Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-03 / 28. (3359.) szám

Húsz kilométer magasan

(sp.) Prága, február 2.

Tegyük a kezűinket a szivünkre és valljuk te: nem tudjuk, mit keresnek a repülök és a tudósok a sztratoszférában. Nem tudjuk és nem látjuk közvetlenül, mit hoznak onnan a tudománynak, a haladásnak, a társadalomnak, az emberiségnek, nem tudjuk, hogy a hig levegőből, ahonnét a föld ekkora magasságokig soha föl nem jutó fantáziánk szerint talán már osak • egy kis golyó, távoli haza, valószínűtlen égitest, miféle örök törvények vonhatók le rólunk és világunkról. — De az egyszerű és tudatlan ember, akik mi vagyunk valamennyien, reggeli •újságolvasók, nagyobb érdeklődéssel és nagyobb 'Lelkesedéssel, — sajnos, most nagyobb szomorúsággal és nagyobb együtérzéssei is ■— lessük a sztratoszféra kutatóiról érkező híreket, mint bármi mást, jegyzékeket és diplomáciai fa admo zdulatokat, politikai csatákat és gazdasági fejtegetéseket, amiket a hírlapjaink mostanában szélesen feltálalnak. Húszezer méter magasság! Nem tudjuk, mi van ott és mit /keresnek ott, bizonyára nem aranyat, nem naftát, nem kőszenet, nem tüzet, mert mindaz, ami anyagi java var, a világnak, bent van a fölében, a felület alatt, elrejtve mélyen, a sötét belsőkben s a magasságok csak eszmei értéket jelképeznek. Ez a sztratoszféra olyasvalami, amit „titkon érző lelkünk Óhajtva sejt“, de fel nem foghat. Ott van az Ég, ott van az Isten, ott van minden, amit. valamennyi nyelv ,.ma- gasnak“ nevez. A fenköltség, a nagyság, a kiemelkedés van ottAz uj kor elején az emberi vágy a távoli földek felkutatását szorgalmazta. Később, amikor mindent felfedeztünk már, a gyorsaság lett az, amitől az olthatatlan fauszti szomj enyhülést. remélt. Most gyorsak vagyunk, hogy gyorsabbak nem lehetünk.. Most újra más jön: a magasság. Reszketve lesi az egész világ a híreiket, amik azokról érkeznek, akik az emberiség képviseletében felszál inak a magasságokba, — esküszöm, semmi másért, csak hogy fönt legyenek és mondhassák, hogy fönt. voltak. Ez mind bábeli torony, ami a magasságot akarja meghódítani; hajdan kőből épített épülettel kívántak fölérkezni az égbe, ma felrepülnek, egyre megy, a lényeg ugyanaz. Ez egyszer nem sikerült: Ikarosz közelment a naphoz, megperzselte szárnyait a tűz — és lezuhant. Az oroszokat nem a hő. hanem a fagy sújtotta le. A nap hideg gyémántpOTTal szórta be légi kocsijukat.

A szerencsétlenül végződött orosz sztratoszféra-repülésnek érdekes politikai mellékize van. Aki tegnap és ma figyelemmel olvasta a világlapokat, észrevehette, hogy az orosz léggömb felszállása, de különösen a bátor kísérlet szomorú vége, a tiszta tragédia, nagyobb érdeklődést és nagyobb rokonszenvet váltott ki az oroszok iránt, mint száz más szovjetakció, mint a moszkvai propaganda frázisai, vagy a büszke statisztikai görbék, amikkel Moszkva elárasztja a világot. Litvi- nov békekörutja nem kedveltette meg az orosz embert annyira Angliában, Amerikában, mint a kis eset a sztratos zféra-repüléssel, a bátor kezdeményezés. Három ember kis egyéni tragédiája bizonyára elenyészik a világ nagy és üvöltő tragédiái mellett, s mégis több, mégis felfigyeltetőbb, mint ezer más.

Emlékezetes, hogy a polgári Európa szivét védő jégpáncél akkor olvadozott először az oroszokkal szemben, amikor Krassin, a szovjetorosz jégtörő oly heroikus módon kutatta NobiLet, s a fasiszta Olaszország szeren esetlenül járt léghajósait. Ez 1928-ban volt, s most 1981 elején a sztratoszféra-gép esete az, ami jblZj ellenfeleket közelebb hozza. Az orosz

LÁZAS IZGALOM AZ OSZTRÁK FŐVÁROSBAN

Száztizezer paraszt tiintet Becs uccáín Hitler ellen

Dollfuss kancellár harcias beszéde — Megkezdődött Ausztriában a nagy németellenes akció - Berlin visszautasította az osztrák panaszokat — Újabb merényletsorozat az osztrák vidéken

Innsbruck a Heimwehrek kezében

B é e február 2. A nemzet! szocializmus

ausztriai élőtörésének ellensúlyozásaképpen

DoflíuSg kancellár pénteken óriási arányú parasztnapot rendezett Bécsben és a 110-000 főnyi felvonuló parasztság előtt éles beszédet mondott a nemzeti szocializmus ellen. A külön- vonatok az egész éjszaka szállították a vidékről a parasztokat a fővárosba s a déli órákig 110.000 paraszt vonult föl Bécs uccáín, (A«z- szonyok nem vehettek részt a menetben.) A tömeg a Ringsfrassen át az Északnyugati pályaudvar csarnokába vonult föl. Dollfuss kancellár Reither tartomány főnök és a miniszterek társaságában a hadügyminisztérium előtt várta meg a menetet és ott csatlakozott hozzá. A kancellár beszédét az óriási pályaudvari csarnokban mondotta el, ahonnét hangszórók továbbították azt a pályaudvar előtti téren fölállított parasztosztagokhoz. Ezenkívül az osztrák rádió is megismételte a beszédet.

Nemzeti szocialista ellenakció

A felvonulás alatt a nemzeti szocialistáik többször kísérletet tettek, hogy megzavarják az ünnepet. Számos papirbombát dobtak a tömeg közé, de a parasztokat semmi sem tudta kilendíteni rendíthetetlen nyugalmukból. Majdnem súlyos incidensre került a sor a Kartnerring egyik háza előtt, ahonnét ugyancsak papirbombákat dobtak a fölvonulókra. 30—40 paraszt azonnal be akart hatolni a házba és felelősségre akarta vonni a nemzeti szocialistákat, de a rendőrség meggátolta őket tervük keresztülvitelében.

A nemzeti szocialisták ezenkívül megrongái- ták néhány vasútvonal táviróvezetékét, úgyhogy egyes vonatok csak nagy késéssel érkeztek a fővárosba.

A hivatalos jelentés szerint a mai parasztfelvonulás a legnagyobb tömegtüntetés, amit Bécs a katolikus nap óta látott.

A tömeg leik esen éltette a kancellárt és a kormányt, A menetben zászlókat vittek, amelyek felírásai a kancellárt dicsőítették és Ausztria függetlensége mellett tüntettek. Szavaló kórusok ismételgették a menetben az uj osztrák mondást, amely általánossá vált a DoLlifuss-pár- ti Lakosság között és igy hangzik: ,Ausztria

mindenki fölé emelkedik, ha akarl“

ugyanolyan ember, mint mi vagyunk,- eszmél a nyugati polgár, ugyanazok a célok hevítik, ugyanazok a vágyak gyötrik, ugyanoly naiv módon lelkesedik vagy szomorkodik kis dolgokért., mint mi. Moszkva népe a lezuhanás hírekor s a három hős temetésén ugyanúgy viselkedett, mint amikor Franciaország- megtudta, hogy Nungesser és Coli, az óceán első pilótái, elvesztek a végtelen vizek fölött s a

I A kora reggeli órákban nyolcvan különvonat érkezett Bécsbe. Órákig tartott, amíg a hatalmas tömeget rendbeszedték és a fölvonulás csak tízkor kezdődött meg. Egy órakor délben Reither tartomány főnök mondotta, el beszédót.

„Felakasztani, felakasztani!“

A* úgynevezett nemzeti sr^Lalizmus — moödoűfca a tartomány főnök - - Ausztriát mindenáron testvérháboruba akarja kergetni. Az osztrák parasztság azonban nem engedi ezt,

A statárium azonnal működésbe lép, amint valaki megzavarja az ország rendjét. A parasztság azt követeli, hogy a rendzavarókat a kormány szigorúan megbüntesse. (A tömegből hangok hallatszanak; „Felakasztani öketl Felakasztani őket!“)

~ Mi, parasztok ma Bécsbe jöttünk, hogy, megmutassuk, hogy minden erőnkkel meg akarjuk őrizni Ausztria függetlenségét. Szeretném, ha Hitler kancellár látná föl vonulásun kát. mert akkor rájönne- arra, hogy Ausztriában nem lehet a kampóskercsztes zászlót diadalra juttatni. Ez a zászló soha sem fog az osztrák por ’amenten lengeni. Békét a.karuntk és neon háborút!

Dollfuss a független Ausztria átszervezéséről

Reither után Dollfuss kancellár mondotta el éles rémetellenes beszédét. A tömeg lelkesen megéljenezte a kancellárt, amikor fél kettő tá jban szólásra emelkedett.

Dollfuss mindenekelőtt méltatta azt a gazdasági fellendülést, amelyen Ausztria az elmúlt évben átesett. Megállapította, hogy ma 70.000 munkanélkülivel van kevesebb, mint tavaly volt és a csődök és kényszeregyezségek száma 30 százalékkal kisebb, mint az elmúlt évben. A mezőgazdaság sokkal jobb helyzetben van, mint más államokban. Egyedül a faipar pang, mert a régi 27.000 vagon fa helyett az elmúlt évben csak ezer vagont szállítottak Németországba, de itt Is sikerült megoldást találni, amennyiben az osztrák fát ma Magyarország vásárolja m«g.

—■ A nemzeti szocialisták terrorisztiikus működése lehetetlen volna — folytatta Dollfuss kancellár — ha a német birodalomból nem látnák el az éretlen nemzeti szocialista gyerkőcöket különféle propagandaanyaggal és nem támogatnák munkájukat. Az osztrák kormány megkísérelte, hogy összeköttetésbe kerüljön a

német kormánnyal, de ez néni sikerült. Az a válasz, amit Berlinből kaptunk, sajnos, nem kielégítő. Kénytelenek vagyunk utunkat más irányban folytatni. Ausztria német ország és évszázadokig a németség élén állt. Ma is né- metek vagyunk és az osztrák parasztok valóban állíthatják magukról, hogy a német népi- ség ősforrását jelentik. A mi véleményünk szerint a németség más formában jelentkezik, mint az, amit a nemzeti szocializmus hirdet és cselekszik. Tiltakozunk a „gleichschaltolás“ ellen. Uj formát akarunk adni német hazánknak, de az osztrák formát és nem idegent. Az alkotmány megreformálásának terve készen áll Egyelőre nem akarok róla közelebbit mondani, de természetes, hogy alapvető változásokat fog tartalmazni és az országot a rendiség alap- jára helyezni. A parasztság érdekei kellőképpen képviselve vannak az uj alkotmány tervben. Keresztény német Ausztriát akarunk és szembehelyezkedünk a vörös szocializmussal, amely nem sok jót hozott.

Beszédének végén üdvözölte az osztrák fegy veres formációkat, amelyek Ausztria fölszabadításáért küzdenek.

Heimwehr-puccs Innsbruckban

Bécs, február 2. Az osztrák Heimwehrek csütörtökön megszállották Innsbruckot, Tirol fővárosát, mert — mint kijelentették — nincsenek megelégedve az ottani állapotokkal és félkisé-rlet nem sikerült. Százezer politikai és gazdasági csapásnál jobban megrendítette ez a hír akkor a franciákat, s ma ugyanezt a hatást keltette a hasonló eset a másképp nevelt és másként lelkesedő oroszokban is. Egyformák vagyunk. Egyformán vágyunk húszezer méter magasba, s egyformán, testvériesen bánkódunk, ha törekvésünk tragikusan végződik,

nek, hogy Innsbruck a nemzeti szocializmus ke zébe kerüL A városba 8000 Heimwehr-ember vonult be és megszállotta a középületeket. Egyúttal közölték a kormánnyal a Heimwehr követeléseit. A hazafias szervezet elsősorban a szociáldemokrata párt föloszlatását követeli, továbbá a keresztényszocialista párt önfeloszla* tását, a tartományi kormányok átszervezését, kormánybiztosok kiküldését az egyes községekbe, a hivatalok megtisztítását és a Heimwehrek bizalmi férfiainak kiküldését. A proklamáció ugyanakkor kifejti, hogy a Heimwehrek mindaddig nem hagyják el Innsbruckot, amig követeléseiket nem teljesítik. A korraányépületek és a főpályaudvar a Heimwehrek kezében

Ma: RJÍDlÓMEU.'hUET

| xm. évf. 28- (3359) szám * Szombat » 1934 február 3.

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12.

évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, /\ SzloV€nSzkÓÍ 6$ rUSZÍriSzkÓÍ mOgüürság «l emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt • v Prága !1, Panská uüce 1- .■ emelet,

fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több f)OlltlK(ll TlCLJ)llQ,pj(t Telefon; 3418<*

E*ye»«ám 1.20 Ké, vasárnap 2.-Kt 8ŰRQÖHYCIM; HÍRLAP, PRfiHfi