Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)
1934-02-18 / 41. (3372.) szám
'PRSGAlA\AOfell‘HrRMI> Eg> fiatal magyar tudós elmondja, hogyan bolyongott három évig a „sárga istenek, sárga emberek" között A turkológiában s a moogoíégiában a magyar tudományosság vezet — Bel só mongollá jellegzetes alakjai elevenednek meg Szigete Lajos elbeszélésében Budapest február 17. (A P. M. H. munkatársától.) A budapesti egyetemi • nyomda könyvbarát társasiígának tagjait az idei pünkösdkor egy szenzációé könyvvel lepi meg. amely elé máris a leg- nagycbb érdek lődr«sci tekiiw a közönség, ligeti La,jut. a fiatal magyar ■ íulósncmzedék egyik lég kitünőbb tagja a köny\ szerzője, akinek a nevét a külföldi' szakkörök iV a legnagyobb elismerésre! emlegetik, mert. a bárom évig tartó mongoljai tanulmányul ja a legnagyobb tudományos eredményekkel zárult. Ennek a három esztendős tudományos búvárkodásnak egy kit; részét, Belsőmön,goliában szerzett egyéni tapasztalatait mondja el ebben a 350 lapos könyvben a szerző. Olyan világot tár itt fel. amely teljesen ismeretlen előttünk, mert európai kutató Ligeti előtt még nem férkőzhetett közel ahhoz a világhoz, átívelve(, a tudós kutató ‘könyvében megélő ve n i t. A Iá ma kolostorok titokzatos életét mondja ól műkincseit, könyvtemetőit, kulturális s vallási o«e menyeit pergeli le a mindennapi körülmények levegőjében. A süllyedő mongol világ fejedelmei, lámái, rablói, ceillagjósai, szolgái, ópiumszivói a egyéb jellegzetes alakjai elevenednek meg. A háttérben pedig ott nioredczik a lázadó cs élvező Kína... A könyv nvár sajtó alá van rendezve ét* igy aktuálisnak (ártottuk, lvogy meg!áfogassuk a szerzőt s ennek a látogatásnak egyéni benyomásai alapján mutassuk be a kiváló magyar tudóst a P. M. H. olvaeókö'Zönségének. Ne.111 a tudósnak, inkább a sportembernek hatását kelti külseje. Izmos test, az egészségtől kicsattanó arc, barátságos tekintetű kék szem. oldalra, fős ük, csillogó szőke haj. ahogy elnézzük az álig 33 éves embert, alig hinnök el hogy három évi veszélyes és fáradságos belsőázsiai kutatómunka emlékei és élményen terhelik. Szívesen fogad és készséggel informál mindenről], de a tudós Szerénységével havit, el minden olyan kérdést, ami — lva csak közvetve is -egyéni k'i valóságai rá, érdemeire vonatkozik. Így például, amikor nyelvismeretéről kérdezősködöm, csak annyit mond, hogy nem az * fontos, milyen nyelven beszél a. kutató, hanem, hogy milj en filológiai felkészültséggel, érzékkel közeledik, valamilyen nyelvhez — és a világért sem akar tovább beszélni erről a kérdésről. Előtanulmányairól is csak annyit mond, hogy Budapesten Németit) Gyulának, a legkiválóbb turk-ol ógusnak volt tanítványa * bárom é víg Pá rfeban tanult. Most a budapesti tudomány egyetemen a mongol filológia magántanára. Három év Belsőázsiában — Három évet t öltöttem tudományos kutató munkával Belzsőázsiában. — mondja. — 1'928-tó; 1931 ig voltam odakünn. Kutatásaimat a kultuszminisztérium s a Magyar Tudományos Akadémia támogatása tette lehetővé. Az első évet Pekingben. a. Hoang-ho környékén és Kuku-khotónak, a kék- városnak vidékén töltöttem. A második cv tanulmányai Kelet mongol iába vittek, ahol tíz lámakolostor életét tanulmányoztam. Egyeseket futólag látogathattam csak meg, a legtöbben azonban alapos tanulmányt végeztem, heteket. sőt hónapokat töltöttem. Megtudtam, hogy milyen a Iám a izmus világa s itt férkőztem egészen közel Ázsia leikéhez. Ez a mongol világ pusztul óban, le tűnőben van, előlit'’: a khiaiság árja; A harmadik évben Észak- imandzsuriát tanulmányoztam, azt a területet, amely az orosz érdekszférához tartozik. — Érdekív*, hogy ez az egész terület akkor volt utoljára kínai fonhat óság alatt, amikor én ott jártam Amikor kitettem a lábamat, a japánok elfoglalták Mandzsúriát, azután DzsöIvóit (az angol átírás alapján közönségünk ezt, a tartományt -loholnak ismeri), legújabban pedig Osahaf tartományt. így terjesztik ki a japánok kezükét egész Belsőmongó- liára. Én utoljára láttam kínai íefrhatóság alatt ezt az eikinaiasodott világot. — Kutatásom célja nyelvészeti, történeti és vallástörténeti tudomá- nyos munka volt. Mindén ázsiai kutatómunkának nélkülöz hetet len kelléke a. nyelv. mórt mindent a. ■kutatónak magának keli kiásnia minden i.nskripciót elolvasnia. a nyelv ismerete elválaszthatatlan a kutató munkától. Kolostorról kolostorra — Proteseto-r ur hogy an végezhette tanulmányait A lámák rejtett világában? 'Falán megváltoztatta külsejét7: Mosolygott. — Hogyan lehet ezt az európai külsőt még változta in i. kínaivá, mongollá tenni? Lehetetfenség! Az európai szabású Orr és szem nyomban elárulná a kutarőt. bárhogyan is igyekeznék külsejét- megváltói tatai. Sven nénin egyszer megpróbálta, hogy atval- tosztatott külsővé! bejusson a belsőmongoliai lámák közzé, de hamarosan leleplezték. Az orra és a s/.eiue árulta -el. Én egy szál szolgával indultam az urnák s igy jártam kolostorról kolostorra. 'Pcrmős-zetosen az -eted kolostoriban volt a. legnagyobb bajom, Bízatinatlanul. gyanakodva fogadtak mit keres közöttük ez a messziről jött idegen'? De mén besaélem a nyel vüket, s mert látták, hogy semmi rosszat nem akarok. nincsenek •semmiféle titkos terveim, szándékaim. egyszerre megenyhültek. Felengedett, bizalmatlanságuk s hosszabb idő tölthettem köztük. Őszinte barátságukba fogadtak és sajnállak, ami ■kor otthagytam őket. Az elváláskor egy nagy pecséttel ellátóit mongol ajánlólevele! adtak nekem, amely-ben megírták, hogy Li ur. aki messzi vidékről jött közéjük. Bigemai ni Bonban — igy nevezik Buddhát — vallását akarja tanulmányozni s a többi kolostor figyelmébe ajánlottak. Igv éltem egy évet közöttük tíz kői cs torban, szennyben, veszedelmek és betegségek közepette az ő primiTv élet ükét. Eleinte bizalmatlanul és gyanakodva fogadtak mindenütt, később zavartalanul eV lepkye lenül élték előttem .mindennapi életüket.. Ennek az egy ■esztendőnek élményeit mondom el könyvemben. — Milyen a keleti élet-? — A. keleti élet romíimiká-ja ura már mese. Nyomói, éhínség, nemtörődömség, erőszakosság, rablö- viilág. ópiurnr: ez a keleti élet. Az ember azonban itt % ember. Vannak köztük is gonoszak és szentek. itt is nevetnek és sírnak. Ott .láttam Mongo 1 iában, mind sorvad egy vallás és pusztul egy nép. Kínai expedíciók — Professzor ur tehát egymagában eredményesen végezhette kutatómunkáját,. Informáljon Sven Hódin hagy expedíciójáról. — Sven Hedinnel 1929 januárjában talál,kpztam Fokingben, ö állandóan Pekingben él, expedíciója belső Kínában dolgozik. Svten Hédin mát idős. ember, nem is biftuá á kütatóiTHihkávál járó Táradáí— Rmikor arcszine fakó, szürkéssárga és tekintete bágyadt, amikor szomorú, nyomott hangulat és nehéz álmok gyötrik, amikor epepangás, gyomorfájás, felfúvódás és fejnyomás kínozzák, olyankor tanácsos néhány napon át reggel éhgyomorra 1—1 pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet inni. R Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. általános a zűrzavar. És ez állandósult 1912 óta. mikor megszüntették a császárságét. elűztek a mandzsu dinasztiát s köztársasággá alakították a. mennyei birodalma’-. Egy légy vidéket, tartományt kínai tábornokok kaparintanak kezükbe, vagy közönséges rablóvezérek. -akik önhatalmúlag tábornokká ítevózik ki magukat.. ha ráeső Inak s martalóeaikkal megosztoznak a zsákmányon. Ez az állapot 19*12 óta tart 6 ki tudja mikor ér véget és mire vezet. Mielőtt. Kínába értem. 1927 végén, 1928 elején hódította meg a déliek vezére, Csüng Kajseík tábornok északot 8 amikor Kínába értem, akkor ünnepelték a meny- nyei birodalom egyesítését Ez az egység azonban nőm tartott sokáig. Amikor elindultam Belsőmon- goliúba. akkor tört ki a mandzsui-iái vasút miatt az orosz-rkinai konfliktus. Egész Kína harci hévben tüzelt az oroszok elten, de megjelentek az orosz repülők s korommal telt zsákokat dobtak a kínaiak fejére. Azok pánikszerűén menekültök,, nrert a-zt hitték, hogy valami gyilkos vegyi anyagól szórtak rájuk. Amikor, vi-s/.átértem Belisőniongoliából, a diadalmas Osa»g Kajscket a középkinai-tábornokoknak. Jen ázás annak és Kong Jusiangnak kentedé rác tója visszaszorította. Én azonnal északi Mandzsúriába siettem, ahol még láttáin az orosz—kínai konfliktus nyomait, a felgyújtott, Tötoba&olt épületeket. Már Sanghajban voltam, amikor kitört a kínai—japán konfliktus Mandzsúria miatt. A japán-orosz konfliktus — Amint tudjuk, a japánok elfoglalták Mandzsúriát a japán protektorátus alatt megteremtették Mandzsuk0 köztársaságot, amelynek fejévé Puy-t tették, az utolsó mandzsu császárt. Utána elvették Kínától Dzeöholt, majd ennek az érmek elején meghódították a Dzeöholla! szomszédos nyugati tartományt, Gsahart is. A japánok terve messzeható, a mandzsu államct ki akarják terjeszteni egész Mongoliára s japán protektorátus alatt egy mandzsu—mongol államot akarna^ teremteni, Mongólia azonban két részből áll. Belső Mongólia már japán protektorátus alatt áll. Külső Mongólia azonban urgai tanácsköztársaság néven Szovjet. Oroszország érdekkörébe tartozik. A japánok arra számi tanuk, hogy a mandzsu—mongol állam olyan természetes vonzerőt fog gyakorolni Urgára. hogy az elszakad a szovjet érdekköréből és csatlakozik a protektorátus területéhez. Liga pedig termékeny és hasznos föld és ezért, érthető a szovjet idegessége a japán előretörés miatt. — A kinaj birodalom bomlóban van. Leszakadt, róla Mandzsúria s Mongólia. E'szakadt Tlbe-t, amely angol fonhat óság alá került. Most olvasunk zavaros híreket arról, hogy köteti Turkeeztán muzulmán lakossága is fellázadt a kínai uralom ellen a a központi kormánynak már semmi hatalma nincs keleti Turkesztán felett. Kina fokozatosan összezsugorodik s mindazokat a peremtartományokat elveszíti, amelyek tulajdonképpen geográfiái keretén kivül esnek. De belső Kína is gyönge, ógyes gócai kommunista fészkek. ináSUlt. önhatalmú tábornokok, rabló vezéreik a-z urak. akik nem ismerik cl a. központi kormány fen hat óságát. Kanton ellensége .Sanghajnak, Szikénál! hadban áll Na.ukiiiggái, úgy hogy a naukingi központi kormánynak alig 3—4 szomszédos tartományra terjed ki hatalma. — Így tette tönkre a húszéves polgárimborii a móünv'ei birodalmat. Magyarság — mosigolság — Professzor ur mongolian munkájának milyen összefüggése van a magyar íremzeti tudománnyal? — Ez az összefüggés csak közvetett. A tudomány már régen meghaladta azt a tév hitet, hogy a magyarság őshazáját Ázsiában kell keresni, hogy' a magyar valami ázsiai, mongol eredetű nép. Az ősmugyareág Köteteurópáhan élt, finn-ugor néptörzs. volt. Egyes középá-zsiai török, törzs hatása alatt iörílrit’ az őfiú finn-ugor réteg* lée&ákádása, Vatd-áézó. halászó, tehát gyűjtögető életmódját, a : örök törzs bersfélíen felcserélte a katepai élettel s j a Duna—Tisza közére egy magas katonai civílizáI . cióju, politikailag számottevő nép került. Az ősi magyar élete a magyar műveltség ősforrása ezer év alatt fejlődött ki ebben a pogány élétben s a másik ézéf esztendő a keresztény kultúrájú inakat, léhát csak irányit- és a felügyeletei gyakorolja, Az ő kutatómunkáját a kínai konmáhy támogatja. Földrajzi kutatásokat végez, amelynek gyakorlati céljai vannak. Földrajzi, meteorológiai állomásokat létesít, amelyekkel kereskedelmi összéköttetéfeékét;. lehet -létesíteni a nagy kínai gócpontok e kiu-al Turkeeztáu között, — Egyéb idegen expediclókat a kínaiak nem ■tűrnek meg, egyszerűen kisöprik őket. A hagy, karavános expedíciók impozáns tel vonulásai, amelyek kétségtelenül becses földrajzi munkát végeztek. eredményes ásafásokat hajtottak végre, ma már megszűntek. A központi kormány, a hivatalos szervek s a kínai fiatalság hallatlan gyűlölettel van eltelve az európaiak irántEurópait látni sem akarnak. Nem engedélyezték Síéin Au ról expedícióját, a legnagyobb veszélybe került- a Point ka.p!itáhy vezetése alatt álló francia Gitroen-cxpediició. amelyet le akaet-ak tartóztatni s csak az utolsó pillanatban tudtak megszökni Kitiltották Andixw's európai expedícióját, amely azelőtt értékes őslénytani munkát, végzett. Andrews találta meg Kínában a dmösaurns tojásait. Az európai expedíciók megszűntek. — És professzor ur? —■ Én magamban voltam. Egy nagy expedíció idegenforgalmi látvány vőlt. amelyét. aztán alaposan ki is szipolyoztak. Nagyszerű eredményekét Í6 elértek, amint mondottam, de az ázsiai lélekhez nem tudlak hozzáférni. Ez csak magános kutatónak van megnyitva. A forrongó uaenjiyei birodaíom —» Professzor ur bizonyára a kínai kérdés politikumáról J tájékozott.. — Politikával nem foglalkozom. Azt azonban tapasztaltam, hogy — Ha az ősi, ezer esztendős pogány magyar életet akarjuk tanulmányozni, meg kell ismernünk Belsőá-zsiának műveltségét, ahonnan az a török törzs kikerült, amely a finn-ugor rétegéit lészaki- lötta. A tudományos kutatók munkájának révén ma már közhudoirüásu, hogy a ma kiszáradt Belsoázsia akkor hatalmas civilizációs medence volt, hatalmas városokkal, magas fokú kultúrával. Olyan szerepet játszott ez a medence Ázsió, müvé- lődésében, mint a keresztény Európáéban Bizánc és Róma. Ennek a középázsiai művelődésnek részesei voltak a törökök, mongolok, tibetiek, irániak. Az ázsiai művelődés tehát csak közvetve, a hódító török törzs révén hatott a magyarokra. Ez az ősi ázsiai civilizáció azonban a törtéé elém sodrában elsorvadt, s csupán a mongolok őrizték meg a kihaló művelődést gazdag emlékeivel. Ezért fontos magyar mű velőd őst őrt éne ti szempontból Mongólia tanulmányozása. — A másik szempont a- nyelvi. A finn-ugorság- böz tart ózó hí a gyár réteg a Volga mentén került érintkezésbe áttörök törzzsel. Ez a török nép a, bolgár török Vélte amely aztán kihalt. Szókincséből a Krisztus utáni 6. Században mintegy 200 jövevény-szó került, a nyelvünkbe. Mintegy 60 tőrök nyelv van, de.csak egyetlen egy. a Csebokszár vidékén élő csuvasok nyelve egyezik meg a bolgár- ttötökökévél. Ezzel 'pedig a mongol nyelt hasónló- ■ságot' mMtáte Amiben a magy ar twdomárBy vezet — Ezönteh'i! mag'yar szempontból az a nagy fon- i ssága van Mongollá tanuléiányozásának. hogy a mongol stúdium a tudománynak az az ága, amely a magyar nemzeti tudományhoz a legközelebb áll s amely iránt megvan a megfelelő nemzetközi érdeklődés is. Büszkén mnodhafjuk, hogy ebben az elsők között vagyunk és lehetünk fs. Az 1925. évben Bakuban megtartott turkológiái kongresszus'ezt. a Vétető szerepünket elismerte. Egy német tudós állapította meg, hogy Ungattn itt; dió Höchiburg dér Turkotógie. Gsupán az oroszok élőinek meg bennünket és mennyiségi : érmésükkel, de nem minőségileg az ozmán törökök. A mongol filológiában viszont csak az oroszok vannak előttünk. A magyar mmigológiának előzményei már a 16. században meglelhetők Huszt.i György 6s Beregszászi Nagy Pál ír"’-ődéeében. Vranszky és Fibyné gyilkosa a iembergi rendőrség foglya? Lesnberg, február 17. A múlt héten 'bestiális gyilkosság történt Lembergbe-n, amely feltűnően egyezett Vraoeaky Ottilia meggyilkólá)6á- nak 'körülményeivel. Az egyik lembergi parkban feldarabolt női holttestet találtak. A lembergi rendőrség rövid nyomozás után letartóztatta a tettest egy Cybulsky nevű dohány tőzsdéd személyében. A pozsonyi reudőrigazgatóság most megkereséssel fordult a lembergi rendőrséghez, hogy Cybulsky fényképét és ujjlenyomatait küldjék meg. azonkívül arról is beszámolót kér. hogy 1932 november húszadika és december tizenötödike között (Fibyné meggyilkolásának időpontjában). azonkívül 1933 szeptember elsején j (Vranszky Ottilia meggyilkolásának■ időpontjában) rém tartózkodott-é. Cybulsky Lengyelország határain kivü! és nem utazott-e ezen időpontok előtt Csehszlovákiába, 7 I ranoinimmiriwnwrifl írnrwiri^a. m BRISTOL.... BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szoiyálta- ] tásban vc*etl Szoba te’dt ellátássá’ szemé’ ankéttt napi t .2 pengőért
