Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-08 / 32. (3363.) szám
Hodzsa zöld asztala í A francia kisember tűzzel, vassal, vérrel megvalósítja, amit akar (d) Jól értet ültnek látszó forrásból, az egyik magyar nyelvű pozsonyi kormánylapból értesülünk arról, hogy a pozsonyi egyetem egyetlen, mutatóba, föntartott magyar tanszéke fölött meghúzták a halálhara'ngot. A tanszék Bújnák egyetemi tanár halála következtében üresedésben van, de a bölcsészeti kar dekanátusának legújabb intézkedései azt bizonyítják, hogy a tanszék betöltésére nemcsak hogy nem gondolnak, hanem fordítva, már a formális megszüntetését hajtják végre. A magyar egyetemi ha Ugar tók, elsősorban az itteni magyar középiskolák (leendő tanárai, elvesztik félévüket, a magyar szeminárium helyiségét az angol szemináriumnak adták, szóval derekben roppanna ketté ama magyar diákok egyetemi pályája, akik a magyar kultúra fáklyahordozói akarnának lenni a (űéshezlovákiai magyar középiskolákban. Szinte el som merjük hinni, hogy ilyesmi lehetséges Tolna. Mindnyájunknak élénk emlékezetében Tan még, milyen körülmények között született meg ei a tanszék. Az állami ordulat napjaiban Masa- ryk elnök azt a nemes és önkéntes Ígéretet tette egy csallóközi küldöttség előtt, hogy az akkor egymilliósnak becsült magyar kisebbség számára magyar egyetem fog létesülni Erre az államfői szóra hivatkoztak aztán a magyar egyetemi tanszékek kiépítésére vonatkozó későbbi követeléseink. Sajnos, a tanszékek sorából csak egyetlen egy tanszék. valósult meg, az is csak részben, mert a tanszékre kinevezett tanár nem a magyar tudósok sorából került ki. Lovagiasan meg kell állapitanunk, hogy Bújnák professzor kitartó, szívós, alapos tudományos munkával utólag érdemessé tudta termi magát erre a kinevezésre s őszintén fájlaltuk korai elhunytat. Ám Bújnák halála nem jelentheti a magyar tanszék halálát is. Most, amikor olyan komoly cseh publicista, mint Ripka, a legelterjedettebb cseh lapnak, a Lidové Noviny-nak a politikai szerkesztője, önkéntes belátás alapján három tanszéket követel a magyarok számára, egyenesen kulturális és politikai meggondolatlanság volna az egyetlen magyar tanszék megszüntetése. A legsürgősebb szükség van a tanszék mielőbbi betöltésére, a magyar diákság tudományos nevelésében előállott zökkenő sürgős jóvátételére és legfőképpen a magyar nyelvű főiskolai oktatás ki£zé les bitesé re uj tanszék fölállításával. A véletlen úgy hozta magával, hogy amikor az egyik lap a magyar tanszék halálát jelenti, ugyanaznap egy másik pozsonyi lap, — amely ugyan kézzel-lábbal tagadja kormánytámogató mivoltát, de egyebet sem tesz, mint Hodza nyilatkozatait portálja olyan terjedelemben, hogy még az agrárpárt hivatalos lápját, a „Ven- kpv"-ot. is több lóhosszal veri, — ismét egy Hodza-megnyilatkozással lep meg, amelyben Hód2a tárgyaló asztalhoz invitálja a kisebbségeket az „esetleg még fennálló félreértések tisztázására." A Hodza-előadás ugyan zárt körben, az agrárpárt pozsonyi klubjában hangzott el, azonban a lap beavató tteágához szó nem férhet s Hodza invitálását autentikusnak kell tekintenünk és köszönettel kell nyugtáznunk. Már ré- geerégen esedékes ez a meghívás, sőt ha egy évtizeddel ezelőtt jött volna, már akkor is öt- évet késett volna. Mert mi már tizenöt éve várjuk ,.az esetleg még fennálló félreértések tisztázását". „Félreértések" ugyanis garmadával vannak és nem „esetleg"- Mi magnók ezerszer kívántuk ezt a zöld asztalt s teljesen indokolatlan, miért mondja Hodza, hogy ..a kezdeményezéseknek a kisebbségtől kell ki- indulniok", hiszen a kisebbségek egyebet sem csináltak másfél évtized alatt-, mint azt, hogy ezt kezdeményezték. Hogy mást ne is említsünk. szórni-szóra ilyen értelmű l.c/dencon javaslatot nyújtottak be a képvisclöházban egy ■jfrtoéhhségl garlamenM feizotteág1 lÉtesjtésérej A párisi ucca megbuktatta Dalafliert Az uj kormányt a szenátus elnöke alakítja meg Az előzmény: vérfürdő Párís uccáin - Az éjszakai összeütközésnek 30 halottja és 500 sebesültje van — Forradalmi hangulat az egész országban A francia kormányrendszer gyökeres átalakítás előtt áll Piti*, február 7. Daladier miniszterelnök bejelc^tí-utt.^ önkormány Döntő jelentőségű lépését M®ail indokolja, hogy elejét akarja venm a további vérontásnak. Délután három éráikor a miniszterelnök a köztársasági elnökhöz ment, hegy bejelentse a lemondási A délutáni órákban a parlamenti folyosókon olyan hírek cirkáltak, hogy a köz- társasági elnök s®iikségkoirmányt fog kinevezni (gouvemement du sápit public). A lemondás előzményeiről a, következőket jelentik: Az éjjeli utcai harcok hatása óriási volt Franciaországban, Az utca nyomása következtében Daladier helyzete tarthatatlannak bizonyult. A miniszterelnök délelőtt a szenátus és a kamara elnökével tárgyalt, majd León Blunimal, a szocialisták vezérével és Herriot- val tanácskozott. Megállapodott velük abban, hogy a suilyos helyzetre való tekintettel és a megbékélés érdekében lemond. A Comedie Francaiise-ben történt események miatt a szép- müvészetek államtitkára már a déli órákban lemondott és ez a lemondás meggyorsította a Daladier-kormáiny bukását. A miniszterelnök délután 14 óra 80 perckor az Elyseébe ment. ahol fölajánlotta az ös^zkormány lemondását és Lebrun elnök elfogadta azt A köztársasági elnök azonnal újból Doumer- guevel lépett érintkezésbe és rá akarta bízni az uj kormány megalakítását. Donmerguc korára hivatkozva ismét visszautaritofcta a megbkatási Lebrun erre magáihoz kérette a s*e- “átue elnökét és valószínű, ho&.y i bízza a® uj kormány megalakítását. Nem lehetetlen, hogy af esti érákban már kinevezik az uj miniszterelnököt, mert az események nem tűrnek hossztu kormányválságot. Szerdán délben az utca folytatta a tüntetést és több helyen, kisebb-nagyobb ö->zeiitközé*r^ került a sor. Amikor a tömeg délután három órakor megtudta, hogy Daladier lemondott, nyomban vége szakadt a tüntetésnek. Az emberek levették kalapjukat, elénekelték a Mar- seillest és hazamentek. A párisi polgárok megbuktatták Daladier kormányát. Pdifárhéfeorüs jelenetek Paris uccáin Párís, február 7. Az az óriási feszültség, amelyet a Stavishy-botrány a francia közvéleményben okozott s amelyett a jobboldal kihasznált a korrupt pari áment a rizmus elleni agitációra, a tegnapról mára virradó éjjel és ma délután a párisi uccán olyan eseményekhez vezetett, amelyek valósággal a polgárháboruk borzalmaira emlékeztetnek. A tegnapról mára virradó éjjel Paris egyes részei, így a Piacé de la Concorde teljesen a rendülök birtokába kerültek s a rendőrség és a katonaság csak gép- f'egyverekkel tudta visszafoglalni a fontos helyeket. A tömeg háromszor áttörte a rendőrség kordonját, elfoglalta a Szajna egyik hidját, ostromzár alá vette a képviselőházat és felgyújtotta a tengerészet ügyi minisztérium kapuzatát. A rendőröket és a köztársasági gárda tagjait az éjszaka folyamán katonasággal kellett megerősíteni és a belügyminisztériumot például kél század gyarmati katona védelmezte. Hajnali egy órakor a Champs Elyseé környékén lévő uccákban a rendőrök gépfegyvereket állítottak föl. A párisi nép zendülését csak két óra tájban sikerült megfékezni, A francia nép hangulata Az első nagy összecsapás után a nép hangulata korántsem nyugodott meg. A szerdai nap délelőttje aránylag csendben telt el, de délben újabb tömegek gyűltek össze a Piacé de la Concorde-on, ismét zajongtak, megállították » forgalmat, felforditották és felgyújtották az autóbuszokat. Tegnapi számunkban jelentettük , hogy a kormány megcáfolta a csapatösz- szevonások hírét, de ma mégis kénytelen volt Ez lett volna a legparlamentárisabb „zöld asztal". A kezdeményezési javaslatot valamennyi magyar és német képviselő aláírta, még Spina és Czerih miniszterek is, akik tudvalévőén minden héten együtt szoktak ülni a miniszter- tanács zöld asztalánál Hodzával. De a kezdeményezés dr. Obmelárnak, a köztársasági elnöki iroda osztálytanácsosának legutóbbi prágai ki- sebbeégpolitíkai előadásában használt kifejezése szerint — a csehszlovák többségnél nem talált megértésre". De tisztán magyar vonatkozásban is volt már „zöld asztal". Ekkor a magyarság egyik vezére épen Hodzának tárta föl a félreértések kiküszöbölését célzó kiegyezés föltételeit. A magyar kezdeményezés szintén „nem talált megértésre". Sőt hozzátehetjük: épen Hodza volt az. aki fölállt a- zöld asztaltól. De félre ne értessünk: nem rekraminálui akarunk, amikor ezt említjük, csupán azt a felelősséget kávánjuk elhárítani magunkról, amelyet Hodza a kisebbség vállára szeretne átruházni, amikor minket vádol mieg a keznem terhel bennünket. A negatív tapasztalatok után természetes kétellyel fogadhatjuk Hodza késői invitálását, bár elégtételként könyvelhetjük el, hogy legalább másfél évtized múlva, de végre mégis eljutott a belátásig, hogy „elérkezett az ideje annak, hogy a kisebbségekkel leüljünk a tárgyaló-asztalhoz". Túljól ismerjük Hodzát ahhoz, hogy az ilyen megnyilatkozások mögött ne gyanítsunk esetleges taktikai sakkhuzásokat. Hodza már nem egy súlyos Ígéretének teljesítésével adósunk. így például ő volt az, aki miniszteri székből a képviselőházban bejelentette a kisebbségek iskolai autonómiáját. Az Ígéret azonban csak ígéret maradt. Ismerve Hodza nagy taktikai képességeit, jogos a gyanú, hogy Hodza ez esetben is nem puszta taktikai célt követ-e s a hegy-nagyságú bejelentésből nem egész kicsi egér ke fog-e megszületni: valamilyen úgy nevezeti .-magyar" pártocská- val való újabb egyezkedési kísérlet, önki- apagps fcopáes-. alku, amelyben a magyar kisebbség szem - pontjából nem arról folyik szó, hogy „ki a i többet", hanem csak arról, hogy ki fogad el mentői kevesebbet. Ha Hodza a magyarság egyedül hivatott két párája helyett ilyen politikai alkuszokat, n csehszlovák agrárpárt magyar olcsójánosaifc akarja a zöld asztalhoz invitálni, akkor ne-t* ismeri a kisebbségi kérdést és félreismeri a szlovenszkói magyarságot s amugyis szépszámú taktikai csatavesztéséhez még egy; újabbat és tökéletesebbet fog majd sorol-* hatni. De akár komoly akciót, akár taktikai játé* kot jelent is Hodza megnyilatkozása, elő* hangnak hozzá akarva sem lehetett volna rosszabbat produkálni, mint amilyen a pozsonyi magyar tanszék megszüntetésének híre. Zöld asztalhoz ilyen atmoszféra? Vágy ez a baljós hír is csak azért bocsátkozott szárnyra, hogy visszaalkudni való és egyben olcsón visszaalkudhátó niüvivuüuiy szerepek hessen a tálalás alá kerülő zöld asztalon! > 1 xm. évi. 32. (3363) szám » Csütörtök • 1934 február 8 i I * ff ff Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága 1L, Panská ulice 12. *£vonta “?ce:k?!^ldlire: ^4 szlovenszkói és ruszinszkói magyarság n. emelet -ItXrioti 30311. - Kiadóhivatal. félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. # d Prága IL, Panská ulice 12. HL emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több politikai napilapja Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kt , 8ÖRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRŐHfl
