Prágai Magyar Hirlap, 1934. február (13. évfolyam, 26-49 / 3357-3380. szám)

1934-02-16 / 39. (3370.) szám

\9M teforoár 15, ffiilimSk. Az uj kormány bemutatkozóit s benyújtotta a vatuíanovettát: Egy hatoddal csökkentik a korona külföldi értékét Nalypetr kormánynyilatkozatot olvasott föl, Xrofta a külügyi. Tranl a pénz­ügyi bizottságban mondott expozét - Az aranyíede;et 25 s salakos lesz, a korona aranytartalma pedig 16*66 százalékkal kisebb - Belföldi viszony­latban az uj korona köteleiően egyértékü a régivel Prága, február 15. M&lypetr uj kormánya bemutatkozott a nemzetgyűlés mindkét há­zában s benyújtotta a valutaszabályozásról szóló törvényjavaslatot, mely a korona arany- tartalmát 16-66 százalékkal leszállítja. A javaslat kimondja, hogy minden jogi kötelem, mely koronában szólt, továbbra is változatlanul megmarad, vagyis az uj korona 1:1 arány­ban lép az eddigi korona helyébe, a kormány ezt úgy magyarázza, hogy ezzel kiegyensú­lyozta a korona külföldi nagyobb és belföldi kisebb vásárlóereje közti kiilönbözetet s ig.v a belföldi árak számértékében változásnak nem kell bekövetkeznie. Sem a betétek, sem a bérek nem szenvednek ezzel csökkenést. Eszerint mialatt a korona külföldi értéke egy- hatoddal csökkent, addig belföldi értéke változatlan marad. A parlamentben nagy föltünést keltett Pospisilnak, a Csehszlovák Nemzeti Bank kor­mányzójának, s két vezető igazgatójának lemondása. A folyosókon az a hir tartotta magát, hogy Englis egyetemi tanár lesz a Nemzeti Bank uj kormányzója. Nemzeti demokrata forrásból eredő hir szerint rendkivüli intézkedéssel lehetővé teszik számára, hogy* megtart­hassa egyetemi tanszékét. Ezzel szemben a Skoda-iizemek igazgatósági tagságáról le kell mondania­Málypetr bemutatkozó kormány-nyilatkozata rendkívül tartózkodó volt s csak néhány szóval engedte sejtetni a kormány terveit. A szűkszavúságnak azonban valószínűleg a pro- gramtalanság a főindoka. Tra.pl pénzügyminiszter a költségvetési bizottságban mondott expozét. A bécsi eseményekkel kapcsolatban nagy érdeklődés kisérte Krofta meghatalma­zott miniszternek a külügyi bizottságban mondott expozéját­A képviselőhöz két éra hosszat vár a kormányra Prága, február 15. A nagyközönség részié­ről máir régen nem nyilvánult meg olyan nagy­fokú érdeklődés a képviselőhöz munkája iránit, mint a mai napon- A karzatijegyek már a reggeli óráikban valamennyi klubban el­fogytak, az optimisták azonban még a déli órákban is látogatták a klubokat, jegyért — természetesen hiába. A plenáris ülés a meg­hirdeteti 11 órakor természetesen nem kez­dődött meg, délitájban aztán híre futott an­nak, hogy a miniszter tanács miég mindig nem állapodott meg a végleges pénzügyi program­ban, ezért a képviselőház ülését is el kellett halásztamii 13 órára. E hírre természetesen a képviselői padsorok és a karzatok is nyom­ban kiürülteik, mindenki sietett ebédelni s csak a kommunista padsorokban volt némi lárma a plenáris ülés elhalasztása miatt. Interpellációk és válaszok A képviselői asztalokra kiosztott nyomtat­ványok között szerepel a véderő törvény no­vellája; eat lapuuik már ismertette. Ezenkívül kiosztották dr. Hoiota János képviselő inter­pellációját a személyvonati Szerelvények­nek mentőszekrényekkel való felszerelése tárgyában. Az interpellációkra adott vála­szok között van az iskolaügyi miniszter vá­lasza Hokky képviselő interpellációjára a rus*in%kói rendi tanítónők szociális bizto­sítási illetékednek levonása tárgyában; dr. Törköly képviselőnek a lelkészi kongnia s a rimaszombati betegsegélyző pénztár di­jainak behajtása ügyében beadott interpel­lációira válaszo!t az iskolaügyi. illetve a népjóléti miniszter. Végül a miniszterelnök válaszolt Hokky képviselőnek a tiszaujtluki árvízkárosultak, nemeseihez lovak állampol­gárok házainak felépítése tárgyában beadott i n terpelláci ójára. Az interpellációkat g a válaszokat ismertetni fogjuk a legközelebbi napokban. I vaiutajavasfat A déli órákban osztották ki a kormánynak a javaslatát az Állandó Bizottságnak a törvé­nyek és rendeletek tárában 1929—166 szám alatt kihirdetett s a csehszlovák fizetőeszköz A'égleges rendezéséről szóló határozatát és az 1929—347 számú, a jegybankról szóló törvény egyes intézkedéseit módosítja. A várvaivárt kormányjavaslat négy szakaszból áll­Az első szakasz kimondja, hogy a csehszlo­vák korona — a Ke — a csehszlovák köz­társaság fizető eszközének egysége s annak értéke 37.15 miligram arannyal egyenlő. Igen fontos az az intézkedés, hogy az éppen megállapított csehszlovák korona lép ama csehszlovák korona helyébe, amelyet a tör­vény hatálybalépése előtt állapítottak meg, a régi és az uj csehszlovák korona aránya 1:1, vagyis holmi valorizációs perekről és igényekről szó sem lehet. A második szakasz kimondja, hogy egy ki- logram érem-aranyból 242:261 103,633 darab százkoronás érmét s egy kilogram szi óarany­ból 269:179-004,037 darab százkoronás érmét kell verni, vagyis a százkoronás érem önt- vényhilya 4.12777 gramm, s ebben a szína rany 3.715 gramm. A harmadik szakasz kimondja, hegy a jegy­bank az általa kibocsátandó bankjegyek név­értéke legalább 25 százalékáig kell, hogy tel­jes aranyfedezettel rendelkezzék az eddigi 30 százalék helyett Emellett aranyfedezetül kizá­rólag vert és rúdarany szolgálhat, vagyis úgy­nevezett aranydevizák kizáratnak a fedezet­ből- Az aranykészletek értékében az 1. Sza­kasz figyelembevételével eszközölt átszámí­tás után jelentkező növekedést a néhai bank­hivatal fennálló adósságának csökkentésére fordítják. A javadat negyedik szakasza végül a lom- bardkölesönöket bizonyos illetékek alól men­tesíti, hogy ilyenképpen a lombard-kamatláb leszállítható legyen. Az ötödik, záró szakasz intézkedése szerint a törvény kihirdetése- napján lép hatályba. A tJ&rvéuyhO'ZÓk és a közönség is különösen nagy érdeklődéssel várták a visszleszánnito lási hittel megszervefléséről szóló törvényja­vaslatot, ezt azonban ma még nem osztották ki, mert mául híre terjedt — a miniszterta­nács ebben a kérdésben déli 13 óráig nem tudott megegyezni s a plenáris ülést tovább már nem lehetett halogatni. Az uj kormánytöbbség A nemzeti demokrata párt kiválásával a kormánytöbbség hat párt szövetségévé ala­kult át. Az uj kormánytöbbség összetétele a képviselőházban a következő: agrárpárt 46 mandátum, szociáldemokraták (hospitáusaik- kai együtt) 44, nemzeti szocialisták 33, cseh néppárt 25, német szociáldemokrata párt 21, német agrárpárt 12, összesen 181 mandátum 292 közül. A szenátusi többség a következő: cseh agrárpárt 24, cseh szociáldemokraták 20, cseh nemzeti szocialisták 16, cseh néppárt 13, német szociáldemokraták 11, német agrárpárt 8, összesen 92 szenátor 146 közül. Végre megjön a kormány Tizenegy óra helyett 13 és fél órakor nyílt meg a plenáris ülés, melynek kezdetén be­vonult az uj kormány- Taps sehol, csak a kom­munisták zajongauak. A kormány padsorában csak annyi a változás, hogy egynéhány minisz­ter helyet cserélt, A balszárny legvégén fog­lalt helyet a borotvált, rokonszenves arcú dr. K romár professzor, az uj iskolaügyi minisz­ter. A kormimuuisták zajongása miatt az elnök­ségi bejelentéseket nem lehet megérteni. A zaj osalk akikor enyhült valamennyire, amikor Málypetr miniszterelnök emelkedett szólásra. Rövid bemntatkozó expozéját alább ismertet­jük. Az expozé után az elnök bejelentette, hogy a plénnni pénteken reggel 9 órakor ülésezik s tárgysorozaton szerepel első helyen a valu­tajavaslat, ezenkívül a ma elintézetlen pontok. Tizennégy óra ellőtt a plenáris ülés be is feje­ződött s a valutajavslatot a költségvetési, ez­után ugyancsak még ma az alkotmányjogi bi­zottság us munkába veszi. Krofta: A külföldi tényezők beavatkozása nélkül a viszonyok aligha fognak lecsillapodni Ausztriában Prága, február 15. A képviselőház plenáris ülése után összeült több bizottság. A külügyi bizottság a bolgár hajózási egyez­ményt tárgyalta, Mares szociáldemokrata ezzel kapcsolatiban nyomban az ausztriai ese­ményekei kezdett foglalkozni. Nézete szerint Ausztria két fasiszta állam között őrlődik s csak a szociáldemokrata párt akarta őszintén megvédeni Ausztria függetlenségét. Ez a har­cok oka. Hasonló szellemben beszélt Hru- sovsky is. A bolgár hajózási egyezményt a bizottság tudomásul vette, majd szólásra je­lentkezett. dr. Krofta meghatalmazott minisz­ter, s az ausztriai eseményekről egyebek között a következőket mondotta: — A napi sajtó olyan részletesen ismertette az osztrák eseményeket, hogy a külügyminisz­tériumnak a jelentésekhez nincs sok hozzá- tennivalója. Kellő távlat hiányában az esemé­nyeket s a kormány lépéseit sem tudjuk meg­ítélni, azokat nem helyeselhetjük, de nem is Ítélhetjük el és csak azt mérlegelhetjük, hogy a dolgok mennyiben érdekelnek bennünket. Mi Ausztria ügyeibe egyáltalán nem avat­kozhatunk be. Elterjedtek oly vad hírek, hogy talán Ausztriáiba hadseregek vonul­nak be rendcsináljás céljából. Ez teljesen fantasztikus és lehetetlen. Arról is beszél­nek, hogy a magyar-osztrák határon ma­gyar hadsereg vonul fel és Burgenlandba akar benyomulni. De semmi ilyen nem történt. Mihelyt valamely más állam átlépi a határokat, vagy beavatkoznék az osztrák viszonyokba, úgy többé nem hallgatnánk. Ez sem jelenti azonban, hogy mj magunk behatolnánk Ausztriába, Nem hallgathat­nánk azonban, tiltakoznánk az illetékes tényezőknél, hogy az ilyen beavatkozásnak vessenek véget. Sőt ez történne még ak­kor is, hogyha az osztrák kormány maga hivna valakit segítségül. Teljesen lehetet­len, hogy Ausztria ügyeibe valamely állam beavatkozzék. Olaszországról is elterjedtek ilyen hírek. Amennyire tudjuk, ezekből egy szó sem igaz. Érthető, bőgj- a szomszédos államok látva az osztrák zavargásokat, föl­készülnek határaik védelmére, hogy a nyug­talanságok a határokon ne hatoljanak át. Ennyi az egész. Semmi egyebet nem lehetne megtűrni. De ha azt mondom, hogy az osztrák viszonyokba nem szabad beavatkoznunk, nem jelenti azt, hogy az eseményeket nem figyel­nek. Ellenkezőleg, magunknak is föl kell készülnünk minden eshetőségre. Már most is mondhatok talán annyit., hogy Ausztriában a hivatalos külföldi tényezők beavatkozása nélkül a viszonyok aligha fognak lecsillapodni. Állandó az a veszély, hogy oly helyzet állhat elő, ami Ausztria függetlenségének veszedel­mét jelenti. Ausztria az 1922. évi genfi jegyző­könyvvel, amelyet mi is aláritunk, kötelezve van önállóságának és függetlenségének védel­mére és arra, hogy nem engedi meg, hogy idegen hatalmak bármelyike túlnyomó be­folyást szerezzen az országban. Ha bármely oldalról történnie oly kísérlet, amely Ausztria függetlenségét fenyegetné, akkor a jegyző­könyvet aláíró valamennyi hatalomnak ezek között a nagyhatalmaknak is módjuk volna a beavatkozásra. Kétségtelen, hogy ez a nem­zetek szövetsége utján történne, vagy leg­alább is a genfi jegyzőkönyet aláíró összes hatalom egyértelmű megállapodása utján. A második lehetőség az volna, hogy Ausz­tria maga kérné ez államok segítségét. Ek­kor sem kérheti azonban egyetlen állam védelmét, hanem valamennyi állam közös beavatkozását, mely államok a függetlenséget, garantálták. | Természetesen ez államok föladata volna meg- j állapodni, hogy a segítséget milyen módon j nyújtsák. Beues külügyminiszter londoni és párisi útja alkalmával ezeket a kérdéseket is megtárgyalta az illetékes tényezőkkel és ki­jelentette, hogy Csehszlovákia ugyan telje­sen tartózkodni akar minden beavatkozás­tól, megtartja a teljes korrektséget s nem akar beavatkozni semmi niás állam belső viszonyaiba, tehát Ausztria ügyeibe sem. az osztrák eseményeket azonban pontosan figyelemmel kísérjük s tudatában vagyunk annak a veszedelemnek is, hogy azokból valami komoly konfliktus is kifejlődhetik. Figyelmeztetjük erre a nagyhatalmakat és készségünket nyilvánítjuk, hogy ezt a kérdést velük közösen megoldjuk, nevezetesen, hogy bármiféle konfliktust elkerülünk. Mi magunk semmit seim tehetünk és nem is kezdemé­nyezünk, csak a nagyhatalmakkal közösen dolgozhatunk, különösképpen azokkal az ál­lamokkal, amelyek az 1922. évi jegyzőkönyve- ket aláírták. A miniszteri megnyilatkozást nyomban vita követte. Hrusoívsky szerint az osztrák véres események során kiderült, hogy Ausztriának nehéz tüzérsége is van, pedig ilyent a béke­szerződés szerint nem szabad tartania. Ezután Hajú nemzeti demokrata és Svetlik cseh nép párti beszéde végeztével a külügyi bizottság tudomásul vette az expozét. Málypetr bejelenti az önkormányzati testületek szanálását Prága, február 15. A. szenátus délután 5 órakor kezdett ülésén Málypetr miniszterelnök elismételte a képviselöházban felolvasott expozéját. Az expo­zé szerint a kormány magáévá teszi az előző kor­mány programját, de kiegészíti bizonyos gazdasági és pénzügyi programpontokkal. Az előző kormány négy év előtt azt hangoztatta, hogy a gazdasági válságot úgy akarja megharcolni, hogy a csehszlo­vák valuta kérdéséhez egyáltalában ne nyúljon. Bizonyos közben történt külföldi események azon­ban a kormányt e tradíciójának némi módosításá­ra kény6zeritették. Egyes államok ugyanis teljesen föladták az aranyvalutát, mások leértékelték fizető egységüket, de nem léptek az infláció útjára. En­nek következtében nagy diszparitás jelentkezett a csehszlovák korona belföldi és külföldi vásárlóere­je között. A továbbiakban a miniszterelnök lényegé­ben rádióbeszédét ismétli meg a népszerű példák elhagyásával s azok helyett a most. benyújtott va­luta-javaslatot ismerteti. Majd ami a kormány egyéb programpontjait illeti, megígéri az önkormányzati testületek töltetlen szanálását. Majd ismételten és nyomatékosan tiltakozik még csak annak gyanúja ellen is, hogy a kormány az infláció útjára lépett é« ismételten szigorú rendszabályokat helye* kilá­tásba azok ellen, akik akár tudatlanságból, akár rosszindulatból ezeket a* akciókat saját egyéni céljaikra akarják kihasználni. Különösen erélyes rendszabályok alkalmazását he­lyezi kilátásba az esetleges árdrágítással szemben, A szenátus a miniszterelnök nyilatkozata után rá­tért a napirend tárgyalására. A szenátus legközelebbi ülését holnap, pénteken délután 4 órakor tartja. Ezen az ülésen már min­den valószínűség szerint kiosztják a valuta rende­zéséről szóló kormányjavaslat képviselőházi határo­zatot az illetékes bizottságnak, úgy, hogy a sze­nátus plénuma a szombat reggel kilenc órakor tar­tandó ülésen megszavazhassa a javaslatot. A törek­vés az, hogy még szombaton este kihirdessék a tör­vényt a törvények gyűjteményében. Trapl miniszter a pénzügyi bizottságban két, óra hosszat tartó expozét mondott. Beszédét lapzárta­kor még nem adták. ki. 3

Next

/
Thumbnails
Contents