Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-18 / 41. (3372.) szám

1934 február 18, vasárnap. «pi«<sa-MAGfasit-Hnaiafi 19 Hogyan jósolták meg a hindu asztrológusok a nagy indiai földrengést? Az „ártalmas bolygóké veszedelmes együttállása . okozta szerintük a katasztrófát — Az emberi- ség sorsát kiolvassák a csillagok könyvéből Budapest, február 17. (A P. M. H. munka-1 társától.) I>r. Baktay Ervin magyar Ázsia- utazó, a hiadulógiia kitiüinő ismerője, szenve­délyes hirdetőije az asztrológia igazának s a katasztrofális indiai földrengés alkalmából érdekes tanulmányiban száll síkra a csillag- jóslás mellett. Igazolt csillagjóslás Az asztrológia, ez az ősrégi tudomány, a modern racionális szemlélet korában elvesz­tette hitelét és a babonák lomtárába kerüli. Csak a legutóbbi néhány évtized alatt, főleg pedig a világháború után támasztották fel nyu­gati kutatók ezt a rejtelmes, de csodálatos ismeretrendszert. Ma már a nyugati kulturáüamokban is igen jónevü, komoly tudósok foglalkoznak asztro­lógiával. De sok tekintetben még nem tart ott a nyugati asztrológia, hogy felvehet né a ver­senyt a keleti kultúrák ismereteivel. Ez nem is osoda, hiszen a keleten, különösen Indiában, az ősi csil­lagja meret misztikus tudománya nem ha­nyatlott le, ott ma is virul az ősrégi tudomány, a régi szabályok és tételek folyamatosan foglalkozz tatták az asztrológusokat s nincs szükségük arra, hogy most nagy, fáradságos maiakéval, ugyanazon fokában tartózkodnak egyidejűleg, akkor hatásukat anég jobban felfokozza az, ha nemcsak az, állatövi, helyesebben ekLipti- kus hosszúsági fok ugyanaz, hanem a bolygók egyeznek egymással az úgynevezett dekí kia­dós állásban is. A bolygók ugyanis nem pon­tosan a Nap-pálya körén, az ekliptikán mo­zognak, hanem attól többé-kevésbbé eltérő pályáin, amely amellett az ekliptikával együtt eltér a föld egyenlítőjén át képzeletben fek­tetett sóktól, a csillagászati egyenlítőtől is. Azt a foktávolságot nevezzük egy bolygó dekli- nációjának, amenyire ez az egyenlítőtől északi vagy déli irányban eltávolodik. Ha két együttállásba jutó bolygónak ugyanaz a dekl.i- nációs foka is, akkor hatásuk fokozódik, még abban az esetben is, ha az egyik északra van ugyanolyan távol az egyenlítőtől, mint a má­sik déli irányban. Még fokozottabban erős az együttállás hatása, ha mindkét bolygó egyenlő deklinációs fokban áll, de mind a kettő egyaránt délre vagy északra az egyenlí­tőtől Ilyenkor a hatás az elképzelhető legna­gyobb mértékű. A veszedelmes együttállás Elképzelhetjük, milyen erősnek kell lennie az ártó, romboló hatásnak, ha a Saturnus és Mars igy találkozik össze az égbolton s még hozzá a hold is ugyanilyen feltételek mellett csatlakozik hozzájuk. Ilyen fenyegető együttállás következett be most, a szörnyű indiai földrengés alkal­mával. Az asztrológia tétele szerint az együttállás hatása nemcsak abban az időpontban érvé­nyesül, amikor két vagy több bolygó .pontosan ugyanabba az ekliptikus hosszúsági fokba ke­rüli, hanem már valamivel előbb s valamivel a pontos együttállás után is. Ezt az asztrológia a bolygóhatás orbds-ánák, hatókörének nevezi. A Mars a Satumnssai való együttállásának hatókör-határát január 15-én érte el, a pon­tos együttállás január 17-én következett be, a hatókör külső határát pedig a Mars ja­nuár 19-én hagyja el. Vagyis a hatás megkezdődött már ló-én, fo­kozódó erővel érvényesült 17-ig, majd csök­kenő erővel 19dg, amikor a veszedelmes együttállásnak vége volt. A. fkét kártékony bolygó együttállásához hozzájárult január 16-án a hold pontos együttállása is! Ezen a íC&ffo&v&ii* hatalmas statisztikai adathalmaz egybeveté­sével, hosszadalmas kísérleti számításaival fedeznék fel újra mindazt, ami egyszer már ismeretkincse volt az emberi szellemnek. A lapok hirt adtak arról, hogy. a hindu csillagjósok előre megmondották, hogy nagy földrengés fogja végigpusztitani Északiadra jórészét, g a napot is előre meg­jelölték. Megjósolták, hogy a földlökések nagy erővel fognak felujulni január 17-én. E jóslatokat a katasztrofális események be­következése igazolta. Itt tehát tagadhatatla­nul előbb történt a bekövekezendők megálla­pítása, mielőtt a tény ismeretessé válhatott volna. Matematikai módszer az asztrológiában Vájjon honnan, miből tudták az indiai asztrológusok á bekövetkezendő katasztrófa dátumát előre megállapítani? Talán valami rejtelmes, emberfeletti megérzés adta érté­sükre a jövendő eseményt? Baktay szerint az asztrológiának éppen olyan szabatos, el­lenőrizhető szabályai, tételei vannak, mint bármely elismert természettudománynak. Matematikai módszerekkel dolgozik, s csupán abban tér el a materiális tudományoktól, hogy a mindenkor igazolt tapasztalás alapján elfogadja az ősi hagyományokat, amelyek bizonyos bolygók és égitestek hatásaira vo­natkoznak. Az „ártalmas" bolygók így például ősi tana az asztrológiának, hogy a Saturnus bolygó a lehető légár tál masabb, legpusztítóbb hatásokat fejti ki, ha diszhar­monikus sugárzási kapcsolatba lép valamely más bolygóval, különösen, ha ez a másik bolygó maga is túlnyomóan ártalmas hatású A Saturnust a régiók „Infortuna maior“-nak nevezték, ami nagy szerencsétlenséget jelent. A Marsot az asztrológia „Infortuna manód­nak nevezi, kifejezve ezzel, hogy diszharmo­nikus kapcsolatban a Mars is nagyon ártal­mas hatású, bár kevésbbé veszedelmes, mint a Saturnus. E két „ártalmad, „kártékonyt bolygónak egymással való találkozása vagy diszharmo­nikus kapcsolata természetesen egyesíti mindkettőjük ártó, veszedelmes hatását. Az asztrológia tana szerint különösen fokozó­dik az ilyen együttállás ártalmas hatása, ha még egy vagy több más bolygó is együttál­lásba kerül a kérdéses bolygókkal, vagy ha a földhöz igen közel lévő, tehát nagyon erő­sen ható hold kerül kon j aukcióba a kérdéses planétákkal. Ugyancsak régi asztrológiai té­ted az, hogy ha két vagy több bolygó együtt­állásba kerül egymással, vagyis az állatövnek, Kegyetlen hideg szél fuj végig a Kisdumán s a Nagydunán, a téli kikötőben fekete uszá­lyok s apró gőzösök várják a meleg nap­sugarat, amely szabaddá, teszi előttük az utat Passau és Giurgiu felé- Ámde, ha megkísér­lik a szabad Dunára való kifutást, alig tud­nak messzebb jutni Esztergomnál, vagy Po­zsony nál: a jégzajlás meginfesak' kibötőcőlöp- höz kergeti őket, S mostánábán az uf egyéb­ként is veszélyes Bécs leié.., Befagyott a Duna, csendes a kikötő és csen­des az az őt daru is, amely évek óta várja, hogy segíthessen a szénrakodásnál, galbona- átrakásnál, de nagyon eredménytelenül várja s lassankint rozsdásodni kezd már... A drága •pénzen épített kikötő vasúti vonalain gyéren járkál a tehervonat, gabonát nem szállót, leg­feljebb szenet, de ezt is hetek óta alig látott a komáromi polgár fuvarozni. Pedig milyen nagy és szép a komáromi kikötő; vasúti sínjei epedve várják a kerekek dübörgését, a fináncok naphosszat unatkoz­nak a kikötő kapujaiuál, nincs áru, amit vá­molhassanak. A Skoda-hajógyár fúrógépei délfelé fel-felharsannak, éles ropogásaik bele­vág a levegőbe s Komáromban mindenki e hajógyárért aggódik, bárcsak lenne mindig munkája, mert minden egyes hajóborda kenyeret jelent a családoknak ... ★ Nagy a munkanélküliség Komáromban, a város lakossságának egy tizede ellátatlan s a népkonyhát is csak most, január elsején tudta megnyittatni a város vezetősége, mert nem volt pénze rá. De mit lehet tenni; a város adósságba keveredett, kinnlevőségeit behaj­tani nem tudja s a pörök áradata fenyeget cégek és bankok részéről, ha idejében nem fizet kamatokat, tartozást, részletet, szállítást. De talán ez nem volna még a nagyobbik baj. A baj ott kezdődik, hogy a város nem képes rendesen fizetni alkalmazottait s egész Szlo- venszkó tudja már, hogy Komárom város tisztviselői csak hónapokkal később tudják megkapni fizetésüket, azt is sokszor részle­tekben, mert a városnak vagyona nincs, csak tartozása s legközelebb ugv áll a dolog, hogy a vízmüveket is zálogként ajánlja fel a Szo­ciális Biztosítónak, egy hárommilliós tartozás fejében. A vízmüveket, amelynek az az érde­kessége, hogy a magyarországi Komáromba is ez adja a vizet! * Romantikus hajlandóságú iró, vagy naturá­lis színekben utazó riporter tollára való vol­na az erődítmények nyomortanyáit lefesteni. A nyomortauyákét, az erődítmények mara­dékaiban, ahol családok családok hátán van­nak összezsúfolva földalatti lebujokban s öreg kazamatákban, ahol betegség, ragály, éhség, hideg, erkölcstelenség keveredik össze s ahonnan naponta bejönnek a városba, hogy egy kis ebédet kaphassanak a népkonyhán. A lakók legnagyöbbrésze bevándorolt. A nincstelen falusiak szivárogtak be lassankint Komáromiba, hogy a város jobb szociális szer­vezettségében ellátásukat valahogy biztosit- itassák. A szélső területeken telepedtek les Jérfiáík..muhkát keresnek; a' „köpködő sar­kon“, asszonyaik katonáknak mosnak, terefe­rélnek s a tavaszi meleget várják. Komáromban benn, rendes építkezés alig indult s a háború utáni idők építkezési láza az egy Bafa-házan kívül alig látszik meg a városon. De a külterületeken egymás hegyén- hátán emelkedtek házcsoportok, városrészek, résziben kincstári területen, részben városi birtokon, de legnagyobbrészt mindenképpen vizes talajon, posványbán, talajvizes területen. Egyik városrész velencei jellegű, a másik amszterdami allűröket vett föl, ami a vízben való házépítést illeti s a tüdőbaj lassan, de biztosan terjed ezeken a területeken. * A Kabátfalunak csúfolt Paríosujtelep pedig négy kilométerre fekszik a várostól, barakk­lakásai körül méla legelő, pusztaság húzódik, nincs iskolája, nincs semmije: egy falat ke­nyérért. s egy kis iskolai leckéért télen-vizen mégy kilométert kell megtenui a legkisebb tacskónak is, aki elpilledve néz a messziség- ben magasló Szent-András tornya felé regge­lente és fáradtan vánszorog be az iskolába, mert a törvény nagy ur, kötelezi a szülőt, hogy iskoláztassa gyermekét... Ez Komárom szegényebbik oldala. A sze­génység látásába mindenki belefásult, mert- hisz Európában a válaszfalak lassankint kez­denek e tekintetben eltünedezni. Sőt, már< el is tűntek néhol s csak a gazdagság puszta; emléke maradi meg. * Emlék, mint például a komáromi görög templom. Erről is illenék egyszer cikket imi; és a hajdan való gazdag komáromi szer- bekről, akik Jókai idejében még Arany­embereket adtak a városnak, ma már hír­mondó sincs belőlük, csak a temetőiben s né­hány család nevében. A rác tömlőm pedig egy udvarba zárva, kívül az érdeklődésen, csukott kapukkal várja a papot, aki évenként egyszer megjelenik s a puszta templomban' •misét mond ... Nincs város, amelynek gondjai ne volnának s igy bizonyára nem Komárom az egyedüli, amelynek égető gazdasági, társadalmi kérdé­sei vaunak .., Bármely kisvárosba, ha be­lépsz, azonnal fontoskodó magyarázatokkal, a helyi ellenségeskedések pontos leírásával fogadnak, mert hisz lényegében minden város sz^^ny, minden városnak pénzre van szük­sége s újabban nem láttunk egyetlen községet napon a három bolygó pontosan ugyanazon az ekliptikái hosszúsági fokon, a Vízöntő je­gyében állott. S még hozató, ami igen ritka eset, mind a három a defcliuájciónak is ugyan­azon fokálban, sőt mindhármon az egyenlítő­től dél re állottak. A főid egyes tájai uralkodó bolygók alatt A hindu asztrológia jól tudja az együttállá­sok és más asztréiis kapcsolatok hatásait ma­gyarázni. így történhetett az, hogy a hindu asztrológusok előre megállapíthatták, minő katasztrófa fenyegeti földünket. Persze, azt is meg kellett állapítani, hogy a föld melyik táján lesz ez a kozmikus hatás a legerősebb. Az ősi asztrológiai tétel azt tanítja, hogy a föld különböző tájai más és más állaton jegynek s az ebben uralkodó bolygónak be­folyása alatt állanak, ezekhez tartoznak- India, különösen Bfezaík- india erősen saturnus i behatás alatt áll, az Indiáiban lakó népfajok pedig túlnyomó rész­ben ,,lunáris‘‘ hatás alatt vannak. A Satur- nusnak és holdnak említett együttállása már magában véve is arra utalt, hogy a katasztrófa elsősorban Indiát sújtja. Az egyes városok ii« bizonyos állatövi .jegyek és bolygók uralma alá tartoznak s az asztrológusok ezzel magya­rázzák meg, miért, szenvedett ugyanazon a területen nagyobb kárt az egyik, mint a má­sik város. sem, amelyik meg volna elégedve. A megelé­gedettre úgy nézünk, mint valami bibliai csudára. Komárom súlyos kérdései tehát csak a többiekéhez csatlakoznak. Ha közelebbről megszemléljük a város beléletét, valami fá­radt fásultságot, közönyt tapasztalunk sok- mindenféle irányiban, — de ez sem uj s ebben sem egyedülvaló Komárom. A világhírek naponkénti ostroma bizonyos közönyt váltott ki a lakosságból s az emberek nagyrészt visszahúzódnak, maguknak élnek..,. *' A társadalom szétforgá.osolédott s mivel a város lényegében nem nagy, a szétforgácsoló- dás társadalmi és vallási irányban arra veze­tett, hogy egyik rész sem túlnyomóan erős. A magyarságnak nagyon gok egyesülete van, amelyek különböző erővel s különböző ered­ménnyel dolgoznak, az azonban elmondható, hogy a középosztály káderei vannak elhulló­ban legjobban, mint mindenütt, ez fórgácsoló- dott szét legerősebben, ennek legnagyobbak' a veszteségei. Függőleges és vízszintes irányban egy­képpen szétforgácsolódott a társadalom, Komáromban éppúgy, mint legtöbb más városunkban. A szlovenszkói magyar közép- osztály az ujabbi években nem nagyon dol­gozott azon, — vezetőitől eltekintve, — hogy összetartson, megvédje kulturális, nemzeti és társadalmi érdekeit, engedte, hogy tartalék­jai szétessenek. Az egyébként nagyon erős műveltségi élet is ezt bizonyítja Komáromban. Egyike azok­nak a városoknak, ahol a kultúra nemcsak szó, hanem tett is, csakhogy a kulturális tö­rekvések erősen megosztják a lakosságot s csupán a munkás-szervezetek tartanak össze. Valljuk be, de úgy van, hogy raig a munkás- osztály komoly kérdésekkel, előadásokkal sokat foglalkozik, addig a középosztály fő­képpen a szórakoztatót, a könnyebbet keresi és szinte menekül a problémáktól, amelyek eléje merednek ... SZOMBATHY VIKTOR. Megjelent: Szászáé, Bene Ilonka elsőrangú Erdélyi Magyar Szakácskönyve Ara K£ 36.— Kapható a Prágai Magyar Hírlap köny vosztályánál. Prága II., Panská 12; III. Portóutánvétnél Ke 5,— az összeg előzetes beküldésénél Ke 3.—

Next

/
Thumbnails
Contents