnyen megsebezhető japán kul túr- országot. védelmezi. A harmincmillió észak- feinai pedig, aki lakja, talán éppen a terme­Hs!nkíng, márciusi 1. Csütörtökön dél­előtt Pu-Yit ünnepélyesen megkoronázták Mandzsúria császárává. Az uj uralkodó ezentol a Kang-Teh nevet viseli. Reggel nyolc órakor keletázsiai időszámítás szerint az arany orchideáé címerrel díszített automobil elhozta a császár jelöl tét az Ég Temp­lomába. ahol a vallásos ceremónia lefolyt. A rendkívül hatásos ünnepséget a Ou dinasztia ritusa szerint végezték és az körülbelül ne­gyed óra hosszat tartott. Az oltár lábánál Mandzsúria kétszáz legmagasabbrangu hivatal­noka állott. A császár fölment az oltárhoz és földre vetette magát, hogy ősei szellemével társalogjon. Pu-Yi az égnek számos áldozatot mutatott be, közöttük egy gyönyörű fehér bi­kát is, amelyet a papok a császár' imádsága közben megöltek. A monarcha előtt vörösre lakkozott tábla állt, amelyre a császár legré­gibb ősének nevét vésték föl. Nyolc hivatalnok nyújtotta át a császárnak az áldozati adomá­nyokat, a tömjént, a finom ötvözetű amulettet, a belföldi posztóból készült tekercset és a rizsporral telt serleget. A császár minden egyes adományt az ég felé emelt, majd dél felé for­dult és meggyujtotta a szent tüzet, amelynek füstje az égbe vitte imádságát. Az áldozatok bemutatása után a császár megkapta a hivatali pecsétet, mire 101 ünnepi ágyú lövés dördült el. Az ősrégi szertartásokkal különös ellentét­szét zordonsága következtében, v. mindig futni kész délkinai katonával ellentétben 'va­lódi, bátor 'és elszánt harcos, akinek csak jó vezér kell, hogy veleszületett bátorságát és fegyelmezettségét kifejleszthesse. Nem hiába uralkodott Mandzsúria évezredekig Kína fö­lött: a hatalmas északi óriások vitézsége és harca erénye tízszer.te nagyobb délikinai erő­ket sakkban tudott tartami. A közelmúltban is Csangszolin mandzsu marsall volt, akinek hadserege 1928-ban megtörte a délkinai szov­jeterőt, s Japán tudja, hogy a tavalyi harcok- l>an az egyetlen komoly ellenállást a halálra- szánt imukdeni hadsereg tanúsította a jeholi hegyekben. Ez az erő most testtel-lélekkel Japán oida- lára szegődött. Az uj birodalmat Tokió nagy és hatalmas országgá akarja kiépíteni, az anyag megfelelő. Akadtak egyesek, akik cso­dálkoztak. amikor a japán hadsereg a ta­valyi harcok folyamán nem folytatta az elő­nyomulást Pekáng felé, holott az. ut nyitva ben állott, hogy a koronázási jelenetekről han- gosfilmfelvételt készítették, mig a levegőben repülőgépek cirkáltak és az egész ünnepet rá­dió közvetítette. A nagy eskütétel A buszon kilencéves császár az udvar leg­magasabb hivatalnokai keséből, ünnepélyesen átvette a császári pecsétet, ami keleten egy­értelmű a koronázással. A császári palota kö­rül japán és mandzsuriai katonák álltak hoSz- szu sorokban és ünnepelték az uralkodót. Ez­után a császár letette az uralkodói esküt, amelynek szövege szerint az Ég küldötte őt né­péhez és az Ég parancsának tesz eleget, amig uralkodni fog. A szokatlanul éles hideg elle­nére Hsinkinget valósággal ellepték a külföldi újságírók és a vidéki hivatalnokok. A koroná­zást sok ezer mandzsu, kínai, mongol, orosz és japán nézte végig, akik megtöltötték a szé­les uccákat a császári palotától a Sunkien-té- rig, ahol 30 millió uj uralkodója ünnepélyesen letette a „Hai“-esküt „Santi“, a mandzsu bit legmagasabbrangu lénye előtt. Pu-Yi ünnepélyes császárrá avatása két fő­ceremóniára oszlott. Az elsőt a Sunkien-téren tartották meg és ezen csak válogatott szemé­lyiségek vettek részt. A második ceremónia a császár palotában folyt le s ezt végignézhette a tömeg is. Az uj császárné csak a második ce­remónián vett részt. A külföldi diplomaták is csak ezt nézhették végig. A trónbeszéd Pu-Yi császár ünnepélyes trónbeszédében ki­fejtette, hogy nem akarja megváltoztatni Mand­álilt és a hadsereg Mandzsúriánál nagyobb <és sokkalta értékesebb területeket foglalhatott volna el. A tokiói kormány nem tette ezt és mérsékeltségét jól. megfontolt, előrelátó poli­tika vezette. Aki sokat markol, keveset fog, s ha a japán hadsereg folytatja az előnyomu­lást, olyan diplomáciai bonyodalmakba s a kínai nép olyan mélységes elkeseredésébe ütközött volna, hogy sikere és győzelme problematikussá válik. Japán megállt. De nem örökre állt meg. Megvárja, amig hódítá­sának visszhangja lecsillapodik, s főleg meg­várja, amig a helyzet megérik. Időközben. — mint Koreával tette — pompás, jogfbfetos ál­lammá fejleszti Mandzsúriát, hogy valamennyi kinnrekedt és felőrlő, véghetetlen polgárhá­borúkban pusztuló kínai szive megfájduljon, ha a mandzsuriai büszke rendre és nyuga­lomra gondod, s irigykedve nézze az uj állam jólétét. Minta-állammá, példaképpé fejleszti Japán Mandzsúriát, hadd jöjjön a kínai ön­ként hozzá, hadd várja epedbe a tobbi feinai. zSuria politikájának főirányait. — Elismerjük a meglévő szerződések érvé­nyét és tiszteletben tartjuk azokat Azt akar­juk, hogy mindenütt bizalmat keltsünk és * külföldi hatalmakat ne nyugtalanítsuk. Minden erőnkkel az igazság és a béke elérésére fo­gunk törekedni, Évtizedek óta nem látott pompa A brit sajtóügynökség kínai tudósítója Pu- Yi koronázásáról azt telefonálja Londonba, hogy az ünnepélyes szertartás mindent fölül­múlt, ami pompát és fényt a távoli kelet vidé­ke az elmúlt évtizedekben látott. A császár gazdag arany hímzésű állami ruhában jelent meg. A ruhára kjhimezték a Ou dinasztia nagy kínai sárkányát. A császár köpenyéti a következő szavak voltak kihimezve: „jjb jueh van shou“, ami annyit jelent, hogy „Kezdet és vég nélkül vagyok, mint a nap és a holdM A Sunkien-téren megtartott ünnep mindössze 15 percig tartott Az ui állam Mandzsúria, az uj császárság, 1,416.000 négy­zetkilométer nagyságú. Az 1933 május 31-én tartott népszámlálás szerint lakóinak száma 30 millió 959.164. Ehhez járul még Jetből tarto­mány, amely hivatalosain nem tartozik Mand­zsúriához. Az ország legnagyobb városa, Mwk- desn 450.000 lakossal, majd Kiriu következik 190.000 lakossal, Hsinkmg, az uj főváros, amit hogy a japánok Mandzsúriádéi© felszabadu­lást vigyenek le messzebb délre és nyugatra (a japán ügynökök időközben gondoskodnak arról, hogy a kínai belháboru szörnyűségei el n© múljanak), hadd óhajtsa a mandzsu min­tán felbuzdulva az egész kínai faj a japán vezetés alatt álló teljes sárga egységet Mand­zsúria a csalétek a többi kínai számára. Ha a rablásokba és vérontásokba belefá­radt kínaiak megváltó hadakként fogadják majd Pu-Yi fegyelmezett hadait, ha a császár elmondhatja nékik, hogy nagy, erős és ren­dezett kínai államot teremtett északon, akkor a káosz martalékai hozzá, orientálódnak, s « japán hadsereg újra megkezdheti a. biztossá vált előnyomulást. Akikor Pu-Yi már ugyanazt akarhatja, amit ősei akartak annakidején ugyanilyen körülmények között: egész Kína meghódítását, megbékítését és erőssé tevé­sét.. Ha pedig ez megtörténik, akkor Japánon és a sárga faj hatalmán a pokol kapui sem vehetnek erői

Next

/
Thumbnails
Contents